Menedzserbiztosítások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A kilencvenes évek közepe óta nálunk is egyre nagyobb az igény a menedzserbiztosításra. A vállalatok azonban kénytelenek szembesülni azzal, hogy a magyarországi biztosítók csak rendkívül szigorú korlátokkal, ügyfeleiket alaposan megválogatva hajlandók ilyen szerződéseket kötni. Pedig ezek a biztosítások alig különböznek a szakmai felelősségbiztosításoktól. A biztosítók persze itt is szívesen mellőznének néhány területet.

A menedzserbiztosítás ma még a biztosítási szakemberek körében sem teljesen egyértelmű kategória. Akadnak társaságok, ahol ezt a fogalmat nagy értékű munkák megvalósításán tevékenykedő mérnökök, beruházók és vállalkozók által önállóan kötött biztosításra használják. Másutt a menedzserbiztosítás arra az esetre nyújthat védelmet, amikor egy cég vezetője nem szándékosan ugyan, de kárt okoz saját társaságának.

A felelősség továbbhárítása

A társaságok felső vezetői - korlátolt felelősségű társaságok esetében az ügyvezetők, részvénytársaságok esetében a vezérigazgatók, az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság tagjai - teljes vagyonukkal felelnek az esetleges téves döntéseikkel a cégüknek okozott kárért. Ez a korlátlan felelősség magával a céggel, illetve a cég tulajdonosaival (a törzsbetétek, illetve a részvények tulajdonosaival) szemben áll fenn, és nem tévesztendő össze a társaságok harmadik személlyel szemben viselt felelősségével. Utóbbiért a vállalkozás saját vagyonával, vagyis a tulajdonosok törzsbetéteik vagy részvényeik értékével kötelesek helytállni. Más kérdés természetesen, ha egy harmadik személy lép fel a céggel szemben indokolt kártérítési igénnyel. Akkor a cég, illetve annak tulajdonosai jogosan igyekeznek a felelősséget továbbhárítani a kárt okozó vezetői döntés részeseire.

A téves üzleti döntés súlyos anyagi következményei alól csak az mentesülhet, aki ellenezte azt meghozatalakor, s ellenzésének bizonyíthatóan kifejezést is adott. Például olyan formában, hogy ellene szavazott az igazgatóság ülésén, s ez a jegyzőkönyvvel vagy bármilyen más módon igazolható.

A főnök fizet

Ha valaki akár egyszemélyi jogkörében hozott téves döntést, akár testületi ülésen vált ilyennek részesévé, már közepes vállalatnál is kockáztatja azt, hogy több százmilliós vagy milliárdos felelősséggel kell később szembenéznie. A mai üzleti méretek mellett azonban ez egyfelől megalapozott egzisztenciákat tehet tönkre pillanatok alatt, másfelől a társaság tulajdonosai az egykori vezetők teljes kifosztása esetén is csak káruk töredékének megtérülésére számíthatnak. A teljes körű felelősség ilyen méretű terhe emellett - noha vitathatatlanul szükséges, hiszen a társaságok alapvető érdekeit szolgálja - túlzott kockázatkerülésre ösztönözheti a felső vezetőket, ami szintén káros hatással lehet a cég üzletvitelére.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a század közepén alakították ki az első konstrukciókat a biztosítótársaságok a menedzserkockázatokra. Kezdetben ezek lényegében a szokásos szakmai felelősségbiztosítások egy fajtájának számítottak (azzal a különbséggel, hogy az esetek többségében nem a menedzserek kötötték őket, hanem a cégek), majd fokozatosan fejlődött külön üzletággá.

Magyarországon döntően a multinacionális cégek megjelenésével fogalmazódott meg az igény a menedzserbiztosításokra. Az itt megtelepedő nagyvállalatok - ahogy az számukra otthon, illetve más országokban már megszokott volt - itteni vállalkozásaik vezető munkatársai számára is igyekeztek hasonló biztosításokat kötni, s ennek mintájára a nagyobb hazai vállalkozások is egyre inkább keresik ezeket a konstrukciókat. Köztük van még az állami vagyonkezelő szervezet, az ÁPV Rt. is, amely igazgatótanácsának tagjai számára tavaly kötött ilyen biztosítást.

Kockázatfelméréssel kezdődik

Ma gyakorlatilag valamennyi nálunk működő biztosítótársaság kínálatában szerepelnek a menedzserbiztosítások. A dolog sajátosan exkluzív jellegénél fogva ezeket a konstrukciókat nem hirdetik, hanem a marketing egyéb, direkt eszközeivel kínálják a lehetséges ügyfeleknek. A biztosítás megkötését jelentős kockázatfelmérési munka előzi meg, amely nemcsak a biztosítandó vezető szakmai múltjára, szakképzettségére és egyéb kvalitásaira, hanem a biztosítást megkötő cég tevékenységének adataira is kiterjed. Az esetek többségében mindennek alapján egyedi megállapodások jönnek létre. A megkötött biztosításoknál különböző a felelősségvállalás mértéke, a kár esetén fizetendő önrészesedés, amit a biztosítottnak kell állnia, s természetszerűleg eltérő a fizetendő biztosítási díj.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a biztosítók a szerződés megkötésekor igyekeznek a lehető legjobban csökkenteni az általuk vállalt kockázat mértékét. Ezt részben indokolja a hiányos jogszabályi környezet. A menedzserbiztosítások azonban emellett viszonylag csekély múltra tekinthetnek vissza, így nincs még kellő tapasztalat a hazai menedzserkockázatok felmérésére és a várható anyagi következmények kiszámítására. Az egyik neves társaság például kizárja a felelősségét, ha a károkozás a vezető bankhoz, biztosításhoz vagy befektetéshez kötődő tevékenységgel történik. Ez az óvatosság éles ellentmondásban áll azzal, hogy a menedzserbiztosítások iránt épp a bankok, brókercégek és egyéb pénzügyi vállalkozások vezetőinek körében a legnagyobb az érdeklődés. Akad társaság, amely csak olyan cég vezetői számára vállalkozik a menedzserbiztosítás megkötésére, amely nála már hosszabb ideje élő vagyonbiztosítási és egyéb biztosítási szerződéseket is kötött. Másutt - annak ellenére, hogy személybiztosításról van szó - csak az igazgatóság és a felügyelőbizottság összes tagja számára együttesen kötnek menedzserbiztosítást.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére