Nyílt csata előtt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 4. számában (1998. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Elkeresedett harc és látványos változások helyett csendes egyhangúsággal köszöntött be az idei év a telefónia világába. Január elseje, a nagy távközlési piacok megnyitásának hivatalos dátuma után négy-öt hónappal az előfizetők még aligha érzékelhetnek valamit a sokat ígérgetett piaci versenyből. A tapasztalat azt sugallja, hogy ez a dolgok normális menete. A különböző iparágak piaci liberalizációját követő átmeneti időszakban a verseny és az új piaci szabályozás többnyire kezdetleges, a volt monopóliumok tehát többé-kevésbé zavartalanul uralhatják a terepet. Egyes piaci előrejelzések szerint a régóta működő szolgáltatók a következő három évben is jó jövedelmezőségi mutatókkal működnek majd, ugyanez azonban nem mondható el az új vetélytársakról, amelyeknek számolniuk kell az indulási költségekkel is.

Monopóliumok kihalóban

Bár a volt monopóliumok uralkodása látszólag háborítatlan, valójában már most új szolgáltatók százai jelentették be utódlási igényüket az újonnan liberalizált nyugat-európai telekommunikációs birodalomban. Elemzők szerint azonban az újonnan érkezőknek nem lesz könnyű dolguk. Esélyt a kiugrásra elsősorban a továbbra is robbanásszerűen növekvő mobilpiac, illetve az Internet-technológia által uralt adatkommunikációs piac adhat számukra.

Az általában öt osztályba sorolt távközlési társaságok - országos, regionális, helyi, világvárosi, illetve infrastrukturális szolgáltatók - közül kétségkívül a világvárosok területén hálózatot működtető vállalatok soraiban találhatók a legígéretesebb vállalkozások, többek közt a Colt - előzőleg City of London Communications - és a WorldCom. A két új szolgáltató a legtöbb liberalizált európai piacon csatára készülődik a volt monopóliumok ellen. A világvárosi távközlési cégek száloptikás gyűrűket építenek ki a városi központok körül, amelyek közvetlen hozzáférést tesznek lehetővé számukra a különböző előfizetői körökhöz, ezek közül is elsősorban a bankszférához. Ezek a szolgáltatók a volt monopóliumoknál jóval olcsóbban képesek kiváló minőségű, megbízható szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleiknek.

Sok tehát az új cég a piacon, egészséges versenyre mégis csak akkor számíthatunk, ha az új játékszabályok mindenki előtt elegyengették a terepet. Jó például szolgál az a néhány ország, ahol már korábban lezajlott a liberalizáció. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, ahol a piac sokszínű arcot öltött, és az árak jelentősen csökkentek, hosszú távon igazolja a versenyhelyzet hatékonyságát. Néhány új, biztató trend is azt sugallja, hogy a piacok megnyitása csak az első lépés azon az úton, amely idővel a távközlés tökéletes újjászületéséhez vezet. Az első irányzat azokhoz a globális stratégiai szövetségekhez kapcsolódik, amelyeket a vezető nemzetközi szolgáltatók hoztak létre, hogy belföldön megvédjék piacukat, külföldön pedig kiterjesszék hatáskörüket. Idővel kiderült, hogy a Concert - az angol British Telecommunications és az amerikai MCI szövetsége -, a kisebb európai szolgáltatókat tömörítő Unisource és az amerikai AT&T társulása, illetve a France Telekom, a Deutsche Telekom és az amerikai Sprint vállalkozása, a Global One is meglehetősen ingatag lábakon áll. Meghiúsult fúziók, partnercserék, a nemzetközi hívások tarifájának csökkenése, vagyis ezernyi kisebb-nagyobb nehézség akadályozza olajozott működésüket. Piaci elemzők szerint egyelőre aligha lesznek képesek betölteni a globális szuperszolgáltató szerepét. Sem a Concert, sem a Global One, sem az AT&T-Unisource nem rendelkezik még valódi globális hálózattal. Ahogyan a csoportosulások szembesülnek az egyes országokban az eltérő feltételeken alapuló szabályozási rendszerekkel, kénytelenek rádöbbenni: nem lesz egyszerű feladat betartani ígéretüket, vagyis azt, hogy az egész világon folyamatosan a szolgáltatások széles skáláját nyújtják ügyfeleiknek.

Átalakuló piac

A jelentős változásokat ígérő irányzat az Internet szabályainak engedelmeskedő hálózatok (IP, azaz Internet Protocol) és az adatkommunikáció fejlődése. Az úgynevezett adathullám - vagyis mindaz, ami az IP-hálózatokon történő adat- és hangforgalom-továbbítással kapcsolatos - egyre nagyobb kihívás a távközlési szolgáltatóknak. Mivel az iparág egyes területeit várhatóan itt is két vagy három vezető cég fogja uralni a jövőben, a telekommunikációs vállalatok kénytelenek lesznek minél hamarabb eldönteni, komolyan veszik-e az IP-alapú hálózatokra való áttérést és az adatkommunikációs riválisok fenyegetését. A tét óriási, hiszen az adatátvitelnek lendületesen fejlődik a piaca: amíg Amerikában a hagyományos telefonpiac 1996-tól számítva 2001-re körülbelül másfélszeresére növekszik majd, addig az adatkommunikáció piaca ugyanezen időszak alatt körülbelül a hétszeresére.

A számok azt sugallják, hogy már az ezredforduló elején több forgalmat bonyolítanak majd le az IP-hálózatokon, mint a hagyományosakon, azok a távközlési szolgáltatók pedig, amelyek nem készültek fel a védekezésre, piaci részesedést fognak elveszíteni az olyan új, agilis vetélytársakkal szemben, mint például a Worldcom, az America Online, a PSINet vagy a NetCom.

A harmadik változást előidézni képes trend hátterében valójában a fogyasztói igény áll. A vállalati előfizetőket az új technológiáknál jobban foglalkoztatja az a probléma, hogyan használhatnák ki optimálisan a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Ez a fő oka annak, hogy a nagy szolgáltatók az utóbbi időben rendszerintegrációs vállalatokat hoznak létre, illetve vásárolnak: az AT&T a Solutions névre hallgató leányvállalatot, a BT a Syntegrát és a Synchordiát, az MCI a Systemhouse-t, a Sprint pedig a Paranetet.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére