Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Felszámolók

A 112/1998. (VI. 3.) Korm. rendelet szerint a felszámolók névjegyzékébe felvett felszámoló gazdasági társaságok 1999-től kezdődően minden év júniusában kötelesek megküldeni a Pénzügyminisztériumnak azokat az okiratokat, amelyekkel igazolják, hogy legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkeznek vagy a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia-szerződést kötöttek, valamint a gazdasági társaságnak nincs lejárt köztartozása vagy azt folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti.

Azt a tényt, hogy a gazdasági társaság legalább kettő-kettő büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat - akik közül legalább egy-egy fő munkaviszonyban áll a társasággal -, minden harmadik évben kell igazolni.

Mellékelni kell továbbá a cégkivonatot, a munkaszerződéseket, az iskolai végzettséget és szakképesítést igazoló okiratok és erkölcsi bizonyítványok másolatait, a biztosítási vagy bankgarancia-szerződések másolatát, illetőleg a köztartozásokról szóló, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes fővárosi vagy megyei szerve által kiállított - 60 napnál nem régebbi - igazolást.

(Magyar Közlöny 1998/46. szám)

Vágóállatok minősítése

A Földművelésügyi Minisztérium a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos irányítási, szervezési feladatainak végrehajtását elősegítő Minősítési Ellenőrzési és Koordinációs Bizottságot hozott létre. A bizottság tagjai az adott termékpályán a földművelésügyi miniszter által elismert Vágóállat és Hús Terméktanács, a Juh Terméktanács, valamint a minisztérium érintett részlegének képviselői.

(Magyar Közlöny 1998/46. szám)

Településrendezési tervpályázatok

A 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet szerint a települési és építészeti tervpályázat a részt vevő pályázók köre szerint nyilvános vagy meghívásos lehet, amelyet a kiíró a tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától és körülményeitől függően határoz meg.

A tervpályázatot főszabály szerint nyilvánosan írják ki. Meghívásos akkor lehet a pályázat, ha a feladat eredményes megoldására csak meghatározott résztvevők alkalmasak. Ilyenkor legalább öt meghívottat kell felkérni, amelyet a meghívott pályázó visszaigazol. A felkért pályázók nevét valamennyi meghívottal közölni kell ,és a kiírásban is meg kell hirdetni.

A pályázat titkos, ezért nem szabad jeligével vagy aláírással ellátni a pályaművet tartalmazó csomagot és az egyes munkarészeket, valamint a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást, amelyből következtetni lehet a szerző személyére vagy munkahelyére. A pályaműhöz lezártan kell csatolni a pályázó nevét és személyi adatait, s a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg a díjazásban, illetve "megvételben" részesült pályaművek szerzőinek adatait.

Ötletpályázat és versenypályázat

A tervpályázatot tervezési ötletpályázatként vagy versenypályázatként lehet kiírni. Az ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozását, a kiírói igények részletes tisztázását, a tervezési program kidolgozását szolgálja. A pályázattal kapcsolatban a kiírót nem terheli további tervezési megbízási kötelezettség a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőjével szemben, a pályázó pedig nem köteles vállalni az esetleges megbízást. Amennyiben viszont a pályázati kiírás erre vonatkozóan is tartalmaz feltételeket, az abban meghatározottak szerint kell eljárni.

A tervezési versenypályázat - az építési engedélyezési eljárást megelőzően - a tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslatok kiválasztására, illetve ennek alapján a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázására szolgál. Éppen ezért a kiírónak a felhívásban meg kell határoznia a megbízásra vonatkozó feltételeket is, és a megbízás kizárólag a kiírásban meghatározott vállalási feltételekkel, a zárójelentés szakmai ajánlásait figyelembe véve adható ki az eredményesnek nyilvánított pályázat alapján.

A pályázat kiírója

Kiíró az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki/amely az adott tervezési feladat vonatkozásában döntési jogosultsággal, valamint a pályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. A kiíró felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért.

A pályázó

Természetes és jogi személyek egyaránt pályázhatnak, ha nem áll fenn velük szemben kizáró ok, azaz a bírálóbizottság résztvevőjének nem hozzátartozói, nem munkatársai, illetve az elmúlt egy évben nem voltak szerzőtársai. Nem lehet pályázó az a személy, aki részt vett a pályázat kiírásában vagy előkészítésében. Nem pályázhat az a gazdálkodó szervezet sem, amelynek vezető tisztségviselője vagy az abban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, illetőleg ezek hozzátartozója a bírálóbizottság tagja.

(Magyar Közlöny 1998/46. szám)

Ügyvédi költség és szakértői díj

Emelkedett a meg nem becsülhető perértékű elsőfokú polgári peres ügyben kifizethető legmagasabb ügyvédi díj összege. A 12/1998. (VI. 3.) IM rendelet értelmében ezentúl az elsőfokú bíróság ezekben az ügyekben az eddigi ötezer forinttal szemben maximum hétezer-ötszáz forint ügyvédi díjat állapíthat meg.

Módosult az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet is. Az új szabályok szerint a költségátalány a szakértő munkadíjának 35 százaléka, de legalább ötszáz és legfeljebb tízezer forint. A szakvéleményt felülvizsgáló bizottságot legalább ezer és legfeljebb tízezer forint költségátalány illeti meg.

A 13/1998. (VI. 10.) IM rendelet szerint a költségátalány:

  • vérvétel alapján történő vér-, szérum- és enzimtulajdonságok vizsgálatánál személyenként tizenkétezer forint,
  • ismételt vérvizsgálatnál személyenként és csoporttulajdonságonként hatszáz forint,
  • szövettani vizsgálatnál a vizsgált minták és az alkalmazott festékek számától függetlenül ezerkétszáz forint,
  • véralkohol-meghatározásnál ötszáz forint.
(Magyar Közlöny 1998/46.; 50. szám)

Piaci Intervenciós Célelőirányzat

A Piaci Intervenciós Célelőirányzat kezelésének és felhasználásának részletes szabályait megállapító 15/1996. (II. 13.) IKM rendelet kiegészült azzal, hogy ezentúl az országos és helyi piaci zavarok megelőzésére, mérséklésére és megszüntetésére, valamint a célelőirányzat kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, a költségvetési beszámolók készítésével, hitelesítésével, valamint a pályázatok meghirdetésével kapcsolatos költségek fedezésére is fel lehet használni az előirányzat forrásait.

Aki támogatásban részesül az előirányzatból, a támogatás folyósítása előtt a támogatási összeg 3 százalékának megfelelő díjat köteles befizetni az IKIM Piaci Intervenciós Célelőirányzat felhasználási keretszámla javára.

Országos, regionális vagy egyéb, nagy horderejű piaci zavar, illetőleg rendkívüli helyzet esetén pályázat nélkül, írásbeli kérelem alapján is adható támogatás.

A pályázatokat a benyújtástól számított hatvan napon belül bírálják el, s a pályázót írásban értesítik az eredményről. A támogatásról a bizottság javaslatára az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

A módosított rendelkezéseket a 35/1998. (VI. 9.) IKIM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1998/49. szám)

Felvonók és mozgólépcsők

Június 19-étől hatályos a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. Ennek értelmében az üzemeltetés során a felvonó, illetve a mozgólépcső tulajdonosa - az üzemeltető útján - köteles gondoskodni a berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, illetve a szükséges, valamint az előírt műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatáról. Ugyancsak a tulajdonosnak kell gondoskodnia a rendszeres ellenőrzésről, s neki kell folyamatosan figyelemmel kísérnie a használatot is.

Amennyiben a tulajdonos nem teljesíti a fenti kötelezettségeit, úgy az építési hatóság - amennyiben ezt az életveszély megelőzése, elhárítása, a biztonság védelme, a jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása indokolja - kötelezheti a szükséges intézkedések megtételére. E körben elrendelheti az üzemeltetés leállítását is.

Minden berendezéshez gépkönyvet kell rendszeresíteni, amelyben folyamatosan fel kell tüntetni az üzemeléssel kapcsolatos összes lényeges adatot, körülményt, megállapítást, intézkedést, valamint beavatkozást.

Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt. (ÉMI) a jövőben központi nyilvántatást vezet az országban levő valamennyi felvonóról és mozgólépcsőről, s évenként értékelést készít a felülvizsgálatukról. A központi nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatásra a berendezés alapadatai vonatkozásában az üzemeltető, a saját tevékenységével kapcsolatban pedig a bizonságtechnikai felülvizsgálatot végző szervezet és ellenőr köteles. Az adatszolgáltatás elmaradása építésügyi hatósági eljárást eredményez.

(Magyar Közlöny 1998/50. szám)

Kamarai díjak

Július 1-jétől kell alkalmazni a 36/1998. (VI. 10.) IKIM rendeletet, amely tartalmazza a gazdasági kamarák által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához kapcsolódó szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat. Az igazgatási szolgáltatási díj - egy kivétellel - egységesen 1000 forint, míg az egyéni vállalkozói igazolványért 5000 forintot kell fizetni (a pótlás díja 3000, az adatmódosítás, illetve az igazolvány visszavonási díja pedig 2000 forint). Fontos tudnivaló, hogy az új díjszabás csak a július 1-jét követően indult eljárásokra irányadó.

(Magyar Közlöny 1998/50. szám)

Turisztikai támogatások

Július 16-án lépett hatályba a Turisztikai Célelőirányzat ez évi felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 37/1998. (VI. 11.) IKIM rendelet, amely felsorolja a célelőirányzatból támogatható tevékenységeket. Ezek közé tartozik a hazai és a külföldre irányuló turisztikai célú országos, valamint regionális marketing-, propaganda- és reklámtevékenység, a különféle propagandaeszközök (prospektusok, kiadványok, filmek, reklámtárgyak) előállítása, megjelentetése, hirdetése, a propagandával kapcsolatos személyi és dologi kiadások köre. Támogatás igényelhető a tourinform szolgáltatások elősegítésére, a turizmus szempontjából fontos rendezvények megszervezéséhez, a fejlesztési és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozására, különféle beruházási hitelek kamattámogatására.

Támogatási formák

A rendelet szerint a következő támogatásokat lehet igényelni:

  • az árat közvetlenül nem befolyásoló, a bevételt növelő, illetve a költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás),
  • szerződésben meghatározott, visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (visszatérítendő támogatás),
  • egy éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz- és beruházási hitel megfizetett kamatainak részleges vagy teljes megtérítésére szolgáló kamattámogatás.

A vissza nem térítendő támogatás - néhány kivételtől eltekintve - legfeljebb az igazolt kiadások és költségek 70 százalékáig terjedhet. A támogatást - a kamattámogatás kivételével - utólag folyósítják a kedvezményben részesülőnek az általa bemutatott számlákon és a kifizetést igazoló okiratokon alapuló elszámolás szerint.

Pályáztatás

A támogatáshoz - egy eset kivételével - pályázatot kell benyújtani. A pályázati kiírásokat a Turisztikai Értesítőben és valamelyik országos napilapban jelentetik meg. A pályázat eredményét ugyancsak a Turisztikai Értesítő közli.

A pályázónak eljárási díjat kell fizetnie, amelynek mértéke az igényelt támogatás 0,5 százaléka, de legalább 5000, legfeljebb 500 000 forint. (A forráshiány miatt elutasított pályázó visszakapja az eljárási díjat.)

A pályázat nyertesével a minisztérium támogatási szerződést köt, amelyben részletesen szabályozzák a támogatásban részesülő jogait és kötelezettségeit.

(Magyar Közlöny 1998/51. szám)

Taxizás

A 121/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet módosította a taxizás feltételeit. A személytaxi-szolgáltatás csak a vállalkozás székhelye szerinti területi kereskedelmi és iparkamara engedélyével végezhető. A taxiengedélyhez a vállalkozásnak igazolnia kell a szakmai vezetőjével szembeni követelményként érvényesülő személyes megbízhatóságot, és szakmai alkalmasságot, továbbá a vállalkozás megfelelő pénzügyi teljesítőképességét. A vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan személygépkocsival, amelyet a területi közlekedési felügyelet alkalmasnak minősített ilyen szolgáltatásra, s ezt igazolólappal tanúsítja.

A pénzügyi teljesítőképességhez az kell, hogy a vállalkozásnak ne legyen köztartozása, s ezt 90 napnál nem régebbi igazolással igazolja, továbbá, hogy személytaxinként a szállítható utasok száma alapján 25 000 forint összegű, elkülönítetten kezelt vagyoni biztosítékkal, bankgaranciával vagy felelősségbiztosítással rendelkezzen.

A vállalkozás nevére kiállított taxiengedély meghatározott működési területre és a személytaxi forgalmi rendszámára szól. Az engedély adataiban bekövetkezett változásokat a vállalkozónak 8 napon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó kamarához.

A rendelet említett szabályai október 1-jén lépnek hatályba, az ezt megelőzően kiállított engedélyek a gépkocsi soron következő műszaki vizsgájáig, legfeljebb azonban a jövő év október 1-jéig érvényesek.

(Magyar Közlöny 1998/53. szám)

Földgázdíjak

A 40/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet alapján július 1-jétől 0,562 forint/MJ a földgáz legmagasabb viszonteladói díja, míg az ipari és kommunális árszabásban érvényesíthető legmagasabb teljesítménydíj 386 forint/MJ/h, a teljesítménydíjas gázdíj 0,569 forint/MJ, míg az általános célú gázdíj 0,715 forint/MJ.

A 42/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint - ugyancsak július 1-jétől - legfeljebb 90,2 forint/nm3 lehet a gázüzemű járművek üzemanyagaként felhasznált földgáz díja.

(Magyar Közlöny 1998/54. szám)

Vendéglátóhelyek

A 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet melléklete kategóriánkénti bontásban tartalmazza a vendéglátó üzletekkel szemben támasztott alapkövetelményeket. A július 1-jén hatályba lépő rendelet szerint az üzlet vezetője köteles a melléklet alapján kategóriába sorolni a vendéglátóhelyet, s ezt az üzlet működésének megkezdése előtt bejelenteni az illetékes területi kereskedelmi és iparkamarának. A már működő üzletek ez év decemberéig kapnak haladékot e kötelezettségek teljesítésére. A kategóriába sorolás helyességét a jegyző, a kamara, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi.

(Magyar Közlöny 1998/54. szám)

Szálláshelyek

A kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről rendelkezik a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, amelynek 1. számú melléklete tartalmazza a kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények felsorolását, 2. számú melléklete pedig az osztályba sorolás feltételeit. Az idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshelyek osztályba sorolási és minősítési követelményei a 3. számú mellékletben találhatók. A már működő szálláshelyeknek 1999. december 31-éig kell igazodniuk az új követelményekhez.

(Magyar Közlöny 1998/54. szám)

Területfejlesztés

A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet 1. számú melléklete a területfejlesztési koncepció, a 2. számú melléklet pedig a területfejlesztési program részletes tartalmi követelményeit tartalmazza. A 3. számú melléklet felsorolja a térségi területhasználási kategóriákat és térségi övezeteket, valamint a területrendezési terv tartalmi elemeit.

A kiemelt térség területrendezési tervét a megyei területrendezési tervnek megfelelően kell elkészíteni, a rendeletben felsorolt eltérésekkel. A területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek elkészítésénél arra is figyelni kell, hogy azok 2000 január elsejétől kezdődően beilleszthetők legyenek a Területi Információs Rendszerbe.

(Magyar Közlöny 1998/55. szám)

AB határozat a készpénzfizetésről

Az Alkotmánybíróság 31/1998. (VI. 25.) határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette

  • az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 33. §-ának (3) bekezdését,
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) fejezetének 2. pontját,
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B §-a (5) bekezdésének a) pontját,
  • valamint az egyes adótörvények alkalmazásában a készpénzzel történő fizetés összeghatáráról szóló - a 76/1998. (IV. 24.) Korm. rendelettel módosított - 224/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletet.

Az Alkotmánybíróság (AB) a döntés meghozatalakor azt tartotta szem előtt, hogy az adó mint jogintézmény alkotmányosan megengedett eszköz-e azoknak a gazdaságpolitikai céloknak az elérésére, amelyekre a készpénzfizetést korlátozó szabályokat és azok szankcióit használták.

Megállapította, hogy a Ptk.-ban szabályozott "joggal való visszaélés tilalma" az egész jogrendszerben érvényesülő, az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből levezethető jogelv. A törvényalkotó dönthet ugyan a készpénzfizetés adminisztratív jellegű korlátozása mellett, azonban az már alkotmányossági kérdés - és mint ilyen az AB által vizsgálandó -, hogy az adó mint jogintézmény felhasználható-e "kvázi szankcióként" a korlátozás gazdasági kényszerrel való érvényre juttatására.

Az AB megvizsgálta a rendelkezések ellentmondásos pontjait (lásd Cégvezetés 1998/5. szám), kiemelte az "egy szerződés", az "azonos tárgyú szerződések" problémáját. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezések megsértik a joggal való visszaélés tilalmát, valamint mindhárom adónem (szja, társasági adó, áfa) tekintetében ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet adóztatnak.

Az AB elismeri ugyan azt a fejlett piacgazdaságú országokban meglévő tendenciát, miszerint a készpénzes fizetés visszaszorulóban van, azonban a jelenség előmozdítására elsődleges eszközként nem az adminisztratív eszközök bevezetését látja célravezetőnek, hanem olyan banki szerződési feltételek kialakítását, amelyek anyagilag teszik érdekeltté a gazdasági élet szereplőit a készpénzkímélő fizetési módok alkalmazására.

A határozattal megsemmisített rendelkezések a Magyar Közlönyben való kihirdetés napjától (1998. június 25.) vesztik hatályukat. Ez tehát nem érinti a június 25-e előtt létrejött jogviszonyokat. Ebből következően a kihirdetést megelőző tranzakciók tekintetében még alkalmazni kell a korlátozó rendelkezéseket és az adótörvények ehhez kapcsolódó szankcióit.

(Magyar Közlöny 1998/55. szám)

Üzemanyagárak

Az APEH közleményt adott ki az 1998. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról. Eszerint az EN 91 ólmozatlan motorbenzin számla nélkül elszámolható ára 153 Ft/l, az ESZ-95 ólmozatlan motorbenziné 156 Ft/l, az ESZ-98 ólmozatlan motorbenziné 165 Ft/l, az AB-98 ólmozott motorbenziné 166 Ft/l, a 0,2 normál gázolajé pedig 141 Ft/l.

(Magyar Közlöny 1998/54. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére