Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Partner és konkurens: Portugália

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A 3000 kilométeres távolság ellenére aligha találunk Európában még egy országot, amely annyi mindenben hasonlít hazánkhoz, mint Portugália. Területe, lakosainak száma és népsűrűsége lényegében megegyezik Magyarországéval. Gazdasági struktúrája, a mezőgazdaság szerepe ugyancsak nagy hasonlóságot mutat. Portugália az Európai Uniónak immár 12 éve tagja, s példaként szolgálhat Magyarország számára, hogyan lehet hatékonyan végrehajtani a történelem által megkövetelt társadalmi-gazdasági átalakulást.

 

Az uniós csatlakozás és a lisszaboni világkiállítás felerősítette Magyarországon az érdeklődést a gyorsan fejlődő ibériai ország iránt. Pedig az utóbbi néhány évtől eltekintve nem sokat hallottunk egymásról, a második világháború után 30 évig diplomáciai kapcsolat sem volt a két ország között. E kényszerszünet hatásainak felszámolása a gazdasági kapcsolatok kiépítésében különösen hosszadalmas feladat. Elveszett idő volt a lisszaboni magyar kereskedelmi kirendeltség működésének 1989-1996 közötti szüneteltetése is.

A magyar-portugál áruforgalom alakulása (millió USD)
  1993 1994 1995 1996 1997
magyar export 6,7 11,7 9,7 12,6 18,8
magyar import 7,4 17,4 33,5 45,8 70,5
1997-ben a magyar kivitelben 57 százalék volt a gépi berendezések, 38 százalék a feldolgozott termékek részaránya, a nyersanyagok és élelmiszerek 2,5-2,5 százalékkal részesedtek. Említésre méltó, hogy a gépexport egyetlen év alatt 126 százalékkal 4,7 millió dollárról 10,8 millió dollárra emelkedett. Az import 64 százalékát gépek, 32 százalékát késztermékek tették ki, 3 százalék volt a nyersanyagok és 1 százalék az élelmiszeripari termékek aránya.

Nagy a passzívum

Az utóbbi két-három év magas szintű látogatásai azonban jelzik, hogy mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolatok kibontásának és fejlesztésének. Az adatok ugyanis egyértelműen tanúsítják, hogy a lehetőségek minden nehézség ellenére kedvezően alakulnak: négy év alatt a kétoldalú forgalom több mint hatszorosára nőtt. Ezen belül a magyar export háromszorosára, a portugál szállítások értéke viszont tízszeresére emelkedett. Tavaly a kétoldalú szállítások értéke megközelítően 90 millió dollár volt, a magyar oldal 18,8 millió dollárjával szemben a portugálok 70,5 millió dollár értékben szállítottak árut hozzánk.

A portugál gazdaság súlya a nemzetközi kereskedelemben jóval nagyobb, mint a magyaré, hiszen az éves forgalom meghaladja a 60 milliárd dollárt, bár nem éppen kedvező, hogy a hiány 1996-ban és 1997-ben egyaránt körülbelül 10 milliárd dollárt tett ki. Ezt csak részben ellensúlyozták az idegenforgalmi bevételek (21 millió turistát fogadtak), a külföldön dolgozóktól származó hazautalások és az Európai Uniótól kapott támogatások. A teljes külkereskedelmi forgalom értéke a GDP-hez viszonyítva megközelíti a 60 százalékot, az import exportfedezettsége viszont csak körülbelül 70 százalék.

A növekvő forgalom eredményeként Magyarország tavaly a portugál exportlistán már a 28. helyre került. Joaquim F. L. Pimpăo kereskedelmi tanácsos - az ICEP Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal budapesti irodájának vezetője - ehhez hozzáteszi, hogy a volt szocialista országok közül - Oroszországot nem számítva - Magyarországgal nőtt legdinamikusabban a forgalom, és mint mondja, bebizonyosodott, hogy érdemes az úgynevezett nehéz piacokkal is foglalkozni. Úgy ítéli meg, hogy a távolság mellett a kölcsönös ismeretség hiányát is le kell küzdeni, ráadásul a magyar kis- és középvállalkozók idegen nyelveken nehezen kötnek üzletet.

Portugália - dióhéjban Portugália államisága 1139-ben Alfons Henrik királlyá választásával kezdődött, és az ország 1143-ban szerveződött önálló állammá. Portugália évszázadokon át világbirodalom volt - hozzá tartozott a mai Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, Brazília, valamint fél India és Hátsó-India. Gyarmatbirodalma 1974-ben omlott össze végérvényesen. Portugália 1977 márciusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Közösségekhez. A csatlakozási tárgyalások másfél év múlva kezdődtek meg és 1985-ig tartottak, s az ibériai ország 1986. január 1-jétől vált az EK teljes jogú tagjává. További tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ország minden téren képes legyen alkalmazkodni az integrációs normákhoz. Összességében ez a húsz esztendő hatalmas fejlődést eredményezett, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1974-ben a lakosság körülbelül 40 százaléka még analfabéta volt! Az ország közösségi támogatásokból 1986-tól napjainkig (beleértve még 1999-et is) évente másfél-három milliárd dollárra számíthatott. Ezeket az összegeket szigorúan az infrastruktúra fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére kellett fordítani, meg kellett teremteni a tőke-, az áru- és a munkaerőmozgás feltételeit. A bruttó termelés a csatlakozás első öt évében átlagosan évi 5,1 százalékkal növekedett, de 1990 és 1997 között is meghaladta az EU átlagát. Az egy főre jutó GDP az 1985. évi 4250 dollárról 1997-re 11 480 dollára nőtt. Portugália gazdasági szerkezetére jellemző a szolgáltatási szféra igen magas aránya: itt dolgozik az összes foglalkoztatott 56 százaléka. Az iparra 33 százalék, a mezőgazdaságra 11 százalék jut. Az inflációt az 1984. évi 30 százalékról (még 1990-ben is 13,4 százalék volt), a múlt évben 2 százalék alá csökkentették. A munkanélküliség rátája évek óta körülbelül 7 százalék. A portugál mezőgazdaság - az EU támogatásai ellenére - kétségtelenül megsínylette a csatlakozást, hiszen az egykori gabonaexportőr Portugália újabban bevitelre szorul. A tapasztalatok szerint Brüsszel inkább finanszírozza a parlagoltatást, minthogy vállalná a túltermelés kockázatát. Az ipar fejlődése messze elmarad a szolgáltatószektor mögött, bár kétségtelen, hogy egyes alágazatai, így mindenekelőtt az építőipar, látványos eredményekkel dicsekedhet. Nagy megrendeléseknek tett és tesz eleget, lankadatlan erővel folynak a főleg EU-pénzekből finanszírozott út- és vasútépítések, a nagy városokban felújítják a régi épületeket, és nem áll le a közművek, a hatalmas bevásárlóközpontok építése sem. Ugyancsak EU-támogatással sikerült a hagyományos portugál cipőipart korszerűsíteni. Ennek köszönhetően Portugália napjainkra az Unió második legnagyobb cipőexportőre. Lisszabon egyre több gazdasági mutató alapján teljesíti az EU pénzügyi uniójának feltételeit, hogy az euro-klub egyenrangú tagja lehessen. Az újabban bevezetett költségvetési szigor célja is az, hogy az ország eleget tudjon tenni a pénzügyi unió követelményeinek.

Ha társak leszünk

Egymás jobb megismerésében sokat segíthet a növekvő turistaforgalom. A korábbi néhány ezer fővel szemben, tavaly már 18 000 magyar turista fordult meg Portugáliában, s két-három éven belül ez a szám elérheti a 25-30 000-et is. Ösztönzik a magyarországi befektetéseket is, amelyek értéke az idén már meghaladja a 30 millió dollárt. Eleddig tíz portugál tőkével vagy 100 százalékban portugál tulajdonban levő vállalkozás működik Magyarországon.

A portugál befektetők a szomszédaikon és egykori gyarmatbirodalmuk országain túllépve csak nemrégiben fordultak újabb területek felé. E tekintetben első helyen áll Magyarország, amelyről tudják, hogy néhány éven belül az Unió tagja lesz - állítja a tanácsos. Véleménye szerint közösen építhetnénk például élelmiszer-feldolgozókat Afrika országaiban, és Magyarországról célba lehetne venni az ukrán és az orosz piacot is. Úgy ítéli meg, hogy a két ország ipara az autóalkatrész-gyártásban is jól kiegészíti egymást, tehát e téren is bővülhet a forgalom.

- Ha társak leszünk az Unióban, mindkét oldalról könnyebb lesz a másik elérése, hiszen mindkét ország ugyanannak a belső piacnak lesz a tagja. 2000 körül a kétoldalú forgalom elérheti akár a 200 millió dollárt is, kedvezőbb magyar mérleggel - mondja a portugál tanácsos. Egyelőre azonban a kereskedelemben a multik játsszák a főszerepet, a kis- és középvállalkozások, különösen a magyar oldalon nem meghatározók. A nagy fuvarköltségek egyelőre erősen megterhelik a vállalkozókat, ezért Szilágyi István, az IKIM főosztályvezető-helyettese inkább arra lát lehetőséget, hogy ezek a cégek a multik beszállítóiként jussanak el a portugál piacra.

Óceánok - A jövő öröksége Májusban nyílt meg és szeptember végéig tart nyitva a lisszaboni világkiállítás, amelyen Csehország kivételével a kelet-európai országok - köztük együtt Magyarország is - részt vesznek. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyar bemutató sikeres, naponta átlagosan 2500 látogatót fogad. Az Expo jelszava: "Óceánok - A jövő öröksége", aminek jegyében természetesen csak nagyobb országok képesek bemutatkozni. Magyarország alapvetően turisztikai kiállításra vállalkozott. A magyar kiállítás sajátos látványossággal kelti fel az érdeklődést, ami ha nem is az óceánokhoz, de vízhez, pontosabban a Dunához kapcsolódik. A 324 négyzetméteres magyar pavilon közepén aquamobil, azaz vízemelőszerkezet látható, amelyet a nézők is mozgásba hozhatnak. Panorámaképeken ismerhetik meg a legszebb Duna-parti városokat, a Balaton szépségeit, s felhívják a figyelmet a neves gyógyvizekre is. A lisszaboni világkiállításon 140 ország vesz részt. A magyar bemutatón állandó idegenforgalmi és információs szolgálat működik, és az üzletembereknek és befektetőknek is felállítottak egy információs irodát. A pavilonban magyar nép- és komolyzenei CD-ket, valamint turisztikai kiadványokat is vásárolhatnak a látogatók.

Uniós pénzzel

Mindkét oldalon látják, hogy a kapcsolatok fellendítése érdekében segítségre van szükség. Ezért is próbálkoznak újfajta kapcsolatokkal, az érdek-képviseleti szervezetek együttműködésének bővítésével. Szorgalmazzák, hogy a kis- és középvállalkozások egymásra találását intézményes keretek segítsék. A formális feltételeket különböző megállapodásokkal már megteremtették, ennek ellenére csak lassú elmozdulásra van kilátás. Szilágyi István véleménye szerint ez a terület a jövőben is nehéz piac marad. Luis Morales, a Portugál Iparszövetség alelnöke arra biztatja a magyar vállalkozókat, forduljanak bizalommal hozzájuk, éppen olyan támogatásban és elbírálásban részesülnek, mint saját tagvállalataik.

A portugál gazdaság fejlesztésében nagy szerepet játszott és játszik az Európai Unió támogatása. Sokat tanultak az elmúlt 12 év alatt, jól kihasználták a különböző alapok nyújtotta lehetőségeket, elsősorban a mezőgazdaságban, hangsúlyozza Pimpăo tanácsos. Az ország felvétele óta Portugália nagyot lépett előre, bár még mindig az Unió szegényebb országai között van. Belépésekor, 1986-ban az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak mindössze 52 százaléka volt, 1997-ben pedig már elérte a 68 százalékot. Ennél alacsonyabb szinten egyedül Görögország áll körülbelül 60 százalékkal. (Magyarországot 37 százalékon jegyzik.)

Az EU szabályai szerint az alapokból támogatást az az ország, illetve terület kaphat, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Portugália az elmúlt hét évben körülbelül 16 milliárd ECU pénzügyi támogatást kapott, elsősorban a strukturális és kohéziós alapból. Számítanak rá, hogy a pénzalapok újraelosztásának egyik vesztese Portugália lesz, hiszen a belépő új tagállamok egy főre jutó GDP-je még az övékénél is lényegesen alacsonyabb. Máris megvonják a Lisszabonnak és térségének nyújtott eddigi pénzügyi támogatást, mert a régió fejlettségi szintje elérte az Unió átlagának 75 százalékát. Ezért is alakultak ki olyan vélemények a csatlakozásra váró tagországok körében, hogy a fejlesztési támogatásban részesülő országok, köztük Portugália, a támogatások megtartása érdekében megpróbálják halogatni, kitolni az EU bővítését.

Feltételek nélkül

António Guterres portugál miniszterelnök év eleji magyarországi látogatása alkalmából a témát érintve más véleményen volt: hangsúlyozta, hogy Magyarország felvételét feltétel nélkül támogatják, és azt kívánják, hogy az integráció a lehető leggyorsabban menjen végbe. Magyarországra nem mint kockázati tényezőre vagy versenytársra tekintenek, majdani uniós csatlakozásában sokkal inkább alkalmat látnak az üzleti, kereskedelmi és beruházási lehetőségek kiaknázására. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió nem univerzális csodagyógyszer, hanem a kihívások és kockázatok összessége.

Pimpăo tanácsos kiemelte: Portugália részéről rövidlátás lenne az új tagok belépésének hátráltatása. Tény persze, hogy a támogatások elosztásának kérdésében viták lesznek, de az új országok csatlakozása miatt nem lehet a jövőben sem Portugáliát úgy kezelni, mint a nála sokkal gazdagabb Németországot vagy Franciaországot. Lisszabon azonban szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi forrásokról és eszközökről folyó vitát még a bővítés előtt lezárják. Az Unió kibővítését viszont üdvözlik, mert az újabb országok belépésével megnő a kis államok súlya és szerepe az integrációban.

Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Embaixada da Republica da Hongria

Calcada de Santo Amaro, 85
1300 Lisboa, Portugalia
Tel.: 351 1 3644144
Fax: 351 1 3644047

Icep Portugál Kereskedelmi és
Idegenforgalmi Hivatal/Portugál Nagykövetség

1056 Budapest, Belgrád rkp. 26. mf. 1.
Tel.: 266-5210, Fax: 266-0730

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére