Utazási irodák

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Ha van pénzünk nyaralásra, és eldöntöttük, hogy a világ melyik része felé vegyük az irányt, akkor a legegyszerűbb, ha bemegyünk egy utazási irodába, s kiválasztjuk az utat, befizetjük a részvételi díjat. Az ember hajlamos arra, hogy kellő körültekintés, tájékozódás nélkül vágjon bele az utazásba, rábízva mindent az utazási irodára. Pedig érdemes megismerni a lehetőségeinket és a jogainkat, bepillantani az utazási iroda működésébe.

 

Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről, illetve az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 213/1996. (XII. 23.) és 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az alábbiakban összefoglaljuk az utazási iroda működési feltételeiről, az utazási szerződésről, az utasvédelemről, és az utazási biztosításokról szóló ismereteket nemcsak az utazás előtt állók, hanem az utazási vállalkozók számára is.

UTAZÁSZERVEZÉS

A 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint utazásszervező az, aki utazási szerződés alapján értékesít saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldre, illetőleg belföldről külföldre, valamint aki belföldön szervezi külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásait, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá, aki belföldön értékesít külföldi szálláshelyet. Leegyszerűsítve a jogszabály megfogalmazását: utazásszervező az az utazási vállalkozó, aki saját szervezésű utakat értékesít, legyen szó belföldi vagy külföldi utakról, szemben az utazásközvetítővel, aki másnak az útjait értékesíti (erről később még bővebben szó lesz). Az utazási irodák jegyzékét végignézve, rögtön szembe tűnik, hogy már a cégnevük alapján kiderül, melyik utazási iroda melyik utazóközönséget célozza meg, mire szakosodnak, elsősorban milyen földrészre, országba, belföldre vagy kizárólag külföldre szerveznek, közvetítenek utakat.

Aki utazási irodát akar nyitni, nem elég, hogy megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen, ezenfelül még szigorú személyi feltételeknek is meg kell felelnie.

Feltételek

Utazásszervező, illetőleg közvetítő tevékenységet csak az a belföldi székhelyű utazási vállalkozó folytathat, akit az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (a továbbiakban: IKIM) nyilvántartásba vesz. Ezt az IKIM csak akkor teszi meg, ha:

  1. az utazási vállalkozót bejegyezték a cégjegyzékbe, vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba,
  2. büntetlen életűek az utazási vállalkozó vezető állású munkavállalói, vezető tisztségviselői, illetőleg maga az egyéni vállalkozó,
  3. legalább egy - utazásszervezői szakmai minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt idejű szakmai gyakorlattal rendelkező - személy dolgozik az utazási vállalkozásban,
  4. vagyoni biztosítékkal rendelkezik,
  5. megfelelő irodahelységgel rendelkezik,
  6. az utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, név szerinti nyilvántartásba vett tagja, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepelt a felsorolt minőségekben olyan vállalkozásban, amelyet a minisztérium törölt a nyilvántartásból, kivéve ha saját maga kérte a törlést, és bejelentette a tevékenységének megszüntetését,
  7. az utazási vállalkozó nyilatkozik arról, hogy az indulás évében mekkora árbevételt tervez.

Az utazási vállalkozó a nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló értesítés után kezdheti meg a működését (egyéni vállalkozó egyéni cégként). Köteles tájékoztatni az ügyfeleit a nyilvántartási számáról, s azt használni az üzleti kapcsolataiban, szerepeltetni a programfüzetben, és jól láthatóan kifüggeszteni az irodahelyiségében.

Vagyoni biztosíték

A vagyoni biztosíték bevezetésére elsősorban azért került sor, mert néhány esetben megtörtént, hogy az utazási iroda nem rendelkezett anyagi fedezettel a kint hagyott utasai hazahozatalára. A vagyoni biztosítékról részletesen rendelkezik a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8-11. §-a. A vagyoni biztosíték terhére az utazási vállalkozó teljesítési késedelme esetén a következő sorrendben kell kielégíteni az igényeket:

  1. az utazás megkezdése után szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (például hazaszállítás) és a kényszerű kinttartózkodás költségei,
  2. az előleg, illetve az átvett részvételi díj visszafizetése,
  3. az utasokkal szemben vállalt kötelezettségek nemteljesítéséből eredő egyéb igények.

Mi lehet vagyoni biztosíték?

Vagyoni biztosíték lehet a pénzbeli letét (a pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg), a bankgarancia, a hazai biztosítóintézettel kötött kezesi biztosítási szerződés vagy a hazai biztosítóintézettel az utazási vállalkozó által utasai javára kötött olyan biztosítási keretszerződés, amely az utazási vállalkozó fizetésképtelensége esetén fedezetet nyújt az előleg, illetve a részvételi díj visszafizetésére és - szükséghelyzetben - a hazaszállítás és a kényszerű kinntartózkodás költségeire. Utóbbi esetben az utazási vállalkozó köteles az előleg, illetve a részvételi díj megfizetésével egyidejűleg az utasnak átadni a biztosítási szerződésre vonatkozó igazolást.

A vagyoni biztosíték mértéke függ az utazási vállalkozó tevékenységi körétől és az éves árbevétel nagyságától. Belföldi utazásszervező tevékenységnél a vagyoni biztosíték mértéke 250 000 és 2 500 000 Ft között mozog, "külföldi" utazásszervező tevékenységnél - az éves árbevételtől függően - 2 500 000 és 10 000 000 Ft között van.

Az utazási vállalkozó minden év május 31-éig köteles hozzáigazítani a vagyoni biztosíték összegét az utazásszervező tevékenységből a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerint elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján irányadó értékhez. Ennek megtörténtét az IKIM-nél kell megfelelően igazolni.

A felhasznált vagyoni biztosítékot az utazási vállalkozó köteles 30 napon belül megfelelően pótolni.

Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vonatkozó kötelezettségének, akkor ezt a vállalkozó költségére az IKIM teszi meg.

A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződéseket legalább egyévi időtartamra kell megkötni, a szerződések hatályát az utazási vállalkozó köteles - legalább a lejáratot megelőzően 30 nappal - egyévi időtartamra meghosszabbítani, és az IKIM-nek ezt igazolni. A szerződés lejártakor az utazási vállalkozó más típusú szerződésre is áttérhet.

Meddig tabu?

A szabályozás szigorú intézkedéseket vezetett be a vagyoni biztosíték megszüntetésére is. Annak megakadályozására, hogy az utazási vállalkozó a fizetésképtelensége esetén a teljesítés idején ne rendelkezhessen a letéttel, s így a csődbe került tulajdonos ne tudjon eltűnni a vagyoni biztosítékkal, cserben hagyva az utasokat, a vagyoni biztosíték legkorábban csak az utazásszervező tevékenység megszűnésétől számított 6 hónap elteltével szüntethető meg, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után. A 6 hónap letelte után a pénzbeli letét megmaradt hányadát az utazásszervező tevékenységét megszüntető vállalkozás rendelkezésre jogosult képviselőinek kell visszafizetni.

A vagyoni biztosíték intézményét sok kritika éri az utazási vállalkozók részéről: "holt" tőkének tekintik, aminek a letétele még jobban megnehezíti a vállalkozást, és úgy érzik, hogy a rendelet megalkotója a vagyoni biztosíték bevezetésével nem éri el a célját. Az előző évi értékesítési árbevétel alapján letett vagyoni biztosíték a következő évben nem biztos, hogy fedezetet nyújt arra, hogy megfelelően kártalanítsák az utasokat. Mindezek ellenére a pénzbeli letét a gyakoribb változata a vagyoni biztosítéknak, mert a biztosítóintézetek szigorú feltételekkel kötnek olyan szerződést, amely vagyoni biztosítéknak tekinthető.

Az utazási vállalkozó törlése

Az IKIM hivatalból is, és az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére is törölheti az utazási vállalkozót a nyilvántartásból, mégpedig a következő esetekben:

  1. a nyilvántartásba vétel valamely feltétele hiányzik,
  2. a vállalkozó megsérti az előírt jogszabályokat, s a hatóság felhívása ellenére, jogellenesen folytatja a tevékenységét,
  3. a vállalkozó a hatóság felszólítására sem foglalja írásba az utazási szerződést,
  4. a vállalkozó nem tesz eleget a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos, fent részletezett szabályoknak.
  5. a vállalkozó nem gondoskodik arról, hogy külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje a társasutazáson részt vevő csoportot,
  6. a vállalkozó nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésre álljanak a külön jogszabályban [a nemzetközi közúti személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 16/1992. (VII. 3.) KHVM. rendelet] előírt iratok,
  7. a vállalkozó 3 hónap alatt nem szüntette meg a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt,
  8. a vállalkozó bejelenti a tevékenységének a megszüntetését.

Az utazási vállalkozók számarányához képest elenyésző a tisztességtelen vállalkozók száma. Az utasokat szándékosan átverő utazási vállalkozók hosszú távon nem tudnak működni, hiszen minden olyan vállalkozónak, aki ebből a piacból él, az az érdeke, hogy az utas a következő évben is visszatérjen, és elvigye a hírét, így növekedjen a bevétele. Erre a piacra is igaz, hogy sok cápára kevés hal jut, az élénkülő versenyben nehezebb külföldről beutaztatni utasokat, és egyre nehezebb a belföldi utazásszervező tevékenység is. 1996 óta öntisztulási folyamat is végbement a piac szereplői között, az maradt meg, az a vállalkozás él tovább, amelyik az utasok, a vendégek érdekében, pihenéséért tesz meg mindent, és nem az, aki a gyors meggazdagodás reményében becsapja az utasokat.

Felfüggesztés

Az IKIM - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, az illetékes kereskedelmi és iparkamara, valamint az önkormányzat jegyzőjének a kezdeményezésére - legfeljebb 3 hónapi időtartamra felfüggesztheti annak az utazási vállalkozónak a működését, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által elfogadott etikai kódex szabályait, illetve a szakmai szokásokat megsértve folytatja a tevékenységét, megtéveszti az utasokat, nem tesz eleget az utasokkal szembeni tájékoztatási kötelezettségének, veszélyezteti az utasok hazautaztatását, nem tartja be a közúti személyszállításra vonatkozó szabályokat, s ezáltal veszélyezteti a meghirdetett program lebonyolítását. A felfüggesztés okának megszűnésével a felfüggesztést is meg kell szüntetni.

Ha az IKIM felfüggesztette az utazásszervező tevékenységet, a vállalkozó nem szervezhet újabb utat, a meghirdetett utakra nem vehet át előleget, részvételi díjat. Köteles megtenni az utazáson már részt vevő utasok hazaszállítása érdekében szükséges intézkedéseket, visszafizetni a befizetett előleget, és a továbbiakban csak olyan utazásokat bonyolíthat le, amelyekkel kapcsolatosan a felfüggesztést megelőzően már teljesítette fizetési kötelezettségeit.

Turisztikai Értesítő

Az IKIM a Turisztikai Értesítőben rendszeresen közzéteszi azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét, akiket nyilvántartásba vett, akiknek tevékenységét felfüggesztette, vagy akiket a nyilvántartásból törölt. A felfüggesztésről és a törölt utazási irodákról megfelelően tájékoztatni kell a nagyközönséget. A tisztességtelen vállalkozók kiszűrését segíti az a rendelkezés, ami előírja, hogy 5 évig nem vehető nyilvántartásba az az iroda, amelynek vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója, név szerint nyilvántartásba vett tagja, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó olyan utazási vállalkozásban szerepelt, amelyet jogszabálysértő magatartása miatt töröltek a hatósági nyilvántartásból.

Az utazásközvetítői (viszonteladói, ügynöki, értékesítési) szerződés ajánlott tartalma:
  1. a felek megnevezése és adatai (pontos adatok szükségesek: név, cím, cégjegyzék száma, IKIM-bejegyzés száma, adószám, bankszámlaszám, egyéb adatok)
  2. A szerződés tárgya, célja
  • az utazásközvetítő kiajánlja, értékesíti az utazásszervező útjait, szolgáltatásait
  • akadályoztatás esetén értesítési kötelezettség
  • az utasokkal kötött szerződések az utazásszervező nevében köttetnek
  1. Az utazásszervező jogai, kötelességei:
  • tájékoztató anyagokkal való ellátás
  • felelősség az utazások lebonyolításáért
  • a utazással kapcsolatos információk, a szükséges okmányok eljuttatása az utazásközvetítőnek
  • jutalék fizetése az utazásközvetítő részére
  • utazási feltételek módosítása esetén az utazásközvetítő tájékoztatása
  1. Az utazásközvetítő jogai, kötelezettségei
  • mindenre kiterjedő tájékoztatás az utas részére (arról is köteles általában tájékoztatni az utasokat, hogy a részükre kiajánlott utazást az utazásszervező nevében, annak megbízása alapján teljesíti)
  • az utazásszervező útjainak kiajánlása, értékesítése
  • a szerződésben pontosan szabályozni kell a foglalási feltételeket, a szükséges okmányok kitöltését, az utasokhoz való továbbítását
  • az utazásközvetítő azon az áron értékesítheti az utazásszervező útjait, amelyet a programfüzetben az utazásszervező feltüntet, ennél magasabb ár kikötése érvénytelen
  • a megrendelések megadott határidőn belüli eljuttatása az utazásszervezőhöz
  • a részvételi díj beszedése
  • a számla kiegyenlítésének határideje
  • a számla kiegyenlítésének a módja
  • felelősség az olyan utazások lebonyolításáért, amely eltér a megbízó (utazásszervező) által szervezett úttól
  • az utasok kifogásainak, visszajelzéseinek továbbítása az utazásszervezőhöz, ebben a körben az is kiköthető, hogy az utazásközvetítő semmiféle visszatérítést nem adhat az utasnak, ezt csak az utazásszervező teheti meg
  • lemondás esetén értesítési kötelezettség, melyik felet terheli az emiatti visszafizetési kötelezettség
  • utazási szerződés ismertetése, átadása az utas részére
  • bizalmas információk kezelése
  1. A szerződés hatálya, felmondása, vitás kérdések rendezése, annak kikötése, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók, kapcsolattartás.

UTAZÁSKÖZVETÍTÉS

Utazásközvetítőnek tekintendő az, aki a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg az utazási szerződést.

Az utazásközvetítő másnak az útjait értékesíti, amelyért valamilyen formában jutalékot kap. Sokan csak erre szakosodnak, de a legtöbben az utazásközvetítéssel csupán kiegészítik a meglévő tevékenységüket, színesítik a választékukat. Kisebb irodák vagy az olyan vállalkozók, akik főleg beutaztatással foglalkoznak, szívesebben közvetítik a külföldre irányuló utakat, mint hogy felvállalják az utazás megszervezésével járó terheket. Egy-két külföldre utazni szándékozó vendég esetében ez nem is érné meg nekik, az utazásszervező viszont több helyen tudja értékesíteni az utakat, nagyobb hálózatot tud kiépíteni.

Az utazásközvetítőkre is a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet passzusai vonatkoznak, így velük szemben is érvényesülnek a jogszabályban megkívánt tárgyi és személyi feltételek.

Utazásközvetítői szerződés

Az utazásszervező utazásközvetítői, értékesítési, ügynöki, vagy viszonteladói szerződést köt az utazásközvetítővel. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy az utazásközvetítő kiajánlja, értékesíti az utazásszervező egyéni vagy társasútjait, egyéb utazási szolgáltatásokat. Általában ebben az esetben az utazási szerződések az utazásszervező nevében köttetnek.

A programok és a szolgáltatások teljesítéséért a megbízó, a viszonteladói, utazásközvetítői tevékenységgel kapcsolatban a viszonteladó, az utazásközvetítő a felelős.

Az utazásszervező ellátja az utazásközvetítőt a megfelelő tájékoztató anyaggal, programfüzetekkel, szóró- és reklámanyaggal. Az utazásoknak a tájékoztató anyagban leírtak szerinti végrehajtásáért az utazásszervező felel. Ha azonban az utazásközvetítő eltér a tájékoztatóban írtaktól, akkor a felelősség áthárul rá.

Az utazásközvetítőnek abban a formában és tartalommal kell megkötnie az utassal az utazási szerződést, ahogy azt az utazásszervező előírja. A két fél megállapodásán múlik ezzel szemben az utazás értékesítésének, megkötésének lebonyolítása, a kapcsolattartás, a fizetés, és az, hogy hány nappal előbb kötik meg a szerződést. Mint minden szerződésre, erre is érvényes, hogy az a viták elkerülése érdekében, minél több részletkérdésre kiterjedjen. Az utazásközvetítői szerződés általában határozatlan időre szól, a szerződő felek szabályozhatják a felmondást, a vitás kérdések kezelését, a szerződésszegést is.

Vadászatszervezés Külföldi csak vadászatszervező cég révén tud Magyarországon vadászni. A vadászatszervezés - ritkán - összekapcsolódhat az utazásszervező tevékenységgel, de ebben az esetben a vadászatszervezéshez az idegenforgalmi tevékenységen túl más feltételeket is teljesítenie kell az utazási vállalkozásnak. Általában külön vállalkozás foglalkozik a vadászatszervezéssel (régebben külkereskedelmi vállalatok keretében folyt a vadásztatás). A vállalkozónak, illetve egy alkalmazottjának rendelkeznie kell a 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 8. számú mellékletében felsorolt vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel (de ebben az esetben nem feltétlenül ugyanannak az alkalmazottnak kell rendelkeznie az vadászati és az idegenforgalmi szakképesítéssel). Vadászati-vadgazdálkodási szakmai képesítésnek minősül a vadgazdálkodási szakmérnöki, a vadgazdálkodási üzemmérnöki, a szakirányú egyetemen vagy főiskolán szerzett felsőfokú végzettség, a MAOSZ által szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél, a vadgazdálkodási technikusi képesítés, a középfokú vadgazdálkodási szakképesítés és az erdészeti szakképesítés. A vadászatszervezéssel és -közvetítéssel foglalkozók társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában szerepelnie kell a vadgazdálkodás, a vadgazdálkodási szolgáltatás vagy a sportvadászat szervezésére vonatkozó tevékenységi besorolásnak is. A vállalkozó a vadászatszervezés keretében (általában exportbizományosi vagy -értékesítési) szerződést köt a vadászterülettel, vadásztársasággal. A vadászvendéggel is a vadászatszervező szerződik (ebben az általános vadászati feltételekről szóló tájékoztatás mellett rendezni kell, hogy a vendég mikortól, mire akar vadászni, milyen szállást tudnak biztosítani a részére). A vadászatszervező intézi a vadászati engedély kiváltását, a trófeabírálatot, az állat-egészségügyi és a trófeakivitelhez szükséges okmányok beszerzését, az állatorvosi vizsgálatot, a vámokmányok elkészítését. Mindezért jutalékot kap a vadásztársaságtól.

AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉS

A 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet által szabályozott utazási szerződés az utas és az utazási vállalkozó között jön létre. A szerződést írásban kell megkötni, s annak alapján az utazási vállalkozó köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, a szállás- és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen: közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program) álló szolgáltatást teljesíteni, az utas pedig köteles a részvételi díjat megfizetni.

Az utazási irodák általában prospektusokban, tájékoztatókban teszik közzé az útjaikat. Az utazási iroda által közzétett tájékoztatónak tartalmaznia kell:

  1. az utazási vállalkozó nevét, címét, adatait (nyilvántartási számát, adószámát, telefonszámát),
  2. az úti cél, az útvonal, az indulás pontos helyét, a legfontosabb tartózkodási helyeket,
  3. a szálláshely adatait, jellemzőit, komfortfokozatát, helyét,
  4. a befizetendő díjjal kapcsolatos tudnivalókat (például azt, hogy a díj milyen szolgáltatásokra nyújt fedezetet, mekkora a befizetendő előleg összege, mi a befizetés rendje),
  5. a személyszállítási eszközöket, azok jellemzőit, az utasosztályokat,
  6. az étkezésre vonatkozó tájékoztatást,
  7. azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt,
  8. a fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
  9. azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó értesíteni köteles az utast az utazásnak létszámhiány miatti elmaradásáról,
  10. az igénybe vehető biztosításokat,
  11. a vízumkötelezettségre és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó előírásokat,
  12. a célország jellemzőit (éghajlat, életmód, szokások, közlekedés), továbbá a célországnak az utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira vonatkozó ismertetését.

Az utazási szerződésnek ezenfelül még tartalmaznia kell

  • az utas nevét, címét,
  • az utazás kezdetének és befejezésének helyét, időpontját,
  • az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
  • a részvételi díjban nem szereplő, külön felszámított díjakat (például üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj),
  • a szerződéstől való elállás határidejét,
  • a kifogások közlésének módját, határidejét,
  • annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a nevét, amellyel a vállalkozó vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést kötött,
  • az utazási biztosítás adatait.

Díjfizetés, díjemelés

Az utast terhelő díjak csak akkor emelhetők, ha erről a szerződés kifejezetten rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatással kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt kerülhet sor. 20 nappal az utazás előtt azonban már ilyen okok miatt sem emelhető a díj. A visszaélések elkerülése érdekében a kormányrendelet a díj 40 százalékában határozza meg az irodák által kérhető előleg mértékét. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra. A teljes öszszeget a vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti, kivéve ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb feltételeket szab.

Engedményezés

Ha a részvételi díjat befizető utas valamilyen okból nem tud részt venni az utazáson, akkor harmadik személynek (engedményes) átengedheti (engedményezheti) az utazási jogot. Erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az utazási vállalkozót. Az engedményezésből eredő igazolt többletköltségeket az engedményes fizeti (ilyen ritkán fordul elő), az utas az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségei alól pedig csak akkor mentesül, ha ezeket az engedményes átvállalta.

Elállás a szerződéstől

Bizonyos feltételekkel az utazási vállalkozó is, és az utas is elállhat a szerződéstől.

Utazási vállalkozó elállási joga

A rendelet szigorú szabályokat vezetett be az utazási vállalkozó elállásával kapcsolatosan. E szerint legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal jogosult elállni a szerződéstől. Az elállás további feltétele, hogy az írásban, s amiatt történjék, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható - az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető - külső körülmény veszélyeztesse az utazást (ilyen eset lehet például egy földrengés, hirtelen fellépő járvány, háború).

Amennyiben az utazási vállalkozó ezt kiköti a szerződésben, úgy elállhat abból az okból is, hogy a jelentkezők létszáma nem éri el a legalacsonyabb résztvevőszámot. Az elállás ebben az esetben csak akkor érvényes, ha a válalkozó felhívta az utas figyelmét az elállásra vonatkozó szerződési kikötésre.

Ha a vállalkozó eláll a szerződéstől, akkor az utas az eredetivel azonos értékű, helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Ha a helyettesítő szolgáltatás alacsonyabb értékű, az utas részére vissza kell téríteni a díjkülönbözetet. (Amennyiben az utas beleegyezésével a helyettesítő szolgáltatás magasabb értékű, akkor a díjkülönbözet az utast terheli.) Az utas követelheti továbbá a befizetett díj azonnali visszafizetését és ennek évi 20%-os kamatát.

Az utas elállási joga

Az utas az utazást megelőzően írásban bármikor elállhat a szerződéstől, két eset kivételével azonban az utazási vállalkozó kérheti a szerződésből eredő, addig felmerült költségeinek megtérítését. Ennek összege nem haladhatja meg az utas által befizetett díj öszszegét. Nem terheli költségtérítési kötelezettség az utast, ha az utazás előtt legalább 35 nappal áll el a szerződéstől, illetve abban az esetben, ha az utazási vállalkozó a díjat több mint 10 százalékkal megemeli, vagy egyoldalúan módosítani kívánja az utazási szerződési feltételeket, illetve ha a program utóbb lényegesen megváltozott.

Szerződésszegés

A szerződésben vállalt szolgáltatásokért főszabályként az utazásszervező felel, ha igénybe vett közreműködőt, akkor annak magatartásáért is úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ilyen közreműködő az utazásközvetítő, a szálloda, az étterem. Az utas a kártérítési, szavatossági igényét a közreműködőnek is bejelentheti, de az utazásszervező köteles helytállni.

Más felelősségi szabályok vonatkoznak a külföldi utazásszervező utazásainak belföldi értékesítése esetén, ennek teljesítéséért az utazásközvetítő úgy felel, mintha utazásszervező lenne. Az utas egyrészt szavatossági igénnyel léphet fel (díjcsökkentés, helyettesítő szolgáltatások), másrészt kártérítésre tarthat igényt.

Az utas részéről előforduló szerződésszegés a díj késedelmes megfizetése, vagy az, amikor az utas a díjat egyáltalán nem fizeti meg. Ez utóbbit a vállalkozók úgy próbálják kiküszöbölni, hogy az utazás előtt kérik el a díjat. A szerződéstől való elálláskor a vállalkozó követelheti a költségeinek a megtérítését. A szerződésben ilyenkor ki szokták kötni, hogy attól függően hogy hány nappal áll el az utazást megelőzően az utas a szerződéstől, a befizetett részvételi díj hány százalékára tarthat igényt a vállalkozó.

Az utas a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles a kifogását közölni. Ha ezt elmulasztja, a késedelmes közlésből eredő kárát nem követelheti a vállalkozótól. Az utas bejelentését az utaskísérő köteles jegyzőkönyvezni, és továbbítani az utazási irodának.

Hazaérkezés után az utas elsősorban az utazási vállalkozótól kérheti a panasza kivizsgálását és a kártérítési igényét, másodsorban panaszt a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél tehet. Az irodák az ilyen jellegű panaszok esetében legtöbbször a hírnevük, utasközönségük megtartása érdekében az utast megfelelően kártalanítják, ritkán fordul elő, hogy egyáltalán nem foglalkoznak az utas panaszával.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség rendszeresen ellenőrzi az irodákat, megvizsgálja, hogy azok mindent megtesznek-e az utasokért, rendelkeznek-e a megfelelő engedélyekkel, jogszerűen működnek-e. Ennek az ellenőrzésnek köszönhetően az utazási vállalkozókra tett panaszok nagymértékben csökkentek ugyan, de azért nem szűntek meg teljesen. A leggyakoribb hiányosság az utasok nem megfelelő tájékoztatása, illetve az engedély nélküli működés. Szerencsére ma már egyre ritkábban "felejtik" külföldön az utasokat, ami a jogszabályi szigorításokon túl a gyakoribb ellenőrzéseknek is köszönhető. Az utazási szerződéssel kapcsolatos jogvitát végső soron bíróság elé lehet vinni., de az ilyen per viszonylag ritka, mert a felek inkább peren kívül igyekeznek rendezni a kérdést. Az utazási vállalkozók - díjcsökkentéssel, engedményekkel, kártérítéssel - általában megfelelően kártalanítják a panaszosokat.

Biztosítás

Érdekes adat, hogy a külföldre utazó hazánk fiai közül csak körülbelül 15-20 százalék köt biztosítást. A nyaralás alatt nem gondolunk betegségre, balesetre, bűncselekményre, pedig ha ezek közül valamelyik bekövetkezik, sokkal nagyobb bajban vagyunk, mintha ugyanez Magyarországon történik velünk. A külföldi gyógykezelés a magyar árak többszörösébe kerülhet (a fogorvosi kezelés Európában minimum százezer, az USA-ban több százezer forint), a hazaszállítás úgyszintén, és a pogygyászban esett kár is nagy veszteség lehet (gondoljunk itt a tavaly megtörtént hajókatasztrófára, amikor az utasok minden poggyásza odaveszett).

Az utazás költségeihez viszonyítva a biztosítás elenyésző összeget - biztosításoktól függően az összköltségeknek csupán 1-5 százalékát - emészt fel, ezért ne a biztosításon kezdjük a spórolást.

Biztosításokat különböző öszszegkért lehet kötni, ettől függ, hogy mekkora maximált kártérítésre tarthatunk igényt, ha külföldön nehéz helyzetbe kerülünk.

Milyen szolgáltatásokat nyújtanak az utazási biztosítások? Leggyakoribbak a baleset-, és pogygyászbiztosítások, de létezik betegségbiztosítás és egyéb - előre nem látható esemény kapcsán - felmerülő biztosítás is. Ilyen például a beteglátogatás költségeinek az átvállalása, az idő előtti hazautazás költségei, a hazaszállítás költségeinek a megtérítése.

Kádár Petra
Egy kis adójog Az utazási vállalkozó adózására többnyire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden más vállalkozóra, néhány kivételes szabály azonban itt is érvényesül. I. Az idegenforgalmi tevékenységről, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény XVI. fejezete rendelkezik. E szerint az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által az e tevékenység keretében az utas részére teljesített összes termékértékesítés és szolgáltatás egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnak minősül, ha belföldön található az adóalany székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely közvetlenül érintett a teljesítéssel, ilyen hiányában pedig az állandó lakóhelye vagy a szokásos tarózkodási helye. Nem tartozik e törvény hatálya alá az a termékértékesítés és szolgáltatás, amelyet az adóalany a saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet az utas részére közvetlenül külföldön teljesítenek. Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért árrés. Az árrés az utas által fizetendő - adóval növelt - ellenérték, csökkentve az adóalany által a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, szolgáltatás adóval növelt ellenértékével. A fizetendő adó az árrés és a törvény 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékérték (20%) szorzatának egy századrésze. Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, szolgáltatás értékét nem vonhatja le az adójából. APEH-iránymutatások 1. 1994/353. APEH-iránymutatás az utazási irodák adófizetési kötelezettségéről. 2. 1996/128. APEH-iránymutatás a külföldi társaság részére ellenérték nélkül átengedett utaztatási jog áfa-kötelezettségéről. 3. 1994/355. APEH-iránymutatás az utazási irodák előleg utáni áfa-fizetési kötelezettségéről. 4. 1994/354. APEH-iránymutatás az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany áfa-levonási lehetőségéről Turisztikai hozzájárulás Az 1996. évi CXXIV. törvényben szabályozott turisztikai hozzájárulás befizetésére a vállalkozók előleget fizetnek, amelynek alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének, árrésének időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, és fizetik be az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére az első előlegre féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a 3. negyedévben 30%, a 4. negyedévben 20%. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A visszaigénylés határideje július 20. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.

 

A turizmus jogi háttere című, múlt havi cikkünkben tévesen jelent meg a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabály megnevezése. Az erre vonatkozó hatályos előírásokat a 45/1998 (vi. 24.) IKIM rendelet tartalmazza. A hibáért elnézést kérünk.

a Szerk.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére