A vállalatok védelme

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 5. számában (1998. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Acégek egy része sajnálja a pénzt a biztosításra, másoktól viszont a biztosítók igyekeznek távol tartani magukat, mert a velük kötött megállapodásokat túl kockázatosnak tartják. A kisebb vállalkozások számáról nincsenek igazán pontos adatok, a biztosítók azonban úgy látják, hogy a mintegy 800 ezerre becsült vállalkozói körnek legfeljebb 70 százaléka működik ténylegesen. Ennek egy része is kiesik az ügyfelek közül, mert csekély eredményei nem nyújthatnak fedezetet a biztosítási díjakra. Szép számmal akadnak olyanok is, amelyek kötvényeiket váratlan felszámolás, egyéb okokból bekövetkező megszűnés miatt felmondják. Egyre több azonban a piacon megkapaszkodó, sőt látványos fejlődést is produkáló kis cég. Ezek pedig - vallják a biztosítók - általában hűségesek maradnak alapításkor választott partnereikhez.

Új ügyfélkör

Valószínűleg ebből az okoskodásból kiindulva igyekeznek a biztosítók célzottan is foglalkozni a kisvállalkozói réteggel. A Hungáriánál úgy vélik, hogy ennek a piacnak mintegy felét birtokolják. A Hungária Biztosító egyébként üzleti tervében is lefektette: erőteljes gyarapodást vár ebben az üzletágban. Az OTP-Garancia hasonlóképpen jelentős részesedésre törekszik. (Alighanem ezek a tervek mutatják leginkább, hogy a biztosítók is a gazdaság általános fellendülésére számítanak, hiszen az apróbb cégek csak megfelelő környezetben és körülmények között virágozhatnak fel.)

A kis- és középes vállalkozások közé sorolja a cégeket az ÁB-Aegon 25 millió, a Hungária pedig 30 millió forintnyi saját vagyon alatt. A Generali-csoportnál (ahová a Providencia is tartozik) 250 millió forintos vagyonértékig, illetve biztosítási összegig köthető biztosítás kis- és középvállalkozókkal. A biztosítók többsége éppen mostanában módosított vállalkozói üzletágának szervezeti keretein, kínálatán. Az ÁB-Aegonnál ettől az évtől két külön részleg foglalkozik a vállalkozások biztosításával. A közepes és nagy cégek a vállalati divízióhoz, a kisebbek az úgynevezett kompozit divízióhoz tartoznak. A Hungária viszont idén januárban megszüntette a külön magánvállalkozói biztosítási módozatát. Ezután tehát egységes - modulszerűen felépített - szerződési lehetőségeket ajánl a kis társaságoknak és az ipari nagyüzemeknek egyaránt. A Generali tavaly október óta új kis- és középvállalkozói csomagot kínál, amelyben lehetőség van például számítógépet vagy egyéb elektronikus berendezést ért károk megtérítésére. A Providencia tűz okozta üzemszünetre is fizet a vele szerződőknek.

A kisvállalkozók alapbiztosításait egyébként a vagyonra és a felelősségi károkra köthető szerződések jelenthetik. Előbbi tulajdonképpen pontosan a lakásbiztosítási módozatnak felel meg. Nem véletlenül, hiszen ezek a cégek többnyire lakásokat bérelnek, sőt sokszor saját ingatlanukat használják irodaként. A kockázatok között így többek között tűz, víz, elemi kár, betörés, rablás és különböző katasztrófák (például földrengés) találhatók. A biztosítási kötvény is általában ezeket tartalmazza. Az ÁB-Aegon a kisvállalkozások ilyen típusú szerződé-seiért minimum 25-30 ezer forintos éves díjat kér. A többi biztosító inkább évi 40-80 ezer forintos átlagdíjakkal számol. A tarifát persze több tényező is módosíthatja.

Díjak és kártérítések

A lakásbiztosításhoz hasonlóan nem mindegy, hogy az iroda hány négyzetméteres, és milyen egyéb adottságai (területi elhelyezkedés, védelmi berendezések) vannak.

A vagyonbiztosítási módozatnál jókora eltérések adódnak aszerint is, hogy milyen a felszereltsége a cégnek, mekkora érték található a székhelyen vagy telephelyen.

A kisvállalkozások nemegyszer így próbálnak spórolni. Az pedig, hogy a ténylegesnél sokkal csekélyebb értékre kötik a biztosítást, akár értelmetlenné is teheti az egészet. Ha nincs betörés, akkor azért, ha pedig van, akkor azért, mert a biztosító az okozott kár töredékét sem téríti meg.

A vállalkozások biztosítási díjaikat azzal is mérsékelhetik, ha kár esetén nagyobb önrészt vállalnak. Paradox módon a magasabb önrész éppen a nagyobb (esetleg saját biztonsági szolgálattal vagy egyéb, viszonylag hatékony önvédelmi megoldásokkal rendelkező) társaságoknak ajánlható. Náluk ugyanis a káresemények valószínűsége kisebb, a nagyobb önrész pedig jelentős díjkedvezménnyel jár. A tőkeerős vállalatoknak persze az sem okoz gondot, ha a kár mégis bekövetkezik, és abból nem kis összeget maguknak kell állniuk. Nem ilyen a helyzet azonban a kisvállalkozásoknál. Náluk egy-egy ilyen esemény magas önrésznél akár csődöt is okozhat. A tapasztalat szerint azonban éppen ez az a kör, amely a tarifát minden módszerrel csökkenteni igyekszik.

Nem kedvelt vállalkozások

A nagy veszélyeknek kitett társaságok - mint amilyenek például a benzinkutak, vegyi üzemek üzemeltetői - viszont legfeljebb magas önrész vállalásával köthetnek biztosítást. A biztosítók azonban ezektől a vállalkozásoktól még ilyen esetekben is igyekeznek minél távolabb tartani magukat. Ma már nincs könnyű dolguk a vendéglősöknek és a diszkók vagy éjszakai mulatók tulajdonosainak sem. A biztosítók ezeket a vállalkozásokat is túl kockázatosnak tartják.

Nem elhanyagolható a rizikó az agrárgazdaságban sem, de a gazdálkodókat mégsem a biztosítók igyekeznek megszűrni. A mezőgazdasági termelők - a Földművelési Minisztérium (FM) adatai szerint - az elmúlt három-négy év alatt a kétszeresére növelték a biztosításra kiadott összegeket. Mégis igen sok gazdának semmilyen biztosítása nincs. A hónapokig szabad ég alatt tárolt termények, az időjárási viszontagságok, az állatok és az épületek veszélyeztetettsége alapján pedig nem akadhatna egyetlen termelő sem, aki ne szorulna a biztosításra. Az FM munkatársainak adatai alapján 1997-ben a bejelentések nyomán 13 milliárd forint értékű mezőgazdasági elemi kárt mértek fel a kárbecslők, de ennek mindössze kétharmada - 8-8,5 milliárd forint - volt biztosítva.

Szakértők szerint az előző évben az agrárgazdálkodók (a négy évvel ezelőtti 2,1 milliárdhoz képest) csak azért költhettek 4,5-5 milliárd forintot biztosításra, mert ezeket a kiadásokat a költségvetésből is támogatják. A biztosítási díjakból az állami hozzájárulás első évében, 1993-ban 700 millió forintot, tavaly pedig már 2,1 milliárd forintot térítettek meg.

A biztosítók úgy vélik, hogy ebben az évben tovább nőhet ezeknek az ügyfeleknek a száma. Az agrárbiztosítás idei szabályai szerint ugyanis a gazdák (a korábbi 30 százalékkal szemben) a befizetett díjak 35 százalékát igényelhetik vissza. Az agrárbiztosítási módozat terjedését az is elősegítheti, hogy az FM és a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége nemrégiben megállapodott: 1998-ban a biztosítók ezen a területen nem emelnek díjat.

A visszafogott díjpolitika a gazdaságokon kívül a hat agrárbiztosítással foglalkozó társaságnak is hasznos lehet. A csekélyebb terhek miatt növekvő ügyfélkör ugyanis (az úgynevezett veszélyközösség miatt) csökkenti a biztosítók kockázatát. Amit amúgy alacsonyabb díjakkal szoktak honorálni.

Nonprofit biztosító

Azoknak a gazdálkodóknak azonban, akik még így is sokallják az üzleti biztosítók díjait, lehetőségük van arra is, hogy saját biztosítót hozzanak létre. A közös kockázatvállalásra szövetkező, nonprofit közhasznú társaságok megalakításához az FM félmillió forint vissza nem térítendő támogatást is ad. Komolyabb károknál persze ezek a cégek aligha képesek a teljes körű helytállásra.

Komoly, nagy térítési kötelezettséget például az energetikai szektorban önállóan még az igazán nagy biztosítótársaságok sem vállalhatnak. A közüzemi szolgáltatók speciális helyzete megköveteli a biztonságos ellátást, de a biztosítások megkötésénél sokszor problémát okoz a társaságok hatalmas vagyona, illetve a magas kockázati tényező. A kisebb energetikai cégeknek évente 20-30 millió, a nagyobbaknak pedig akár 100-200 millió forintot is ki kell adniuk biztosítási díjakra. Az erőművekben egy turbinatörés vagy kazánsérülés több százmillió forintos kárt is okozhat, amit a leállás miatti bevételkiesés is növel. Erre az esetre a termelő üzemszüneti biztosítást köthet, ami fedezetet nyújt legalább az állandó költségekre.

A legdrágább biztosítottak között van Magyarországon a Paksi Atomerőmű. A PA Rt.-nek az atomtörvényben előírt nukleáris kárfelelősség-biztosítása 145 millió dollár. Az esetleges baleset következményeinek enyhítésére az rt. és a mögötte álló biztosítók csoportja ezt az összeget fizeti ki. Amennyiben nukleáris anyagok szállítása közben történik baleset, akkor a biztosítók 7,5 millió dollárt hajlandók fizetni. Ennél nagyobb kár esetén a magyar állam áll jót további 300 millió dollár értékben.

Hiánycikk a piacon A biztosítási szerződések legtöbbje vegyes életbiztosítás, illetve a nem életbiztosítási üzletágon belül vagyon- és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Ugyanakkor hiánycikk a pénzügyi kockázatokra vonatkozó szerződés, a hitel- és a kezesi biztosítás. A negyedév végén érvényben levő 12 millió darab szerződésből csaknem 8 milliót nem életbiztosítási kockázatokra, valamivel kevesebb mint 4 milliót életbiztosítási kockázatokra kötöttek. Az életbiztosításon belül messze vezet az úgynevezett vegyes típusú, azaz a kedvezményezett halála esetén fizető, azaz kockázati, illetve befektetést is magában foglaló szerződéstípus. Ilyen szerződések tették ki az összes életbiztosítási szerződés 74 százalékát, s számuk csaknem 3 millió volt a negyedév végén. Több mint 169 ezer darab - csak a kedvezményezett halála esetén fizető - kockázati életbiztosítást kezeltek a cégek, míg az ún. elérésre szóló biztosítások száma több mint 81 ezer darab volt. Elsősorban nyugdíjbiztosításként funkcionáló járadékbiztosítást 47 ezren kötöttek, házasságkötés, gyerekszülés esetén fizető szerződést 31 ezren. Rohamosan nő viszont a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések száma: számuk 48 ezer volt idén március végén, ami az egy évvel korábbi hasonló időszakban létező 6 ezer szerződés nyolcszorosa. Ez a típusú, úgynevezett unit-linked módozat lesz a szakértők szerint a közeljövő legnépszerűbb életbiztosítási terméke: a kockázati elemet alig tartalmazó módozatnál az ügyfél megválaszthatja, hogy az általa befizetett pénzt mibe fektesse a biztosítótársaság. A nem életbiztosítási termékek közül a legmagasabb a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a vagyonbiztosítások száma. Az előbbi meghaladja a 2,8, az utóbbi a 2,3 millió darabot. Általános felelősségbiztosítást 627 ezren, baleset-biztosítást 834 ezren kötöttek. Feltűnően kevés a jogvédelmi biztosítás, mindössze 1796 darab, s a pénzügyi veszteségek esetén fizető szerződés, amelynek száma 84 volt mindössze a negyedév végén. Hitelbiztosítást 74-et kezeltek a társaságok, míg úgynevezett kezesi biztosítást egyetlenegyet sem. G. Á.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére