Az állami, önkormányzati szférában az év végétől már minden dolgozó bérét számlára utalják. A következő lépés a készpénzes fizetés visszaszorítása terén az lesz, hogy az intézmények számára vásárlók, illetve az utazó vezetők fizetéseikhez kincstári kártyát használhatnak.
A bankok mind több kártya kiadásával szolgálják ki ügyfeleiket. A hitelintézetek jelentős összegeket áldoznak arra, hogy a kártyapiac minél nagyobb részét tudhassák magukénak. Összességében a kifizetések kártyára – számlára – terelése mindenkinek haszonnal jár, ha másért nem, mert csökkenti a készpénzforgalmat. Az állam is felismerte ezt, és hathatós segítséget nyújtott a bankkártyák elterjedéséhez azzal, hogy a közalkalmazottak bérkifizetéseit, illetve a közintézmények készpénzes fizetéseit a törvény erejével is igyekszik az átutalások körébe terelni. Ehhez kapcsolódóan is terjed a különféle bankkártyák használata, és bővül az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kínálata. A támogatás természetesen nem önzetlen, hiszen a költségvetésben hatalmas összegek fordulnak meg, amelyeknél csak a készpénzkezelés költségei is több milliárdot tesznek ki.
A közalkalmazottak és köztisztviselők bérének bankszámlákra terelése a központi költségvetési intézmények dolgozóinak körében az év végéig fejeződik be. Eddig a Budapesten és a megyei jogú városokban dolgozó alkalmazottaknak kellett áttérniük a számlás bérfelvételre, az év végéig azonban már az összes dolgozót kötelezi a törvény az átállásra.
Havi hárommilliárd
Gróf Józsefné, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a készpénzkezeléssel járó kiadások megtakarítását emelte ki, de azt is, hogy a kifizetőhelyek az átutalásos rendszer révén komoly veszélyektől is mentesülnek. A dolgozóknak előnyösek a folyószámlához kapcsolódó szolgáltatások, például a közüzemi díjak átutalása és az, hogy a folyószámlán levő pénz kamatozik. A számlához kapcsolódó bankkártyával a fizetéshez való hozzájutás nem korlátozódik térben is időben, és nagyobb védelmet ad a lopás és a rablás ellen. Az áttérés hatása eddig a budapesti központi intézmények számláit vezető kincstári fiókban volt mérhető: csak ebben a fiókban havonta 3 milliárd forinttal csökkent a készpénzforgalom.
Az új rendszerrel szemben – előnyeinek ellenére – voltak jelentős ellenérzések. Ezeknek alapot adott néhány gyakorlati probléma is, különösen a banki infrastruktúrával hiányosan ellátott vidéki településeken, ahol a pénzfelvételnek bankkártyával is komoly akadályai lehetnek. E hátrányokat részben ellensúlyozzák a folyamatos és egyre gyorsuló infrastrukturális fejlesztések, például a postai POS-projekt, amelynek révén a kártyák készpénzfelvételre használhatók minden olyan településen, amelyen van postahivatal. A bankok is terjeszkednek, és egyre több településen egyre sűrűbben telepítenek elfogadóhelyeket. Az OTP Bank például, amely több mint 1,6 millió kártyát bocsátott ki, és a kártyapiacon 60 százalékos részesedést tudhat magáénak, mintegy 11 000 POS-terminált működtet. Bankjegykiadó automatáinak száma pedig több mint 760, amellyel domináns a magyar piacon. (A bankjegykiadó automatákból [ATM] készpézt lehet felvenni, a POS-terminálok segítségével vásárolni lehet.) A bankkártyapiac fejlődésére általában is a gyors növekedés a jellemző, de különösen igaz ez a POS-terminálokra. Az OTP ügyfelei az idén az első fél évben 18,3 millió alkalommal vásároltak plasztiklapokkal 215,8 milliárd forint értékben. A vásárlások száma a múlt év azonos időszakához képest 29,5 százalékkal nőtt, az itt regisztrált pénzforgalom pedig 82,5 százalékkal haladta meg 1997 első fél évének eredményeit.
Bankok versenye
Nincsenek pontos összesítések arról, hogy a költségvetési intézmények dolgozói mely bankokat részesítették előnyben, amikor bankszámlát nyitottak. A törvény nem korlátozza a bankválasztást. A központi költségvetési intézményi körben az államkincstár által végzett reprezentatív felmérések szerint 1998 februárjában a dolgozók 67 százaléka az OTP-nél, 11 százaléka a Postabanknál, 4 százaléka a Mezőbanknál, ugyancsak 4 százaléka a Budapest Banknál, 2 százaléka a Kereskedelmi Banknál vezette számláját, és 12 százalék jutott az összes többi hitelintézetre. Az OTP részaránya e körben is, mint a lakossági szolgáltatásoknál általában, meghatározó.
A teljes közalkalmazotti kör létszáma, amelybe beletartoznak az önkormányzati hatáskörben működő állami intézmények is, mint például az iskolák, mintegy 750 000 fő. Az államkincstár adatai szerint évente mintegy 300 milliárd forint az, amit az állami intézmények valamilyen módon felhasználnak. A központi költségvetési intézményeknél 280 000 alkalmazott dolgozik, akiknek havonta 12,6 milliárd forint jut. A központi költségvetési intézményeknél dolgozók közül idén januárban mintegy 130 000 fő kapta számlára a fizetését, s így feltételezhetően rendelkezett bankkártyával is, s az végéig a törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet alapján további százötvenezren csatlakoznak ehhez a körhöz. A már első szakaszban csatlakozott dolgozóknak havonta 5,9 milliárd forint, az év végéig csatlakozóknak pedig havonta 6,7 milliárd forintot utalnak a számlájukra.
Az állami intézmények használatára tervezett "business" típusú kártya a kincstári kártya. A kincstári kártyarendszer két kártyatípus három kártyakonstrukcióját tartalmazza majd. Az egyik a kincstári intézményi kártya, amely az intézmények által lebonyolított kiadások, szolgáltatások, eszközbeszerzések ellenértékének kiegyenlítésére és készpénzfelvételre szolgáló, csak belföldön, kizárólag elektronikus hálózatban használható Cirrus/Maestro kártya. A másik a kincstári VIP-kártya: utazási és reprezentációs kiadások kiegyenlítésére és készpénzfelvételre szolgál. Ez a kártya arany és ezüst kivitelben készülő Eurocard/Mastercard kártya. A kibocsátó közösen az államkincstár és az OTP.
Szigorú fedezetvizsgálat
Az eddigi tapasztalatok szerint a költségvetési intézmények dologi kiadásaiknak mintegy 10 százalékát költik el készpénz formájában. A kincstári kártya bevezetése révén itt is szeretnék visszaszorítani a készpénzforgalmat. A központi költségvetés intézményei a törvény erejénél fogva csak a kincstárnál vezethetik számlájukat. A jelenlegi becslések szerint a rendszer 4-5000 kártyával jön létre, és mintegy 20 milliárd forintnyi forgalmat teremt majd. A kincstári kártyák működtetésére és kibocsátására kiírt tendert az OTP nyerte. Csányi Sándor a tenderhirdetéskor elmondta, hogy a bank fontosnak tartja jelenlétét a központi intézmények szférájában. A bankvezér akkor úgy becsülte, hogy a tender elnyerése mintegy 200 millió forintos beruházást jelent majd az OTP-nek, ami azonban hosszú távon mindenképpen megtérül. Az OTP-ben elmondták, hogy az elmúlt hónapokban dolgoztak a rendszer tesztelésén, és kidolgozták a kártyaforgalom elszámolásának feltételeit. A kincstár egyébként szigorú követelményeket fogalmazott meg már a pályáztatásban is, és érvényesít folyamatosan. Gróf Józsefné ezek közül kiemelte, hogy a kincstári kártyákkal történő vásárlások ellenértékét a Magyar Államkincstár nem előre helyezi ki a bankhoz, hanem utólag téríti meg, mégpedig úgy, hogy a kiegyenlítésig eltelő időszakra a kincstár nem fizet kamatot a banknak. A kincstári kártyák rendszerének tesztelése júliusban kezdődött: a kincstár kijelölt munkatársai különböző tranzakciókat hajtottak végre a kártyaforgalom elszámolásának ellenőrzésére. A bank szakemberei szerint a teszt minden szempontból sikeresen zárult. A két intézmény munkatársai a kincstár megyei fiókjaiban is ismertették már a rendszer működésének feltételeit.
Az OTP Bank által kibocsátott kincstári kártyákat már jelenleg is mintegy 13-15000 helyen fogadják el, azonban az állami elvárás egyik fontos oldala, hogy olyan helyekre kerüljenek POS-terminálok, amelyek speciálisan a kincstári kártyát használó intézményi kör szükségleteihez alkalmazkodnak...
Kincstári költekezők
Amint azt Gróf Józsefné elmondta, a kincstár döntésében a legfőbb szempont, amikor a kártyakibocsátóról döntöttek, a gazdaságosság volt. Ugyanakkor figyelembe vették azt is, hogy a pályázók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a kártyakibocsátás területén és az elfogadó kereskedők beszervezésében, milyen a rendszerük technikai kialakítása, és mennyire képes a fejlődésre.
A kincstári kártya használata a Magyar Államkincstár elnökhelyettese szerint tisztán a készpénzfizetés visszaszorítását segítheti elő, illetve ez volt a cél a bevezetésével. A költségvetési fegyelem javítását önmagában a kincstári gazdálkodás bevezetése segíti. Természetesen a kártyák használata nem adhat lehetőséget az intézményeknek arra, hogy eladósodjanak, illetve túlköltekezzenek, mivel a kártya fedezetét a kincstár tartja nyilván. Ugyanakkor a kincstár és az OTP számítástechnikai rendszerének összekötése lehetővé teszi, hogy a bank is szinte naprakész adatokat kaphasson az egyes kártyák fedezetének meglétéről.
Az OTP Bank nem csak a kincstári költekezők forintjaira számított, amikor elvállalta a kincstári kártyák rendszerének működtetését. Természetesen ez is tetemes forgalmat ígér, de nem elhanyagolhatók azok a távlatok, amelyeket az állami kapcsolatok jelentenek.