Társadalombiztosítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Hol van már az az idő, amikor az egyszeri polgár és annak munkáltatója az összes társadalombiztosítási kötelezettségét és jogosultságát megtalálhatta egy jogszabályban. Az idén már három törvény és azok végrehajtási rendeletei szabályozzák a társadalombiztosítást, s ezeket is két-három havonta módosítják. Így aztán nem csoda, hogy még az igazán hozzáértők is nehezen tudnak eligazodni közöttük.

A január elsejétől hatályos szabályozást az idén kétszer is toldozták-foldozták, amihez az is hozzájárult, hogy a jogalkotók túlbonyolították a járulékfizetők adminisztrációs kötelezettségeit. A módosítások nagy része áprilistól hatályos, de az új társasági törvényhez kapcsolódó változások és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vétel "egyablakos" rendszerének bevezetéséhez kötődő szabályok csak június 16-án, illetőleg július elsején léptek hatályba.

Járulékfizetés és -bevallás

A gyakorlat mutatta meg, hogy milyen problémák vannak a Tbj.-nek keresztelt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásával. A jogalkotók ezért a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelettel több helyen módosították a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet.

Járulékfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Április elsejétől kezdődően a járulékalap megállapításánál akkor is figyelembe kell venni a járulékalapot képező jövedelmet, ha azt már a biztosítási jogviszony megszűnése után fizették ki. Ilyenkor a biztosítási jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha azt a jogviszony megszűnése napján fizették volna ki. A munkaviszony/közszogálati jogviszony megszűnésekor a foglalkoztatott a végkielégítés után a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének (jelenleg 4250 forint) figyelembevételével fizet a biztosítás fennállásának időtartamára egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.

A munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban álló biztosítottak, valamint a szövetkezeti tagok és a társas vállalkozók (feltéve, hogy nem kiegészítő tevékenységet végeznek) biztosítási jogviszonya nem szünetel az idő alatt, amíg sorkatonai, tartalékos vagy póttartalékos szolgálatot teljesítenek, illetőleg táppénzen vannak.

Nyugdíjas munkavállalók

Azok a saját jogú nyugdíjasok, akiket az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj megállapítását követően továbbfoglalkoztatnak, az ebből származó járulékalapot képező jövedelmük után nem fizetnek egészségbiztosítási járulékot. Amennyiben a biztosítási jogviszonyuk a nyugdíj megállapításának napján és azt követően is folyamatosan fennáll, és foglalkoztatójuktól ez idő alatt folyamatosan járulékalapot képező jövedelmet kapnak, ezt az öszszeget a járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.

Magán-nyugdíjpénztári bevallás

A foglalkoztató a biztosítottak által választott magánnyugdíjpénztáranként külön, a magánnyugdíjpénztárnak megküldendő bevalláson jelenti be az egyes magánnyugdíjpénztárakhoz tartozó, általa foglalkoztatott biztosítottaktól levont tagdíj alapját és összegét, és egyben befizeti a levont tagdíjat. A bevallásban a tagdíj alapját és összegét - név és TAJ-szám feltüntetése mellett - biztosítottanként meg kell bontani. Amennyiben a társadalombiztosítási igazgatási szerv halasztást engedélyez a foglalkoztatónak a járulékbevallás teljesítési határidejére, akkor ez az engedély kiterjed a magánnyugdíjpénztárak részére teljesítendő bevallásra is.

A Tbj. szerint a magánnyugdíjpénztár a hozzá érkező bevallás adatairól ugyancsak havonta szolgáltat adatot számítógépen a többi igazgatási szervnek, hogy azok ellenőrizni tudják a bevallás helytállóságát, illetőleg nyilvántartásba vegyék a biztosított szolgálati idejét és biztosítási díját. A magánnyugdíjpénztár a bevallás adatainak közlésével egyidejűleg - soron kívüli ellenőrzést kérve - arról is tájékoztatja a többi igazgatási szervet, hogy a bevallás, befizetés hiányos, vagy az abban közölt adatok aggályosak.

Amennyiben a foglalkoztató csak részben teljesíti a magánnyugdíjpénztárhoz küldött bevallásban szereplő fizetési kötelezettségét, a pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el a befizetett tagdíjat. Ha pedig a foglalkoztató elmulasztja befizetni a tagdíjat, vagy csak részben fizeti be azt, a pénztár - a pénztártag egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul intézkedik az igazgatási szervnél a tartozás behajtása érdekében. A biztosítottól levont, de a pénztárnak megfizetni elmulasztott tagdíjra vonatkozóan a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék viselése mellett a foglalkoztató a pénztártagnak okozott kárt is köteles megtéríteni.

A kormányrendelet áprilistól pontosította a tartozás behajtása érdekében tett intézkedések szabályozását. E szerint ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak nem, vagy nem megfelelően tett eleget, a magánnyugdíjpénztár értesíti a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot (MNYI), ha pedig a foglalkoztató rendelkezik kifizetőhellyel, akkor a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat (MEP). Az értesítéshez csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát. Az MNYI, illetőleg a MEP a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést megvizsgálja, és ellenőrzést végez. Amennyiben hiányosságot tár fel, felhívja az érintettet a hiba megszüntetésére, szükség esetén a fizetési kötelezettség előírása, érvényesítése (behajtása, végrehajtása) érdekében intézkedik a hatósági eljárás megindítása iránt, amenynyiben pedig a hatáskörébe nem tartozó jogsértést állapít meg, erről külön jegyzőkönyvet készít és értesíti az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szervet. Az igazgatási szerv az általa kibocsátott fizetési meghagyásban az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg a követelés jogosultjaként, és a meghagyás egy példányát megküldi a jogosult magánnyugdíjpénztárnak is. Amennyiben a foglalkoztató nem, vagy nem teljes összegben fizette be a bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-et keresi meg. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek a hercehurcának igazi vesztese a nyugdíjpénztár tagja, hiszen aligha gyarapodik a pénztárnál vezetett számlája, ha a foglalkoztatója rendszeresen elmulasztja befizetni a tagdíjat, s mint tudjuk, hazánkban nem jellemző, hogy a végrehajtások mindegyike eredményesen fejeződik be.)

Azok az egyéni vállalkozók, akik tagjai valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, 1998-ban a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kötelesek bevallani és megfizetni a tagdíjat. Amennyiben viszont egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is állnak, illetve nappali tagozaton tanulnak, csak negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-éig kötelesek bevallani és megfizetni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. A bevallást havi bontásban kell készíteni.

Bejelentési kötelezettség

Sok gondot okozott a kisvállalkozásoknak, hogy a 10-nél több biztosítottat foglalkoztatók kizárólag a MEP által rendelkezésre bocsátott számítógépes program és informatikai utasítás alapján, floppyn tehettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Áprilistól megszűnt ez az előírás és minden foglalkoztató választhat, hogy floppyn vagy formanyomtatványon tesz bejelentést. Akik mágneslemezen küldik meg a társadalombiztosítási szervhez a bejelentést, kísérőlevelet is kötelesek mellékelni, amelyben szerepel a bejelentésre kötelezett neve, társadalombiztosítási folyószámlaszáma, valamint a bejelentett személyek száma, s nyilatkoznia kell arról is, hogy az adatok megegyeznek a nyilvántartásával.

A MEP igazgatója kérelemre meghosszabbíthatja a bejelentés határidejét, mégpedig a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Összesítő bevallás

Nem látunk már kígyózó sorokat a társadalombiztosítási szervek előtt azért, mert minden egyéni vállalkozó havonta szalad az összesítő bevallásával a kirendeltségekre, hiszen áprilistól - egyelőre csak 1998-ban - kizárólag azok az egyéni vállalkozók kötelesek összesítő bevallást készíteni, akiknek a járulékalapot képező jövedelme (a vállalkozói kivét) havonta meghaladja a minimálbért (19 500 Ft). Bevallás hiányában a tb-szerv a minimálbér figyelembevételével határozza meg a járulékfizetési kötelezettséget.

Az az egyéni vállalkozó, aki emellett heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll vagy nappali tagozaton tanul, a társadalombiztosítási járulékot (a tanuló az egészségbiztosítási járulékot is), a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó pedig a baleseti járulékot csak minden negyedévet követő hónap 10-éig köteles bevallani és megfizetni.

Radó Krisztina
Egyablakos rendszer Július elsején lép hatályba a Tbj.-t és több más jogszabályt módosító 1998. évi XXXIII. törvénynek az a rendelkezése, amely szerint ezentúl a társadalombiztosítási bejelentkezéshez elegendő a cégbejegyzés iránti, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelem és ezek mellékleteinek benyújtása. A nyilvántartandó adatokat már a cégbíróság, illetőleg a gazdasági kamara fogja - számítógépes rendszeren keresztül - közölni az illetékes társadalombiztosítási szervvel. Az igazgatási szerv az adatok nyilvántartásba vételét követően a cégbíróságnak, illetőleg a gazdasági kamarának fogja továbbítani a bejelentett vállalkozás/vállalkozó társadalombiztosítási folyószámlaszámát. Akinek a tevékenysége megkezdéséhez sem cégbejegyzésre, sem egyéni vállalkozói igazolványra nincs szüksége, a társadalombiztosítási igazgatási szervnél beszerezhető formanyomtatványon tehet eleget bejelentkezési kötelezettségének. Mindebből következően a társadalombiztosítási bejelentkezéshez már nem kell mellékelni a cégbejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját. Ez egyébként is betarthatatlan előírás volt, hiszen a cégbejegyzésnek előfeltétele a társadalombiztosítási bejelentkezés és a tb-folyószámlaszám megszerzése. A bankszámlaszámot sem kell közölni a bejelentkezéskor, hiszen sok vállalkozásnak ilyenkor még nincs is bankszámlaszáma. A számlanyitást követő 15 napon belül kell közölni a tb-igazgatási szervvel a számlavezető hitelintézet nevét és a bankszámlaszámot. Az adatok olyan változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetőleg a cégbírósághoz nem kell bejelenteni, továbbra is közvetlenül a társadalombiztosítási igazgatási szervvel kell közölni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére