Közmunkás kell!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Tiszta haszon

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A két évvel ezelőtti kezdettől 1998 végéig mintegy 60 ezer ember jut megélhetéshez a közmunkák révén. Az e célra adott állami pénzek összege decemberig meghaladja a 10 milliárd forintot. A program munkát ad a tartósan munkanélkülieknek és más elesett rétegeknek, miközben - nem mellékesen - a támogatásból önkormányzati és más közhasznú beruházások, fejlesztések is finanszírozhatók.

 

Rendszeres jövedelemhez jutnak, megszűnik a létbizonytalanság, visszanyerik önbizalmukat! Így summázta a közmunka hasznát a nyíregyházi önkormányzat, amely a Közmunkatanács (KMT) Hivatalának tavasszal szétküldött országos kérdőívére válaszolt. A havi 9200 forint jövedelempótló támogatás helyett munkával megszerezhető 22-31 ezer forint nagy segítség volt az érintettek gyermekeinek beiskolázásához, valamint a téli tüzelő beszerzéséhez - ez volt a véleménye a közmunkaakciókról Ricse község polgármesteri hivatalának. Szakoly falu ezzel szemben arról tudósított: a munkások egy része nem igazán örült a foglalkoztatásnak, inkább kényszernek, mint lehetőségnek értékelte azt.

Közhasznú munka A foglalkozási törvény a közmunka mellett a közhasznú munkát tartja megoldásnak azon az úton, amelyen egy állástalan visszajuthat a munkanélküliek járulékrendszerében.A közhasznú tevékenységet az önkormányzatok egy része önállóan szervezi, de például Budapesten ( a főváros által koordinált munkák mellett) négy kerület is a Fővárosi Közhasznú Szolgálat segítségét veszi igénybe. Az állástalanok közvetítésében a munkaügyi központok segítenek. A közhasznú munka költségeinek fedezetét részben az állami foglalkoztatási alapból teremtik elő. az ilyen tevékenységet végeztetők - a települések mellett nonprofit cégek vagy például Budapesten a Szabó Ervin Könyvtár - az állami pénzeket saját forrással kötelessek kiegészíteni. A munkák teljes költségének maximum 30 százaléka, az adminisztrációs költségeknél 50 százaléka igényelhető vissza a foglalkoztatási alapból. (A fővárosban a közhasznú munka mintegy 950 millió forinttal terheli meg az alapot.) A közmunkák büdzséje ezzel szemben külön tételként szerepel az éves központi költségvetésben. A pénzt a Munkaügyi Minisztérium keretében műköző Közmunkatanács osztja el a pályázóknak - önkoemányzatoknak, települési szövetségeknek, területfejlesztési tanácsoknak és minisztériumokhoz tartozó közhivataloknak - évente több alkalommal. A pályázók a végzendő munka típusától, döntésüktől függően itt is saját forrással egészítik ki a kapott pénzeket.

Jó befektetés

Más költségvetési pénzek felhasználásához képest jó befektetés a közmunka. Itt a dolgozók bére mellett a különböző járadékok terhét is állja az állam - közölte Baksai Zoltán, a Közmunka tanács Hivatalának főosztályvezetője. A szabályozók szerint egyébként a pályázóknak juttatott összeg - amelyet a teljesítménnyel arányosan, utólag folyósítanak - legalább 80 százaléka szolgál a dolgozók fizetésére, munkaruhára, szerszámokra, szállításra és betanításra. A közvetlen pályázók jó fél éve csak települések, területfejlesztési tanácsok vagy minisztériumok önálló jogi személyiségű intézményei lehetnek. A KMT évről évre meghirdeti azokat a közcélú feladatokat, amelyeknek a megoldásához szükséges támogatásra lehet pályázni. Az idei első forduló nyertesei közül a legtöbben az ár- és belvízvédelmi, valamint erdősítési programjaikra kértek pénzt. Fokozatosan nő a szociális (például egyedülálló idősek, hátrányos helyzetűek ellátására szolgáló) és a környezetvédelmi projektek száma. Meglepően kevesen vannak viszont - idén mindössze 25 millió forintnyi elnyert támogatási összeggel -, akik a cigányság lakáshelyzetének javítását célzó munkákba vágnának bele.

A tárcák közvetlen pályázatait azért zárta ki egy tavalyi kormányrendelet, mert a KMT-ben a beadványok bírálóinak többségét is a minisztériumok adják. (Rajtuk kívül még a Miniszterelnöki Hivatal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédelmi Hivatal szerepel a döntnökök között.) Bár korábban is voltak óvintézkedések - saját pályázatánál például az adott tárca nem szavazhatott -, a gyakorlatban senki sem tudta garantálni a versenysemlegességet.

Az 1997. évi üdvös reformok közé - amelyek a téma új szabályozásának kezdeti bakijait korrigálták - tartozott az is, hogy elrendelték: immár nemcsak a regisztrált munkanélküliek, hanem a rendszeres szociális járadékban részesülők is vállalhatnak közmunkát. Főképp az aprófalvakon segített az az újítás, mely szerint a települések nemcsak önállóan, hanem társultan is pályázhatnak. A tenderkiírás szerint ugyanis egy programhoz legalább száz munkanélküli kell. Ennyit pedig kisközségekben nehéz találni. Tavaly kisebb-nagyobb települések egész sora - például Sátoraljaújhely, Sellye vagy Szeghalom - kifogásolta a százfős alsó limitet.

A közmunkaprogramok kezdeti nehézségei egyébként a pályázókat sem kímélték: tavaly majd' minden második beadvány (278-ból 122) formailag hibás és ezért elfogadhatatlan volt. Az utóbbi időben viszont már egyre többen értelmezik helyesen a hazai hivatali gyakorlathoz képest nem különösebben bonyolult pályázati cikkelyeket.

Támogatott általános közmunkaprogramok célcsoportok szerinti megoszlása
Célcsoport Támogatás E Ft Támogatás %
Közúthálózat-fejlesztés 259 929 10,31
Környezetvédelem 439 528 17,43
Ár- és belvízvédelem 1 110 239 44,03
Vállalkozói övezetek kial. 68 787 2,73
Középület-felújítás 44 510 1,77
Szociális 572 676 22,71
Telepszerű lakókörny. 25 709 1,02
Összesen: 2 521 378 100,00

Fények és árnyak

Bár a közmunkaakciók általában sikeresek voltak, máig akadnak visszásságok. Az egyik botrány például az év elején robbant ki Sátoraljaújhelyen, ahol egy helybéli kft. - vélhetően minden szabályt felrúgva - majd' két héten át közmunkásokkal építtetett támfalat, kocsibejárót egy országgyűlési képviselő telkén. A honatya, aki véletlenül, utólag értesült a történtekről, a választások előtti politikai támadásként fogta föl az esetet. A KMT ezt követően azonnal felbontotta a sátoraljaújhelyi közmunkák finanszírozására még 1997-ben kötött 125 millió forintos szerződést, és a szabálytalanul dolgoztatott munkások bére, büntetőkamatainak megfizetésére kötelezte a várost.

Tavaly novemberben egy kormánydöntés újabb irányt is szabott a közmunkáknak. A miniszterelnök ekkor jelentette be hivatalosan Szolnokon, hogy (az addigi célfeladatok mellett) új, hároméves erdőtelepítési program kezdődik, összesen 16 milliárd forintos állami támogatással. (Ebből idén 1,4 milliárdot a KMT ad, 500 millió forintot pedig a Földművelésügyi Minisztérium normatív támogatási keretéből teremtenek elő.) Halmos Csaba, a KMT elnöke korábban úgy nyilatkozott: az idein túl 1999-re 6-7 milliárd, egy évre rá pedig ismét 7 milliárd forint központi forrás áll majd az erdőtelepítésre pályázók rendelkezésére.

Az új feladat persze megnövelte a KMT által 1998-ban szétosztható összeget is: amíg a tanács tavaly ősszel még csak 4,1 milliárd forint évi forrásban reménykedhetett, az új feladatra kapott pénzzel együtt már 5,6 milliárd forint a keret. (Ebből 3,9 milliárdot - közte az erdőtelepítésre szánt teljes idei pénzt - már az első, februári pályázati ütemben kiosztottak.)

A közmunkára szánt állami pénzösszeg tehát egyenletesen növekszik, hiszen két éve összesen 1 milliárd, tavaly 4 milliárd forint jutott a feladatra. Más kérdés, hogy a három-négyszeres túljelentkezés miatt a KMT vélekedése szerint akár évi 8 milliárd forintot is gond nélkül ki lehetne osztani, mégpedig a nyertesekénél alig rosszabb pályázatokra.

A központi költségvetési támogatást viszont a győztes pályázók saját anyagi eszközeikkel (az idei első fordulóban például 500 millió, tavaly egész évben pedig több mint 1,4 milliárd forinttal) is kiegészítik. Az önkéntes hozzájárulás bizonyára jó pontnak számíthat az elbíráláskor. Hiánya mégsem kizáró ok, hiszen itt a hátrányos helyzetű térségek bevonása az elsődleges cél.

Idén áprilisban kisebb vihart kavart, hogy - 1997-hez hasonlóan - az év eleji első pályázatnál toronymagasan Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod megye kapta a legnagyobb központi támogatást, az elosztott összeg több mint kétharmadát. (Tavaly a három megye részesedése még „csak" 38 százalékos volt.)

Meglepően csekély támogatást (1998-ban eddig összesen 8,5 millió forintot) kapott viszont Békés megye. Az elosztás körül persze legott vita támadt. Az aktuális vádaskodások ellenére mégiscsak az a lényeg, hogy a közmunka révén egyre többen jutnak munka- és pénzkereseti lehetőséghez.

Kifizetődik Mi vagyunk a pályázók és a megvalósítók is - büszkélkedett Lukács Józsefné, a pápai székhelyű Agroproduct Rt. munkaügyi osztályának vezetője, megemlítve, hogy a cég 19,5 millió forintot nyert, így 3 hónapra 130 embernek tudnak munkákt kínálni. Ezek segítségével 110 hektárnyi erdő telepítését lehet majd elvégezni. Az Agroprodukctnak azért éri meg a vállalkozás, mert a beültetendő, alacsony aranykorona értékeű területet eddig csak veszteségesen tudta szántóként használni. Profitváltásról van tehát szó. A közmunkások bérét viszont a cégnek kellene állni - világított rá egyértelműen a közvetlen haszonra az osztályvezető. A pápai cég abban is egyedülálló, hogy a munkások 90 százaléka roma. A jelentkezéskor a KMT kérdőívére válaszul minden pályázó megadja, hány százalékben lát lehetőséget romák foglalkoztatására. Az Agroproduct eredetileg 10 százalékot vállalat, ám ezen felül jelentkezőket is befogadták. Beválltak.

Közvetett lehetőségek

Bekapcsolódhatnak-e a privát vállalatok valamiképp a közmunkákba? Ez egyrészt akkor lehetséges, ha egy-egy önkormányzat, tanács vagy állami vízügyi igazgatóság, erdőgazdaság nem kívánja önállóan elvégezni a feladatot. Ilyenkor a pályázó felelőssége, hogy milyen céget választ segítőül. Baksai Zoltán becslése szerint a nyertes jelentkezők egyharmadánál lépnek be például városi üzemeltetési kft.-k, piaci társaságok a projektekbe. Ennél sokkal gyakoribb azonban a közhasznú társaságok (kht.) részvétele.

A nyereségérdekelt cégek a program összes igényelt költségének 10 százalékával kötelesek hozzájárulni a megvalósításhoz. (A nonprofit kht.-k esetében ez nem szükséges.) A vállalkozók érdeklődését emellett mérsékelheti, hogy az alkalmazható, hosszú idő óta állástalan munkások (80 százalékban őket kell foglalkoztatni) gyakorta kevésbé hatékonyak a gyakorlott társakhoz képest. őket szó szerint újra munkára kell szoktatni, ami hónapokig csak költséget, nem nyereséget jelent.

Privát vállalkozók A gyógynövény-készítményekkel foglalkozó Herbária Rt. adminisztratív igazgatója, Tóth Zoltán elmondta: az áfészek és privát személyek tulajdonában lévő vállalat harmadik közmunkás évébe vágott bele. Mivel a jogszabályok (egy céltéma kivételével) nem teszik lehetővé, hogy privát társaságok közvetlenül is folyamodjanak a Közmunkatanács által elosztott pénzekért, a Herbária 1997-ig pályázó földművelési tárca alvállalkozójaként működött. A tenderezés rendszerének tavalyi megváltozásával idén viszont három regionális területfejlesztési tanács közreműködésével nyertek el 155 millió forintot. A pénzből felvett 350 ember - kétharmaduk roma - a tanácsokhoz tartozó 11 megye erdeiben szedi a szemetet, parlagfüvet, jelentést tesz a elhullott vadállatokról. A feladatra közpénzből alaposan kiképzett munkások természetesen gyógynövényeket is gyűjtenek a társaságnak. Ráadásul - ahogy Tóth Zoltán magyarázta -, ezeket az emberek a munkaprogram lejártával is a cég gyűjtői maradnak, a mi manapság, a gyógynövény-alapanyagokért folytatott éles verseny idejénsokat számít. (A társaság különben önként vállalata a gyűjtők ötödének továbbfoglalkoztatását). Végül a cégről az országban kialakult képnek sem tesz rosszat, ha tudják: részt vállal az ilyenfajta, szociális érzékenységet tanúsító programokba.

Vannak azonban közvetett módjai is annak, hogy egy-egy vállalat hosszú távon megtalálja számítását. Példa erre a romániai határtól alig 15 kilométerre fekvő Nyírlugos, a sikeres programok egyik színhelye. Ez a község szolgált tavaly az erdőtelepítési program referenciájaként: az itteni tapasztalatokat hasznosítva hirdették meg azután az országos programot. A nyírlugosi önkormányzat még 1992-ben döntött úgy: sok nehezen hasznosítható földje parlagon hever, ezért többéves erdősítési projektbe kezd. A falu határában ma több mint 500 hektár erdő van, aminek egy részét 1996 őszéig a közhasznú munkára kapott támogatás segítségével telepítették. Azóta három év alatt 400 ember dolgozott a közmunka rendszerében úgy, hogy 150 millió forint pályázati pénzt nyertek el. Aki akar Nyírlugoson dolgozni, az talál alkalmat - állítja Horánszki György polgármester.

És itt kapcsolódhat be a privát szféra. A falu ugyanis a fa majdani hasznosítására nemrég ládagyártó kft.-t alapított úgy, hogy apportként a volt állami gazdaság hasonló profilú üzemét vitte be az üzletbe. (Ez immár tíz éve üresen állt.) Egy romániai cég 100 ezer dollárral, több társaság és magánszemély pedig 11 millió forinttal csatlakozott. A raklapokat, fűrészárut is előállító cégnek a polgármester szerint már biztos kuvaiti piaca is van.

Az erdősítés az egyetlen céltéma, ahol a tenderkiírás szerint a szakterülettel foglalkozó cégek, sőt az egyéni vállalkozók is pályázhatnak. Persze számukra is kikötés, hogy 100 főt kell alkalmazniuk majd (ráadásul három hónapon át). E gond azonban megoldható lenne, ha sokan közülük - kvázi alvállalkozóként - egy-egy, a pályázatot végül is beadó integrátor céggel fognának össze.

Talán az együttgondolkodás hiánya az oka, hogy a KMT kimutatásai szerint kis magánerdő-tulajdonosok, gazdák mindeddig nemigen jelentkeztek. A pénzeket így egyelőre az érdeklődő állami tulajdonú erdőgazdaságok kapják. Pedig néhány, csak kézzel végezhető munkánál (például a meredek hegyoldalakon végzett fatelepítésnél, gondozásnál) bizonyára az előbbieknek is elkelne az állami segítség.

A sikerek ellenére persze sokak szerint még mindig lehetne javítani a közmunka mai rendszerén. A reformjavaslatok egy részét az érintett települések fogalmazták meg a KMT már említett országos körkérdésére. Az egyik budapesti közhasznú társaság például továbbfoglalkoztatási támogatást kért, s szeretné, ha az állam a beruházást célzó eszközök beszerzésére is adna pénzt. „Ne csak a cigánytelepek felszámolását támogassák, mert ez gazdaságilag lehetetlen, hanem az önkormányzatokat a cigány lakosság foglalkoztatására ösztönözzék is" - vélekedett, más településekkel egybecsengően, Ozora község önkormányzata.

Támogatott általános közmunkaprogramok megyék szerinti megoszlása
Megye Támogatás E Ft Támogatás %
Regionális 269368 10,68
Baranya 145 656 5,78
Bács-Kiskun 57 100 2,26
Békés 8 561 0,34
Borsod-A.-Z. 430 051 17,05
Csongrád 22 244 0,88
Hajdú-Bihar 365 108 14,48
Jász-Nagykun-Sz. 31 415 1,25
Komárom-Esztergom 68 787 2,73
Nógrád 30 592 1,21
Somogy 52 100 2,07
Szabolcs-Sz.-B. 887 430 35,20
Tolna 152 966 6,07
Összesen: 2 521 378 100,00
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére