Kiviteli és behozatali szabályok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 7. számában (1998. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az a deviza/valuta, amelyet nem helyeztek devizaszámlára (azaz azabadon birtokban tartható), csak értékhatárhoz kötötten vihető ki az országból szabadon. Ez a korlátozás arra ösztönöz, hogy amennyiben külföldön kívánják felhasználni a konvertibilis fizetőeszközt, akkor is előbb a hazai bankrendszerben összpontosuljon a lakosság devizamegtakarításának minél nagyobb hányada, hiszen az értékhatár fölött csak kiviteli igazolással vihető ki az összeg az országból.

A devizakülföldi konvertibilis deviza/valuta kivitele alapvetően a behozatalától függően szabályozott, hiszen a behozott, átváltott, de el nem költött és konvertibilis fizetőeszközre visszaváltott összegek kivihetők. A behozott arany, továbbá bármilyen nagyságrendű konvertibilis valuta is kivihető, ha a devizakülföldi a behozatalkor rendelkezik kitöltött értékbehozatali tanúsítvánnyal.

Szabadon kivihető az országból a nem konvertibilis külföldi fizetőeszköz. Ez a lehetőség természetesen nem érinti más országok ezzel kapcsolatos belső szabályait, amelyek gyakran korlátozó jellegűek lehetnek.

Külföldi fizetőeszköz

A devizabelföldi kiviheti:

  • a konvertibilis fizetőeszközben is felvehető összegeket, a Külügyminisztérium és a vállalkozók kiküldöttei a felhatalmazott hitelintézet, más természetes személy pedig a felhatalmazott hitelintézet vagy az átváltóhely és a Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, 90 napra érvényes igazolásával,
  • természetes személy a 100000 forintot meg nem haladó összegű, devizaszámlán el nem helyezett konvertibilis valutáját,
  • a külföldön munkát végző devizabelföldi külföldi tartózkodásának ideje alatt az olyan külföldi pénznemre szóló bankkártyáját, hitelkártyáját, csekk-kártyáját, valamint csekkfüzetét (kitöltetlen csekkjét) és névre szóló takarékbetétkönyvét, valamint értékbehozatali tanúsítvány mellett behozott jeligés és bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét, amelyet a devizakülföldi adott ki neki,
  • a devizaszámláján lévő konvertibilis fizetőeszközt, a számlavezető pénzintézet egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával,
  • a devizakülföldi által kiállított, belföldön beváltatlan csekket.

A devizabelföldi és devizakülföldi egyaránt kiviheti:

  • a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról igazoltan kilencven napnál nem régebben felvett konvertibilis fizetőeszközét,
  • devizabelföldi által kiállított, konvertibilis fizetőeszközben külföldi fizetéshez felhasználható pénzhelyettesítő eszközét,
  • a külföldi többletértékadó viszszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okiratot,
  • a nem konvertibilis külföldi fizetőeszközt,
  • azt a konvertibilis fizetőeszközt, amelynek kivitelére a devizahatóság engedélyt adott.

Devizakülföldi kiviheti:

  • az utazási csekkjét, a konvertibilis fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható bankkártyáját, hitelkártyáját és a csekk-kártyáját, valamint olyan más csekkjét vagy váltóját, amely devizakülföldi fizetési kötelezettségéről rendelkezik,
  • a szabadon rendelkezésére álló konvertibilis fizetőeszközt, a felhatalmazott pénzintézet vagy az átváltóhely egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával,
  • a 100 000 forintot meg nem haladó értékű konvertibilis valutáját, továbbá értékbehozatali tanúsítvány mellett az ezt meghaladó valutaösszeget és az aranyat (az értékbehozatali tanúsítványt beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni),
  • az engedélyezett szerencsejátékban elért, igazolt konvertibilis valuta nyereményét,
  • a devizahatóság által igazoltan devizabelfölditől, konvertibilis pénznemben kapott hitelt,
  • a devizahatóság által igazoltan ajándékként kapott konvertibilis fizetőeszközt,
  • a konvertibilis forintszámláról átváltás után kapott külföldi fizetőeszközt,
  • a devizabelföldi által átadott utazásiköltség-térítést, előadói díjat... stb.

Belföldi fizetőeszköz

Nem érdekünk, hogy a forint jelentős nagyságrendben külföldre kerüljön, majd az országba bármikor tömegesen visszaáramolva - konvertibilis fizetőeszköz beváltásából származó forint helyett - a belföldi piacon fizetőeszközként megjelenjen. A devizatörvény által biztosított kivételek az utasforgalom lebonyolításának igényeihez igazodnak.

Az utasforgalomban devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt kivihetik, illetve behozhatják:

  • a forintra szóló utazási csekket,
  • a 350 000 forintot meg nem haladó összegű belföldi pénzt,
  • a devizabelföldi által a belföldi pénzintézetnél vezetett számlája terhére kiállított csekket, feltéve ha a kedvezményezett devizabelföldi,
  • a devizabelföldi által kiállított, belföldi és külföldi fizetésre és forint vagy valuta felvételére alkalmas forintalapú bankkártyát, a névre szóló takarékbetétkönyvet és a kereskedelmi kártyát (ezek ki és be is küldhetők),
  • devizabelföldi által a nevére kiállított Magyar Posta Rt. utalvány levelezőlapját,
  • a devizakülföldinek a belföldi általános forgalmi adó visszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okiratát (ez ki és be is küldhető).

A devizabelföldi és a devizakülföldi azt a belföldi fizetőeszközt is kiviheti, kiküldheti vagy behozhatja, beküldheti, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével méltányosságból - engedélyt adott.

A devizakülföldi az utasforgalomban kiviheti, illetőleg kiküldheti azt a belföldi pénzt, amelyet beutazáskor a határon letétbe helyezett, mert meghaladta a 350 000 forintot. A letétbe helyezett forintot a kezelőként felhatalmazott hitelintézet külföldre ki is küldheti a devizakülföldinek.

Vagyoni érték

A vagyoni értékek behozatalára nincs devizális kötöttség, kivitele azonban mind a devizabelföldiek, mind a devizakülföldiek számára korlátozott. A korlátozás alól értelemszerűen mentes a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató - a devizakülföldivel kötött szerződés teljesítése érdekében történő - vagyoni értékének kivitele. A szabályozás az utasforgalom - ideértve a külföldi munkavállalókat, ösztöndíjasokat is - szokásos igényeit elégíti ki, az ezt meghaladó, devizajogszabályban szereplő értéken felüli vagyoni érték kiviteléhez devizahatósági engedély kell. Belső ellátási, piacpolitikai megfontolásokból egyes termékek kivitelét külön jogszabály - a devizajogszabályban meghatározott értékhatáron belül is - korlátozhatja, engedélyhez kötheti.

Devizabelföldi és devizakülföldi egyaránt kiviheti, illetőleg kiküldheti:

  • a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatónak e tevékenységi körében a devizakülföldivel kötött szerződés teljesítését,
  • az utasforgalomban az útiholmit, továbbá - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben a vámjogszabályok szerint az nem kereskedelmi mennyiségű, és belföldi forgalmi értéke nem haladja meg az 1200 ECU-nak megfelelő forintot,
  • postán keresztül - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben az a vámjogszabályban foglaltak szerint nem kereskedelmi mennyiségű és belföldi forgalmi értéke nem haladja meg az 50 000 forintot,
  • azt a vagyoni értéket, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével - engedélyt adott,

A devizabelföldi a fentieken túl kiviheti, kiküldheti az országból azt, amit a devizakülföldi devizahatósági engedély nélkül megszerezhet.

A devizakülföldi a fentieken túl kiviheti, kiküldheti az országból

  • azt a vagyoni értéket, amelynek behozatalát a vámhatóságtól a beutazáskor kért értékbehozatali tanúsítvánnyal vagy a vámkezelésről kiállított vámokmány alapján igazolja,
  • az igazoltan konvertibilis fizetőeszköz átváltásából vagy konvertibilis forintszámlájáról származó, forintért vásárolt - a vámjogszabályban meghatározott mennyiséget meg nem haladó - vagyoni értéket,
  • a jogszabályoknak megfelelően megszerzett devizabelföldi részvénytársaság által kibocsátott részvényt, szövetkezeti üzletrészt, befektetési jegyet, más értékpapírt, továbbá egyéb, devizabelföldiekkel szemben fennálló pénzkövetelést igazoló, valamint devizabelföldi társaságban fennálló részesedést tanúsító okiratot,
  • az igazoltan belföldi örökségéből származó vagyoni értéket,
  • amennyiben munkavállalóként tartózkodott Magyarországon, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke nem haladja meg a devizakülföldi e tevékenységéből származó, konvertibilis devizára átváltható forintjövedelmét,
  • amennyiben ösztöndíjasként tartózkodott Magyarországon, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke a kapott ösztöndíj összegét nem haladja meg.

A külföldön munkát végző devizabelföldi ingó dolgot a vámjogszabályban meghatározott korlátozásokkal vihet ki.

Külföldön letelepedők A devizatörvény a devizakülföldivé vált devizabelföldi természetes személyek részére a fejlett országok gyakorlatához közelítve az első kiutazás alkalmával lehetővé teszi vagyoni értékeinek, illetve pénzeszközeinek meghatározott feltételek melletti szabad kivitelét. Aki a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, és van külföldi bevándorlási célú vízuma, első kiutazásakor devizahatósági engedély nélkül kiviheti:
  • a vagyoni értékét;
  • a vagyoni értéke értékesítéseként kapott belföldi fizetőeszköz átváltásából származó valutát, devizát;
  • a belföldi pénzintézetnél névre szóló betétben elhelyezett belföldi fizetőeszközének átváltásából származó valutát, devizát.

Amennyiben a külföldi letelepedési jogosultsággal rendelkező természetes személy nem az OECD valamelyik tagországába vándorol ki, első kiutazásakor devizahatósági engedély nélkül 1 000 000 forint értékű vagyoni értéket vihet ki az országból.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére