A devizahatósági eljárás

A devizahatósági eljárás államigazgatási eljárás, amelyben az MNB a külföldre irányuló megkeresését, határozatát, a devizakülföldi kérelmére adott válaszát közvetlenül küldheti meg a devizakülföldinek. A devizahatóság a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó természetes személyt megidézheti a székhelyére.

Amennyiben jogszabály vagy a devizahatóság valamely tény irattal való bizonyítását követeli meg, azt nem pótolja más bizonyíték.

Ellenőrzés

A devizajogszabály rendelkezéseinek ellenőrzése érdekében meg kell adni a devizahatóság által a devizajogszabályban vagy a devizahatósági engedélyben foglaltaknak megfelelően kért tájékoztatást. Ennek érdekében a kérelmező köteles a devizaigénylés, illetve engedélyezés, illetőleg a bejelentés alapjául szolgáló vagy azzal összefüggő bizonylatokat és egyéb iratokat az igénylés napjától, illetve az engedélyben, a bejelentésben foglalt tevékenység megszűnésétől számított öt évig megőrizni.

A devizahatóság a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat, vagy e célból szakértőt vonhat be.

Engedélyezés

Devizahatósági ügyekben az MNB bírálja el az engedély iránti kérelmet, a bejelentéseket is az MNB-hez kell megtenni.

Amennyiben a devizajogszabály nem határozza meg a devizahatósági engedély iránti kérelem elbírálásának szempontjait, a devizahatóság a nemzetgazdasági érdekek vagy a kérelmező, illetőleg a kedvezményezett körülményeinek mérlegelése alapján hozza meg a határozatát.

Adatszolgáltatás

A devizahatóság adatkezelése elsősorban a fizetési mérleget befolyásoló legfontosabb bejelentési, illetve devizahatósági engedélyköteles tevékenységekre terjed ki, amelyek fontos információt tartalmaznak a devizafolyamatok elemzéséhez és a devizahatósági elemzéshez. A devizahatóság a feladatai ellátáshoz megszerzett adatokat – személyazonosításra alkalmatlan módon – a nemzetközi fizetési mérleg összeállításához, elemzéséhez, illetőleg statisztikai célra használhatja fel és nem, illetve csak a törvényben meghatározottak szerint továbbíthatja.

A hatóság nyilvántartást vezet

• a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról,
• a pénzváltási tevékenységet végzőkről,
• a devizabelföldiek közvetlen vállalkozásairól,
• a devizabelföldiek és a devizakülföldiek értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről,
• a devizabelföldiek külföldi ingatlanairól,
• azokról a természetes személyekről, akik valutalapját devizajogszabály alapján pótolta.

A devizahatósági nyilvántartás a természetes személy személyi azonosító adatait (név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét, a valutalap számát, valamint a tevékenységre vonatkozó adatokat tartalmazza.

Nemzetközi gazdasági tevékenység

A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó köteles adatot szolgáltatni

• az exportszerződéseiből származó devizaköveteléseiről,
• az importszerződései ellenértékének kiegyenlítéséről, az importszerződései alapján kifizetett, de be nem érkezett áruk, illetőleg nem teljesített szolgáltatások értékéről,
• a fenti szerződéseivel kapcsolatos költségei és árbevételcsökkentő devizatartozásai kiegyenlítéséről, valamint
• a fenti szerződéseivel kapcsolatos forintfizetéseiről.

Devizabelföldi kötelezettségei

Amennyiben a devizabelföldi devizakülfölditől vesz fel hitel, a devizabelföldi hitelfelvevő köteles adatot szolgáltatni a hitel tőkéjének törlesztéséről, valamint kamatának és egyéb költségének megfizetéséről.

A devizabelföldi köteles adatot szolgáltatni

• a közvetlen vállalkozásairól, értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről, azok hozamáról és felhasználásáról,
• a külföldi ingatlana hasznosításából származó devizabevételéről és annak felhasználásáról,
• a külföldi pénzintézetnél vezetett számlájának forgalmáról, kamatbevételéről és annak felhasználásáról.

Adatkezelés

A devizahatóság a feladatai ellátása érdekében adatokat igényelhet és vehet át

• devizahatósági ellenőrzés céljára a belföldi hitelintézetektől és értékpapír-forgalmazóktól, deviza- és valutavásárlásokról, átutalásokról, illetőleg azok összegéről, jogcíméről, kedvezményezettjéről, továbbá e törvényben meghatározott forintműveleteiről,
• a minisztériumoktól a hatáskörükbe tartozó, nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról, illetőleg tevékenységükről,
• a vámhatóságtól a nemzetközi áruforgalomra vonatkozóan,
• az Állami Bankfelügyelettől, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől és az Állami Biztosításfelügyelettől, az Önkéntes Biztosítópénztárak Felügyeletétől, a Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörükbe tartozó vállalkozásokról, illetőleg ezek külföldiekkel vagy külföldi pénznemben folytatott tevékenységéről,
• az adóhatóságtól az adószámra vonatkozó törzsállományból.

A fenti szervek térítésmentesen kötelesek teljesíteni a devizahatóság írásbeli megkeresését.

A devizahatóság adatokat adhat át

• a Központi Statisztikai Hivatalnak,
• a minisztériumoknak
• a vámhatóságnak,
• az Állami Bankfelügyeletnek, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek, az Állami Biztosításfelügyeletnek,
• a Gazdasági Versenyhivatalnak,
• az adóhatóságnak,
• a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

A devizahatóság a birtokába került adatokat tíz évig őrzi meg.

Deviza-bűncselekmény

Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével

• nem tesz eleget a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási kötelezettségének,
• a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés vagy devizahatósági engedély nélkül olyan célra használja fel a megvásárolt devizát, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,
• nem jelenti be a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését,
• külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki,
• nem tesz eleget a külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír- vagy hitelműveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett műveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségének,

ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen, bűnszövetségben, nagyobb értékre vagy muzeális tárgyra követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős értékre, üzletszerűen vagy bűnszövetségben nagyobb értékre követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy értékre, üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékre, bűnszervezet tagjaként követik el.

Aki a bűncselekményt jelentős értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

Deviza-szabálysértés

Aki a devizáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat ötvenezer forintot meg nem haladó értékre vagy nem a büntetőjogszbályokba ütközően, értékre tekintet nélkül szándékosan megszegi, illetőleg ezt megkísérli, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki gondatlanul követi el a szabálysértést, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanennyire bírságolható az, aki a deviza-bűncselekményre vagy a devizajogszabályok egyéb megsértésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.

A deviza-szabálysértés elkövetőit akkor is felelősségre vonják, ha a cselekményt külföldön követték el.

Azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre nézve elkövették a szabálysértést, el lehet kobozni. Amennyiben az elkobzást nem lehet elrendelni, az elkövető az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezhető.

Eljáró hatóságok

Vám- és deviza-szabálysértés miatt első fokon a megye székhelyén működő vám- és pénzügyőri szakasz, Pest megyében a Buda-környéki Vám- és Pénzügyőri Szakasz, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el. Másodfokon a vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága az illetékes.

Tóth Lászlóné-Szemán Gábor