Felfogadott prókátorok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Július 1-jétől hatályos az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, amely nemcsak a szakmát gyakorlók, hanem a velük kapcsolatba kerülő ügyfelek számára is fontos tudnivalókat tartalmaz. Nem árt, ha tudjuk, milyen jogai és kötelezettségei vannak a megbízásunkra eljáró ügyvédnek, mit várhatunk a pénzünkért.

Az ügyfél és az ügyvéd kapcsolatának alapvetően bizalmi jellege meghatározza az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozást. Ezen túlmenően az ügyvédség sem nélkülözheti a társadalmi megbecsülést, a hitelességet. A szakma jelentős átalakuláson ment keresztül, hiszen a pálya szabaddá válásával ugrásszerűen megnőtt a praktizáló ügyvédek száma, ami a szakmai színvonal bizonyos felhígulását jelentette. Ugyanakkor egyre nélkülözhetetlenebb a gazdasági életben az ügyvédi segítség, s nemcsak az úgynevezett ügyvédkényszeres ügyek számának megnövekedése miatt, hanem azért is, mert az üzleti kockázat alaposan csökkenthető azáltal, ha egy-egy vállalkozói döntés mögött megalapozott jogi vélemény is meghúzódik. Talán már nincs messze az az idő, amikor - hasonlóan a fejlett ipari társadalmakhoz - az ügyvéd nálunk is a mindennapok része lesz, éppúgy, mint a háziorvos.

Az ügyvédnek mindehhez korrekt és szakszerű munkát kell végeznie. A következőkben áttekintjük, hogy az ügyvédi törvény milyen előírásokkal igyekszik mindezt biztosítani az ügyvéd és a megbízó közötti kapcsolat szabályozása során.

Alapkövetelmények

Az ügyvédi tevékenység egészére vonatkozó, erősen etikai tartalmú törvényi alapelveknek - általános követelményként - a megbízás teljesítése során is érvényesülniük kell. Ezek közé tartozik, hogy az ügyvédnek törvényes eszközökkel és módon kell elősegítenie megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Ennek során közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek megegyezéssel intézzék el a jogvitáikat.

Az ügyvédnek a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia hivatását, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Nem működhet közre olyan jogügyletnél, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az ügyvéd szabadon és függetlenül végzi tevékenységét, s nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely ezt veszélyezteti.

Mire jó az ügyvéd?

A törvény taxatív módon felsorolja, milyen tevékenységre adhatunk megbízást az ügyvédnek. Idetartozik:

  • a képviselet a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint a szerződéskötéseknél, a jognyilatkozatoknál,
  • a védelem a büntetőügyekben,
  • a jogi tanácsadás,
  • a szerződések, beadványok, illetve más iratok (például végrendelet) elkészítése, továbbá
  • a pénz és értéktárgy letéti kezelése (az előbb felsorolt tevékenységekkel kapcsolatban).

Ezeket a szolgáltatásokat ellenérték fejében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - kizárólag ügyvéd végezheti hivatásszerűen. Ügyvédet vehetünk igénybe ezenkívül adó-, társadalombiztosítási, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadásra, ingatlanközvetítésre, valamint szabadalmi ügyvivői tevékenységre.

Ellenjegyzés

Az üzleti forgalomban fontos szerepet tölt be az ügyvédi ellenjegyzés intézménye, gondoljunk csak arra, hogy ez a társasági szerződés érvényességi kellékei között is szerepel, s az ingatlanok adásvételéhez is hozzátartozik az ügyvédi közreműködés, hiszen csak az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződés alkalmas a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Fontos szigorítás, hogy az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Erre tekintettel az ellenjegyzéshez szükségszerűen hozzátartozik az okirat elkészítése is, ami természetesen növeli az ügyvédi munkadíjat.

Az ellenjegyzéssel az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat megfelel a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak, továbbá hogy azt az okiratban megjelölt fél előtte vagy helyettese előtt írta alá vagy aláírását saját kezűnek ismerte el (az ügyvéd tehát nemcsak a jogszerűségét, hanem bizonyos értelemben az aláírások valódiságát is garantálja).

Nincs bizonyító ereje az ellenjegyzésnek az olyan személy aláírásával kapcsolatban, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek fel kell tüntetnie az ellenjegyzésben.

Ügyvédi letét

Ügyvédi letétnek csak a megbízás teljesítéseként, továbbá a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére, illetve a megbízáshoz kapcsolódó megőrzésre van helye.

A készpénz és az értéktárgy átvételét írásban, letéti szerződésben kell rögzíteni. Az ügyvéd kizárólag letétként kezelheti az átvett készpénzt és értéktárgyat, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely felhatalmazza a letét felhasználására.

Az ügyvédi praxis formái

Bár még folyamatban van kis magyar sikerdíjbotrányunk bírósági utóélete, annyi tanulságot már mindenképp levonhatunk belőle, hogy nem árt egyértelműen tisztázni, valóban jogosult-e az ügyvédi tevékenységre az általunk erre kiszemelt jogász. Az ügyvéd egyéni ügyvédként, ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként gyakorolhatja hivatását. Ügyvéd - az alkalmazott ügyvéd kivételével - csak az lehet, aki tagja az ügyvédi kamarának, s letette az ügyvédi esküt. Minthogy a kamara nyilvántartásba veszi, és igazolvánnyal látja el a tagjai közé felvett ügyvédet, könnyen meggyőződhetünk e feltételek fennálltáról.

Nyilvántartások

A kamarai nyilvántartás adatai közül bárki hozzáférhet a bejegyzett ügyvéd nevéhez, irodájának címéhez, telefon- és telefaxszámához, s megtudhatja azt is, hogy az ügyvéd mikor kezdte meg a tevékenységét, s milyen korlátozások alatt áll. Ezeket az információkat a Magyar Ügyvédi Kamara központi nyilvántartásából is meg lehet ismerni. Az egy vagy több ügyvéd által alapított, jogi személyiséggel rendelkező ügyvédi irodákról külön kamarai nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza az iroda nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, valamint tagjainak nevét és lakcímét. Csak az az ügyvédi iroda működik jogszerűen, amely szerepel a kamara által vezetett ügyvédi irodák névjegyzékében.

Az ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszonyban álló alkalmazott ügyvéd is csak az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe történt felvételét követően végezheti tevékenységét. E helyütt meg kell említenünk, hogy az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás alapján tevékenykedhet, tehát önállóan nem praktizálhat.

Igazolvány

A névjegyzékbe bejegyzett ügyvédek részére a kamara fényképes ügyvédi igazolványt állít ki, amely bárki számára igazolja az ügyvédi tevékenységre való jogosultságot. Az ügyvédi igazolvány tartalmazza az ügyvéd születési helyét, idejét, az irodája címét, annak az ügyvédi irodának a nevét, amelynek tagja. Amennyiben az ügyvéd korábban bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt, az igazolvány tartalmazza azt is, hogy az illető az ügyvéddé válásától számított két évig nem járhat el jogi képviselőként a volt munkahelyén.

Fényképes igazolvánnyal rendelkeznek az alkalmazott ügyvédek, illetve az ügyvédjelöltek is. Ebben a fenti adatokon túl feltüntetik az igazolvány tulajdonosának munkáltatóját is.

Az ügyvédi megbízás

Mindenki szabadon választhat ügyvédet. Ez általában még akkor is érvényesül, ha a hatóság rendel ki valaki részére ügyvédet, hiszen nincs akadálya annak, hogy az illető a maga választotta, megbízott ügyvédet vegye igénybe a kirendelt helyett. A hatósági kirendelést kivéve az ügyvéd csak megbízás alapján járhat el. Ugyanakkor az ügyvéd nem köteles elfogadni a neki adott megbízást, nem terheli szerződéskötési kényszer a megbízóval szemben.

A megbízó több ügyvédet is megbízhat az ügy ellátásával, vagy úgy, hogy azok együtt kötelesek eljárni, vagy pedig úgy, hogy mindegyikük csak meghatározott részfeladatot lát el. E kikötéseknek természetesen szerepelniük kell a megbízási szerződésben, az utóbbi esetben megjelölve az egyes ügyvédek feladatait is.

Díjazás

A megbízás akkor jön létre, ha a felek (az ügyvéd és megbízója) megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előre látható költségekben. (A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.) Az ügyvédi megbízási díj - csakúgy, mint a megbízás egyéb tartalmi eleme - szabad megállapodás tárgya. Általában nincs jelentős eltérés az egyes ügyvédi tarifák között, bár természetesen mindig lesznek méregdrága sztárügyvédek. Vannak olyanok is, akik úgy igyekszenek kiépíteni klientúrájukat, hogy az átlagnál jóval alacsonyabb "reklámáron" dolgoznak. Ez ellen több kamara úgy igyekszik védekezni, hogy ajánlott díjszabást köröztet a tagjai között. Vannak olyan vélekedések is, hogy a túl drágán, illetve a túl olcsón dolgozó ügyvéd egyaránt etikai vétséget követ el. A díj mértékét mindezek ellenére valójában a konkrét kereslet és a kínálat határozza meg.

A megbízás formája

A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása nem érinti ugyan a megbízás érvényességét, ám ilyenkor - vita esetén - az ügyvédnek kell bizonyítania a megbízás tartalmát. Ennek sikertelensége azzal a következménnyel jár, hogy a megbízó által megjelölt tartalom szerint kell teljesíteni a megbízást.

A megbízás jellege

A megbízás lehet egyszeri vagy tartós. Az egyszeri megbízásnál az ügyvéd meghatározott ügyet lát el (képviseli az ügyfelét valamely eljárásban, megszerkeszti a kívánt okiratot stb.). A feladatok teljesítésével az egyszeri megbízás véget is ér, az ügyvéd kötelezettségei megszűnnek. A tartós megbízás ezzel szemben azt jelenti, hogy az ügyvéd általános kötelezettséget vállal a megbízó ügyeinek ellátására, mintegy folyamatos készenlétre kötelezi magát, hogy a megbízó rendelkezésére álljon, ha annak ügyvédre van szüksége, vagy rendszeresen végez ügyvédi munkát a megbízó részére.

Helyettesek, közreműködők

Az ügyvéd alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti a megbízás teljesítéséhez, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

Külföldi jogi tanácsadó A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, az Európai Közösségek jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot, egyéb jogi tevékenységet nem végezhet. Nem kamarai tagnak a tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy nincs bejegyezve magyar ügyvédi kamarai tagként, és nem keltheti azt a látszatot, hogy jogosult magyar ügyvédi tevékenységre. A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi tevékenységét. Kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján tevékenykedhet, amellyel az együttműködési szerződést kötötte. (Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.) Az végezhet külföldi jogi tanácsadói tevékenységet, akit a kamara felvett a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe, és igazolvánnyal látott el. Ügyvédjelölt Az ügyvédjelölt az egyéni ügyvéd vagy az ügyvédi iroda alkalmazásában tölti a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét. A munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóságok előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. Nem járhat el azonban jogi képviselőként a Legfelsőbb Bíróság előtt. A kamara az ügyvédjelöltet is névjegyzékbe veszi, nyilvántartja, s részére igazolványt ad ki.

Megbízási tilalmak

Az ügyvédi megbízás alapvetően bizalmi viszony a felek között, ezért a törvény garanciális szabályokkal igyekszik biztosítani, hogy az ügyvéd valóban csak a megbízója érdekeit képviselje, s ne tudja kamatoztatni ismereteit a megbízóval ellentétes érdekek érvényesítéséhez. Éppen ezért az ügyvéd nem vállalhat el megbízást a megbízójával szemben. Korábbi megbízójával szemben pedig csak akkor, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. A megbízóéhoz hasonlóan védi a törvény az ügyvéd korábbi munkáltatójának érdekeit is. Vele szemben ugyanis az ügyvéd nem vállalhat megbízást, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) megszűnése óta nem telt el három év. E tilalmi idő letelte után sem járhat el az ügyvéd a volt munkáltatójával szemben olyan ügyben, amelynek intézésében munkavállalóként vett részt egykori munkahelyén.

A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató írásban felmentést adhat e korlátozások alól, hiszen ők tudják igazán mérlegelni, mi szolgálja az érdekeiket. Nincs felmentési lehetőség ezzel szemben akkor, ha az ügyvéd korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el az ügyben.

A megbízás megszűnése

Az ügyvéd bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja a megbízást. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles azonban eljárni a megbízó érdekében. A megbízó ezzel szemben írásban bármikor azonnali hatállyal felmondhatja vagy korlátozhatja a megbízást. Folyamatos (tartós) megbízásnál e szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek. A felmondásra ilyenkor a szerződési kikötés lesz az irányadó.

A megbízás megszűnik az eseti megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával (jogutód nélküli megszűnésével), illetve az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével is. (Az ügyvéd köteles haladéktalanul értesíteni a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.)

Az ügyvédi irodának adott megbízás csak felmondással, a megbízás teljesítésével, a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. (A jogutód nélkül megszűnt iroda tagja az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős az iroda tartozásaiért.)

Jogutódlás Ha az ügyvéd ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízás nem szűnik meg, hanem a továbbiakban az iroda lesz a megbízott. Az ügyvéd haladéktalanul, legkésőbb azonban 15 nappal a változás, illetőleg a tartós megbízásról szóló szerződésben meghatározott felmondási idő kezdete előtt köteles írásban értesíteni a megbízóját a várható helyzetről, s egyben tájékoztatnia kell arról, hogy jogában áll felmondani vagy korlátozni a megbízást. Ha az ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként tevékenykedik tovább, az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben válik megbízottá. Az iroda azonban köteles értesíteni a megbízót a megbízott személyében várható változásról, s fel kell hívnia a figyelmét a megbízás felmondásának, illetve korlátozásának lehetőségére is. Ugyanilyen értesítési kötelezettsége van az irodának a szétváláskor (különválás, kiválás) vagy az egyesüléskor (beolvadás, összeolvadás). Ilyenkor is jogutódlás következik be a megbízott személyében. (A szétválásról vagy az egyesülésről hozott döntésnek tartalmaznia kell az érintett irodák adatait (név, székhely), a szétválás, az egyesülés módját, az új iroda (irodák) létrehozásának napját, az új iroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződések elosztását is.) A szétváló iroda jogutódai a vagyonmegosztás arányában felelnek az iroda szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód irodák felelőssége egyetemleges. Ugyanez érvényesül akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de azt a megbízást megszerző iroda nem teljesítette, s emiatt kártérítési felelőssége keletkezett.

Meghatalmazás

A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rá bízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatósággal vagy a harmadik személyekkel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben az a meghatalmazásból kitűnik.

A meghatalmazás csak írásban érvényes, azt a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia. Ha a megbízó nem tud vagy nem képes írni, olvasni, közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a meghatalmazást, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó előttük elismerte a megbízás létrejöttét.

Beszámítás

Az ügyvéd köteles haladéktalanul értesíteni a megbízót a részére átvett pénzről vagy egyéb értékről. Az ilyen pénzből azonban visszatarthatja a megbízójával szembeni megbízási díj és költségtérítés iránti követelésének megfelelő összeget. A beszámításról írásban értesítenie kell a megbízót.

Nincs helye beszámításnak, ha a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, ha a felek nem állapodtak meg a megbízási díjban, illetve ha jogszabály tiltja a beszámítást (nem alkalmas a beszámításra például a tartás céljára szolgáló összeg).

Az iratok átvétele és kiadása

Az ügyvéd - a megbízó kérésére - köteles elismervényt adni a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről. A megbízással kapcsolatban keletkezett iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után ki kell adni a megbízónak. Kivételt képeznek ez alól az ügyvéd fogalmazványai, a megbízó utasításait tartalmazó iratok, az ügyvédhez intézett levelek, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugták és az ügyvédi tevékenység szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratok. Ezekről - a fogalmazványok kivételével - a megbízó másolatot igényelhet.

Az ügyvéd nem tagadhatja meg az iratok kiadását amiatt, hogy a megbízó nem fizette meg az őt megillető megbízási díjat és költségtérítést.

Ügyvédi titok

Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan ténynyel és adattal kapcsolatban, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Ez független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és fennmarad az ügyvédi működés megszűnése után is. Kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha az a titoktartás körébe tartozó tényt vagy adatot tartalmaz. Az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat a nála folytatott hatósági vizsgálat során sem. A titoktartási kötelezettség körébe eső tényekkel kapcsolatban az ügyvéd tanúként mentes a vallomástételi kötelezettség alól.

A megbízó, annak jogutódja és törvényes képviselője felmentést adhat a titoktartási kötelezettség alól. Az olyan tényről és adatról azonban, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd, az ügyvédi iroda alkalmazottaira is.

Fodor Anita
Az ügyvéd felelőssége Anyagi felelősség Az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel a tevékenysége körében okozott károk megtérítéséért. Akkor mentesül e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható, hogy nem terheli vétkesség (szándékosság vagy gondatlanság) a kár bekövetkeztéért. Felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik azonban a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Ilyenkor csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy elháríthatatlan külső ok idézte elő az átvett dologban bekövetkezett hiányt. A megbízók érdekeit védi az az előírás, amely szerint az ügyvédnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a tevékenységi körében okozott károk megtérítésére. (A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed.) A károsultat a biztosító kártalanítja, így a kártérítés nem függ az ügyvéd teljesítőképességétől. Az ügyvédi iroda tagja által okozott károkért elsődlegesen az iroda felel. Amennyiben azonban az iroda vagyona nem fedezi a kárt, a károkozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel a kár megtérítéséért. E mögöttes felelősséget nem érinti az a körülmény, hogy a kárt okozó ügyvéd az ügyvédi irodával együtt is perelhető. Fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki vétkesen megszegi az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása csorbítja az ügyvédi kar tekintélyét. A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédet - az ellene lefolytatott fegyelmi eljárásban - megrovásban lehet részesíteni, pénzbírsággal lehet sújtani, illetve ki lehet zárni a kamarából. A fegyelmi eljárást a megyei kamara elnöke kezdeményezheti, így hozzá kell benyújtani az ügyvéd működésével kapcsolatos panaszokat, kifogásokat. Az ügyvéd fegyelmi felelőssége 3 év alatt évül el, kivéve a bűncselekményeket. A fegyelmi vétség tárgyában először úgynevezett előzetes vizsgálatot folytatnak le. Ennek eredményeképp a kamara elnöke vagy megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmezteti az ügyvédet, vagy elrendeli a fegyelmi eljárást. Az elnöki döntésről a panaszos is értesítést kap, aki fellebbezéssel élhet az előzetes vizsgálatot megszüntető, illetve az írásbeli figyelmeztetést tartalmazó határozat ellen a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez. A jogerős fegyelmi határozatot is meg kell küldeni a panaszosnak, bár ő nem élhet további jogorvoslati lehetőséggel.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére