A bűncselekmények felderítési százalékai fej-fej mellett haladnak a borítékos sorsjegy nyerési esélyeinek 30-40 százalékaival. Ha valaki nem bízik a szerencséjében, és ennél nagyobb valószínűséggel kívánja fellelni az ellene elkövetett bűncselekmény tettesét, úgy magánnyomozót bízhat meg az ügygyel. Természetesen nemcsak a bűncselekmények áldozatai fordulhatnak a detektívekhez, hanem Othello féltékeny utódai és azok is, akik egyszerűen csak információra vágynak valakiről vagy valamiről.
Ki lehet magánnyomozó?
Kizárólag a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként, erre kiadott rendőrségi engedély birtokában folytatható magánnyomozói tevékenység, egyéni vagy társas vállalkozás keretében. A szolgálati viszony fennállása alatt a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint tagjai magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozásnak. A szolgálati viszony megszűnésétől számított két éven belül a rendőrség nem adhat magánnyomozói engedélyt a nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szervezet volt tagja részére.
Az engedélyhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a magánnyomozói tevékenységet folytató tagja, alkalmazottja vagy segítő családtagja rendelkezik személyes magánnyomozói tevékenységre jogosító igazolvánnyal. További engedélyezési feltétel, hogy a vállalkozásnak felelősségbiztosítást kell kötnie. Ezzel egyenértékű a magánnyomozói biztosítóegyesületi tagság. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara igazolását arról, hogy nyilvántartásba vette a kérelmezőt. Az engedély kiadása előtt a rendőrség azt is vizsgálja, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a tevékenységhez szükséges anyagi és technikai eszközökkel. A vállalkozó egyidejűleg végezhet személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet is.
Magánnyomozói igazolvány
Magánnyomozói igazolványt – írásbeli kérelemre – az a büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, és nem folyik ellene büntetőeljárás háromévi vagy ennél súlyosabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Szakképesítés hiányában a hatóság csak – hat hónapra szóló – ideiglenes igazolványt ad ki, ha a kérelmező képzési szerződést köt az előírt szakképesítés megszerzésére. Ideiglenes igazolvány öt éven belül csak egy alkalommal adható.
Az ideiglenes igazolvány birtokában kizárólag magánnyomozói igazolvánnyal rendelkező személlyel közösen, annak irányítása és felügyelete mellett folytatható a magánnyomozói tevékenység.
Az engedély megszűnése
A rendőrség visszavonja az engedélyt, ha megszűntek az engedélyezés feltételei, illetve ha a vállalkozó ismételten vagy súlyosan megszegte a törvényt. Az igazolványt – ehhez hasonlóan – akkor vonják vissza, ha kiadásának valamelyik jogszabályi feltétele már nem teljesül, vagy ha jogerős bírói ítélet eltiltja az igazolvány tulajdonosát a magánnyomozói foglalkozástól, illetve ha a magánnyomozó ismételten vagy súlyosan megszegte a rá vonatkozó törvényi előírásokat. Bevonják az igazolványát annak, aki ellen háromévi vagy ennél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.
Ha a magánnyomozót foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának jogszabályban meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr a helyszínen elveheti a magánnyomozói igazolványát.
Nyomozási szerződés
A megbízó és a magánnyomozással foglalkozó vállalkozás között létrejött szerződés csak írásban érvényes. A szerződésnek tartalmaznia kell a megbízó hozzájárulását, hogy a megbízott nyilvántarthatja a nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét), és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a tevékenység ellenőrzése során betekinthet. Ilyen megbízói hozzájárulás nélkül a szerződés érvénytelen.
A magánnyomozók hatósági (rendőrségi) ellenőrzése kizárólag a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartott adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjedhet ki. A vállalkozás által kapott megbízási szerződések tartalma nem ellenőrizhető, ez ugyanis titoknak minősül.
A magánnyomozónak a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartást kell vezetnie a szerződésekről. Ebben feltüntetendő a megbízó neve, lakcíme, székhelye vagy annak hiányában telephelye és a szerződés megkötésének, valamint teljesítésének, illetve megszűnésének időpontja. A naplóban kell nyilvántartani a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét is. A naplóban, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban csak úgy végezhető kiegészítés, javítás, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon. A magánnyomozó köteles biztosítani, hogy a rendőrség megtekinthesse a naplót és a nyilvántartási okmányokat, az érintett pedig a róla vezetett adatokat.
Nyomon a kopó
A magánnyomozó a nyomozási szerződés teljesítése érdekében adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet. A detektív az igazolványa bemutatását követően – a megbízótól kapott, erre szóló felhatalmazás birtokában – akkor tekinthet be a hivatalos iratokba, nyilvántartásokba, s készíthet azokról kivonatot, másolatot, ha erre egyébként a megbízó is jogosult lenne. Kép- és hangfelvételt csak a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel. Ugyanez vonatkozik a más részére szóló zárt küldemény tartalmának ellenőrzésére is. Erre kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával van lehetőség. A magánnyomozó a felhasználást követően azonnal, felhasználás hiányában a szerződés megszűnésekor köteles megsemmisíteni a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat.
A magánnyomozó nem rendelkezik hatósági jogkörrel, s nem akadályozhatja a hatóság eljárását. Nem használhat fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést.
Abszurd helyzet lenne, ha ugyanaz a magándetektív nyomozna a féltékeny, de egyben hűtlen aszszony, valamint a felszarvazott férj megbízásából is. Ez természetesen tilos. A detektív több megbízó érdekében is eljárhat ugyan, de csak akkor, ha a megrendelők érdekei nem ellentétesek. A magánnyomozó csak akkor teljesíthet olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, ha öt év már eltelt a korábbi szerződés teljesítése óta.
Zárt ajtók
A magánnyomozás nem irányulhat diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére, a hivatalos személyek hivatali munkájára, természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez – különleges adatai tekintetében – írásban hozzájárul.
Zárt szájak
A magánnyomozót foglalkozási titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a megbízás teljesítése során szerzett tudomást. Saját adatait érintően a megbízó felmentést adhat a titoktartási kötelezettség alól.
A magánnyomozó csak a megbízót tájékoztathatja a harmadik személyről gyűjtött személyes adatokról, kivéve ha a megbízás alapjául szolgáló üggyel összefüggésben levő bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják ki.
Követik a detektívet is
A hóhér akasztásához hasonlatosan a magándetektívek lépéseit is figyelik, és ha tévútra lépnek, bírság képében lesújt a felügyeleti szerv. A rendőrhatóság a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói szolgáltatást jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, a törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő felügyeleti bírságot szabhat ki.
Az összeállítást készítette Nagy Péter, Urbanics Gábor és Tóth Mihály