Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Karnyújtásnyira Görögországtól

Megjelent a Cégvezetés (archív) 7. számában (1998. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az Európai Unió 15 tagja közül gazdaságilag kétségtelenül Görögország a leggyengébb. Az EU által publikált Agenda 2000 adatai szerint az egy főre jutó GDP vásárlóereje itt a legalacsonyabb; az uniós átlagnak alig több mint 60 százaléka. Mondhatjuk azt is, hogy az Unióból Görögország áll Magyarországhoz legközelebb, szinte karnyújtásnyira. Azzal együtt, hogy az egy főre jutó GDP meghaladja a 11 300 dollárt, vagyis csaknem kétszer akkora, mint hazánkban.

 

Már a gazdasági mutatók ismeretében sem tekinthető véletlennek, hogy Görögország az egyetlen uniós tagállam, amely gazdasági felkészültségét és teljesítményét tekintve nem tudott csatlakozni az 1999. január 1-jén induló, az eurót elsőként bevezető Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU). (Igaz, három másik ország, Anglia, Svédország és Dánia is kívül marad, csakhogy ők más gazdasági és politikai okok miatt, saját belátásuk alapján döntöttek így.) Az utóbbi években Görögországot látványos gazdasági fejlődés jellemezte, ám az impozáns kép sok ellentmondást rejt magában, meghatározva az ország további feladatait, törekvéseit.

Görögország számokban
  1993 1994 1995 1996 1997
Lakosság (millió fő) 10,4 10,54 10,6 10,5 10,5
GDP értéke folyó áron (milliárd USD) 89,9 95,3 115,6 123,2 120,2
GDP növekedése %-ban (változatlan áron) 0,2 1,0 1,7 2,5 3,7
Egy főre eső GDP folyó áron (ezer USD) 8,7 9,2 9,1 11,5 11,3
Infláció alakulása (%-ban) 14,4 10,8 9,3 8,2 5,4
Munkanélküliségi ráta (%-ban) 9,7 9,6 10,0 9,8 10,1
Export értéke (Mrd USD) 5,0 5,2 5,8 4,2 4
Import értéke (Mrd USD) 17,6 18,7 22,9 17,7 19,5
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) 0,3 -0,1 -2,9 -4,2 -4,5

Megszorító intézkedések

Annyi bizonyos, hogy az EU-tagság mindenképpen hatékonyan és határozottan befolyásolta az ország fejlődését. Észrevehető változást hozott, hogy az 1996-ban hivatalba lépett Szimitisz-kormány eltökélten törekszik arra, hogy elérje az EU által az EMU-ba való bekerülés feltételeként előírtakat. Ennek érdekében 1997-ben és 1998-ban megszorító költségvetést fogadott el, aminek hatására a legtöbb gazdasági mutató látványosan javult. A GDP növekedési üteme (változatlan áron) az 1995. évi 1,7 százalékról 1996-ban 2,5, 1997-ben pedig 3,7 százalékra növekedett, és meghaladta a 120 milliárd dollárt. Az infláció évtizedek óta nem tapasztalt szintre, 5,4 százalékra csökkent, s a költségvetés egyenlege - a GDP százalékában - az 1995. évi -9,8 százalékról -2,4 százalékra mérséklődött.

Csakhogy a látványos javulás a gazdasági egyensúly észrevehető romlásával járt együtt, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya az 1995. évi 2,9 milliárd dollárral szemben 1997-ben már 4,5 milliárd dollár volt. Tovább nyílt a külkereskedelmi mérleg ollója, az import tavaly csaknem ötszöröse volt az exportnak. Az áruforgalom kiegyensúlyozatlanságát részben az idegenforgalom és a szolgáltatási szektor bevételei egyenlítik ki. Az ország egyetlen év alatt 80 millió turistát fogad, idegenforgalmi bevételei meghaladják a 11 milliárd dollárt. A görög tulajdonban lévő - nem mindig görög zászló alatt hajózó - flottila kétszer akkora, mint az Egyesült Államoké, és nagyobb az EU-országok teljes hajóparkjánál is.

Tavaly a korábbinál jóval nagyobb mértékben nőttek a beruházások, és lényegében stagnál a munkanélküliség - körülbelül 10 százalékos. A görög drachma jelentős túlértékeltsége miatt a kormány 1998 márciusában 13,8 százalékkal leértékelte a nemzeti valutát. Az ázsiai pénzügyi válság kezdete után a görög drachma ellen is erőteljes spekuláció indult, amit a Bank of Greece csak óriási áldozatok árán tudott ideig-óráig elhárítani. A valutatartalékok néhány hónap alatt 42 százalékkal (11 milliárd dollárra) csökkentek. Azóta a befektetők bizalmának köszönhetően - az újabb kötvény- és részvényvásárlások eredményeként - a valutatartalékok elérték a 20 milliárd dollárt.

Az oly fontos szerepet játszó külkereskedelemben 1997-ben az export (folyó áron) 15 százalékkal nőtt, miközben az import alig 2 százalékkal növekedett. Reálértéken ez azonban lényegében változatlan kivitelt és behozatalt takar. Mindennek következményeként a kereskedelmi mérleg hiánya tovább növekedett, és 1997-ben meghaladta a 15 milliárd dollárt.

A görög külkereskedelemben meghatározó szerepet játszik az EU: a teljes görög export körülbelül 60, az import 68 százaléka ezzel a régióval bonyolódik le. A görög kivitelben jelentős a hagyományos termékek aránya: a listát 26 százalékkal a textilipari termékek vezetik, a kőolaj 10, az alumínium- és színesfém-kohászati termékek 6, a déligyümölcsök 5, a gyapot kivitele pedig 4 százalékot tesz ki. Jelentős még a vegyi anyagok, a dohány, a különböző élelmiszerek, az ezüst, a timföld és a cement exportja is. A behozatal első helyén 35 százalékkal a fogyasztási cikkek találhatók, 32 százalékot képviselnek a beruházási javak, s jelentős még a vegyi és műanyagipari alapanyagok, olajszármazékok, valamint az élő állat, a hús és a tejtermékek importja is.

Aktív mérleg

A magyar-görög áruforgalmat az átlagosnál jóval nagyobb kiegyensúlyozottság jellemzi - állapítja meg Németh József, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetője. Görögország kivitelünkben a 23., behozatalunkban pedig a 33. helyet foglalja el, a kétoldalú forgalom - magyar aktívummal - az utóbbi években meghaladja a 130 millió dollárt. Az elmúlt három évben sikerült stabilizálni, sőt menynyiségében ötödével emelni is a magyar exportot azzal együtt, hogy az amerikai dollár az elmúlt évben több mint 20 százalékkal erősödött. Ez a tendencia érvényesült 1998 első felében is. Az áruszerkezetben két lényeges változás tapasztalható. A kivitelben az áramexport megszűnésével visszaesett az energiahordozók és nőtt a feldolgozott termékek aránya. Az importban viszont jelentősen csökkent a gépek, gépi berendezések részesedése az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek javára.

Kivitelünkben 80 százalék feletti a feldolgozott termékek, a gépek és a gépi berendezések részesedése. A forgalom koncentráltságát jelzi, hogy 17 cikk adja a teljes kivitel 73 százalékát. Az összes export 24 százalékát a Suzuki személygépkocsik, 15 százalékát pedig az acélipari termékek teszik ki.

Az export árulistáját 1997-ben és 1998-ban is a Suzuki gépkocsik vezették. A második hely a Dunaferr termékeié; a cég csaknem két és félszeresére növelte exportját úgy, hogy megfelelő minőségfejlesztéssel átlépett az igényesebb és drágább termékeket szállítók sorába. A harmadik helyen - elsősorban a Magyarországon befektetett Zeritis-csoport érdekeltségeinek értékesítései eredményeként - különféle papíripari termékek állnak, itt 60 százalékos a növekedés. Továbbra is piacvezető Görögországban az Elektrolux a mini-bárhűtőszekrények szállításával.

Importunk csaknem felét az élelmiszerek, italok és dohányfélék alkotják, s jellemző, hogy tíz cikk adja a teljes behozatal 70 százalékát. A citrusfélék forgalma egyetlen év alatt harmadával nőtt, és elérte az évi 10 millió dollárt. Narancsimportunknak körülbelül fele Görögországból származik.

A magyar-görög áruforgalom alakulása (1996-1997) (millió dollár)
  KIVITEL BEHOZATAL
1996 1997 96/97 1996 1997 96/97
% %
Élelmiszer, ital, dohány 14,2 13,4 94,0 19,1 25,2 132,0
Nyersanyagok 0,8 1,4 179,3 0,7 1,3 190,7
Energiahordozók 9,4 0,7 7,5 0,0 0,0 -
Feldolgozott termékek 27,4 33,9 123,8 21,9 19,8 90,1
Gépek, gépi berendezések 31,5 31,7 100,6 10,4 6,4 61,3
ÖSSZESEN 83,3 81,0 97,2 52,1 52,7 101,1

Görög befektetések, magyar lehetőségek

Magyarországon a görögök befektetései körülbelül 60 millió dollárt tesznek ki, amivel az ÁPV Rt. befektetési listáján a 13. helyet foglalják el. (A nem jellemzően tőkeexportőr Görögország teljes tőkekivitele nem haladja meg az évi 250 millió dollárt.) Legnagyobb befektetőnek a Thrákiai Papírgyár (Zeritis-csoport) számít, amely 1993-ban vásárolta meg a piszkei és a szentendrei papírgyárat. Jelentős görög befektetést tartanak nyilván a folyékonyszappan-gyártás terén (Papoutsanis cég), a gyümölcsfeldolgozásban (Arvanitisz cég), több középvállalkozásban (fagyasztott pizza gyártása, napkollektorok készítése), valamint a szolgáltatószektorban a piackutatás, a kereskedelem, a turizmus és a vendéglátás terén.

Arra a kérdésre, eléggé ismerik-e Görögországot a magyar vállalkozók, milyen lehetőségeket rejt e reláció, Schiller László athéni külgazdasági attasé válaszol. Mint mondja, Görögország importfüggő ország, így kitűnő piaci lehetőségeket kínál a külföldi szállítóknak. Az attasé arra is felhívja a befektetők és a pénzügyi alapok figyelmét, hogy az 5 százalék körüli infláció és a 11 százalék feletti éves állampapírhozamok mellett a görög drachma az egyik legvonzóbb reálkamattal kecsegtető befektetés, az athéni tőzsde hosszú évek stagnálása után csúcsokat produkál.

A görög piac viszonylag könnyen felmérhető, mivel a lakosság 40, a vásárlóerő 60 százaléka az athéni-attikai térségre koncentrálódik. Némi problémát jelent a nyelvismeret hiánya, bár egyes ágazatokban találni Magyarországot, a magyar nyelvet ismerő partnereket. Érdemes az üzletek lebonyolításába helyi képviselőt, illetve importőrt is bevonni, mivel Görögországban még mindig jelentős a bürokrácia. A fuvarozás terén a már tradicionális kamion mellett kedvező lehetőséget kínál a Sopron és Thesszaloniki között menetrendszerűen közlekedő teher-irányvonat, tömegáruk esetében pedig érdemes mérlegelni az adriai kikötőkön keresztüli vízi szállítás lehetőségeit.

Görögországi cégalapításhoz, partnerre találáshoz támogatást nyújt az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. athéni kereskedelmi szolgálata, amely tapasztalatain és céglistáján kívül a kapcsolatépítésben támaszkodik az EOMMEH görög kisvállalkozás-fejlesztési intézet, nagyobb beruházás esetén pedig az ELKE görög befektetésösztönző központ, illetve a görög kamarák támogatására is. Több példa is igazolja, hogy lehet partnert találni a megfelelően kiválasztott görögországi szakkiállításokon is.

Schiller tanácsos úr tapasztalatai szerint Görögországban elsősorban fogyasztási cikkekkel érdemes próbálkozni, ezekből jelentős az importja. Elsősorban a szupermarketek felszerelésére gondol, amelyek az utóbbi időben göröghonban gomba módra szaporodnak. Kiemelkedő lehetőségeket rejtenek a magas technikai színvonalú műszaki termékek, és sikerrel kecsegtet egyes mezőgazdasági termékek (tejtermékek, egyes gyümölcsfélék, mindenekelőtt a nagy becsben tartott és drága cseresznye) eladása is.

Annak ellenére, hogy többen sikertelenek voltak, a tanácsos szerint érdemes a vendéglátás területén is szerencsét próbálni - Görögországban bizony elkelne néhány igazi magyar, jó helyre telepített, szakszerűen üzemeltetett étterem. Érdemes lenne magyaros gyorséttermeket is nyitni egyszerű, olcsó ételválasztékkal. A hazánkat, ételeinket ismerő görögök ugyanis igen kedvezően nyilatkoznak a magyar konyháról. Bővíteni lehetne a Görögországba irányuló magyar turizmust is olyan, eddig kevésbé ismert területek bevonásával, mint a Kósz-sziget melletti Kalimnosz-sziget, a Kikládok szigetei és a chalkiszi hídon közúton is elérhető igen szép Evvia-sziget.

Gyakori kérdés, támogat-e majd bennünket Görögország az Európai Unióba való felvételünknél, s nem saját támogatottságát látja-e majd veszélyben forogni az újabb államok fevételével? Schiller László szerint a konkurencia közel sem olyan jelentős. A mezőgazdaságban vannak ugyan versenyterületek, de az eltérő klimatikus viszonyok miatt országaink mezőgazdasága inkább kiegészíti egymást. Mindössze néhány termékcsoport esetében - bor, dinnye - jellemző a párhuzamosság. Azzal persze tisztában kell lenni, hogy Görögország számára Ciprus uniós csatlakozása a legfontosabb, a kelet-európai országok csak e kérdés pozitív elbírálása esetén számíthatnak támogatásra. A görögök nem fogják akadályozni az új tagok EU-felvételét, ám a bővülés ellenére sem szeretnének lemondani az ország jelenlegi, számottevő pénzügyi támogatottságáról.

Magyar-görög üzleti tanács A kapcsolatok bővítéséhez jó lehetőséget kínál az elmúlt hónapokban alakult athéni és budapesti székhelyű görög-magyar, illetve magyar-görög üzleti tanács, amely szélesedő tagsága révén nemcsak általános információkkal, hanem sok hasznos üzleti tapasztalattal is rendelkezik a magyar-görög kapcsolatok terén. Görögországban sok a barát, az ismerős, akiknek egy része magyarul is tud. Ismerik a magyarországi viszonyokat és lehetőségeket, ami gyakran meg is mozgatja a befektetők fantáziáját. Ugyanakkor jól ismerik a görög piacot is, tudják mibe, mikor érdemes befektetni. A magyar vállalkozók viszont kevésbé tájékozottak a görögországi lehetőségekről. Ehhez szeretnénk támogatást nyújtani egymás jobb megismertetésével, rendszeres találkozásokkal és információcserével - mondja Jánosi György, a magyar tanács titkára, az egyik legjelentősebb magyarországi görög vállalkozás tanácsosa. Máris felvetődött például a közös fellépés lehetősége a Balkánon, esetleg más térségekben is. Az üzleti tanács beruházási lehetőségeket keres Magyarországon a görög nagytőke számára. Lehetőség kínálkozik például birkatenyésztésre, és érdeklődés tapasztalható a tököli repülőtér iránt is, ahol a görögök ipari parkot és kereskedelmi légibázist hoznának létre. A görögországi lehetőségek egyikeként a Mol elnyert egy olajfúrási pályázatot, az Ikarus - amely éppen húsz éve adta el első ötszáz autóbuszát a görög piacra - termékeit pedig akár közös vállalkozásban is lehetne forgalmazni. Magyar vállalatok részvételével jelentős fejlesztések folynak a görög vasutaknál, aminek további kilátásai is igen biztatóak. Kis- vagy közepes vállalkozó nem jelenhet meg előkészületlenül az ismeretlen piacon, ha üzleti vállalkozásba akar kezdeni, pontos taktikát kell kidolgoznia. Nincs kész recept, de ha jó az ötlet, az áru vagy a szolgáltatás, akkor a tőkeerős Görögországban mindig lehet partnert találni.

 

Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Embassy of the Rebublic of Hungary

Kalvou st. 16.
154 52 Athens

Telefon: (30-1) 672 5337, 672 5994
Telefax: (30-1) 674 0890
E-mail: X400: c=hu/a=attmail/p=minga/o=kum/s=athen

Munkaidő: 8.30-14.30
Időeltolódás: +1 óra

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére