Időtényező a szerződések jogában I.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

ajánlati kötöttség

Aki szerződéskötésre tesz ajánlatot, kötve marad az ajánlatához, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő meghatározhatja a kötöttség idejét. Ennek hiányában a jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél nyomban el nem fogadja az ajánlatot. Távollevőnek tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő - tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - rendes körülmények között várhatta a válasz megérkezését. (Ptk. 211. §)

name="ajánlattételi határidő szerződéskötési kötelezettség mellett">ajánlattételi határidő szerződéskötési kötelezettség mellett

A jogosult - a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével - ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megtennie az ajánlatát. Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától számít. E határidőket a felek közös megállapodással is megállapíthatják. (Ptk. 212. §)

alapszabály-módosítás részvénytársaságnál (feltételes)

A részvénytársaság alaptőke-emelését elhatározó közgyűlés az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvényjegyzés vagy a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások eredményétől függően annak tényleges lezárásának napjával módosíthatja az alapító az alapszabályt (feltételes alapszabály-módosítás). Ebben az esetben az alaptőke-emeléssel kapcsolatban nincs szükség újabb közgyűlésre. Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül közgyűlést kell tartani az alapszabály módosításáról. [Gt. 252. § (1)-(2) bek.]

name="alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződése">alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződése

A felhasználási szerződés alapján készített, alkalmazott grafikai műnél a felhasználó köteles a mű átvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről; ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Könyvkiadás céljára felhasználni kívánt műnél a felhasználó a szerződésben meghatározott idő alatt - legfeljebb azonban 4 hónap alatt - köteles nyilatkozni. Ha a felhasználó kijavításra adja vissza a művet, annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni. Az említett határidőket kell alkalmazni a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is. A szerzőt - külön díjként - megilleti a szerzői díj 25%-a, ha a szerződés szerint a vázlatot 15 napnál rövidebb idő alatt kellett elkészíteni és e vázlatot a felhasználó elfogadta. A szerződés szerint fizetendő díj - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a mű elfogadásától, kész mű felhasználására vonatkozó szerződésnél pedig a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül esedékes. Az alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 6/1970. (VI. 24.) MM rendelet szerint járó egyéb összegeket a folyósításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell kifizetni. A szerződés alapján a vázlat elfogadásától számított 15 napon belül előlegként kell a szerző részére kifizetni a szerződésben meghatározott szerzői díj 50%-át. A felhasználó részére átadott vázlat és műpéldány - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a szerző tulajdona marad. A vázlatot a mű elfogadásától számított 30 napon belül, a műpéldányt pedig a felhasználási szerződésben meghatározott cél által indokolt idő után a szerző részére vissza kell adni. [6/1970. (VI. 24.) MM rend. 5. §, 10. § (1) bek. a) pont, 12. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 13. §]

állat szolgáltatásakor hibás teljesítés

lásd: hibás teljesítés állat szolgáltatásakor

alvállalkozóval szembeni igényérvényesítés

Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó eleget tett a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének. (Ptk. 398. §)

apport értékéért való helytállási kötelezettség

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társasággal szemben azért, hogy a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) megjelölt apportérték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. [Gt. 12. § (4) bek.]

apport szolgáltatása részvénytársaságnál

A nem pénzbeli hozzájárulást a bejegyzési kérelem benyújtásáig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. [Gt. 219. § (2) bek.]

áru kicserélése

Ha a szerződésben fajta és menynyiség szerint határozták meg a szolgáltatás tárgyát, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelői vagy kereskedelmi forgalomban elkülönítéssel vagy kiválasztással határozták meg az egyébként helyettesíthető dolgot. A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél, ha a vevő hibás teljesítés esetén kicserélést kér, vagy el akar állni a szerződéstől, a hibát akkor kell rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, ha a javítás folytán az áru értéke és használhatósága - az azonos ideig rendeltetésszerűen használt hibátlan áruhoz képest - nem csökken, és a hiba bejelentésétől számított nyolc nap alatt, illetőleg a kötelező jótállással értékesített terméknél a jótállásra vonatkozó jogszabályban megállapított határidőn belül megjavítják az árut. Ez a határidő akkor is irányadó, ha a jótállás kötelező időtartama már eltelt. [Ptk. 306. § (2) bek., 1978. évi 2. tvr. 6. § (1) bek.]

atomenergia engedélyesénél biztosítási szerződés felmondása

lásd: biztosítási szerződés felmondása atomenergia engedélyesénél

atomkárral kapcsolatos kártérítési felelősség

lásd: kártérítési felelősség atomkárért

bedolgozó rendkívüli felmondása

A bedolgozó a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekménynél pedig a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja. [24/1994. (II. 25.) Korm. rend. 11. § (3) bek.]

bejelentése biztosítási eseménynek

lásd: biztosítási esemény bejelentése

beltagok kiválása

Ha valamennyi beltag kiválik a betéti társaságból, a társaság megszűnik, kivéve, ha

  1. az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül a cégbírósághoz új beltag belépését jelentik be, illetve
  2. a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül a cégbírósághoz benyújtják a társasági szerződés ennek megfelelő módosítását. [Gt. 104. § (1) bek.]

bérbeadó zálogjoga

Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig zálogjog illeti meg a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles bírósági úton érvényesíteni a zálogjogát. Ha ezt elmulasztja, a zálogjog megszűnik. [Ptk. 429. § (1), (3) bek.]

bérlet megszűnése

A bérlet megszűnik a bérleti szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével. Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban csak a hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják. [Ptk. 430. § (1) bek., 431. §]

bérleti díj esedékessége

A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. [Ptk. 428. § (1) bek.]

biztosítási állomány átruházása

A biztosítási állomány az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján átruházható. A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles értesíteni minden érintett szerződő felet és biztosítottat az átadásról. A szerződő fél és a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával- harminc napra - felmondhatja a szerződését. [1995. évi XCVI. tv. 58. § (1), (4) bek.]

biztosítási díj esedékessége

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító bírósági úton nem érvényesítette a díjkövetelést. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja a biztosítottat a fizetésre. [Ptk. 542. § (1) bek., 543. §]

biztosítási díj

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért. (Ptk. 546. §)

biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt be kell jelenteni a biztosítóhoz, meg kell adni a szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított nem teljesíti e kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. (Ptk. 544. §)

biztosítási kötvény szerinti szerződés

Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma eltér a fél ajánlatától, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. (Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét a biztosító az eltérésre; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.) [Ptk. 538. § (1) bek.]

name="biztosítási szerződés felmondása atomenergia engedélyesénél">biztosítási szerződés felmondása atomenergia engedélyesénél

A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szervezet érvényesen csak akkor mondhatja fel, illetve függesztheti fel az atomenergiát hatósági engedéllyel alkalmazó, engedélyköteles tevékenységet folytató személlyel (engedélyessel) kötött biztosítási szerződést, illetve a pénzügyi fedezetről szóló megállapodást, ha a felmondást vagy felfüggesztést legalább két hónappal korábban írásban bejelenti az engedélyesnek és az Országos Atomenergia Hivatalnak. [1996. évi CXVI. tv. 54. § (2) bek.]

biztosítási szerződés hatálya

Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha pedig a szerződés hatálya alatt vált lehetetlenné a biztosítási esemény, szűnt meg vagy a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával szűnik meg. [Ptk. 545. § (1)-(2) bek.]

biztosítási szerződés hatályba lépése

A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél befizeti az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába, illetőleg amikor halasztásban állapodtak meg a díj megfizetésére, vagy a biztosító bírósági úton érvényesíti a díj iránti igényét. Ha a szerződő fél a biztosító képviselőjének fizette meg a díjat, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj ennél korábban érkezett be. (Ptk. 539. §)

biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés - a felek írásbeli megállapodásán túl - akkor is létrejön, ha a biztosító tizenöt napon belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadásának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szabályzatnak megfelelően módosítsák a szerződést. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat beérkezett a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez. Ha a szerződő fél nem fogadja el a javaslatot, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül harminc napra írásban felmondhatja a szerződést. (Ptk. 537. §)

biztosítási szerződés módosítása

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - harminc napra írásban felmondhatja a szerződést. Ha a biztosított nem fogadja el a módosító javaslatot, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a jogkövetkezményre a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell a biztosítottat. )Ptk. 541. §)

csekk bemutatása

A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e. A határidők a csekken szereplő kiállítási naptól számítanak. Ha a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 29., 30. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 29. § (1)-(2), (4) bek. 30. §]

csekk bemutatásánál erőhatalom

lásd: erőhatalom csekk bemutatásánál

csekk kifizetése

A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés "nem írottnak" tekintendő. Ha a csekket a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutatják be fizetés végett, azt a bemutatás napján kell kifizetni. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 28. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 28. §]

csekkbirtokos óvása

Az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállíttatni. Ha a csekket a határidő utolsó napján mutatják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani. A csekkbirtokos az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját, "költség nélkül" kikötés esetében pedig a bemutatás napját követő négy munkanapon belül értesíteni köteles az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót a fizetés hiányáról. Mindegyik átruházó - az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével - az értesítés vételét követő két munkanapon belül közölni tartozik a kapott értesítést az őt közvetlenül megelőző átruházóval egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 41-42. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 41-42. §]

csekkel kapcsolatos cselekmények

Csekk bemutatása vagy óvása csak munkanapon történhet. Ha a csekkel kapcsolatos bármilyen cselekményre, különösen a bemutatásra, óvásra, illetve azonos értelmű nyilatkozat felvételére a törvény által megszabott határidő utolsó nap törvényes munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapon jár le. (A közbeeső munkaszüneti napokat be kell számítani a határidőbe.) A törvényes határidőhöz nem számít hozzá az a nap, amelyen a határidő kezdődik. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 55-56. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 55-56. §]

csekknél elévülés

lásd: elévülés csekknél

dolgozói részvény átruházása

A munkavállaló halála vagy munkaviszonyának megszűnése esetén - ide nem értve a nyugdíjazást - az örökös, illetve a volt munkavállaló hat hónapon belül átruházhatja a dolgozói részvényt a részvénytársaság más munkavállalójára. E határidő eredménytelen elteltét követően a részvénytársaság a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen, alaptőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja a dolgozói részvényt vagy azt törzsrészvénnyé avagy elsőbbségi, illetve kamatozó részvénnyé átalakítva értékesíteni köteles. Öröklés esetén a hat hónapos határidő - ha hagyatéki eljárásra nem került sor - az örökhagyó halálától; hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől; öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó. [Gt. 187. § (4)-(5) bek.]

elállás joga fuvarozási szerződésnél

lásd: fuvarozási szerződésnél feladó elállási joga

elállás vállalkozási szerződéstől

lásd: vállalkozási szerződéstől elállás

életbiztosítási díj követelése

A biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti az életbiztosítási szerződés biztosítási díját; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított már megkezdte a díjfizetést, vagy a díjfizetési halasztásban állapodtak meg. [Ptk. 564. § (1) bek.]

életbiztosítási szerződés kedvezményezettje

Az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal. [Ptk. 560. § (3) bek.]

életbiztosítási szerződés megszűnése

Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, illetve a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. [Ptk. 565. § (4) bek.]

életbiztosítási szerződéshez adott hozzájárulás visszavonása

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja írásban bármikor visszavonhatja a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával belép a szerződésbe. [Ptk. 561. § (3) bek.]

name="életbiztosítási szerződésnél közlési kötelezettség">életbiztosítási szerződésnél közlési kötelezettség

Ha az életbiztosítási szerződésnél a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha öt év már eltelt a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig. (Ptk. 563. §)

elévülés

A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás azonban csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven, az egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után halasztást adott a teljesítésre.

A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. [Ptk. 324. § (1) bek., 325. § (2) bek., 326. §, 327. § (1)-(2) bek.]

elévülés csekknél

A csekkbirtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 52. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 52. §]

elévülés nemzetközi közúti árufuvarozásban

lásd: nemzetközi közúti árufuvarozásban elévülés

előtársaság

A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig nem végezhet hatósági engedélyhez kötött tevékenységet. [Gt. 14. § (1), (3) bek.]

elővásárlási jog

Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem teszi magáévá az ajánlatot, a tulajdonos az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja a dolgot. [Ptk. 373. § (1)-(2) bek.]

name="elővásárlási jog természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületre">elővásárlási jog természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületre

Ha az erdőbirtokossági társulat használatában természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület van, arra az államot elővásárlási jog illeti meg. Ha az államot megillető elővásárlási jogot gyakorló természetvédelemért felelős miniszter harminc napon belül nem nyilatkozik az erdőbirtokossági társulat ajánlatára, azt úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. [1994. évi XLIX. tv. 30. § (3) bek.]

építési szerződés teljesítése

Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a szerződésben meg kell határozni a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat. A megrendelő köteles időközönként ellenőrizni a munkát, illetve a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni a teljesítést és jegyzőkönyvben rögzíteni a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket. Ha a megrendelő a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvesz egyes munkarészeket (előzetes átadás), ezek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjától őt terheli. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő nem vette át a szolgáltatást. Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül újból meg kell vizsgálni a munkát (utófelülvizsgálati eljárás). [Ptk. 403. § (1) bek., 404. § (2) bek., 405. § (1)-(3), (5) bek.]

erőhatalom csekk bemutatásánál

Ha a csekk bemutatása, az óvás vagy az azzal azonos értelmű nyilatkozat a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a határidő meghosszabbodik. A csekkbirtokos köteles haladéktalanul értesíteni az őt megelőző átruházót az erőhatalom bekövetkeztéről (az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára fel kell jegyezni). Az erőhatalom megszűntével a csekkbirtokos köteles fizetés végett haladéktalanul bemutatni a csekket és - ha annak helye van - felvétetni az óvást, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot. Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos - akár a bemutatási határidő eltelte előtt is - az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatás, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető. [1965. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 48. cikk, 2/1965. (I. 24.) IM rend. 48. §]

értesítési kötelezettsége vállalkozónak

lásd: vállalkozó értesítési kötelezettsége

felelősség jogutódlás esetén

A jogelőd munkáltató a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen (lásd a Ptk. 337-338. §-ait) felel a munkavállalóval szemben a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért, ha a munkavállaló a jogutódlás időpontját követő egy éven belül érvényesíti igényét. [1992. évi XXII. tv. 85/A § (2) bek.]

felhasználási szerződés

lásd: munkáltató által kötött felhasználási szerződés

felhasználási szerződése alkalmazott grafikai műveknek

lásd: alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződése

felhasználási szerződésnél kijavítási idő

lásd: kijavítási idő felhasználási szerződésnél

feltétel

Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be. Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik. Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis. (Ptk. 228. §)

foglaló

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. (Ptk. 243. §)

folyószámla-egyenleggelkapcsolatos kifogás

A folyószámla-egyenleget, illetőleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják. [Ptk. 532. § (1) bek.]

fuvardíj visszatérítése légi fuvarozásnál

Amennyiben a légi fuvarozó nem végezte el a megfizetett díjnak megfelelő fuvarozást, akkor legkésőbb a jegy érvényességének lejártától számított harmincadik napig lehet követelni tőle a fuvardíjat. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 17. § (2) bek.]

fuvarküldemény

Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben haladéktalanul érvényesíteni kell az ezzel kapcsolatos igényt. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. [Ptk. 504. § (1)-(2) bek.]

fuvarlevél

Ha a szerződő felek fuvarlevelet állítanak ki a fuvarozásról, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja - míg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a fuvarozó aláírta (lebélyegezte) a fuvarlevelet. [Ptk. 489. § (1) bek.]

fuvarozási szerződésnél feladó elállási joga

A feladó a fuvarozás megkezdése előtt elállhat a szerződéstől, köteles azonban megtéríteni a fuvarozó kárát. [Ptk. 496. § (1) bek.]

fuvarozási szerződésnél feladó rendelkezési joga

A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében útközben feltartóztathatja, visszairányíttathatja a küldeményt, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki. [Ptk. 496. § (2) bek.]

fuvarozási szerződéssel kapcsolatos igények elévülése

A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, illetőleg az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni. Ha a fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése előzetes eljárástól függ, az eljárást megindító felszólítás nem szakítja meg az elévülést, de az eljárás időtartama nem számítható be az elévülési időbe. [Ptk. 504. § (3)-(4) bek.]

fuvarozó tájékoztatási kötelessége

A fuvarozó köteles haladéktalanul értesíteni a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményről. Felelősséggel tartozik az ennek elmulasztásából eredő károkért. Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges. A fuvarozó haladéktalanul köteles értesíteni a címzettet a küldemény megérkezéséről. Az értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll. [Ptk. 495. § (1)-(2) bek., 497. § (1) bek.]

gazdasági munkaközösség átalakulási kötelezettsége

A gazdasági munkaközösség, illetve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálybalépését követő két éven belül, azaz 2000. június 15-éig köteles módosítani társasági szerződését, hogy közkereseti társaságként működhessen tovább, illetve (ez idő alatt) a gazdasági munkaközösség más gazdasági társasággá köteles átalakulni. (Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.) [Gt. 300. § (3) bek.]

gyakorlati képzés tanulószerződés alapján

A tanulószerződés alapján teljesített gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. [1993. évi LXXVI. tv. 29. § (4) bek.]

haditechnikai eszközök

A haditechnikai eszköz behozatalára, kivitelére és reexportjára vonatkozó szerződés tárgyalási engedély birtokában készíthető elő. A tárgyalási engedély hat hónapig jogosítja fel a kérelmezőt a szerződés előkészítésére. [48/1991. (III. 27.) Korm. rend. 3/A § (1)-(2) bek.]

haditechnikai termékkel kapcsolatos szerződéskötés

A haditechnikai termék behozatalára, kivitelére, illetve reexportjára vonatkozó szerződés megkötéséről a cég három munkanapon belül köteles tájékoztatni az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot. [48/1991. (III. 27.) Korm. rend. 4. § (5) bek.]

hajón fuvarozott árunál kárbejelentés

lásd: kárbejelentés hajón fuvarozott árunál

harmadik személy beleegyezésével szerződés létrejötte

lásd: szerződés létrejötte harmadik személy beleegyezésével, hatósági jóváhagyással

haszonbér-fizetési kedvezmény termőföldnél

Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadófizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbérfizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbérelengedésre) jogosult. A haszonbérlő a földadófizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles a haszonbérbe adóval közölni a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét. [1994. évi LV. tv. 15. § (1) bek.]

haszonbérleti szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérleténél a felmondási idő egy hónap. A haszonbérlő örökösei a gazdasági év végére akkor is felmondhatják a mezőgazdasági haszonbérletet, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják.

A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő

  1. figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét;
  2. figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;
  3. a lejárat után közölt felszólítás ellenére, a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg a haszonbért vagy a közterheket. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. [Ptk. 457. § (1)-(3) bek., 458. §]

hatósági jóváhagyással szerződés létrejötte

lásd: szerződés létrejötte harmadik személy beleegyezésével, hatósági jóváhagyással

hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása munkavállalóval szemben

A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes (tehát szándékos vagy gondatlan) megszegése esetén a vétkes kötelezettségszegés elkövetését követő egy évig lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, azon túl már nem. [1992. évi XXII. tv. 109. § (1), (3) bek.]

hibás teljesítés állat szolgáltatásakor

Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a szavatossági jog a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. [Ptk. 311. § (2) bek.]

igényérvényesítés alvállalkozóval szemben

lásd: alvállalkozóval szembeni igényérvényesítés

ingatlan birtokba vétele

Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. [Ptk. 368. § (3) bek.]

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére