Fortuna új ruhát kap

Módosítás előtt a szerencsejáték-törvény

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 7. számában (1998. szeptember 1.)

 

Rien ne va plus! A megálljt parancsoló felszólítás ezúttal nem a tétjeikkel serénykedő rulettjátékosoknak szól. A folyamatban lévő – év végéig, de legkésőbb a jövő év elején a parlament elé kerülő – szerencsejátéktörvény-módosítás és a kaszinópiacon esedékes új koncessziókiírás számos területen a magántársaságokat pörgeti ki a szerencsejáték-bizniszből.

 

Ez nem versenypiac, szögezi le Sebes Péter, a Szerencsejáték Felügyelet (SzF) elnöke, reagálva a szerencsejáték-iparban tevékenykedő magántársaságok képviselőinek észrevéteire. Nevezettek főként azt kifogásolják, hogy az állami szabályozás túl drasztikusan és direkt módon nyúl bele a szerencseiparág működésébe. Szerintük a piac törvényei az államnál hatékonyabban elvégeznék a regulázást. Ezzel szemben – érvel az elnök – a szerencsejáték-szervezés állami monopólium, még akkor is, ha a tevékenység folytatásának jogát például koncessziós szerződés keretében, díj fejében, meghatározott időre, átmenetileg másnak engedi át a tulajdonos. Az állam a központi költségvetési befizetések miatt nemcsak érdekelt az ágazat eredményes működésében, de kötelessége is, hogy akár a kaszinói rulettasztalok számának meghatározásáig foglalkozzék például a mérethatékonyság kérdésével.

Kiélezett verseny A Casinos Hungary két fővárosi kaszinójának, a Greshamnek és a Citynek szeretne játéklehetőséget szerezni a következő koncessziós időszakra is. Kiélezett versenyre számítanak, már csak amiatt is, mert új aspiránsokról is terjengenek a hírek. Törökországban vallási okokból bezárták a kaszinókat, több társaság helyet keres magának. Hírlik, hogy a West End nagyberuházás részeként is tervezik egy amerikai típusú nagy kaszinó nyitását, s a jelenleg piacon lévő kaszinótársaságok semmiféle előnyt nem élveznek a következő pályázatoknál. A piac pedig a jelenlegi lehetőségekhez képest is túlzsúfolt, csak éppen senki nem akar az a sokadik játékos lenni, akinek tétajánlatát a rulettasztalnál szokásos „rien ne va plus" formulával visszautasítja a játékmester.

Vita az állami monopóliumról

Az állami szerepvállalásról szóló vita folyamatosan zajlik az 1991. évi szerencsejáték-törvény elfogadása óta, s megélénkül minden alkalommal, amikor valamely területen változik a szabályozás. Márpedig változik. Gyakran. Szisztematikusan a monopolizáció irányába módosítva a működési feltételeket. Mint a felügyelet elnöke kifejtette: több éve érvényes kormányzati elképzelés, hogy az állam valamennyi országos terjesztésű szerencsejáték esetében monopóliumot biztosít az állami tulajdonú szerencsejáték-szervező társaság, nevezetesen a Szerencsejáték Rt. számára. A szerencsejáték-törvény módosításának koncepciója már ebben a szellemben készült el a felügyeletnél.

A terület gazdája, a Pénzügyminisztérium (PM) még az idén szeretné benyújtani a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Hogy mikor vihetik a törvényjavaslatot a kormány elé, azt pillanatnyilag nem lehet tudni, mivel az új kormány törvényalkotási programja még nem ismert – közölte érdeklődésünkre augusztus első hetében Szakács Tibor, a PM főosztályvezetője. Lehetséges, hogy más, sürgetőbbnek ítélt ügyek előresorolása miatt a szerencsejáték-törvény módosítása ismét halasztást szenved. Az anyag azonban a szokásos törvényalkotási menetrend szerint járja a maga útját. Egyeztetnek a Kaszinószövetséggel, külön-külön a kaszinótársaságokkal, s a szerencseiparágat képviselő szakmai és kamarai szervezetekkel is konzultálnak majd. Az egyeztetési procedúra nyomán azonban Szakács Tibor szerint már aligha változik az az alapelv, miszerint monopolizálják az országos szervezésű játékokat, s csak a helyiek lesznek liberalizáltak.

Javaslatok bősége

Koncepciókból egyébként meglehetősen nagy a bőség. Összegezte elképzeléseit a Szerencsejáték és Szórakoztató Gépipari Vállalkozók Országos Szövetsége, mely a nyerő- és játékautomatákat üzemeltető vállalkozókat tömöríti. Megelőzte ezt tavaly decemberben egy, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából készült prekoncepció. Erősen kifogásolta mindkét anyag, hogy az állami szerencsejáték-szervező társaságnak, a Szerencsejáték Rt.-nek (SzRt.) az a Pénzügyminisztérium a tulajdonosa, amely mint szakminisztérium az egész szerencsejáték-piacot – közte az SzRt. konkurenseinek tevékenységét is – szabályozza, és ugyanakkor közvetlen felettes szerve az iparág felügyeletével és ellenőrzésével megbízott Szerencsejáték Felügyeletnek. A közelmúltban hozott döntés szerint azonban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kezelésébe kerültek azok a bankok, vállalatok – köztük az SzRt. -, amelyek eddig a PM tulajdonosi felügyelete alatt működtek.

Jóllehet az SzF hivatása szerint hatósági jogalkalmazó, s koncepcionális szabályozási kérdések eldöntése nem feladata, az utóbbi öt-hat év során felgyülemlett tapasztalatait összegezve az elmúlt év őszén elkészítette a maga koncepcióját, s a PM-hez továbbította azt. Javasolta a Szerencsejáték Tanács létrehozását, amely alapvető elvi kérdések eldöntésében és a koncessziós pályázatok kiírásában, illetve elbírálásában segítené a PM munkáját. A regionális sorsjáték bevezetésére tett indítvánnyal együtt a PM elvetette ezeket a javaslatokat. A karitatív célú sorsjátéknak – bár a további ezzel kapcsolatos munkába az SzF-et nem vonták be – Sebes Péter információi szerint kedvezőbb volt a fogadtatása.

Nonprofit szervezők

A karitatív célú játék egyébként a kamarai jogszabály-módosító elképzelések között is szerepel. Javaslatuk szerint számsorsolásos, illetve kaparós játék kategóriában célszerű egy nonprofit, szociális célzattal működő játékszervező társaság életre hívása és működési feltételeinek (kedvezményeinek) törvényi szabályozása. Galambos György, a BKIK szerencsejáték tagozatának elnöke, a Két Lotti számsorsjátékot szervező IBUSZ Fortuna Kft. ügyvezető igazgatója saját cége számára is túlélési lehetőséget keresett és látott a javaslatban. A Két Lotti játékengedélye ugyanis februárban lejár, s minthogy az 1995. évi törvénymódosítás óta a számsorsjáték is monopolizált játék, hosszabbítást nem kaphat. A kamarai koncepcióra egyébként ez ideig semmilyen reagálás nem érkezett a PM-től.

Mint Kürti Istvántól, a Szerencsejáték Rt. PR-igazgatójától megtudtuk, az állami szerencsejáték-szervező társaságnál valóban foglalkoznak a karitatív célú sorsjegykibocsátás gondolatával, illetve olyan értékesítőhálózat kialakításával, mely a megváltozott munkaképességű emberek számára teremt munkalehetőséget. A hálózat rövidesen már működni is kezd, maga a sorsjegykibocsátás azonban törvénymódosítás függvénye, hiszen az érvényes jogszabályok szerint a játékadó a központi költségvetést illeti meg, így jelenleg nem fordítható karitatív célra. A törvénymódosítással a nyereményeket terhelő szja hasonló célú felhasználásával kapcsolatos elképzeléseket is szeretné érvényesíteni az SzRt. A sorsjegypiacon egyébként ettől függetlenül is igen nagy a társaság aktivitása. A korábban túlburjánzott, botrányos ügyek, nyereménykifizetések elmaradása miatt hitelét vesztett piacot újraépítették. Választékban, árban, nyerési lehetőségben széles kínálattal most azt tesztelik, hogy vajon a megfelelő kínálat képes-e gerjeszteni a keresletet, vagy csak az adózási feltételek könnyítése árán megnövelt nyerési esély tehetné ismét népszerűvé a sorsjegyeket.

Videolottó a láthatáron A Pénzügyminisztérium támogatja azt a javaslatot, hogy a törvény új szerencsejáték-fajtaként szabályozza a videolottót, az úgynevezett VLT-rendszert, amely tulajdonképpen az on-line lottójáték és a nyerőautomaták között helyet foglaló elektronikus játék. Nyerőautomaták egységes rendszerbe kapcsolásával jackpot nyeremények elérését teszi lehetővé. On-line jellege miatt a játék a fogadástól az adó és a nyeremény regisztrálásáig automatizált. Beruházásigénye több milliárd forint lenne.

Fő a biztonság

Az előzetes pénzügyminisztériumi szűrő és a koncepciók egyeztetése alapján a Szerencsejáték Felügyelet májusban készítette el törvénymódosítási javaslatát.

Sebes Péter szerint az abban foglaltak már korántsem jelentenek olyan alapvető koncepcionális változásokat, mint ha 1994-ben került volna sor a törvénymódosításra. Az a túlságosan is széleskörűen liberalizált szerencsejáték-törvény, amit 208 módosítóindítvány mellett 1991-ben fogadott el a parlament, már rég a múlté. A visszakozás szinte azonnal megkezdődött, s az 1995. évi stabilizációs programmal felgyorsult a folyamat. Játékengedélyének lejártával megszűnt az AustriaLotto. Hamarosan erre a sorsra jut a játékeredményét tekintve már igencsak gyengélkedő Két Lotti is. A kaparós sorsjegyek piaca elvileg nem monopolizált. Az SzRt. nem koncesszióköteles ezen a területen, de törvény szerint magántársaság is kaphat koncessziót a szervezésre. Hogy mennyiért? A koncessziós díjat is meg kellene határozni, tudtuk meg Szakács Tibortól, ha esetleg konceszsziót írna ki a pénzügyminiszter a sorsjegypiacon. Ám erről nincs szó. A Tuti Tipp balsikere után érthető módon kizárólagos állami monopólium lett a bukmékeri rendszerű fogadások szervezése. De a Tippmixet a sikeres rajthoz az is hozzásegítette, hogy a játék korábban képtelenül magas, 60 százalékos tiszta játékbevétel utáni adóját épp a felére, 30 százalékra mérsékelték, s az adóalapot csökkentheti a szervező a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel. Az új számsorsjátékot, a kenót kizárólagos joggal, már eleve a Szerencsejáték Rt. indította.

Tudomásul kell venni – mondja Sebes Péter, az SZF elnöke -, hogy vannak olyan játékok, amelyek monopoljoggal szervezhetők legjobban. Ilyenek például a számsorsjátékok. Ez nem föltétlenül állami monopóliumot jelent. Angliában egy magántársaság szervezi kizárólagos joggal a lottót. De például a terembingó liberalizált rendszerben szervezhető a legeredményesebben. Viszont a bingó Magyarországon nem tartozik a legkedveltebb játékok közé, s játékszervezőként ez ideig sem az állami monopóliumot élvező Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) – a versenysport finanszírozási gondjainak megoldására kapta meg korábban a bingójáték szervezési jogát -, sem a befuccsolt magántársaságoknak nem volt sok szerencséjük vele. Még kevésbé a televíziós bingójátékkal, melynek szervezésére a Bingó Lottó Kft.-vel kötött szerződést 1995-ben az OTSH, ám a mind gyakoribb játékospanaszok nyomán a következő évben a Szerencsejáték Felügyelet felfüggesztette a bingó játékengedélyét, az OTSH pedig kénytelen volt feljelentést tenni a Bingó Lottó vezetői ellen a nyereménykifizetések elmaradása miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ez év tavaszán zárta le a nyomozást, s adta át az ügyet vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek 118 játékos sérelmére elkövetett 72 millió forint kárösszegű csalás bűntette miatt. A szerencsejáték-törvény jelenlegi módosítása során az SzF elképzelései szerint előirányozzák a bingójátékra vonatkozó szabályok megváltoztatását: többek között az OTSH kizárólagos játékszervezési jogának megszüntetését. A sporthivatal egyébként soha nem kérte ezt a jogot, eredetileg sem szerencsejátékot kívánt szervezni, hanem a szerencsejátékok hasznából akart részesülni, hogy sporttámogatásra fordíthassa a pénzt.

A törvénymódosítás a játékszervezés engedélyezési eljárásait is érintené. Szigorodnának a társaságok személyi megfelelőségét érintő szabályok, s az alaptőke nagyságának növelésével, biztosítékadási kötelezettség bevezetésével a játékszervezés gazdasági előfeltételeit is alaposabban vizsgálnák az engedély kiadása előtt. Több eset bizonyítja, hogy ez indokolt. A Bingó Lottó ügyben folytatott nyomozás során is kiderült, hogy a bankhitellel indult vállalkozás eleve tőkehiányos volt, hiteltörlesztési kötelezettségeit a játék nyereségéből kívánta teljesíteni, ám az ehhez szükséges mértékű bevétel elmaradása miatt esélye sem volt erre. Sőt egyre növekvő adóssághalmazt görgetett maga előtt. A kft. egyik vezetője korábban a Tuti Tipp nevű rövid életű játék szervezése során is hasonló helyzetbe bonyolódott, de előfordultak ilyen problémák a kaparós sorsjegyek piacán is.

Kaszinókeringő

A biztonság fokozása érdekében több játék esetében indokoltnak látszik a szerencsejátékból származó jövedelmeknek a három érdekelt – a játékszervező, az állam és a játékos – között történő felosztási arányainak megváltoztatása is. Annál is inkább, mert az egész elvonási szisztéma agyonbonyolított, megérett az egyszerűsítésre. A mértékek játékonként – azok sajátosságaitól függően – eltérőek lehetnek. A legtöbb és legérzékenyebb változás a kaszinópiacot érinti. A törvénymódosítás drasztikusan csökkentené a budapesti kaszinók számát. Megváltoztatná az elvonás rendszerét, és alaposan megnyirbálná a kaszinói alkalmazottak fő jövedelemforrását, a borravalót.

Eddig maguk a kaszinótársaságok is gyakran hangoztatták, hogy kilenc kaszinó sok a fővárosnak. Alátámasztja ezt – SzF- álláspont szerint – az a tény, hogy 1995 óta reálértéken folyamatosan csökken a kaszinók forgalma, s ezzel együtt az állami bevételeknek erről a területről származó összege, miközben a teljes szerencsejáték-piac forgalma nő. 1992-ben a játékadó-befizetés 31 százalékát adták a kaszinók, tavaly már csak 23 százalék volt a részesedésük.

Kiindulópontnak tekintve a szabályozásnál azt a követelményt, hogy az állami bevételek a jelenlegi szint alá nem csökkenhetnek, a pénzügyi kormányzat a megoldást abban látja, hogy a fővárosi devizás kaszinók számát négyre, esetleg ötre csökkenti, s ezzel egyidejűleg megváltoztatja az elvonás rendszerét. Az eddigi öt év plusz két és fél év hosszabbításra szóló koncessziós időre számított egy plusz fél millió dollár koncessziós díj helyett, amit a koncessziós idő elején, egy összegben kellett letenni, ezentúl évente fizetendő 1,5 millió dollár koncessziós díjat ír elő a fővárosi kaszinóknak. Vidéken viszont csak évi 100 ezer dollár koncessziós díjat kell fizetni a kaszinóknak, ami fele a jelenlegi összegnek.

Tavaly 15 devizás kaszinó játékbevétele 5,8 milliárd forint volt, az öt forintos kaszinó – melyek mindegyike vidéken található – 1 milliárd forint játékbevételt produkált. (Az SzF publikus anyagai fővárosi-vidéki bontásban nem közölnek adatokat.) A legalábbis fővárosi viszonylatban tetemes díjemelés ellentételezéseként 10 éves koncessziós idő plusz 5 évnyi hosszabbítás járna (ha egyebekben megfelel a társaság a hosszabbítás feltételeinek), s a játékadót a jelenlegi 40-ről 30 százalékra mérsékelnék. Az SzF számításai szerint összességében ez nem jelentene a mostaninál nagyobb terhelést a kaszinóknak, csak a fix elvonás aránya növekedne a forgalomarányos elvonás rovására. Ez a szisztéma a pénznyerő automaták 1995-ben bevezetett adóztatása során olyannyira bevált, hogy a sokáig az iparág fekete bárányának tartott nyerőgép-üzemeltető vállalkozók mintagyerekké léptek elő. A feketeüzemeltetés gyakorlatilag megszűnt, a legális üzemeltetők száma csaknem megháromszorozódott. Ma már a játékadó-befizetések 37 százalékát teljesítik a pénznyerő automatások, mégpedig 99 százalék fölötti adózási fegyelemmel.

A kaszinópiaci változtatások meglépésére a szerencsejáték-törvény módosítása mellett az adna alkalmat, hogy jövőre a luxuskaszinó kategóriába eső, s így eleve 10 éves koncessziós idővel rendelkező budapesti Várkert és a szombathelyi kaszinó kivételével valamennyi devizás kaszinó koncessziós ideje – beleértve a két és fél éves hosszabbítást is – lejár. Így a fővárosban – minthogy egy hely foglalt a Várkert révén, melynek rendes tízéves koncessziós idejéből is hátravan még három, s nagy valószínűséggel a félidős, azaz ötéves hosszabbítás is kijár neki – csak három vagy négy új koncessziós pályázatot írna ki a pénzügyminiszter. Ez az, amivel a kaszinótársaságok külön-külön és a cégeket tömörítő Kaszinószövetség egységesen nem értenek egyet. Keveslik a négy kaszinót, és ellenzik a piac adminisztratív korlátozását.

A kaszinótársaságok javaslata az, hogy legalább novemberig kapjanak rendkívüli hosszabbítást a februári koncessziósidő-lejáratú kaszinók, és egyszerre hirdesse meg fővárosi pályázatait a pénzügyminiszter. Erre azonban a jelenleg érvényes törvényi szabályozás nem ad lehetőséget. Szakács Tibor megjegyezte, hogy a felvetés jogosságát a PM is elismeri, s az Igazságügyi Minisztériummal közösen keresik a számításba vehető megoldást.

Eltérően vélekednek a kaszinók az elvonás tervezett rendszeréről és a borravaló kérdéséről. Gellai Imre, a Casinos Hungary (CH) vezérigazgatója szerint a forgalomarányos elvonás csökkentése a pénzmosáshoz nyit kitűnő terepet. A borravaló kezelésének új módját viszont teljességgel elfogadhatatlannak tartja a társaság. Jelenleg a borravaló 20 százalékát kell a tiszta játékbevétel részének tekinteni, s a pénzügyi kormányzat ezt 50 százalékra kívánja emelni. A szétosztható 50 százalékból a kaszinóknak fizetniük kell az szja-t és a tb-járulékot. A levonások után minden 100 forintból 10 maradna a személyzetnek. A borravaló játékbevételként való elvonása mindenképp törvénytelen – állítja a vezérigazgató -, akár 20, akár 50 százalékos mértékű, legfeljebb a 20 százalék kevésbé fájt eddig. Az 50 azonban végképp elfogadhatatlan, ezért a krupiékat képviselő szakszervezet az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. A kaszinótársaság maga is perben áll a tb-vel, mert a társadalombiztosítás utólag és visszamenőleg többévi, a borravaló után be nem fizetett tb-járulékot és késedelmi pótlékot követel több kaszinótól. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntését őszre várja a kaszinótársaság.

A szervezők forgalma és játékadó fizetési kötelezettsége M Ft-ban, 1992-1997
Játéktípus 1992 1993 1994 1995 1996 1997
játék-
bevétel
játék-
adó
játék-
bevétel
játék-
adó
játék-
bevétel
játék-
adó
játék-
bevétel
játék-
adó
játék-
bevétel
játék-
adó
játék-
bevétel
játék-
adó
Sorsolásos
Lottó 5/90 8454 676 10327 826 10746 860 13175 1054 12975 1661 17006 2177
6/45 1461 117 1602 128 3889 311 4691 375 5432 695 7092 908
LUN 6/45 897 72 762 61 768 61 866 71 332 44 0 0
Joker 0 0 37 4 494 49 735 74 902 144 1191 191
Kenó 0 0             4075 522 5633 721
Bingóterem 704 mentes 1 104 mentes 1 053 mentes 890 mentes 295 14 0 0
Tv bingó 0 0 0 0 0 0 553 55 625 100 0 0
Egyéb sorsolás 3239 324 2292 229 1345 135 1210 121 2909 465 3071 491
Összesen 14 755 1189 16 124 1248 18 295 1416 22 210 1750 27 545 3645 33 993 4487
Fogadás
Lóverseny 625 mentes 673 mentes 796 mentes 792 mentes 665 mentes 642 mentes
Totó 3 069 246 3 073 246 2 693 215 3 038 243 2 841 364 3 188 408
Bukméker 0 0 82 11 0 0 0 0 0 0 394 36
Összesen 3 694 246 3 828 257 3 489 215 3 830 243 3 506 364 4 224 444
Kaszinó
Kaszinó D 2 115 846 2 616 1 046 3 098 1 239 4 750 1 900 5 607 2 243 5 846 2 338
Kaszinó Ft 0 0 211 84 445 178 644 258 853 341 1 037 415
Összesen 2 115 846 2 827 1 130 3 543 1 417 5 394 2 158 6 460 2 584 6 883 2 753
Automaták
PA I 1 082 433 1 747 699 2 768 1 009 3 385 1 172 3 505 1 386 2 710 1 117
PA II 0 0 0 0 0 0 150 37 5 063 1 362 8 802 3 158
JA n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 130 n. a. 218 n. a. 161
Összesen 1 082 433 1 747 699 2 768 1 009 3 535 1 339 8 568 2 966 11 512 4 436
Mindösszesen 21 646 2 714 24 526 3 334 28 095 4 057 34 879 5 490 46 079 9 559 56 612 12 121
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!