A tudomány élvonalában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 7. számában (1998. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az MTA Szegedi Biológiai Központ az élő szervezetek működését, az életfolyamatokat vizsgáló legnagyobb hazai intézet. Az itt folyó kutatás célja a tudományos ismeretek elmélyítése, de olyan eljárások kidolgozásához, melyek új, rendkívül profitábilis iparágakat alapoznak meg.

Habár a biológiai kutatás nem igényel olyan óriási létesítményeket, mint például az atommagkutatás, sok ágazatának tevékenysége meglehetősen műszerigényes illetve műszerfüggő. A drága (több tízmillió forintos) és költséges üzemeltetésű műszereket a világon mindenhol olyan, nagyobb kutatóközpontokban állítják a munka szolgálatába, ahol a legtöbb intézeti és intézeten kívüli kutató számára hozzáférhetők.

A biológiai kutatások egyik legfontosabb eszköze a mikroszkóp. A közönséges fénymikroszkópok teljesítőképessége korlátozott. A finomabb részletek felderítése többnyire csak vékony, csupán néhány mikron vastagságú metszetek tanulmányozása útján lehetséges, ez azonban kizárja az élő sejtek vizsgálatát, és nehézkessé teszi háromdimenziós képek nyerését. Az utóbbi tíz év egyik nagy eredménye a lézerpásztázó konfokális mikroszkóp kifejlesztése, amellyel a vizsgált mintát különböző síkokban végig lehet pásztázni, és a háromdimenziós szerkezet számítógép segítségével egy képernyőn rekonstruálható. A Szegedi Biológiai Központ a PHARE-program keretében hozzájutott egy ilyen mikroszkóphoz, melynek piaci ára 33 millió forint, a kutatómunkát segítő értéke pedig alighanem felbecsülhetetlen.

Az úgynevezett restrikciós-modifikációs enzimek (amelyeket baktériumok és algák termelnek) felfedezése tette lehetővé a mára iparággá fejlődött génsebészetet. Minél több ilyen enzimet ismernek a kutatók, annál könnyebben képesek kívánságuk szerint módosítani az átörökítő anyagot, a DNS-t. A ma ismert restrikciós-modifikációs enzimek közül többet az SZBK munkatársai fedeztek fel, és ők dolgozták ki azt az eljárást, amelynek segítségével az ilyen enzimeket kódoló gének megtalálhatók, és más baktériumokba helyezve azok könnyű és olcsó termeltetésére használhatók. Nagyrészt ezt a "magyar trükknek" elkeresztelt eljárást használja az évi 100 millió dolláros termelési értékű restrikciós-modifikációs enzimeket előállító ipar.

Az SZBK nemzetközi együttműködés keretében kutatja az emberi betegségek kialakulásának genetikai hátterét. A DNS természetes úton, sugárzás, egyes kémiai anyagok károsító hatása vagy a másolást végző enzimek hibás működése következtében is módosulhat, illetve folyamatosan módosulna is, ha nem lenne minden élő sejtnek javító-helyreállító mechanizmusa. Ha a helyreállító rendszer nem javít ki egy hibát, az rögzül, öröklődik. Az így létrejövő mutációk többsége súlyos, gyakran halálos, például daganatos betegségeket okoz. Az emberiség rákbetegségekkel vívott harcának részsikereit és felettük aratott majdani győzelmét a kutatólaboratóriumokban alapozzák meg. Az SZBK kutatómunkája nyomán lehetővé vált, hogy bármely magasabb rendű szervezet sejtjeiben mesterséges kromoszómákat hozzanak létre, amelyek felhasználhatók a rákos elváltozások génterápiájára is. (A génterápia lényege, hogy a betegséget okozó hibás gén mellett, illetve helyett olyan bevitt "jó" gén lép működésbe, amely a mutáció okozta hibát kijavítja.)

A világtendenciát követve a Szegedi Biológiai Központ biokémikusai is igyekeznek megismerni az AIDS-betegséget okozó HIV-vírus működésének molekuláris alapjait. A vírus fejlődésében kulcsszerepet játszik egy fehérjebontó enzim (proteáz), amelyet a vírus maga termel, és amely más proteázokkal nem helyettesíthető. Ha ennek az enzimnek a működését sikerülne megakadályozni, anélkül hogy más, a sejt életműködésében fontos proteázok is megbénulnának, az meggátolhatná a betegség kifejlődését. A szegedi biokémikusok a proteázt kódoló vírusgén baktériumba történő átültetésével nagy mennyiségben, könnyen előállíthatóvá tették az enzimet, és vizsgálják annak sajátosságait.

Az évezred utolsó évtizede a tudományos világban az agy évtizede nevet kapta. Az agykutatásnak, illetve az idegrendszeri működések vizsgálatának hazánkban nagy hagyományai vannak. A molekuláris biológiai módszerekkel történő kutatásban az SZBK - többek között - a tanulás és az emlékezet működésének megértésén dolgozik. Az "emléknyom" valószínűleg nem más, mint változás az idegsejtek közötti kapcsolatokban, amit enzimek befolyásolnak. Az egyik ilyen, kalciumaktivált fehérjebontó enzimet, a calpaint, évek óta tanulmányozzák az intézetben. A calpain a sejtekben alapállapotban inaktív, csak az inger hatására beáramló kalcium aktiválja - térben és időben szabályozottan. Bizonyos kóros állapotokban (érgörcs, műtéti beavatkozás során), amikor romlik az agy oxigénellátása, kalcium árasztja el a sejteket, és a calpain kontrollálatlanul aktívvá válik: lebontja a sejtfehérjéket, ezáltal érzékeny agyi részek elhalását okozza. A biológiai központban folyó kutatás célja a calpain működését időszakosan gátló szerek - potenciális gyógyszerek - kifejlesztése. Ez a munka jól példázza, hogy egy látszólag teljesen elméleti kérdés közvetlenül elvezet egy fontos gyakorlati probléma megoldásának kísérleti szakaszához.

Az SZBK növénybiológusai - egyebek mellett - a növénytermesztés egyik legnagyobb problémájának megoldásán dolgoznak. A problémát az jelenti, hogy a növények - kevés kivételtől eltekintve - a testük felépítéséhez szükséges nitrogént nem tudják a levegőből, vagyis abból a közegből megkötni, ahol korlátlan bőségben áll rendelkezésre. A kivételt a pillangósvirágú növények (borsó, lucerna) jelentik, amelyek gyökerén nitrogénmegkötő baktériumok élnek. Ha sikerülne a pillangósvirágúak és a baktériumok szimbiózisában végbemenő folyamat hatásfokát javítani vagy e működést kiterjeszteni más fontos haszonnövényekre, feleslegessé válna a ma használt nitrogénműtrágyák egy része, ami óriási költség-, energia- és környezetszennyezési megtakarítást eredményezne. A kutatók egyrészt a baktérium és a növény közötti jelzőrendszert vizsgálják, másrészt a partnerkapcsolat növényi oldalának jellemzőit igyekeznek megismerni azzal a céllal, hogy megteremtsék a beavatkozás feltételeit. A nitrogénkötés folyamatának megértésében világviszonylatban úttörő szerepük volt az SZBK genetikusainak.

Nem fenyeget agykiáramlás Magyarországon legutóbb 1995-1996-ban, a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjában vizsgálták az agykiáramlást. Dr. Tamás Pál kutatásvezető szerint a felmérés nem igazolta azokat a félelmeket, miszerint a magyar és kelet-európai szellemi erők tömegesen távoznának külföldre. Az elvándorlás nem a szellemi elit akaratától, hanem a nemzetközi munkaerőpiac felvevőképességétől, a nyugati akadémiai, egyetemi hálózatok kínálta szabad helyek számától függ. A 60-as években létesült állami egyetemek financiális gondokkal küzdenek, ezért inkább csökkenteni, mint növelni igyekeznek a dolgozók számát. Csupán néhány területen van keresleti piac. Az USA-ban a műszaki tárgyakat oktató és üzleti stúdiumokat vezető tanárokból, mert az egyetemi oktatói státusnál jóval jövedelmezőbb állásokra is sikeresen pályázhatnak. Az efféle - ottani megítélés szerint - rabszolgamunkára külföldieket alkalmaznak. Hasonló okok miatt vált befogadó országgá Svájc a közkórházi orvosok számára. Az agyelszívás leginkább a számítógépes programozókat érinti. A programozószakma ezrével szívja fel a munkaerőt, tekintet nélkül arra, hogy a szakember Hollandiából, Koreából vagy Magyarországról érkezik. Az alkalmazás feltétele a világszínvonalú tudás. A 80-as években a nyugat-európai, amerikai kutatók bére tízszerese volt a magyar elméleti szakemberekének, ma körülbelül a kétszerese, az anyagi okok miatti csábítás tehát a korábbinál sokkal kisebb. Kelet-Európa értelmiségi társadalmából az oroszok és a posztszovjet államok kutatói vándorolnak ki olyan számban, amelynek alapján nemzetközi mércével is megítélhető egy nép agyállománya. A Magyarországról érkező agyak csupán imitt-amott bukkannak fel a világban, és csak személyüket, s nem a magyar szürkeállományt minősíti külföldön végzett munkájuk. L. H. K.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére