Üzletvezetésre jogosultak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A tagok személyes közreműködésén alapuló társasági formákban is meg kell oldani a cég operatív irányítását, képviseletét. Sorozatunk mostani darabjában a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagjainak helyzetét vizsgáljuk.

 

A KÖZKERESETI TÁRSASÁG VEZETÉSE

A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és a társaság rendelkezésére bocsátják az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást. A kkt. az úgynevezett személyegyesítő gazdasági társaságok alaptípusa, amelyben elsődleges szerepe van a tagok személyes közreműködésének. A társaság tartozásaiért való korlátlan és egyetemleges tagi felelősség elég súlyos tehertétel ahhoz, hogy bármelyik tag "csendestársként", csak a vagyoni hozzájárulásával vegyen részt a társaság működésében. A mögöttes tagi felelősség jellege azt is meghatározza, hogy ez a társasági forma elsősorban az olyan kis cégeknek felel meg, ahol nem forognak jelentős pénzek, s viszonylag kicsi az üzleti kockázat.

Ki jogosult az üzletvezetésre?

A közkereseti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag minősül vezető tisztségviselőnek. A kkt. személyegyesítő jellegéből fakad, hogy a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik tag jogosult a társaság üzletvezetésére. Ez azt is jelenti, hogy - szemben a főszabályként érvényesülő korlátozással - a kkt.-ben jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is betöltheti ezt a tisztséget. A Gt. ugyanis nem írja elő, hogy csak természetes személyek lehetnek kkt.-tagok. Jóllehet a társaság jogi személy tagja a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el az üzletvezetéssel kapcsolatos teendőket, a tisztséget a jogi személy, s nem annak képviselője tölti be.

A Gt. szerint a társasági szerződésben a tagok egy vagy több tagot is megbízhatnak az üzletvezetéssel, ebben az esetben a többi tag nem jogosult üzletvezetésre. E törvényhelyből az következne, hogy amennyiben a társasági szerződés nem tartalmaz ilyen rendelkezést, úgy minden tag - a törvény erejénél fogva - üzletvezetőként tevékenykedhet, s képviselheti a társaságot. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Gt. szerint a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a vezető tisztségviselők meghatározása, úgy világossá válik, hogy - bár minden tag a tarsolyában hordja a marsallbotot - csak az erre kijelölt tag végezheti a társaság ügyvezetését.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírások - például az összeférhetetlenségre vagy a vezetőkkel szembeni kizárási okokra vonatkozó szabályok - nemcsak az üzletvezetéssel megbízott taggal, hanem az üzletvezetésre jogosult jogi személy tag képviselőjével szemben is érvényesülnek.

A tisztség keletkezése

A társaság első üzletvezetésre jogosult tagját a társasági szerződésben kell meghatározni. Minthogy az üzletvezető csak a tagok közül kerülhet ki, a társasági szerződés aláírásával a tag elfogadja a vezető tisztségre szóló megbízást, így nincs szükség külön elfogadó nyilatkozatra.

A kkt. üzletvezetésre jogosult tagjával szemben nem érvényesül az a törvényi előírás, amely szerint a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ebből az is következhet, hogy az üzletvezetésre szóló megbízás határozatlan időre is szólhat. Kérdéses lehet azonban, hogy a kkt.-vel szemben is érvényesül-e az a törvényi szabály, hogy ha a társasági szerződés nem rendelkezik a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról, úgy az öt évre szól. Ha abból indulunk ki, hogy a kkt.-ben határozatlan időre is szólhat a vezetői megbízatás, akkor a válasz egyértelműen nemleges. Amennyiben viszont úgy értelmezzük a törvény szövegét, hogy csak az ötéves korlátozást kell figyelmen kívül hagyni az üzletvezetői megbízásnál, akkor igenlő választ kell adnunk, hiszen a megbízás minden esetben határozott időre szól. Egy azonban mindkét értelmezés alapján biztos: a kkt. üzletvezetői megbízása öt évnél hosszabb időre is szólhat.

Amennyiben valamilyen oknál fogva megszűnik az üzletvezetői megbízás, a társaság legfőbb döntéshozó szerve választja meg az új üzletvezetőt. Ugyanaz a személy többször is újraválasztható. Minthogy az üzletvezetésre jogult tag megnevezése szerepel a társasági szerződésben, ebből következik, hogy az új üzletvezető megválasztása a társasági szerződés szükségszerű módosítását jelenti, amihez azonban a tagok egyhangú határozata szükséges.

Munkaviszony vagy megbízás?

Kizáró jogszabályi rendelkezés híján az üzletvezetői teendők nemcsak polgári jogi megbízás, hanem munkaviszony keretében is elláthatók. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat a társaság legfőbb döntéshozó szerve gyakorolja. Itt említjük meg, hogy - bár a Gt. szerint a kkt. tagok jogosultak, de nem kötelesek személyesen közreműködni a társaság tevékenységében - egyiküknek szükségképpen személyes közreműködőnek kell lennie, hiszen az ügyvezetés ellátása mindenképp személyes közreműködést jelent, vezető tisztséget pedig csak tag láthat el.

A kkt. társasági szerződésében szükség szerint meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát. Erre tekintettel az sem kizárt, hogy a társasági szerződés rendelkezzen arról is, hogy a tag milyen jogviszony alapján végzi az üzletvezetői teendőit. A munkaviszony természetesen csak akkor kerülhet szóba, ha az üzletvezető díjazásban részesül. (Nem kaphat díjat a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság elleni felszámolási eljárás alatt.)

Az üzletvezetői jogviszonyra - a Gt.-ben foglalt eltérésekkel - a Munka Törvénykönyve, illetve a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni aszerint, hogy milyen jogviszony keretében töltik be a vezető tisztséget.

A tisztség megszűnése

Megszűnik az üzletvezetői megbízás a megbízási idő lejártával, viszszahívással, a vezető tisztség betöltését kizáró - a Gt.-ben taxatív módon felsorolt - ok bekövetkeztével, lemondással, valamint elhalálozással.

A vezető tisztségviselő bármikor lemondhat a tisztségéről. Ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve már ezt megelőzően gondoskodott az új vezető tisztségviselő megválasztásáról. A lemondás hatályossá válásáig az üzletvezető köteles részt venni a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében.

Tagság és tisztség

Minthogy csak a társaság tagja láthatja el a kkt. üzletvezetését, értelemszerűen véget ér a vezető tisztségre szóló megbízatása annak, akinek megszűnik a tagsági jogviszonya. Erre először akkor kerülhet sor, ha a tag felhívás ellenére nem teljesítette a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását. Megszűnik a tagsági viszony a tagok erre vonatkozó közös megegyezésével, a tag kizárásával, rendes, illetve azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, valamint, ha annak fenntartása jogszabályba ütközik (kizárt például, hogy valaki egyszerre két társaságban is korlátlan felelősséggel vállaljon tagságot).

Bármely tag három hónapra írásban felmondhatja a határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát. E rendes felmondási jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha azonban alkalmatlan időre esik a felmondás lejárta, a többi tag legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a felmondási időt. Bármelyik tag írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal is felmondhatja a tagsági jogviszonyát, ha a társaság valamely más tagja súlyosan megszegi a társasági szerződést, vagy olyan magatartást tanúsít, amely nagymértékben veszélyezteti a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését.

A meghalt tag örököse a társaság tagjaival történt megegyezés alapján beléphet ugyan a társaságba, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lép a jogelője által betöltött üzletvezetői tisztségbe.

Sajátos helyzet alakulhat ki, ha például a kétszemélyes kkt.-ben szűnik meg az üzletvezetésre jogosult tag tagsági jogviszonya. A Gt. szerint ugyanis, ha a tagsági jogviszony megszűnése folytán egy főre csökken a társaság tagjainak száma, a társaság csak akkor szűnik meg, ha három hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be új tagot a cégbíróságnál. Az új tag belépéséig, illetve ennek hiányában a három hónap leteltéig szükségképpen az egyedüli tagot kell vezető tisztségviselőnek tekinteni.

Hatáskörök

Az üzletvezetésre jogosult tag feladat- és hatáskörét a társaság legfőbb döntéshozó szervének hatásköre szabja meg. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy taggyűlés működjön a társaságnál. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait. A tagok gyűlése (a taggyűlés) határoz - az üzletvezetés körébe nem tartozó - minden ügyben, amelyet a törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. A társaság köteles az év végén a számviteli törvény szerinti beszámolót készíteni, amelynek elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése (a taggyűlés) határoz.

A tagok gyűlése (a taggyűlés) a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

Az üzletvezetésre jogosult tag e korlátok között látja el a társaság ügyvezetését, irányítja a cég működését. Az üzletvezetésre jogosult tag képviseli a társaságot, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolja cégjegyzési jogát.

A taggyűlés csak abban az esetben és olyan körben vonhatja el az üzletvezető hatáskörét, amennyiben azt a társasági szerződés lehetővé teszi. Az üzletvezető - e minőségében - nem utasítható még akkor sem, ha munkaviszony alapján végzi a tevékenységét.

Több vezető

A társasági szerződés több tagot - akár a tagok mindegyikét - feljogosíthatja az üzletvezetésre. Ilyenkor az üzletvezetésre jogosult tagok általában önállóan járhatnak el. Az üzletvezetésre jogosult tag azonban tiltakozhat a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen. Ebben az esetben az intézkedés - a halaszthatatlan intézkedések kivételével - mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.

A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult kérni a tagok gyűlésének a döntését az adott kérdésben. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről haladéktalanul tájékoztatni kell a többi üzletvezetésre jogosult tagot.

A BETÉTI TAGSÁG VEZETÉSE

A személyegyesítő társaság másik formája a betéti társaság, amelyben a tagok üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egyikük (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - egy eset kivételével - nem felel. A kkt. és a bt. közti közeli rokonságot mutatja, hogy eltérő törvényi rendelkezés hiányában a betéti társaságra is a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Beltag vagy kültag?

Korlátlan felelősségére tekintettel a beltag jogosult a társaság üzletvezetésére és képviseletére. A kültag csak abban az esetben töltheti be az üzletvezetői tisztséget, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Az ilyen kültag ugyanis a beltaggal azonos módon felel a társaság tartozásaiért. A társaság legfőbb döntéshozó szervének - tagok gyűlése (taggyűlés) - tevékenységében azonban mindegyik kültag részt vehet.

Az említetten kívül még egy alkalommal lehet kültag is a cég vezetője. A cégbíróság rendeli ki ugyanis a bt. végelszámolóját, ha valamennyi beltag kiválik a társaságból és a kültagok az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül nem jelentenek be új beltagot a cégbírósághoz, és nem határozzák el a bt. közkereseti társaságként való továbbfolytatását sem. A cégbíróság ilyenkor bármelyik kültagot kijelölheti végelszámolónak. Az említett három hónapos határidő leteltéig is szükségképpen a kültagnak kell ellátnia a cégvezetői feladatokat, hiszen nincs beltag.

Farkas Lászlóné
Jogalanyiság A közkereseti és a betéti társaság nem rendelkezik a tagjaitól elkülönült jogi személyiséggel, ennek ellenére cégként, szervezetként vehet részt a gazdasági életben. A Gt. szerint ugyanis a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes a saját cégneve alatt: jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Emiatt a kkt. és a bt. sem csupán a tagok összessége, hanem azoktól elkülönült, önálló jogalany. Ellenkező esetben a jogi személyiség hiánya azt eredményezné, hogy minden - a társaság által tett - jognyiltakozat közvetlenül a tagokat jogosítaná és kötelezné a gazdasági társaság helyett. A mögöttes felelősség A kkt. és a bt. sajátos jogalanyiságából következik a tagok mögöttes felelőssége a társaság tartozásaiért. A kkt.-tagok, illetve a bt. beltagjai ugyanis a saját vagyonukkal korlátlanul és egymással egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért, amennyiben azokat nem lehet fedezni a cég vagyonából. A hitelezők tehát mindaddig nem tehetik rá a kezüket a tagok magánvagyonára, amíg nem állapították meg, hogy a társaság vagyona felemésztődött a követelések teljesítése során. Mindez nem akadályozza meg, hogy a hitelező a társasággal együtt a tagokat is beperelje, de a végrehajtási eljárásban be kell tartani az előbb említett sorrendet. Ezzel együtt persze célszerű perbe állítani a tagokat is a társasággal szembeni követelés érvényesítése iránti eljárásban, mert e nélkül nem vezethető végrehajtás a tagok magánvagyonára a perbeli ítélet alapján. Amennyiben a hitelező csak a társaság ellen indította meg az eljárást, s a végrehajtásban kiderül, hogy a cég vagyona nem elegendő a követelés kielégítésére, a tagok magánvagyona mindaddig érintetlen marad, amíg a hitelező újabb pert nem indít, most már a mögöttes felelősségű tagok ellen. A tagok magánvagyona csak az e perben született ítélet alapján megindult végrehajtási eljárásban foglalható le a ki nem fizetett követelés fedezetéül.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére