Közgyűlések után

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Tavaly jelentősen romlott a bankok jövedelmezősége, amit a szakértők az egyre élesedő versenynek tulajdonítanak. A konkurenciaharc elsődlegesen az árakban folytatódik. Egyes hitelintézetek - szakértőik állítása szerint - olyan olcsón hiteleznek a kiemelkedően jó ügyfeleknek - ilyennek számítanak többek között a multinacionális vállalatok vagy az állami érdekeltségű közszolgáltató cégek -, hogy szinte már nincs is hasznuk rajta. Mivel a nagyvállalati bankpiac többé-kevésbé felosztottnak tekinthető, mind többen fontolgatják, hogy a kockázatosabb kis- és középvállalkozói réteg soraiból toboroznak ügyfeleket. (E szektor egyébként a jövőben nem csupán a korábbinál több hitelben, hanem több tőkebefektetésben is reménykedhet, tekintve hogy a Hitelgarancia Rt. 1998 őszétől garanciát vállal az e körbe történő kockázatitőke-befektetésekre is.) A verseny igazi színtere azonban várhatóan a lakossági szolgáltatások piaca lesz. Már eddig is több bank kezdett milliárdos beruházásokba, hogy időben részt szerezhessen magának belőle. S nemcsak az évek óta profitábilis, s így jelentős tartalékokkal bíró hitelintézetek, de kisvállalkozókat és lakossági ügyfeleket keresnek a volt állami tulajdonú nagybankok is, amelyek a tavaly lezárult privatizációs folyamat eredményeként tőkeerős szakmai befektetők tulajdonába kerültek.

Külföldieké a többség

A Postabank-pániktól eltekintve 1997-ben nyugalmas évet zárt a hitelintézeti rendszer. A kedélyeket nem borzolták bankcsődök, sőt kiderült, hogy a külföldi befektetők még a korábban sokak által leírt, évek óta alacsony hatékonysággal működő bankokban is fantáziát látnak. A Kereskedelmi és Hitelbank, a Mezőbank, valamint a Takarékbank részvényei, a Magyar Hitel Bank előző évi privatizációjához hasonlóan, minden reményt túlszárnyaló árakon keltek el. A vevők új szerzeményeikbe a vételáron túl is jelentős tőkét invesztáltak, s elsősorban ennek köszönhető, hogy a bankok összesített, jegyzett tőkéje tavaly 39 százalékkal emelkedett, és 1997 végén 307 milliárd forintra rúgott. Mindezek következtében az előző évhez képest jelentősen változott a tulajdonosi szerkezet is: a külföldi befektetők 1997 végén az egy évvel korábbi 45,8 százalékkal szemben már a részvénytőke 61,1 százalékát birtokolták, az állami tulajdon aránya pedig 35,6-ról 20,3 százalékra mérséklődött. A gazdasági növekedés hatása a bankszektorban is érződik. A hitelintézetek összesített mérlegfőösszege tavaly 27 százalékkal - tehát reálértéken is - nőtt, és 1997 végén 5700 milliárd forintot tett ki. Az elemzők szerint a továbbiakban is számítani lehet a bankpiac bővülésére. A bankok mérlegfőösszege ugyanakkor még mindig csak a GDP 71 százalékának felel meg, holott a fejlődő országokban 100, a fejlett országokban pedig 200 százalék a jellemző. Jó jel ugyanakkor, hogy a vállalkozói hitelek a mérlegfőösszegnél is nagyobb mértékben, 32,7 százalékkal nőttek, s 1997 végén elérték az eszközök 29 százalékát. A banki portfóliók minősége sokat javult, a rossz minősítésű kinnlevőségek aránya az egy évvel korábbi 2,7 százalékkal szemben 1,1 százalékot tett ki, ami nemzetközi összehasonlításban is jónak tekinthető. A lakossági források viszont - amelyekért egyre több bank száll hadba - tavaly mindöszsze 15,3 százalékkal gyarapodtak, s az év végén az összes forrás 36 százalékát képviselték. Ennek az a magyarázata, hogy a bankoknak a lakossági forrásgyűjtésben egyre élesebb versenyben kell megküzdeniük. Évről évre nő a tőkepiac népszerűsége, s a részvények, kötvények, befektetési jegyek mellett mind erősebb konkurensek a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is. Ráadásul a lakossági megtakarításokon tavaly óta osztozni kell a lakás-takarékpénztárakkal is, s hogy mennyire, mutatja, hogy az 1997-ben megalakult három pénztár az idén májusban már 7,4 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezett.

Csökkenő jövedelmezőség

Az 1997 végén működő 43 bank az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet még nem auditált adatokon nyugvó számításai szerint összesen 77,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, ami csupán 0,1 százalékkal haladja meg az előző évit. Figyelembe véve azonban, hogy a Postabank esetében a tényleges 12 milliárd forintos veszteséggel szemben az előzetes adatként közölt 3,8 milliárdos deficittel számoltak, valójában érdemben csökkent a profit. Romlott a bankrendszer jövedelmezősége is: az eszközarányos nyereség (ROA) az 1996. évi 1,9 százalékról 1,5, a tőkearányos nyereség (ROE) 23 százalékról 16,9 százalékra esett. A mutatók az auditált nyereséggel számolva még alacsonyabbak lesznek.

A bankok jövedelmezőségét a kamatrés csökkenéséhez vezető éles versenyen kívül a jelentős beruházások is rontották. Csökkentette a profitot az is, hogy a bankok tartalékolási kötelezettsége 1997-ben az általános kockázati céltartalékkal bővült. A hitelintézeti törvény a mérlegfőösszeg 1,25 százalékának megfelelő tartalék képzésére három év türelmi időt ad, de néhány hitelintézet - mint a Budapest Bank, a Raiffeisen Unicbank és a Mezőbank - az előírt egyharmados részarány helyett már tavaly teljes kötelezettségét egy összegben teljesítette.

A bankok között az eredményesség szempontjából is jelentős különbségek vannak. Tavaly az OTP és a Magyar Külkereskedelmi Bank könyvelte el a legnagyobb adózott nyereséget, 15,3 milliárd, illetve 8,8 milliárd forintot, ami 54, illetve 16 százalékos növekedés az előző évihez képest. A jövedelmezőségben ugyanakkor a Citibank járt az élen, amely minden 100 forintnyi tőkéje után 36 forint s minden 100 forintnyi eszköze után 4,40 forint tiszta profitot tudott felmutatni. A jövedelmezőségi rangsor második és harmadik helyén a Raiffeisen Unicbank (32,60, illetve 4,30 forint) és a CIB Bank (32,40, illetve 3,50 forint) állt, őket követi az OTP (27,10, illetve 1,13 forint), valamint az MKB (25,50, illetve 2,20 forint). Miután a verseny várhatóan tovább élesedik és a fejlesztések is folytatódnak, a bankoknál az idén nemigen lehet a jövedelmezőség érdemi javulására számítani.

Kevesen a tőzsdén

A hitelintézetek - nyilvánvalóan a tervezett beruházások miatt - az idén mérsékelt osztalékfizetési javaslatokkal álltak a részvényesek elé, a menedzserek a hitelintézet tőkéjét kívánták erősíteni a nyereségből. 1997-re csak az OTP és az MKB fizetett az előző évinél nagyobb osztalékot, 14, illetve 18 százalékot. A pálmát a CIB Bank vitte el, 25 százalékkal. Az OTP közgyűlése nem kis csalódást okozhatott az elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé való átalakítására spekulálóknak, ugyanis csupán az elsőbbségi részvények nevesítésére és tőzsdére való bevezetésére kerül sor. Az MKB tulajdonosi fóruma ugyanakkor a részvényesek örömére arról döntött, hogy az igazgatóság 1998 végéig kezdeményezi a bank részvényeinek bevezetését a BÉT "A" kategóriájába. Az igazgatóság ennek érdekében felhatalmazást kapott 576 millió forint névértékű új törzsrészvény nyilvános forgalomba hozatalára is, ami 5 százalékos tőkeemelés. Az OTP mellett a másik tőzsdére bevezetett hitelintézet, az Inter-Európa Bank (IEB) az előző évivel közel azonos, 1,643 milliárd forintos adózott nyereségéből az egy évvel korábbi 12,5 százalékkal szemben 1997-re 10 százalékot fizetett. Az idén tőzsdére készülő Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerény eredményekről számolt be. A bank adózott nyeresége az 1996. évi 2,661 milliárdról 1 milliárd forintra csökkent, ami a jegyzett tőkére vetítve legfeljebb 3 százalékos osztalékfizetést tett volna lehetővé. A K&H törzsrészvényesei 1992 óta nem kaptak osztalékot, s most is csak az osztalékelsőbbségi részvényesek jutottak hozzá az őket megillető 10 százalékhoz. A K&H elsőbbségi részvényeit egyébként az idén törzsrészvényekké alakítják át, és értékesítik a még állami tulajdonban levő 7,615 milliárd forint névértékű pakettet - a részvénytőke 28,75 százalékát - is, külföldön zártkörű, belföldön nyilvános forgalomba hozatallal. A Budapest Bank (BB) adózott nyeresége az 1996. évi 5,218 milliárd forintról 3,072 milliárd forintra csökkent a bank átalakításához kapcsolódó beruházások, valamint az új kockázati céltartalék teljes összegének megképzése miatt. A bank a nyereség több mint kétharmadát kifizette osztalékként, ami a törzsrészvényeseknek az előző évivel megegyező, 12 százalékos bevételt hozott. A BB tőzsdei bevezetésére jó ideig nem lehet számítani. A Raiffeisen Unicbank részvényesei az 5,46 milliárd forintos adózott nyereségből 1,094 milliárd forint osztalékot vettek fel, ami a törzsrészvényekre 12, az osztalékelsőbbségi részvényekre 19 százalékos osztalék. Az ABN-Amro (Magyar) Bank, valamint a Postabank - igaz, más-más okból - veszteséggel zárták a tavalyi évet. Az előbbi 1,829 milliárd forintos vesztesége a tetemes költséggel járó fejlesztéseknek tulajdonítható. A bank egyébként már hosszú évek óta nem fizet osztalékot, s a következő években sem lehet számítani erre. Náluk egyébként már csak a részvénytőke kevesebb mint 0,3 százalékát birtokolják kisrészvényesek, a többi részvény a holland anyabank tulajdonában van. A Postabanknak tavaly 12 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie, ez részben banküzemi veszteség, részben a céltartalékolás következménye. A bank részvényesei így az előző évhez hasonlóan az idén sem kaptak osztalékot. S miután a banknak még mindig jelentős rossz portfóliója van, hatékonysági problémákkal küzd, és jelentős tartalékhiánya keletkezett, tulajdonosai jövőre sem számíthatnak erre.

Rangsor a tőkeerő szerint 1997 végén (milliárd forint)
  Bank neve Saját tőke Jegyzett tőke
1. OTP 61,867 28,000
2. MKB 48,431 11,520
3. ABN-Amro (Magyar) Bank* 38,000 33,000
4. CIB Bank** 37,500 16,280
5. K & H 35,309 26,385
6. BB 28,264 19,906
7. Raiffeisen Unicbank 20,751 7,769
8. Postabank 15,731 23,554
9. Citibank 14,948 4,308
10. Creditanstalt*** 14,888 6,280
11. Hypo-Bank Hungaria 13,618 10,682
12. ÁÉB 12,392 9,805
13. PK Bank 10,942 6,250
14. IEB 10,392 5,615
15. Commerzbank 7,989 2,431
* Az 1998. I. 1-jén egyesült ABN-Amro bankok nyitó mérlege.
** Az 1998. I. 1-jén egyesült CIB bankok nyitó mérlege.
*** IAS-mérleg.

Terjeszkedő bankok

A bankok többsége már tavaly jelentős fejlesztésekbe kezdett, mert mindegyik növelni - vagy legalábbis megőrizni - szeretné piaci részesedését. Az OTP - amely mérlegfőösszegét és tőkeerejét tekintve is Magyarország legnagyobb hitelintézete - 1998-ra a mérlegfőösszeg 20 százalékos növekedését tervezte, és az idén is szeretne 1,1 százalékos eszközarányos nyereséget elérni, amihez a tavalyi 19,2 milliárd forintos adó előtti nyereségét 22-23 milliárd forintra kellene növelnie.

A bank a működési költségek lefaragását tervezi, folytatja a létszámleépítést - az idén mintegy 20 százalékkal -, így alkalmazottainak száma az év végére tízezer fő alá csökken. Folytatja az integrált információs rendszer fejlesztését, az idén befejeződik az önkormányzati számlák integrálása, és a devizaszámla-vezetés is felkerül a rendszerre. A bank standardizált kisvállalkozói hitelt vezet be, az adott szektor specialitásaihoz, kockázatához igazodó feltételekkel. A lakossági üzletágban a folyószámlához kapcsolódó hitelkártya üzletág és a private banking (személyre szóló teljes szolgáltatás) üzletág intenzív fejlesztésére lehet számítani. A bank hosszabb távon is szeretné megőrizni 25 százalékos piaci részesedését.

A tavaly - mérlegfőösszege és tőkeereje alapján is - második legnagyobb bankká vált MKB 1998-ban mintegy 20 százalékkal, 13,6 milliárd forintra szeretné gyarapítani adózás előtti nyereségét, mérlegfőösszegét pedig 20-25 százalékkal növelné. A vállalati szektor legnagyobb finanszírozójaként számon tartott hitelintézet - részesedése a vállalati hitelezésben 11 százalék, a hosszú lejáratú finanszírozásban pedig 13 százalék - az idén 35-40 százalékkal növelni kívánja vállalati kihelyezéseit (ügyfélhiteleinek állománya 1997 végén 232 milliárd forint volt). Az MKB forrást az idén elsősorban külföldről szeretne bevonni. A bank piaci hírek szerint a jelzálogpiacra történő belépést fontolgatja, többségi részesedést szerezve a Földhitel- és Jelzálogbankban.

A régebben nagyvállalati ügyfélkörre specializálódó Kereskedelmi és Hitelbank a lakosság után óvatos nyitást tervez a kis- és középvállalkozások előtt is. A bank az idén biztosítótársaságot és nyugdíjalap-kezelőt alapít, a K&H Brókerház, valamint a Kvantum Bank egyesítésével pedig a private bankingre és investment bankingre (befektetési banküzlet) szakosodó vállalkozást hoz létre. A K&H 1998-ra a tavalyi 1,3 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel szemben 3,9 milliárd forintos profit elérését tűzte ki célul. Stratégiai terve szerint 2000-ig 1997 végén 451 milliárd forintos, mérlegfőösszegét 550 milliárd forintra emeli, 1997. év végi nyereségét pedig meghétszerezi. A K&H új ügyfeleket elsősorban a közepes méretű - 200 millió forintos árbevételt elérő, illetve 50 főnél többet foglalkoztató - vállalkozások köréből szeretne szerezni. A bank továbbra is fontosnak tartja, hogy jelen legyen a projektfinanszírozás célszektoraiban (energetika, kereskedelmihálózat-fejlesztés, közlekedés, távközlés, települési közműhálózatok), s továbbra is számíthatnak forrásaira az agrárszférában és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások is. A lakosság számára a bank egyebek mellett lakás-, folyószámla- és áruhitelt kínál.

Szolgáltatói verseny

A Budapest Bank 2000-re a legjobb pénzügyi szolgáltatóvá kíván válni. A BB a vállalati kihelyezések terén az újonnan induló faktoringtevékenységnek, a kisvállalati körben az eszközalapú finanszírozásnak és a támogatott hiteleknek szán jelentős szerepet. A lakossági piacon elsősorban az áruhitelezésben szeretnének előrelépni. A bank az idén a lakosság számára megkezdte a személyi hitelezést is. A BB a közelmúltban két új, az OECD-országokban kibocsátott kötvényekbe, illetve részvényekbe befektető befektetési alapot indított. A magánszektor számára a környezetvédelmi fejlesztések finanszírozására kezdett hitelprogramot az EBRD-vel közösen, az EU PHARE-programjához kapcsolódva.

Az ABN-Amro (Magyar) Bank a múlt évben a biztosítótársaság létrehozására és a lakossági üzletág fejlesztésére fordított 6 milliárd forintos invesztíció után az idén további 6-8 miliárd forintot fordít beruházásra. Ennek köszönhetően 1998 végén már 100 fiókban kínálhatja új lakossági termékeit. A bank a vállalati üzletágban a hitelezés 40-50 százalékos bővülését tervezi. Az ABN-Amro (Magyar) Bank a konszolidált adatok szerint a tavalyi 2 milliárd forintos veszteség után az idén már 1 milliárd forintos adózott nyereségre számít, a mérlegfőösszeg a tavalyi 304 milliárdról az üzleti terv szerint 400 milliárd forintra nő.

A CIB Bank is jelentősen terjeszkedni akar a lakossági piacon, s ennek érdekében több milliárd forintos beruházástól sem riad vissza. A bank a lakossági források arányát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra szeretné növelni, a fiókok számát ennek érdekében az 1997. év végi 18-ról az ezredfordulóig 45-re bővítik. A banknak az új főtulajdonos, a Banca Commerciale Italiana (BCI) elvárásai szerint a közeljövőben mintegy 25 százalékos jövedelmezőséget kell produkálnia.

A Raiffeisen Unicbank is az univerzális bankká válást tűzte ki célul. A hitelintézet 3-4 év alatt 50 fiókosra bővíti jelenleg 20 fiókos hálózatát, a lakossági projekt bekerülési költsége mintegy 8 milliárd forint lesz.

Fúziók várhatók

Az idén több évtizedes kényszerszünet után újraéledt Magyarországon a jelzálog-hitelezés. A március óta működő Földhitel- és Jelzálogbank kizárólag ingatlanra kivetett jelzálog fedezete mellett nyújthat kölcsönöket, s a hitelek finanszírozására jelzálogleveleket bocsát ki. Az első értékpapírok piacra kerülése szeptemberben várható, zárt körben, intézményi befektetőknek. Az 5 év feletti futamidejű értékpapírok változó kamata a hasonló futamidejű állampapírok hozamához igazodik majd. Ugyancsak új színfolt a bankpiacon a kizárólag magánszemélyek áruvásárlását finanszírozó Magyar Cetelem Bank megjelenése, amely az év végéig 3 milliárd forintnyi hitelt szeretne kihelyezni.

Egyesek szerint túl sok, mások szerint ugyanakkor túl kevés bank működik Magyarországon. Az igazság talán középütt van, vagyis bankból sok, bankfiókból azonban kevés van. A következő években mindenesetre arra lehet számítani, hogy a költségek csökkentése és a piaci részesedések növelése érdekében Magyarországon is bankfúziókra kerül sor. Erre egyébként eddig is voltak példák, de nem eredményezték a piac jelentős átrendeződését. Mint ismert, 1996-ban a Kereskedelmi és Hitelbankba olvadt a tulajdonában levő Ibusz Bank, 1997-ben a Konzumbankba az ugyancsak MFB-tulajdonú Corvinbank, 1998-ban az ABN-Amro (Magyar) Bankba (a korábbi Magyar Hitel Bank) a holland bankóriás másik magyarországi érdekeltsége, az ABN-Amro Bank (Magyarország), s az idén egyesült a CIB, valamint kizárólagos tulajdonában levő leánybankja, a CIB Hungária Bank is. Nemrég a Citibank döntött úgy, hogy megvásárolja az Európai Kereskedelmi Bankot.

Rangsor a mérlegfőösszeg szerint 1997 végén (milliárd forint)
  Bank neve Mérlegfőösszeg Változás (%) Adózott nyereség
1. OTP 1441,4 14,8 15,269
2. MKB 456,7 31,3 8,793
3. K & H 450,9 25,2 1,002
4. Postabank 365,3 -3,6 -12,016
5. ABN-Amro 354,0* 17,6 -1,834
6. CIB 340,2** 24,3 10,900**
7. BB 252,2 18,8 3,008
8. Raiffeisen Unicbank 168,7 53,8 5,962
9. CA*** 156,6 34,8 3,497
10. ÁÉB 125,4 77,7 2,224
11. Citibank 115,5 23,9 4,580
12. Mezőbank 111,0 14,3 0,136
13. IEB 110,9 22,1 1,825
14. Commerzbank 6,7 27,6 0,342
15. MTB 96,1 43,9 0,685
* Az egyesült ABN Amro-bankok 1998. január 1-jei nyitó mérlegfőösszege.
** A CIB bankok egyesülési vagyonmérlege.
*** IAS-mérleg.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére