Fontos részletek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 6. számában (1998. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A nyugati portéka előnye nemcsak a bútorokban, de a kiegészítők, világítótestek esetében is nyilvánvaló, jóllehet e termékeket illetően még csak óvatos becslések sem nagyon vannak a piac nagyságát, illetve a különböző gyártók és forgalmazók részesedését illetően. De ebben az esetben sem pusztán elfogultságról van szó; egészen praktikus okai vannak annak, ha egy belsőépítész inkább import világítástechnikát alkalmaz.

Világításban a külföld a jobb

Olyan rendszerre van szükség, amellyel meg lehet oldani a helyi világítást, az álmennyezetet, az íróasztal megvilágítását, van a vezetékek elhelyezésére szolgáló csatorna, vagyis nem a szakembernek kell kigondolnia, miképp megoldhatóak a különböző részletkérdések, s az egész még a formai szempontoknak is megfelel. Ilyen megoldásokat pedig ez idő szerint kizárólag külföldi katalógusokban találni.

Ahogyan a bútorok esetében, a világítótestekre is igaz, hogy vannak jó magyar formatervezők, de nincsenek elszánt gyártók, amelyek komplett családokat ajánlanának. Kis- és közepes vállalkozások szintjén azért látszanak biztató jelek, olykor iparművészeket is alkalmaznak. De ilyenkor sem érvényesül a rendszerelvűség.

A lakberendezők szövetségének elnöke, Mózer Noémi szerint nemrég egy társaság vezetője olasz katalógust tolt a partnerül választott formatervező elé, mondván, csináljunk valami ilyesmit. Mire a szakember az egész termékcsalád elkészítésére tett javaslatot, amit a megrendelő már nem támogatott.

Felkészült textilipar

A lakástextíliák körében szinte teljesen áttekinthetetlen a piac. A gyártók az állandó kínálat mellett egy-egy jelentősebb tenderhez olykor külön rendelnek, általában külföldi gyártóktól. Ha igazán nívós gyártótól vásárol a vevő, a mintakollekció nagyon széles skálát ölel fel a színek, minták, tartósság, anyag és számos funkcionális szempont szerint - mondja Mózer Noémi. A belsőépítészek véleménye szerint a külföldiek e tekintetben is vezetnek, sokkal nagyobb választékot kínálnak, mint a hazai gyárak. Ugyanakkor számos nagy német és olasz versenytárs Magyarországon gyártatja a szöveteit, vagyis a magyar textilipar felkészült a legjobb minőségű termékek előállítására. Ezeket azonban nem értékesíthetik Magyarországon, vagy ha igen, akkor is csak megfelelő színvonalat képviselő, szűk körben.

Ugyanakkor a magyar gyártók is terveztethetnének és gyártathatnának szöveteket. Ilyen irányú törekvésekről is tudni. Mózer Noémi nemrégiben opponált egy iparművész diplomavédésén, aki kifejezetten bútorszöveteket tervezett magyarországi gyár megbízásából. A gyárnak a kölni és a milánói bútorvásáron látottak alapján rögzített, piacérzékeny igényei voltak - mondja.

Az ilyen törekvések azonban könnyen zátonyra futhatnak, ha a belföldi piacon nem hoznak sikert. Ez nemcsak a textíliák, de általában a bútorok, egyéb kiegészítők esetében is igaz. A magyar gyártók ugyanis jellemzően belföldön értékesítik termelésüket. S ha ez sikertelen, akkor rossznak könyvelik el a kísérletet. A sikert persze az is befolyásolhatja, hogy - részben költségkímélés címén - az iparművész megálmodta termék gyártásba állítása során számos megszorítást vezethetnek be, ami aztán eleve kudarcra ítéli az adott terméket.

Ami a különböző térelválasztók, paravánok, szalag- és egyéb függönyök piacát illeti, az jelenleg teljességgel áttekinthetetlennek tűnik. A belsőépítészek maguk sem igen látják át ezt a lakás- és irodabelső szempontjából oly fontos területet, így aztán mindössze annyi mondható el: jóformán ahány munka, annyi beszerzési forrás. Egyvalami azonban mindenképpen igaz: ebben a kategóriában jószerével csak külföldi termékeket használnak.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére