Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Agrártámogatások

Almasűrítmény

Az 52/1998. (VI. 26.) FM rendelet módosította az 1997-es termésű ipari almának almasűrítmény készítése céljából történő felvásárlásához felvett hitelek kamattámogatási feltételeit. Az a jogosult, aki korábban kamattámogatásban részesült, köteles igazolást kérni a hazai hitelintézettől. Az igazolásnak tartalmaznia kell a jogosult nevét, címét, adószámát, az eredeti hitelszerződésben rögzített kölcsön összegét, a kölcsön céljának pontos megnevezését, a folyósítás idejét, valamint az 1998. április 1-jétől legfeljebb 1998. június 30-ig számított és 1998. július 15-ig igazolt megfizetett kamat összegét. Az igazolást legkésőbb 1998. július 20-ig meg kell küldeni az Alma Teméktanácsnak (4244 Újfehértó, Pf. 38).

A jogosultak 1998. július 31-ig a Terméktanácstól igazolást kapnak a kamattámogatás összegéről. A Terméktanács az igazolások egy példányát megküldi az illetékes elsőfokú adóhatóságnak, valamint az igazolások összesítőjének egy-egy példányát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak és az Agrárrendtartási Hivatalnak is.

(Magyar Közlöny, 1998/56. szám)

Asztali és minőségi borok

A földművelésügyi miniszter a hordós fehér asztali, táj- és minőségi borok piacán jelentkező zavarok enyhítése érdekében az 53/1998. (VI. 26.) FM rendeletben foglalt feltételek alapján a bor exportjának támogatásáról rendelkezett.

Az exporttámogatásra való jogosultság feltételeit és a támogatásban részesíthető termékek felsorolását a rendelet mellékletei tartalmazzák. 1998. november 15-ig a kiszállított nedűből maximum 400 000 hektoliter bor exportja támogatható. A támogatás mértéke összesen 485 millió forint.

A támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy az igénylő a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (egyben Terméktanács) elkülönített számlájára 1998. november 15-ig teljesítse az előírt befizetést. A támogatás elnyeréséért azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. Exporttámogatást igényelhetnek a végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozók, valamint az olyan őstermelő igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek is, akiknek nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosításijárulék-hátralékuk. A pályázatot az Agrárintervenciós Központnak (AIK) kell megküldeni. Az AIK a támogatási összeghatárig a benyújtás sorrendjében bírálja el a pályázatokat és ad ki regisztrációs igazolást.

(Magyar Közlöny, 1998/56. szám)

Hízott kacsa

Az 54/1998. (VI. 26.) FM rendelet mellékletében meghatározott feltételek szerint intervenciós támogatás vehető igénybe az 1998. június 1-jétől 1998. december 31-ig kikeltetett Mulard naposkacsa (BTO 01241041109) állomány után. A támogatás összege naposkacsánként legfeljebb 76 forint és ez 1 millió 47 ezer darab összmennyiségig vehető igénybe. Az intervenciós támogatásra az üzemelési engedéllyel rendelkező, keltetést végző természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jogosultak.

A pályázat nyertesei az 1998. december 31-ig kikeltett állomány után legkésőbb 1999. március 31-ig igényelhetik a támogatást a székhelyük szerint illetékes elsőfokú adóhatóságtól.

(Magyar Közlöny, 1998/56. szám)

Exporttámogatás a búzának

Az 56/1998. (VII. 7.) FM rendelet az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben szereplő felhatalmazás alapján támogatásban részesíti az 1998. október 31-ig kiszállított malmi I. és malmi II., valamint euro minőségű búza exportját. A búzával szemben támasztott minőségi követelményeket és meghatározott vételárat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A támogatás mértéke a Malmi I. és Malmi II. búzánál tonnánként kettőezer, míg az eurobúza esetében tonnánként ezerötszáz forint.

A hivatkozott 2. számú melléklet rendelkezései értelmében azok az exportőrök jogosultak támogatásra, akik megfelelnek a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek, valamint tagjai az Országos Gabona Terméktanácsnak (OGT), illetve saját termésű búzát exportáló OGT-tagsággal rendelkező termelők. Ha a búzát az exportőr termelőtől, illetve belföldi felvásárló cégtől vásárolta, a támogatás további feltétele, hogy a vételár malmi I., malmi II. minőség esetén nettó 18 000 Ft/tonna, eurobúza esetén 16 000 Ft/tonna. A felvásárló cégtől beszerzett gabona után csak abban az esetben vehető igénybe exporttámogatás, ha a felvásárló megfizette az előírt vételárat a termelőnek.

A saját termésű búzát exportáló termelők is részesülhetnek a támogatásban, ha tagjai az OGT-nek. A támogatott mennyiség azonban nem lehet több, mint az OGT-hez bejelentett vetésterület hektáronkénti 4 tonna terméssel számolva (ezt csökkenteni kell a garantált áras, illetve egyéb eladással). A támogatás a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(Magyar Közlöny, 1998/61. szám)

Takarmányszükséglet

Az 57/1998. (VII. 7.) FM rendelet a takarmányszükséglet, valamint az őröltbúza-szükséglet megvásárlására igényelhető támogatás szabályairól szól.

A kalászos takarmányszükséglet megvásárlásához százszázalékos kamattámogatás és tizenöt forint /tonna/hét tárolási támogatás vehető igénybe.

Vissza nem térítendő kamattámogatás kérhető a pályázat alapján megvásárolt takarmánykalászosra felvett olyan hitelhez, amely megfelel az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a (8) bekezdésében előírt feltételeknek. Tárolási támogatás csak a kamattámogatással együtt, a hitel futamidejére jár. A támogatás egy összegben a tárolási időre - legfeljebb 12 hónapra -, utólag vehető igénybe.

A támogatásra az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást, a halászaton belül tógazdasági tevékenységet, a takarmánygyártást végzők, valamint az e tevékenységekben működő integrátorok nyújthatnak be pályázatot, ha tagjai az érintett állatfaj szerinti terméktanácsnak (állattartók és integrátorok), illetve az Országos Gabona Terméktanácsnak (vegyes gazdálkodást végzők és takarmánygyártók). Integrátoroknál a pályázathoz csatolni kell az integrátori szerződés másolatát, a takarmányszükséglet mennyisége pedig csak az általa integrált állatlétszámra vonatkozhat. Az integrált termelők nem jogosultak saját jogon támogatásra.

A pályázatot 1998. július 1-jétől 1998. szeptember 30-ig két alkalommal lehet benyújtani a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz úgy, hogy már az első alkalommal eleget kell tenni a mennyiségre vonatkozó minimális feltételeknek.

Őrlési szükséglet támogatása

Az 57/1998. (VII. 7.) FM rendelet szabályai szerint élelmezési célú őröltbúza-szükséglet megvásárlásának támogatására hetvenszázalékos kamattámogatás és tizenöt forint/tonna/hét tárolási támogatás vehető igénybe.

A támogatásra irányuló pályázatot a TEÁOR DA 15.61 besorolás szerinti - terméktanácsi tagsággal rendelkező - malmok nyújthatják be, ha 6 havi búzaőrlési szükségletüknek megfelelő mennyiségű malmi I. és II. minőségű búzát vásárolnak pénzintézettől felvett legfeljebb 1 éves lejáratú hitel segítségével. (A vásárlás tényét a malmoknak számlával vagy vételi jeggyel kell igazolniuk.)

Támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a malom minimum 18 000 Ft/t áron (paritás legfeljebb 50 km távolságra szállítva) vásárolja meg a gabonatermelő saját termésű búzáját.

A pályázatokat legfeljebb két alkalommal, a megyei földművelésügyi hivatalhoz lehet benyújtani, 1998. július 15. és 1998. szeptember 21. között. A pályázatot elnyert igénylő a rendelet 2. számú mellékletének 1. függeléke záradékolt példányát, valamint a hitel és a kamat visszafizetését igazoló banki elismervényt, a tárolási időt, mennyiséget és az így kiszámított összes tárolási támogatást tartalmazó dokumentumot köteles benyújtani a területileg illetékes megyei adóhatósághoz.

(Magyar Közlöny, 1998/61. szám)

Búzafelvásárlás garantált áron

Az 1/1998. (VII. 16.) FVM rendelet szabályozza az 1998-as termésű élelmezési búza garantált áron történő felvásárlásának lebonyolítási rendjét. Az állam az idei élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 58/1997. (VIII. 29.) FM rendelet alapján felajánlott élelmezési célú búza felvásárlását az 1/1998. FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt felvásárló szervek útján teljesíti. A minisztérium a felvásárlókkal szerződést köt a felvásárlás részletes feltételeiről, ha a felvásárló a rendelet által előírt feltételeknek eleget tesz.

A felvásárló szerződésszerű kötelezettségei teljesítése esetén a részére megállapított mértékig intervenciós, szállítási, bonyolítási, minőségvizsgálati támogatásra, továbbá felvásárlási hitel utáni kamattámogatásra jogosult. A rendelet 1999. október 1-jén hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 1998/65. szám)

Közraktárba letett búza külön támogatásáról

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/1998. (VII. 16.) FVM rendelete az 1998-as termésű közraktárba letett búza külön támogatásának szabályait tartalmazza. Ennek értelmében az ilyen búzára közraktári fedezetre felvett hitel után a hitelszerződés még hátralévő időtartamára további hatvanszázalékos mértékű kamattámogatás igénybevételére nyílik lehetőség.

Amennyiben az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról rendelkező 109/1997. (XII. 22.) FM rendeletnek megfelelően helyeznek közraktárba takarmánybúzát, a kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka.

A közraktárban elhelyezett élelmezési, illetve takarmányozási célú búza után 15 Ft/tonna/hét tárolási támogatás vehető igénybe, utólag és legfeljebb 12 hónap időtartamra, amennyiben az előbbiek szerinti kamattámogatást is igénybe veszik.

A kamattámogatást az APEH 10032000-01905616 számú Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni. A tárolási támogatást a területileg illetékes adóhatóságtól lehet igényelni, és a 10032000-01905630 számú APEH Piacra jutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(Magyar Közlöny, 1998/65. szám)

Búzatermelők jövedelemkiegészítő támogatása

A búzatermelők jövedelemkiegészítő támogatása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 3/1998. (VII. 16.) FVM rendeletével az 1998. évi búzatermés meghatározott hányadának intervenciós felvásárlását rendelte el. Az intervenciós felvásárlásban az a termelő vehet részt, akinek a megyei földművelésügyi hivatalhoz az 1998. május 31-i állapotnak megfelelően 1998. június 15-ig bejelentett és a hivatal által visszaigazolt búza vetésterület nagysága a 20,8 hektárt nem haladja meg. Az intervenciós felvásárlás mértéke termelőnként a bejelentett vetésterület minden hektárja után 2,4 tonna, de legfeljebb 50 tonna búza.

A termelők a búzát a GMS 96. Kft. mint felvásárló részére 1998. december 31-ig értékesíthetik. Az értékesítés malmi minőségű búza esetén 18 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron, eurobúza esetén 16 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron, takarmánybúza esetén 13 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron történik.

Ha a szállítási távolság ötven kilométer feletti, a termelő a felvásárló igazolása alapján az ötven kilométer feletti távolságra 10 Ft/ t/km plusz áfa támogatás igénybevételére jogosult.

A búza ellenértékének 60%-a kifizetésére az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1-jén, míg a fennmaradó 40% kifizetésére a betárolást követő 90 napon belül kerül sor.

A felvásárlás lebonyolítására a minisztérium a felvásárlóval köt szerződést. A felvásárló a felvásárolt búza mennyisége után a rendelet szerint intervenciós, szállítási, bonyolítási, valamint minőségvizsgálati támogatásra, továbbá felvásárlási hitel utáni kamattámogatásra jogosult. A felvásárló a támogatást az APEH 10032000-01905630 Piacra jutást elősegítő támogatás folyósítási számláról igényelhető.

(Magyar Közlöny, 1998/65. szám)

Árpa, rozs, triticalé külön támogatása

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 4/1998. (VII. 23.) rendelete az 1998. évi termésű, közraktárba letett árpa, rozs, illetve triticalé külön támogatásáról rendelkezik. Amennyiben az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendeletben meghatározott feltételekkel helyeznek közraktárba árpát, rozsot, illetve triticalét, a kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka.

A kamattámogatás igénybevételére, kiszámításának módjára az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló FM rendelet vonatkozó mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a támogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozási támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.

A közraktárban elhelyezett árpa, rozs, illetve triticalé után 15 Ft/ t/hét tárolási támogatás jár utólag és legfeljebb tizenkét hónap időtartamra. A tárolási támogatás a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(Magyar Közlöny, 1998/65. szám)

Árpa-, rozs, triticaltermelők jövedelemkiegészítő támogatása

Egyes árpa, rozs és tritical terményt termelők jövedelemkiegészítő támogatása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1998. évi termés meghatározott hányadának intervenciós felvásárlását rendelte el [5/1998. (VII. 23.) FVM rendelet].

Az intervenciós felvásárlásban az a termelő részesülhet, akinek a megyei földművelésügyi hivatalhoz a rendeletben előírt nyilatkozatot legkésőbb a hatálybalépésétől (1998. július 23.) számított tíz napon belül benyújtja. Az intervenciós felvásárlás mértéke termelőnként a bejelentett vetésterület minden hektárja után 2,4 tonna, de legfeljebb 50 tonna.

A termelők a terményt a GMS 96 Kft. mint felvásárló részére az előírt minőségű takarmányárpa, rozs és tritical esetén 10 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron értékesítheti 1998. december 31-ig.

Ha a szállítási távolság ötven kilométer feletti, a termelő a felvásárló igazolása alapján az ötven kilométer feletti távolságra 10 Ft/t/km plusz áfa támogatás igénybevételére jogosult.

A termény ellenértéke 60%-ának a kifizetésére az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1-jén, míg a fennmaradó 40% kifizetésére a betárolást követő 90 napon belül kerül sor.

(Magyar Közlöny 1998/67. szám)

Nyugdíjemelés

A 126/1998. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében a kormány 1998 augusztusában a nyugellátásokat - 1998. január elsejétől kezdődően - 2,2 százalékkal emeli. A nyugdíjemelés hatálya az öregségi nyugdíjra, a rokkantsági nyugdíjra, az özvegyi és a szülői nyugdíjra, az árvaellátásra, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokra terjed ki.

Az emelést az 1998. augusztusra járó - a rendelet szerinti emelés nélküli - ellátásnak a

  • családi pótlék és a nem társadalombiztosítási ellátás,
  • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, a nemzeti helytállásért járó pótlék, és
  • az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék

nélküli összegére hajtják végre.

Amennyiben saját jogú és özvegyi nyugellátást, baleseti nyugellátást együtt folyósítanak, azok együttes összegét 1998. január elsejétől havi 24 835 forintra kell emelni. Ha bármelyik ellátás az egyébként ahhoz járó emeléssel együtt meghaladja a 24 835 forintot, akkor a kedvezőbb ellátást kell folyósítani. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha saját jogú vagy özvegyi nyugellátást öregségi vagy munkaképtelenségi járadékkal, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.

Az özvegyi és szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított emelés illeti meg.

Az 1997. december 31-ét követően újból megállapított nyugdíjat, valamint azt a nyugdíjat, amelyet az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék megszüntetését követő naptól állapítanak meg, a megszüntetett ellátás időpontját alapul véve kell 2,2 százalékkal emelni. Legkorábban a megállapítás napjától kell emelni az 1997. december 31-ét követően és 1998. augusztus 1-jét megelőzően megállapított özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat, ha az illető a rendelet szerint jogosult lett volna az emelésre.

Azt a személyt, aki egyidejuleg több ellátásban részesül, az emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

Ha a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő 1997. december 31-ét követően meghalt, az 1998. január 1-jétől a haláláig terjedő időre járó visszamenőleges emelést a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a hozzátartozó vagy örökös részére - ha ő kéri - egy összegben kell kiutalni.

Az augusztus hónapra járó ellátást már emelt összegben kapják kézhez a nyugdíjasok, az augusztust megelőző időre visszamenőlegesen járó összeget pedig szintén augusztusban, de külön utalványon kapják meg.

A kormány 130/1998. (VII. 22.) rendelete kiegészítette a nyugdíjemelésről szóló fenti jogszabályt. Ennek értelmében az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá a korábban megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét 1998. január 1-jétől önállóan 2,2 százalékkal szintén növelni kell.

(Magyar Közlöny 1998/58., 66. szám)

Kockázatitőke-társaságok

Július 6-ától hatályos a 19/1998. (VII. 3.) PM rendelet, amely tartalmazza a kockázatitőke-befektetésekkel, a kockázatitőke-társaságokkal, valamint a kockázatitőke-alapokkal kapcsolatosan az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat. A rendelet szerint a kockázatitőkealap-kezelő ilyen díjat köteles fizetni a kockázatitőkealap-kezelési tevékenységre jogosító engedély, a kockázatitőke-jegy nyilvános kibocsátása útján létrehozni kívánt kockázatitőke-alap esetén az alapkezelési szabályzat és a kibocsátási tájékoztató elbírálása, zártkörűen létrehozni kívánt kockázatitőke-alap esetén az alapkezelési szabályzat elbírálása, az alapkezelési szabályzat módosítása, továbbá a kockázatitőke-alap végelszámolási jelentésének elbírálása iránti eljárásért.

A kockázatitőkealap-kezelő által fizetendő díj mértéke a kockázatitőkealap-kezelési tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló eljárásnál kettőszázezer, a kockázatitőke-jegy nyilvános kibocsátásához készített tájékoztató és alapkezelési szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban ötszázezer, a zártkörűen létrehozni kívánt kockázatitőke-alap alapkezelési szabályzatának elbírálására irányuló eljárásban kettőszázezer, míg az alapkezelési szabályzat módosításának engedélyezési eljárásában húszezer forint. Az alap végelszámolási jelentésének elbírálása iránti eljárás díja ötvenezer forint.

A kockázatitőke-társaság kettőszázezer forint díjat köteles fizetni a kockázati tőkebefektetési tevékenység engedélyezéséért.

(Magyar Közlöny 1998/59. szám)

Postai díjszabás

A 19/1998. (VII. 7.) KHVM rendelet alapján július 28-ától lép hatályba az új postai díjszabás, amelyet a rendelet 1. számú melléklete tartalmaz. E szerint a szabvány levél helyi díja 23; távolsági díja pedig 30 forint. Az egyéb levél helyi kézbesítéséért 100 g-ig 45; 350 g-ig 65; 500 g-ig 75; 2000 g-ig pedig 100 forintot kell fizetni. A távolsági díj - súlytól függően - 50; 70; 80; illetve 100 forint.

A melléklet szerint módosul a levelezőlap, a válaszküldemény, a nyomtatványküldemény, a posta- és a gyorsutalvány, az utalvány levelezőlap, valamint az értéklevél díja is. A levélpostai küldemény, az értéklevél és a postautalvány után- vagy visszaküldésének díja azonos a küldemény feladásakor fizetendő díjjal.

Az ajánlott küldemény díja 65, biztosítási díja 112 forint, míg az expressz szolgáltatásért 160 forintot kell fizetni. A tértivevényes szolgáltatás 25, a saját kézhez szóló kézbesítés pedig 50 forintba kerül. A könnyített kézbesítésű szolgáltatás díja 50 forint.

A rendelet 2. számú melléklete sorolja fel azokat a helységeket, ahol a posta - pótdíj megfizetése ellenében - szombaton is kézbesít.

(Magyar Közlöny, 1998/61. szám)

Családi támogatások átalakítása

Az újonnan megalakult Országgyűlés a 43/1998. (VII. 10.) OGY határozatával a családi támogatások átalakításáról rendelkezett. A határozat értelmében a család támogatásának rendszerét oly módon kell átalakítani, hogy jobban szolgálják a társadalmi esélyegyenlőséget és a népesedéspolitikai célokat.

A családi pótlék rendszerében ennek érdekében tervezett változások:

  • családi pótlék minden gyermek után alanyi jogon jár, függetlenül a szülők jövedelmi viszonyaitól,
  • családi pótlék összegét differenciáltan állapítják meg, a családban élő gyermekek száma, illetve a gyermekek egészségi állapota szerint.

A gyermekek tanköteles korától a családi pótlékot a tervek szerint azzal azonos összegben iskoláztatási támogatás váltja fel. A gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig a szülők jövedelmi viszonyaitól függetlenül minden anyának alanyi jogon jár. A személyi jövedelemadóból leírható kedvezmény illeti meg a szülőket.

A határozatban foglalt elvek érvényesítse érdekében szükséges törvénymódosítások előterjesztésére az Országgyűlés 1998. november 30-i határidő kituzésével a kormányt kötelezte.

(Magyar Közlöny, 1998/ 63. szám)

name="Társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése">Társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése

1998. július 23-án lépett hatályba a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény.

A törvény rögzíti, hogy az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, illetve a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítása állami feladat. Az alapok felügyeletét a Kormány, az igazgatási szervek irányítását a kormány felhatalmazott személy útján gyakorolja. Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi. Mindkét szervezet vezetését főigazgatók látják el, akiket a kormány nevez ki és ment fel. Ezzel egyidejűleg a Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megszűnik. A megszűnő önkormányzatok jogutódja a magyar állam.

A törvény szabályai értelmében minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosított személyt foglalkoztat, a jogszabályok által előírt társadalombiztosítási feladatok ellátása érdekében kifizetőhelyet hoz létre, vagy e feladatok ellátására valamely kifizetőhelyet fenntartó szervezettel megállapodást köt.

Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kifizetőhelyet létesíthet a társadalombiztosítás központi hivatali szerveivel (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kötött megállapodás alapján. A kifizetőhely fenntartója a megállapodással vállalt társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a központi hivatali szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti, ezenfelül a kifizetőhely fenntartóját a társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a biztosítási alapokból meghatározott mértéku költségtérítés illeti meg.

(Magyar Közlöny, 1998/64. szám)

name="1000 forintos címletu bankjegyek kibocsátásáról">1000 forintos címletű bankjegyek kibocsátásáról

A Magyar Nemzeti Bank 13/1998. (MK 64.) MNB hirdetményével új 1000 forintos bankjegy kibocsátásáról rendelkezett. Az új bankjegy forgalomba hozatalát a bank 1998. szeptember 1-jén kezdi meg. A korábbi 1000 forintos címletű bankjegyek a 12/1998. (MK 64.) MNB hirdetmény értelmében 2000. szeptember 1-jéig törvényes fizetőeszközként használhatók. A Magyar Nemzeti Bank a bevont bankjegyeket 2002. szeptember 1-jéig névértéken átváltja.

(Magyar Közlöny, 1998/64. szám)

Energiaár-emelés

A gazdasági miniszter az 1/1998. (VII. 23.) és 2/1998. (VII. 23.) számú rendeletével 1998. augusztus 1-jei hatállyal a villamos energia árának emeléséről döntött. Az áremelés a lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energiáért felszámított díjat, valamint az egyéb fogyasztók részére szolgáltatott energiáért felszámított díjat érinti.

A díjemelés átlagos mértéke 8,1%. A fenti árakat a rendelet hatálybalépését követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni.

Ugyancsak 1998. augusztus 1-jétől emelkedik a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye által értékesített gőz és meleg víz, valamint a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási ára [3/1998. (VII. 23.) GM rendelet, 4/1998. (VII. 23.) GM rendelet].

(Magyar Közlöny, 1998/67. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére