Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 7. számában (1998. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A GKI Gazdaságkutató Rt. júniusi nyugdíjpénztári felmérésében 21 önkéntes nyugdíjpénztár válaszai szerepelnek. A válaszoló önkéntes pénztárak a taglétszám 32, az összes vagyon pedig közel 45 százalékát képviselték.

1994-től kezdve az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma és vagyona rendkívül dinamikusan növekedett. A pénztárak várakozásai szerint a taglétszám 1998-ban még dinamikusan nő, 1998. december végére taglétszámuk 31,7 százalékos növekedésére számítanak az előző év végéhez képest. De az azt követő év első fél évében a pénztárak stagnálást várnak. 1999 első fél évében a kérdőívre adott válaszok szerint a taglétszám gyakorlatilag alig változik, mindössze 1,2 százalékkal haladja meg az 1998. december 31-i értéket. (A taglétszám növekedése ennél minden bizonnyal gyorsabb lesz, a „megtorpanás" később, az ezredfordulót követően várható. Az 1999. júniusi taglétszámra adott várakozások túlzott szerénységét jelzi az is, hogy a következő év június végére a válaszolók munkáltatói tagjaik számának közel 15 százalékos növekedésére számítanak 1998. december 31-hez képest.)

Vagyonnövekedésre várva

A válaszolók - a kamatcsökkenés és a taglétszám lassuló növekedése ellenére - vagyonuk jóval dinamikusabb növekedését jelezték előre: 1998 végére a pénztári vagyon közel 68 százalékos növekedésére számítanak 1997. december végéhez képest. A vagyon növekedi üteme 1999. június 30-ra számottevően lassul, de a növekedés dinamikája 21 százalék körül alakul (az előző év végéhez képest), ami a létszám várt növekedési ütemét messze meghaladja.

A pénztárak vagyona (portfolio) piaci értékének várt alakulását az alábbi táblázat foglalja össze:

A kérdőívet visszaküldő pénztárak portfoliójában a legnagyobb súlyt (átlagosan kb. 97 százalék) az egyéni számlák képviselik. A szolgáltatási számlák növekedése messze elmarad a vagyon növekedési üteme mögött. Ez érthető, hiszen a pénztárakat az elkövetkező időszakban az intenzív vagyongyűjtés jellemzi, a szolgáltatások aránya továbbra is elhanyagolható marad. A szolgáltatási számlák (fedezeti alap) és a likviditási alap előre jelzett növekedésének összhangja jelzi, hogy a pénztárak a szolgáltatásokra felkészülnek, ugyanakkor próbálják minimalizálni a túlzott likviditásból eredő kamat- és hozamveszteségeket.

Az önkéntes pénztárak legfontosabb feladatuknak a következő egy évben már nem a taglétszám növelését tartották, hanem a minél magasabb - általában legalább 5 százalékos - reálhozam elérését, valamint a vagyon biztonságos befektetését. (A taglétszám növelését a harmadik helyre sorolták a válaszolók.) Ezen túlmenően a pénztárak említették a tagdíjak, bevételek, valamint a munkáltatói támogatások növelését is.

A pénztári vagyon piaci értékének változása az előző év végéhez képest (százalék)
  Fedezeti alap  
  Egyéni számlák Szolgáltatási számlák Működési alap Likviditási alap Összesen
1998. dec. 31. 165,9 125,3 116,0 137,8 164,2
1999. jún. 30. 122,8 112,4 124,9 113,7 122,7

Pénztárak befektetései

A válaszoló pénztárak várakozásai szerint piaci részesedésük 1998-ban és 1999-ben is növekszik. Ezzel párhuzamosan a pénztárak reálértéken mért vagyonuk további dinamikus növekedésére számítanak. (Ez utóbbi minden bizonnyal reális elvárás, mivel a pénztárak még mindig a „feltöltődés" szakaszát élik.)

A felmérésben részt vevő pénztárak befektetésein belül 1999. június végére az állampapírok aránya várhatóan csökken 1997 végéhez képest. (A csökkenés inkább az éven belüli lejáratú állampapírokat érinti, ami csökkenő inflációs várakozások esetén reális magatartás.) A felszabaduló pénz a pénztárak várakozásai szerint részvényekbe áramlik. A kötvények aránya a válaszolók várakozásai szerint gyakorlatilag nem változik 1997. december 31-hez képest.

A pénztári vagyon piaci értékének változása (%)
  Fedezeti alap  
  Egyéni számlák Szolgáltatási számlák Működési alap Likviditási alap Összesen
1998. jún. 30-án
(1998. márc. 31-hez képest)
345,7 - 114,2 341,4 291,7
1998. dec. 31-én
(1998. jún. 30-hoz képest)
244,2 - 85,8 222,5 229,5

A pénztárak realizált hozama 1997 végén 27,2 százalék volt. A válaszoló pénztárak előrejelzései szerint a realizált hozam 1998. december 31-én 22,4, 1999. június 30-án pedig 19,4 százalék körül alakul. (A várt hozamok csökkenését a csökkenő infláció, valamint a csökkenő kamatok teszik indokolttá.) A pénztárak várakozásai mutatják, hogy befektetési tevékenységük a jövőben is várhatóan eredményes marad, mivel jelentős reálhozam elérését feltételezik. A pénztári vagyon befektetésének várható formáit az alábbi táblázat foglalja össze:

A kérdőívet kitöltő pénztárak 1998-ra 15,7 százalékos fogyasztói áremelkedést jeleztek előre. Az általuk várt infláció 1999-ben 13,1 százalék.

A pénztárak szerint a gazdasági konjunktúra 1998 közepén kielégítő volt 1997 végéhez képest. 1999 közepére a gazdasági konjunktúra élénkülésére, valamint a beruházási konjunktúra fellendülésére számítanak 1998 végéhez képest. Véleményük szerint a nyugdíjbiztosítási piac további - bár a korábbinál valamivel mérsékeltebb - élénkülése várható.

A pénztárakat megkérdeztük a kötelező pénztárak várható hatásáról az önkéntes pénztárak piacára. A válaszolók többsége szerint a magánpénztárak kedvező hatással lesznek az önkéntes pénztárakra, mivel a kötelező pénztárak reklámozása minden bizonnyal felhívja a figyelmet az önkéntes pénztárakra is (ingyenreklám). Mások úgy vélik, hogy csak a magánpénztári tevékenységet is végző pénztárak tudják az előnyöket kihasználni. A speciális helyzetben lévő munkahelyi, szakmai pénztárak számára a magánpénztárak gyakorlatilag nem jelentenek konkurenciát.

A pénztári vagyon befektetése (megoszlás, százalék)
Befektetési forma Összes befektetés
1997. dec. 31. 1998. dec. 31. 1999. jún. 30.
Készpénz, bankszámla 1,3 1,7 1,5
Éven belüli lejáratú állampapír 35,3 32,7 30,1
Éven túli lejáratú állampapír 28,3 25,0 25,8
Bankbetét 1,1 1,3 1,3
Részvény 18,7 22,5 24,4
Kötvények 10,1 10,0 9,8
Egyéb értékpapír 4,1 4,7 4,9
Egyéb befektetés 1,1 2,1 2,2
Összesen 100 100 100
A befektetések realizált hozama (%) 27,2 22,4 19,4

A kötelező nyugdíjpénztárak

A GKI Gazdaságkutató Rt. a tevékenységi engedéllyel rendelkező kötelező magánnyugdíjpénztárak körében végzett felmérésében tíz kötelező pénztár válaszai szerepelnek.

A válaszok reprezentativitásának kiszámításakor a bázisév, valamint megbízható létszámadatok hiánya problémát jelentett. A kötelező pénztárak tagjainak nyilvántartási rendszere jelenleg még nem kiforrott, az adatbázis számos helyen átfedéseket tartalmaz. A felmérés időpontjában a pénztárfelügyelet sem a létszámra, sem pedig a vagyonra vonatkozóan nem közölt hivatalos adatokat. A pénztárfelügyelet szakértői azonban úgy vélték, hogy az első fél év végén a kötelező pénztárak tagjainak száma egymillió fő körül lehetett. Ennek alapján a válaszok reprezentativitása 34-35 százalék körüli.

A kérdőívet visszaküldő pénztárak összesített taglétszáma 1998. január 1-jén 41 000 fő, vagyonuk pedig gyakorlatilag nem volt. Március 31-én a taglétszám a válaszoló magánpénztárak esetében meghaladta a 173 ezret, az összesített vagyon pedig megközelítette a 860 millió forintot. 1998. június végére a magánpénztárak tagsága már meghaladta a 347 ezer főt, az összesített vagyon pedig a 2,8 milliárd forintot. Március 31-hez képest a létszám megduplázódott, a vagyon pedig több mint háromszorosára növekedett június végéig. A válaszolók 1998. december 31-re a taglétszám további mintegy 50 százalékos, a vagyon esetében pedig 176 százalékot meghaladó növekedésre számítanak a fél év végéhez képest. (Ennek alapján a magánpénztárak teljes taglétszáma az év végére elérheti az 1,5 millió főt!)

A magánpénztárak tagjaik közül 1998. március végéig - tekintettel a pénztárak rövid múltjára - gyakorlatilag alig léptek át más pénztárba, valamint visszalépés a tb-be gyakorlatilag szintén alig létezett. Június végéig a magánpénztárak körében a mobilitás valamelyest erősödött, s a válaszolók véleménye szerint további növekedés várható az év végéig, bár a pénztárat váltók aránya még így sem éri el a tagság 0,1 százalékát. Ugyanez a tendencia érvényes a társadalombiztosítás rendszerébe történő visszalépésre is: a visszalépők aránya az összesített taglétszám 0,1 százaléka alatt marad.

A kérdőívet visszaküldő kötelező pénztárak fedezeti alapján belül a szolgáltatási számlák - az eddigi rövid múlt miatt - egyenlege gyakorlatilag zérus. Az egyéni számlák (fedezeti alap), valamint a likviditási alap előre jelzett növekedésének hasonló dinamikája jelzi, hogy a likviditási alap a kötelező pénztárak vagyonának viszonylag állandó részét képezi majd a jövőben. A működési alap értékére adott várakozások azt mutatják, hogy a kötelező pénztárak beindítása költséges volt, ezt követően azonban a működés lényegesen olcsóbb lehet.

A kötelező pénztárak legfontosabb feladatuknak az elkövetkező egy évben a taglétszám növelését, illetve annak „rentábilis" szinten tartását (vagyis a tagok megtartása) gondolták. A pénztárak ezen túlmenően nagy jelentőséget tulajdonítanak a piaci átlagot meghaladó reálhozam elérésének a pénztári vagyon befektetése után. A pénztárak említették még a szolgáltatásokra való felkészülést, valamint a korszerű nyilvántartási rendszer kialakítását is.

A válaszoló kötelező pénztárak várakozásai szerint piaci részesedésük mind 1998-ban, mind pedig 1999-ben növekszik. Ezzel párhuzamosan a pénztárak reálértéken mért vagyonuk jelentős növekedésére is számítanak. (Ez utóbbi a kötelező pénztárak „feltöltődési" szakaszában reális elvárás.)

A kötelező pénztárak vagyonának megoszlását az egyes befektetési formák között a következő táblázat foglalja össze:

A kötelező pénztárak vagyona a tevékenységi engedély kiadásáig elkülönített számlán szerepel(t). Ezt mutatja a készpénz, valamint a bankszámla rendkívül magas aránya március, valamint június végén. (Ennek megfelelően a befektetések realizált hozama is viszonylag alacsony.) Az év végére a kötelező pénztárak a tényleges működés, s ezzel együtt a befektetési tevékenység beindulására számítanak, azaz a készpénz aránya csökken, s megnő a többi befektetési forma (elsősorban az állampapírok, továbbá a részvény, valamint a kötvény) szerepe. 1999. június 30-ra az állampapírok aránya várhatóan csökken az előző év végéhez képest. Az innen felszabaduló pénzt pedig minden bizonnyal részvényekbe áramlik.

A kérdőívet kitöltő kötelező pénztárak 1998-ra 15,5 százalékos fogyasztói áremelkedést jeleztek előre. Az általuk várt infláció 1999-ben 12,8 százalék.

A kötelező pénztárak a gazdasági konjunktúrát kedvezőnek tartották, ami várakozásaiknak megfelelően 1998 végén is fennmarad. Ugyanígy ítélték meg a kötelező pénztárak a beruházási konjunktúrát is. Várakozásaik szerint a nyugdíjbiztosítási piac dinamikája fokozatosan lassul.

A kötelező magánpénztárak a piaci koncentrációs folyamat felgyorsulására számítanak, amely - várakozásaik szerint - sokkal erőteljesebben fog jelentkezni, mint az önkéntes pénztárak esetében már megfigyelhető. Véleményük szerint a kisebb, kevésbé tőkeerős alapítóval rendelkező pénztárak még az év végéig beolvadnak a nagyobb pénztárakba. (A kis pénztárak egymással várhatóan nem fuzionálnak.) Hosszabb távon a magánpénztárak tíz pénztár fennmaradására, stabilizálódására számítanak a piacon.

A pénztári vagyon befektetése (megoszlás, %)
Befektetési forma Összes befektetés
1998. márc. 31. 1998. jún. 30. 1998. dec. 31. 1999. jún. 30.
Készpénz, bankszámla 68,1 23,6 2,5 1,8
Éven belüli lejáratú Állampapír 14,8 56,6 57,3 64,7
Éven túli lejáratú Állampapír 2,9 11 30,5 16,7
Bankbetét 13,7 7,2 0,1 2,3
Részvény 0,5 1,4 7,1 11,4
Kötvények 0,0 0,1 1,3 1,8
Egyéb értékpapír 0,0 0,0 1,0 1,2
Egyéb befektetés 0,0 0,0 0,2 0,1
Összesen 100 100 100 100
Befektetések realizált hozama (%) 15,5 19,2 22,1 23,4
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére