Égi tünemény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 4. számában (1998. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A magyar GSM mobilszolgáltató társaságok nemrég kötöttek szerződést az Iridium nevű társasággal, amely 66 kis, alacsonyan keringő műhold révén teremti meg a hang- és adatátviteli összeköttetést. A rendszer az idén szeptemberben kezdi meg működését. A GSM-szolgáltatók ügyfelei pedig speciális készülékkel barangolhatnak az égi csatornákat igénybe vevő rendszerben. A szolgáltatás drágább lesz, mint a hagyományos mobiltelefonálás, vagyis csak nagyon szűk réteg igényeinek kielégítésére lehet alkalmas.

A vállalatok érdeklődése ennek ellenére sem lankad. Jellemző, hogy az Alcatel francia telekommunikációs mamutvállalat is beszállt az űrtávközlésbe: amellett, hogy műholdas alkatrészeket gyárt, a Skybridge-projektben is részt vesz. Az Iridium főleg a magán-előfizetőknek nyújt szolgáltatásokat, a Skybridge azonban multinacionális társaságokat vett célba. Az Iridium mellett hamarosan a Skybridge is megjelenik Magyarországon, bár a hazai gazdasági erőviszonyokat és az árakat figyelembe véve, legfeljebb 5-10 ügyfélre számíthat. A szolgáltatók csak azon fejletlen országokban működő ügyfeleknek kínálják ezt a rendszert, amelyek belátható időn belül nem juthatnak földi telefonhoz. A műholdas szolgáltatások ott is kedvezőek, ahol eleve túlságosan drága a földi hálózat kiépítése. Ilyen terület például a sivatag vagy az őserdő.

Az, hogy Magyarországon is hozzá lehet jutni a szatellites telefonszolgáltatásokhoz, elsősorban a közelgő európai uniós csatlakozásnak köszönhető. Minthogy nagyon kicsiny az itteni fizetőképes kereslet, a műholdas cégeknek nem Magyarország a fő célpontja. Persze a műholdas szolgáltatásokat másutt is kevesen tudják megfizetni: az Egyesült Államokban s Nyugat-Európában sincs túlzott érdeklődés. A vállalkozások ezért egyedülálló szolgáltatásokat akarnak nyújtani. Olyan előfizetőket céloztak meg, akiknek nem okozhat problémát az újfajta készülékek mintegy tízezer dolláros ára.

Az 1800-as koncesszió A tervek szerint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium még az idén kiírja az 1800 megahertzen működő DCS digitális mobiltelefon-hálózatra a koncessziós pályázatot. Annak ellenére, hogy kevés a konkrétum, az új frekvencia megszerzéséért már most megkezdődött a versengés. Az 1800-as rendszer jóval gazdaságosabb, mint a 900-as. A DCS-hálózaton egy időben szinte korlátlan számú előfizető bonyolíthat le beszélgetést. A hagyományos GSM-hálózaton - főleg a Belvárosban - csúcsidőben többször is telített a rendszer. A szakminisztérium már a szaktanácsadói pályázatot is meghirdette: a nyertes fogalmazza meg a koncessziós tender szövegét, s a minisztérium illetékeseivel együtt bírálja el a pályázatokat. A nyugat-európai tapasztalatokat alapul véve a minisztériumnak ügyelnie kell arra, hogy csak azok a társaságok kapjanak koncessziót, amelyek valóban képesek a DCS folyamatos működtetésére. Ott, ahol már lehet 1800-as hálózaton telefonálni, a legtöbb szolgáltató nehéz helyzetbe került: a költségek nagyok, az ügyfelek viszont elmaradtak. Ez főként a készülékek rendkívül magas árának köszönhető. A legtöbb országban az ügyfelek a magasabb tarifák ellenére is a megszokott 900-as szolgáltatóknál maradtak. A DCS-rendszer egyedül Angliában tudott jelentős piaci részesedésekhez jutni. Információink szerint a minisztérium úgy írja ki a pályázatot, hogy a két GSM-szolgáltató, a Pannon GSM és a Westel 900 is bővíthesse frekvenciáját. Mindkét szolgáltató szerint csak nekik éri meg az 1800-as DCS, mert a nulláról indulóknál olcsóbban tudják felépíteni a rendszert, amit a 900-as hálózathoz is integrálnának. Az átjárhatóságnak köszönhetően azokon a helyeken, ahol időnként telítetté válik a 900-as hálózat, az ügyfelek automatikusan - a készülék átállítása nélkül - rácsatlakozhatnának az 1800-asra. A hálózat gerince továbbra is a már kiépített 900-as rendszer lenne. Nem elképzelhetetlen, hogy a minisztérium harmadik szolgáltatónak is koncesszióba adja az új frekvenciát. A hazai telefontársaságok - a Matáv kivételével - az új frekvenciáért már tőkeerős külföldi vállalatokkal is tárgyalásokat folytatnak. A beruházás költségei egyes vélemények szerint 400 millió dollárt, mások szerint ennek akár a kétszeresét is elérhetik. Ez sem garantálja, hogy a rendszernek belátható időn belül elegendő ügyfele lesz. A Matáv mellett a vezetékes hálózattal rendelkező koncessziós társaságok is a hazai távközlés liberalizációjára gondolnak akkor, amikor minél több, minél olcsóbb szolgáltatást - és lehetőleg egy számlára - kívánnak nyújtani. Számukra ezért vonzó a rádiótelefon üzletág, hiszen így néhány éven belül megvalósulhat az úgynevezett transzparens szám: az ügyfelek csak egy telefonszámot használnak: erre érkezik a vezetékes és a vezeték nélküli hívás - és persze a számla. Szinte biztosra vehető, hogy az 1800-as tenderen ott lesz a Pannon GSM, a Westel 900. Az 1800-as hálózat jogáért a hírek szerint indulni készül még az Antenna Hungária a British Telecommal, a Pan Tel a holland Unisource-szal, a francia GG-Sat, valamint az amerikai Metromedia International is.

A Leo esélyei

A számítások szerint legalább 50-60 úgynevezett Leo - alacsonyan repülő műhold - szükséges ahhoz, hogy ez az újfajta szolgáltatás a föld összes országában biztonságosan működjön. Mivel a beruházás sok pénzt emészt fel, az űrtávközléssel foglalkozó cégek igyekeznek minél több földi telefontársasággal üzletet kötni: pénzre és előfizetőre van szükségük. Jelenleg 5-6 nagy űrtávközlési cég próbál minél nagyobb teret megnyerni. A legismertebbek mellett jelen van az ICO, az Inmarsat, a Globalstar és az Odüsseia is. Közülük az Inmarsat már Magyarországon is forgalmazza készülékeit, amelyek kisebb táskára hasonlítanak. A társaságnak 10-12 Meo, vagyis magasan repülő műholdja van, csakúgy mint a Globalsatnak. (A nagy magasságban levő műholdakból kevesebb is elég a közvetítéshez, ám ezek - a földhöz közelebb lévő kisebb berendezésekkel ellentétben - nem a földdel együtt mozognak. Pályájukhoz viszont nagyobb területre van szükségük, ami azt eredményezheti, hogy egy idő után helyhiány léphet fel az égen.)

Az Iridium egyik nagy előnye, hogy vetélytársaival ellentétben olyan készülékeket forgalmaz, amelyek már sokkal inkább hasonlítanak a földi frekvenciákat használó rádiótelefonokra. Ráadásul a készülékekkel egyaránt lehet földi és égi csatornákat használni, sőt kiegészítő táska vagy nagyobb berendezés sem terheli az előfizetőt. A cég, a tervek szerint, a nagyfogyasztókat megcélzó konkurensekkel szemben szűkebb szolgáltatási skálát és a mai rádiótelefonokhoz hasonló tarifákat kínál.

Drózdy Győző, a Pannon GSM szakértője úgy látja, hogy az új műholdas távközlési társaságokkal még akkor is érdemes roaming (barangolási) szerződést kötni, ha ezeknek a vállalatoknak nem Magyarország a fő célpontjuk. A roaming szerződés azért is előnyös, mert a saját műholdas rendszer nemcsak drága, hanem - a bizonytalan üzleti kilátások miatt - kockázatos is lenne. Meggyőződése az, hogy a világ 5-6 legnagyobb űrtávközlési cége közül csak egy-kettő tud fennmaradni, bár az sem kizárt, hogy mindet kiszorítják a piacról a földi hálózattal rendelkező társaságok.

1997-1998-ban csatlakozott roaming-partnerek
Westel 900: Omnipoint (USA, New York) APC (USA, Washington) PITT BIH (Bosznia-H) CYTA (Ciprus) RadioMobil (cseh) One 2 One (Anglia) Radilinja Eesti (Észt) MTC (Kuvait) Polkomtel (Lengyel) FTML (Libanon) Macedonian Telekommunikations (Macedón) Telecell (Málta) MTS (Moszkva) MobilRom (Románia) MobilFon (Románia) MOBTEL (Szerbia) Eurotel Bratislava (Szlovákia) Globtel GSM (Szlovákia) BellSouth (Új-Zéland) Pannon GSM: Azarcell (Azerbajdzsán) Mobistar (Belgium) PITT BIH (Bosznia-H) Radiomobil (cseh) Orange 1800 (Anglia) Ritabell (észt) Peoples Phone 1800 (Hongkong) Digifone (ír) Mobtel (Szerbia) Polska Telefonia (lengyel) FTML (Libanon) Manx Telecom (Man-szk.) Pro Monte (Montenegró) E-Plus 1800 (német) Nort West GSM (orosz) MTS (Moszkva) MobilRom (román) MobilFon (román) MobilOne (Szingapúr) Globtel (szlovák) Eurotel Bratislava (szlovák) UMC (ukrán)

A rendszer távlatai

Vannak, akik azt mondják, hogy az űrtávközlés - a telekommunikáció valamilyen formájában - hamarosan minden háztartásban megjelenik. Már most is szatellitről jön a televízióműsor, az új autóriasztó rendszerek égi csatornákra csatlakoznak, tehát a műholdas hírközlés nem új keletű. Ha megkezdődik a diadalmenet, a földi szolgáltatóknak akkor is lesz helyük a nap alatt. Az viszont biztos: az űrtávközlés hosszú távú befektetés. Aki az első körben száll be az üzletbe, annak nagyobb esélye van a talpon maradásra, ám a rendszerek megtérülése még jó néhány évig várat magára. Főként azért, mert a földi mobiltelefon-szolgáltatók erős piaci pozíciókat alakítottak ki, szükség esetén tarifacsökkentésre is futja az erejükből. Ez a műholdas társaságoknak még kemény dió lenne.

Ráadásul a GSM-szolgáltatás is egyre több országot ölel át, vagyis tovább bővült a hazai szolgáltatók roamingpartnereinek köre. A Westel 900 és a Pannon GSM egyaránt 77 külföldi szolgáltatóval kötött már szerződést: az előfizetők így a világ legtávolabbi pontjain is használhatják készüléküket. Ennek ellenére továbbra sem lehet azt mondani, hogy a GSM-készülékek az egész világon vételre állíthatók. A roaming - magyarul barangolás - azt jelenti, hogy az előfizető egy másik ország szolgáltatórendszerét igénybe véve - anélkül, hogy a telefon lelkét jelentő SIM-kártyát kicserélné - a saját számlájára telefonálhat. A rendszerek közötti átjárást az tette lehetővé, hogy a GSM-rendszert az egész világon szabványosították, tehát a roamingpartnereknek nem kell jelentős műszaki átalakítást végezniük. Az együttműködési megállapodások eredményeként ma már Ausztriától Hongkongig, Oroszországtól az Egyesült Államokig használhatók a rádiótelefon-készülékek.

A különböző hálózatokon való barangolás mindenkinek előnyös, de legfőképpen a szolgáltatóknak éri meg, hiszen ez nagyon sokba kerül az előfizetőnek. Nyugat-Európában - és másutt is - a mobilszolgáltatók általában sokkal drágábban dolgoznak, mint a magyar cégek. Előfordul, hogy a vezeték nélküli készülék használata háromszor költségesebb, mint a hagyományos telefon. A külföldön fogadott hívások egyik hátránya, hogy nemcsak a hívás kezdeményezéséért, hanem fogadásáért is a rádiótelefonos előfizetőnek számláznak. A világ összes szolgáltatójánál bevett szokás annak köszönhető, hogy a cégek szerint a roaming költségeit nem lenne etikus a hívó félre terhelni, hiszen a gyanútlan telefonáló nem mindig tudja, hogy beszélgetőpartnere külföldön van.

A költségek megtakarítása érdekében a magyar szolgáltatók ügyfélszolgálatától már elindulás előtt érdemes megtudni, hogy a célország melyik szolgáltatójának olcsóbb a hálózata. A határ átlépésekor a telefonkészülékek zöme automatikusan átvált ugyan a legerősebb térerővel rendelkező telefontársaságra, az olcsóbb tarifával - de esetleg az adott helyen kisebb térerővel dolgozó - szolgáltatót magunk is megkereshetjük. Ez néha nagyon kifizetődő, mert például Angliából egy hívás a drágábbik szolgáltató rendszerén több mint 300 forintba kerül percenként, míg az olcsóbbikon 20-30 forinttal is alacsonyabb a tarifa. Hogy a rövidebb távolság nem mindig jelentkezik az árban, arra példa, hogy Jugoszláviából akár 500 forintba is belekerülhet egy roaming beszélgetés.

Költségeket természetesen nem csak kézi hálózatváltással lehet csökkenteni. Amíg a Pannon GSM a környező országok szolgáltatóival szövetkezve alakította ki a Magyarországot körbefonó barangolási lehetőséget, a Westel 900 egy amerikai 450-es telefontársasággal kötött szerződése elsőként változtatta meg a hálózatok közötti barangolás fogalmát. A plasztikus roaming keretében a magyar előfizetők úgy tudnak saját számlára telefonálni, hogy SIM-kártyájukat amerikai piacra készült - más frekvencián működő - telefonba rakhatják át. A 900-as SIM-kártyák az Európában gyakori 1800 megahertzes készülékekbe is beilleszthetők - ezen a területen a Pannon GSM volt az úttörő. Európában az 1800-as cégek esetenként 100 forinttal is olcsóbbak, mint a GSM, viszont a plasztikus roaminghoz speciális telefonkészülékre van szükség, amely sokkal drágább, mint a 900-as rendszerűek. A távközlés gyors fejlődésének köszönhetően azonban már olyan készülékek is léteznek, amelyek egy gombnyomással állíthatók át a kívánt frekvenciára. Roaming szempontjából az európai szolgáltatóknak az amerikai piac okoz igazi fejtörést. A plasztikus barangolás ugyanis nem olyan kényelmes, mint a hagyományos, és így - a készülékbérlés helyett - az európai előfizetők az USA-ban gyakran inkább a vezetékes telefonokat használják. A GSM-szolgáltatók közül ott a 450-esek hódítanak, a GSM-rendszerű társaságok csak az északi területeken tudtak kivágni egy-egy szeletet a piaci tortából.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére