Kártyák a piacon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A bankkártyák több szempont szerint osztályozhatók. Vannak forint- és devizaalapú, valamint a kettőt egyesítő, úgynevezett konvertibilis forintkártyák. A plasztiklapok megkülönböztethetők úgy is, hogy jogi vagy magánszemély váltja ki azokat. Különbség tehető közöttük aszerint is, hogy csak a kibocsátó bank pénzjegykiadó automatái állnak a kártyabirtokos rendelkezésére, illetve csak azoknál a kereskedőknél vásárolhat, akikkel a kibocsátó bank szerződést kötött, illetve hogy a kibocsátó melyik nagy kártyarendszerhez csatlakozott.

A kártyabirtokos szempontjából a használat annál komfortosabb, minél több helyen tud készpénzt felvenni, illetve vásárolni. A mai magyar bankkártyapiacon elvétve ugyan, de még találhatók olyan kártyák, amelyek csak a kibocsátó érdekkörében használhatók. Terjedőben van viszont több világméretű kártyahálózat is. Azoknak a hazai pénzintézeteknek, amelyek valamelyik hálózathoz csatlakoznak, bankjegykiadó automatáikban el kell fogadniuk a más által kibocsátott, de ugyanolyan emblémát viselő kártyákat is. Sőt, a devizaalapú és a konvertibilis forintkártyák a világ bármely pontján használhatók. A devizaalapú kártyák ellenében forintot is lehet felvenni, viszont a bank az átváltás költségeként konverziós díjat számít fel.

Az elfogadóhelyek számának növekedése
Év ATM/db POS/db
1992 54 0
1993 188 1
1994 308 323
1995 665 3 780
1996 1089 6 488
1997 1553 14 348

Vásárlás és készpénzfelvétel

Nálunk is megfigyelhető tendencia: a kibocsátók arra ösztönzik a kártyabirtokosokat, hogy a kártyát elsősorban vásárlásra használják. Ezt úgy érik el, hogy a vásárlás a legolcsóbb. Ennél valamivel drágább az automatából történő készpénzfelvétel, a legköltségesebb pedig a bankfiókból történő készpénzfelvétel. A bank érthetően abban érdekelt, hogy a fizetések elszámolása automatizálható legyen. A legújabb generációjú bankjegykiadó automaták a pénzkivétel pillanatában megterhelik a kártyabirtokos kártyafedezeti számláját, sőt mielőtt ezt megtennék, ellenőrzik a fedezetet is. Ha nem áll rendelkezésre a kért összeg, akkor több variáció is lehetséges. Az egyik, hogy a gép csak a rendelkezésre álló összeget adja ki az ügyfélnek, vagy éppen nem ad semennyi pénzt sem. A másik lehetőségnél (a hitelkártyáké) a bank automatikusan hitelt nyújt ügyfelének. A harmadik variáció, hogy fedezetlenség esetén a gép bevonja a kártyát.

A vásárlási helyeken a kereskedő kezdetben vásárlási szelvényt állított ki, amit kézi szerkezetbe helyezett, majd a megfelelő helyre ráillesztette a vásárló bankkártyáját. Ezt követően hengert húzott végig a kártya fölött, így annak dombornyomása - amely a kártya számát is tartalmazza (ez nem azonos a PIN-kóddal) - rákerült a vásárlási szelvényre. Ennek egy példányát átadta a kártyabirtokosnak, egyet pedig továbbított a banknak. A bankok mindig felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy a vásárlási szelvényeket őrizzék meg, így elkerülhetők a későbbi elszámolási hibák.

Az egy generációval modernebb vásárlásnál POS-gépeket használnak. A kereskedő ebbe dugja bele a kártyát, majd megkéri a vásárlót, hogy üsse be a PIN-kódját. Ezt követően a gép állítja elő a vásárlási szelvényt. A legújabb gépek pedig közvetlen - on-line - összeköttetésben állnak a kibocsátó bank számítógépével. Így nagyobb vásárlásnál a kereskedőnek nem kell telefonon felhívnia a bankot és megtudni a számlaegyenleget. (Igaz, hogy a biztonság az állandó telefon-összeköttetés díjával jár.)

A modern ATM-ek, illetve POS-terminálok tehát nagyon hasonlóak egymáshoz, a különbség közöttük az, hogy az előbbivel készpénzhez lehet jutni, az utóbbi pedig a vásárlást szolgálja. A legújabb ATM-ek már számlafeltöltésre - készpénzbefizetésre - is használhatók. Mint látható, az automatizáció egyre teljesebb lesz. Ezzel szemben, ha a kártyabirtokos a bankfiókban akar készpénzt felvenni, ahhoz emberi közreműködés kell. (Egyes kibocsátók a saját bankfiókra korlátozzák a készpénzfelvételi lehetőséget.) Újabban a POS-terminálokat már nemcsak a kereskedők használják. A bankfiókokban, illetve a postahivatalokban működő ilyen berendezések on-line öszszeköttetésben állnak a kibocsátó számítógépével. Így megakadályozzák a túlköltést. A POS-terminálok tehát ma már nemcsak a kereskedői elfogadóhelyek gépei.

Limitek

Ha egy bankkártyához hitel kapcsolódik, a kibocsátó pénzintézet akkor is meghatározza, hogy a kártyabirtokos adott időszakban hányszor és milyen összeg erejéig használhatja a műanyag lapot. Ez védelmi jellegű szabály a bank részéről, amit sajátos technikával oldanak fel: ugyanazt a bankkártyát több formában bocsátják ki. A leggyakoribb megkülönböztetés az ezüst-, arany-, platinakártya. A nevek változhatnak, de mindig fokozatot jelölnek. Általában a bank által már ismert ügyfelek igényelhetnek a kommersz kártyánál magasabb fokozatút. Ezeknek a kártyafedezeti számláin azonban magasabb összeget kell tartani, illetve többe kerül a kártyához jutás. Ugyanakkor a magasabb fokozatú kártya limitjei is magasabbak.

A limitek napra, hétre vagy hónapra szólóak, esetleg ezek kombinációi. Vagyis a kibocsátó előírja, hogy egy nap alatt hányszor lehet készpénzt kivenni a kártya segítségével az automatából, illetve hányszor lehet vásárolni. Megadja azt is, hogy a kártyabirtokos alkalmanként mennyi pénzt vehet ki, illetve mennyiért vásárolhat. (Vásárolni általában magasabb összegért, illetve az egyenleg erejéig lehet, ami újra csak azt bizonyítja, hogy a kibocsátók előnyben részesítik a vásárlást.) Léteznek napi limitek is, amelyek a naponta elkölthető pénz összegét, illetve a pénzfelvételi tranzakciók számát szabják meg. Van heti - vagy ritkábban havi - limit is.

A limitek sajátos formája a feltöltési limit. A kibocsátó ugyanis csak akkor újítja meg újabb évre a bankkártyát, ha az úgynevezett megújítási limit a kártyabirtokos rendelkezésére áll. Vagyis ennek a limitként meghatározott összegnek ott kell lennie a kártyafedezeti számlán. Ennek különösen a forintalapú és a konvertibilis forintkártyáknál van jelentősége. Ezek többsége ugyanis az év során kimeríthető, így csak az érvényességi idő utolsó napján kell meghatározott összegnek a számlán lennie, feltéve természetesen, hogy a kibocsátó előírja azt. A devizaalapú kártyáknál más a helyzet: ezek többségénél létezik fedezettségi (feltöltési) limit, vagyis akkora összeg, amelynek mindig a kártyafedezeti számlán kell lennie. (Ez is a kibocsátó bank biztonságát szolgálja.)

Szerződések az ügyféllel

A kártyakibocsátók általában rövid bankkártyaszerződést kötnek az ügyféllel, amelynek melléklete a banki általános szerződési feltételeket tartalmazza (bankkártyaszabályzat, üzletszabályzat). Több fontos kitétel van az általános szabályokat tartalmazó dokumentumban, így ennek áttanulmányozása igencsak ajánlott.

Bankkártyához jutni igénylőlap kitöltésével lehet. Egyes kibocsátók nem a kártyaigénylő, hanem a számlanyitási lapot rendszeresítették, és ennek egy vagy több pontja szól a számlához kapcsolódó kártyáról. Az igénylőlap a személyi adatokon túl tartalmazhatja az esetleges limitösszegeket és a kért hitelkeret nagyságát is. Minden ilyen lap alján van elfogadó nyilatkozat, amit a bank tölt ki, illetve a kártya és a PIN-kód átvételét igazoló aláírási hely az ügyfélnek.

Ha a bank elfogadta a számlanyitást, illetve a kártyaigénylést, akkor kötik meg a szerződést. Ez a dokumentum néhány oldalas és a speciális szabályokat tartalmazza. (Itt jegyezzük meg, hogy a bankkártya-kibocsátók többsége automatikusan kártyát rendel általános célú számlájához, így a szerződés a bankszámlára és a kártyahasználatra egyaránt vonatkozik. Ekkor két általános szerződési feltétel - a bankszámlára és a bankkártyára vonatkozó - kerül a szerződés mellé.) Az aláírt szerződés szól a felelősségről, amelynek többnyire az a lényege, hogy a kártyabirtokos vállalja a kártyával lebonyolított tranzakciókért a korlátlan felelősséget. Ha a kibocsátó társkártyát is ad, akkor a kártyabirtokosnak vállalnia kell a társkártyabirtokos által végrehajtott tranzakciókért is a felelősséget. Általában külön pont foglalkozik a PIN-kód használatával, illetve azzal, hogy a kártyabirtokos köteles azt titokként kezelni. Bekerül még a szerződésbe a napi vagy heti limit, illetve a hitelkeret a maga külön feltételeivel. Nem hiányozhat a szerződésből a kártya érvényességi ideje, amely szinte kivétel nélkül a kártyán feltüntetett év és hónap utolsó napjának 24. órája. Szólnak még ezek a dokumentumok a felmondásról és a bank által kínált telefonos, illetve egyéb távközlési eszközzel elérhető szolgáltatásokról.

A feltételek

Az általános szerződési feltételek többnyire lexikonszerűen összefoglalják a bankkártyával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat. Közlik, hogy a bank kondíciós jegyzéke szerint milyen díjat kell fizetnie a kártyabirtokosnak. (Az általános szerződési feltétel csak a jogcímeket határozza meg, a konkrét összegek a kondíciós jegyzékben szerepelnek.) Szóba kerül az is, hogy a bank hány napon belül készíti el a kártyát (ez általában 15 nap, amit a szerződés aláírásától kell számolni). Rögzítik, hogy a kibocsátó hogyan adja át az elkészült kártyát és a PIN-kódot a kártyabirtokosnak. Nem hiányozhat a bankkártyák leírása sem, vagyis azoknak a kellékeknek a felsorolása, amelyek szerepelnek a kártyán.

Ha a kibocsátó társkártyát is ad az ügyfélnek, akkor ennek a részletes szabályai is az ászf.-be kerülnek. Külön fejezet foglalkozik a kártyák használatával, vagyis az ATM-ből és a bankfiókból történő készpénzfelvétellel, a kereskedelmi használattal, és általában ide kerül az a felszólítás is, hogy az ügyfél csak a számla egyenlegéig, illetve az engedélyezett hitelkeretig használhatja a kártyáját.

A devizaalapú, valamint a konvertibilis forintkártyáknál rendelkezni kell a kifizetések elszámolásáról is, vagyis hogy melyik napon és milyen árfolyamon történik a konverzió. Minden kibocsátó bünteti a fedezetlen bankkártya használatát. A jogkövetkezmények között első helyen áll az azonnali hatályú felmondás joga. Ezt azonban később megszelídítik a szabályzatok, mivel ha az ügyfél záros határidőn belül kiegyenlíti a tartozását, illetve a túlköltés miatt igénybe vett óvadékszámláját újra feltölti, akkor a bank eltekint a felmondástól.

Nem maradhat ki az általános szerződési feltételek közül a letiltás szabályozása. Az ideális bank az, amely a telefonon történt bejelentéskor azonnal letiltja a kártyát, és az esetleges jogosulatlan használattal okozott károkért átvállalja a felelősséget. A másik póluson állnak azok a kibocsátók, amelyek csak a letiltás írásban történő megismétlése után néhány nappal vállalják át a kárt, de akkor is kizárják saját felelősségüket az ATM-ek és POS-terminálok jogosulatlan használatáért.

Szintén külön fejezete szokott lenni az ászf.-eknek az elveszett kártyák pótlásának szabályozása, illetve ha a kártya külföldön tűnik el, akkor a sürgősségi készpénzfelvétel vagy kártyakészítés útja, módja. A szabályok sorát a kártyaszerződés megszüntetése zárja. Ez utóbbira csak kölcsönös elszámolás után kerülhet sor. A jegybank, illetve a Pénzügyminisztérium tudatta a közvéleménnyel, hogy előírást tesznek közzé az elveszett, illetve ellopott kártyák miatt bekövetkező károk kibocsátó általi átvállalására. Jelenleg néhány kibocsátó vállalja csak azt, hogy az elveszés, illetve ellopás bejelentése után azonnal letiltja a kártyát, sőt az esetlegesen keletkező károk - a kárveszély - is azonnal a bankra szállnak. Ezt tennék általánossá. Azok a kibocsátók, melyek többnapos késéssel vállalják át a kárveszélyt, illetve bizonyos esetekre - például a PIN-kód felhasználásával elkövetett kárra -, nyilván tiltakoznak ez ellen. Ugyanakkor az ügyfelek szemszögéből egyáltalán nem közömbös a kárveszély átszállása. Nagyobb gond az, hogy terjedőben van egy olyan kártyahamisítási technika, amellyel szemben pillanatnyilag mind a kibocsátók, mind a kártyabirtokosok tehetetlenek. Előbb az M1-es autópálya fizetőkapuiban másolták le a kártyával fizető autósok műanyag lapjain található adatokat, illetve a PIN-kódot, de benzinkútnál is előfordult már hasonló eset. Erre sürgősen megoldást kellene találni a kibocsátóknak, hiszen az ügyfél végig zsebében tartja a kártyát, és fogalma sincs arról, hogy a klónozott kártyával mikor nullázzák le a számláját.

Forint és konvertibilis forintalapú üzleti kártyák
Bank neve Kártya neve Nyitó összeg Éves díj Tranzakciós díjak A fedezet kamata %
Általános
Értékforgalmi Bank
Visa Business* 100 000/kártya 12000/kártya A: 0, B: 0,6%+200Ft
C: 0 Ft, D: 0,6%+200 Ft,
F: 1%+4 USD, G: 1%+4 USD
0-5 000 000: 3,25
5-20 000 000: 6
20 000 000-tól: 9
Budapest Bank EC/MC üzleti
(forintalapú)
200 000/kártya 3000 A: 50 Ft, B: 300 Ft, C: 200 Ft
D:300 Ft, E: 0 Ft
3
EC/MC Bonitas* óvadék+kártyadíj 3000 A: 50 Ft, B:300 Ft,
C:200 Ft, D: 300 Ft,
E
: 50 Ft F: 4 USD,
G
: 5 USD
Budapest Bonitas
Befektetési Alap kamata
Budapest
Business Kártya*
200 000 Ft/kártya 3000 A: 50 Ft, B: 300 Ft,
C
: 200 Ft,
D: 300 Ft, E: 0 Ft,
F: 4 USD, G: 5 USD
3
CIB Bank Rt. VISA Business* egyedi
megállapítás
5000 A: 0 Ft,
B: 0,5% (min. 230 Ft)
C: 0 Ft,
D: 0,6% (min. 250 Ft)
E: 0 Ft, F: 750 Ft,
G
: 1500 Ft
3
Eurocard/
Mastercard*
üzleti kártya
egyedi
megállapítás
5000 A: 0 Ft,
B: 0,5% (min. 230 Ft)
C
: 0 Ft,
D: 0,6% (min. 250 Ft)
E: 0 Ft, F: 750 Ft,
G: 1500 Ft
3
Daewoo Bank Visa Business* 500 000 10 000 A: 20 Ft, B: 0,2%+50 Ft,
C: 0 Ft, D: 0,5%+200 Ft, E: 0 Ft,
F: 1%+600 Ft,
G: 1%+800 Ft
8
Hypo-Bank EC/MC Silver Business* 300 000/kártya 5000 A: 60 Ft,
B
: 1% (min. 300 Ft)
C: 0,175%,
D
: 2% (min. 300 Ft)
E: 0 Ft,
F
: 1% (min. 300 Ft)
G: 2% (min. 300 Ft)
8
ING Bank EC/MC
Business
Duna kártya
50 000 1490 A: 0 Ft,
B
: 50 Ft+0,5%(min. 100 Ft)
C: 0 Ft, D: 60 Ft+0,6%, E: 0 Ft
3
EC/MC
Business
Ezüst*
100 000/kártya
(min. 200 000 Ft)
5490 A: -,
B
: 50 Ft+0,5% (min. 100 Ft)
C: 0 Ft, D: 60 Ft+0,6%, E: 0 Ft
F
: 500 Ft+0,5%,
G: 900 Ft+0,5%
3
Inter-Európa Bank EC/MC
Belföldi kártya
500 000 4000 A: 50 Ft, B: 200 Ft,
C: 1% (min. 220 Ft)
D: 1% (min. 220 Ft),
E: 0,2% (min. 20 Ft)
-
EC/MC Nemzetközi
Arany kártya*
500 000/kártya 100 USD A: 50 Ft, B: 200 Ft,
C
: 1% (min. 220 Ft)
D: 1% (min. 220 Ft),
E: 0,2% (min. 20 Ft)
F: 5% (min. 5 USD),
G
: 5% (min. 5 USD)
-
EC/MC Nemzetközi
Ezüst kártya*
500 000/kártya 75 USD A: 50 Ft, B: 200 Ft,
C: 1% (min. 220 Ft)
D: 1% (min. 220 Ft),
E
: 0,2% (min. 20 Ft)
F
: 5% (min. 5 USD),
G: 5% (min. 5 USD)
-
Kereskedelmi
és Hitelbank
EC/MC
Belföldi
Business
kártya
1. kártya 100 000
2-4. kártya 75000
2500/kártya A: 0,2%+20 Ft,
B: 0,2%+200 Ft
C
: 0,2%+20 Ft,
D: 200 Ft, E: 0 Ft
3
VISA Business
bankkártya*
1. kártya 300 000
2-4. kártya 200000
13000/kártya A: 0,2%+20 Ft,
B: 0,2%+100 Ft
C: 0,2%+20 Ft, D: 200 Ft, E: 0 Ft F: 1%+5 USD,
G: 1%+5 USD. H: 0,5%
3
Magyar
Külkereskedelmi Bank
VISA Business
Domestic
5 000 000 5000 A: 500 Ft, B: 500 Ft,
C: 800 Ft D: 800 Ft,
E: 0 Ft
egyedi elbírálás
szerint
VISA Classic* 5 000 000 50 USD A: 5 USD, B: 5 USD
C: 1%+5 USD (max. 500 USD)
D: 1%+5 USD, E: 0 Ft
egyedi elbírálás
szerint
VISA
Business Gold*
1 000 000/kártya 30 000 A: 1000 Ft, B: 1000 Ft,
C: 1000 Ft D: 1000 Ft, E: 0 Ft
egyedi elbírálás
szerint
* Konvertibilis forintkártya
A: saját ATM; B: más ATM; C: saját bank; D: más bank; E: keresk. vás.; F:más ATM külf.; G: más bank külf., H: keresk. vás. külf. (Az adatok tájékoztató jellegűek)

 

Kereskedelmi kártyák
Bank neve Kártya neve/típusa Nyitó összeg Éves díj Tranzakciós díjak A fedezet kamata %
Budapest Bank Metro - 3000 A : 200 Ft, B : -
C: 200 Ft,
D:-, E: 0 Ft
3
EC/MC Classic az éves díj 2000 A: 50 Ft, B: 200 Ft,
C: 200 Ft,
D: 300 Ft, E: 0 Ft
11
ING Bank Duna
Üzemanyag-kártya
2 heti várható
forgalom értéke
  E: 8 Ft+0,2% 3
Kereskedelmi
és Hitelbank
Centrum K and H
Áruházi kártya
5000 Ft/kártya 300 A: 0,2%+10 Ft,
B: 0,2%+100 Ft,
C: 0,2%+10 Ft,
D: -, E: 0 Ft
10
Fotex Visa bankkártya* min. 100 000 Ft 3500 A: 0,2%+10 Ft,
B: 0,2%+10 Ft,
C: 0,2%+10 Ft,
D: 200 Ft, E: 0 Ft
F: 1%+4 USD,
G: 1%+4 USD
10
Metro K and H
bankkártya
min. 10 000 Ft/kártya 1000 A: 0,2%+20 Ft,
B: 0,2%+100 Ft,
C: 0,2%+20 Ft,
D: 200 Ft, E: 0 Ft
3
OTP Bank Bankpont*
Kereskedelmi kártya
50 000 Ft 1000 A: 0,5%+50 Ft, B: -,
C: 0,2%+250 Ft,
D: -, E: -
3
* Konvertibilis forintkártya
A: saját ATM; B: más ATM; C: saját bank; D: más bank; E: keresk. vás.; F:más ATM külf.; G: más bank külf. (Az adatok tájékoztató jellegűek)

 

 

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére