Égi tünemény

A magyar GSM mobilszolgáltató társaságok nemrég kötöttek szerződést az Iridium nevű társasággal, amely 66 kis, alacsonyan keringő műhold révén teremti meg a hang- és adatátviteli összeköttetést. A rendszer az idén szeptemberben kezdi meg működését. A GSM-szolgáltatók ügyfelei pedig speciális készülékkel barangolhatnak az égi csatornákat igénybe vevő rendszerben. A szolgáltatás drágább lesz, mint a hagyományos mobiltelefonálás, vagyis csak nagyon szűk réteg igényeinek kielégítésére lehet alkalmas.

A vállalatok érdeklődése ennek ellenére sem lankad. Jellemző, hogy az Alcatel francia telekommunikációs mamutvállalat is beszállt az űrtávközlésbe: amellett, hogy műholdas alkatrészeket gyárt, a Skybridge-projektben is részt vesz. Az Iridium főleg a magán-előfizetőknek nyújt szolgáltatásokat, a Skybridge azonban multinacionális társaságokat vett célba. Az Iridium mellett hamarosan a Skybridge is megjelenik Magyarországon, bár a hazai gazdasági erőviszonyokat és az árakat figyelembe véve, legfeljebb 5-10 ügyfélre számíthat. A szolgáltatók csak azon fejletlen országokban működő ügyfeleknek kínálják ezt a rendszert, amelyek belátható időn belül nem juthatnak földi telefonhoz. A műholdas szolgáltatások ott is kedvezőek, ahol eleve túlságosan drága a földi hálózat kiépítése. Ilyen terület például a sivatag vagy az őserdő.

Az, hogy Magyarországon is hozzá lehet jutni a szatellites telefonszolgáltatásokhoz, elsősorban a közelgő európai uniós csatlakozásnak köszönhető. Minthogy nagyon kicsiny az itteni fizetőképes kereslet, a műholdas cégeknek nem Magyarország a fő célpontja. Persze a műholdas szolgáltatásokat másutt is kevesen tudják megfizetni: az Egyesült Államokban s Nyugat-Európában sincs túlzott érdeklődés. A vállalkozások ezért egyedülálló szolgáltatásokat akarnak nyújtani. Olyan előfizetőket céloztak meg, akiknek nem okozhat problémát az újfajta készülékek mintegy tízezer dolláros ára.

A Leo esélyei

A számítások szerint legalább 50-60 úgynevezett Leo – alacsonyan repülő műhold – szükséges ahhoz, hogy ez az újfajta szolgáltatás a föld összes országában biztonságosan működjön. Mivel a beruházás sok pénzt emészt fel, az űrtávközléssel foglalkozó cégek igyekeznek minél több földi telefontársasággal üzletet kötni: pénzre és előfizetőre van szükségük. Jelenleg 5-6 nagy űrtávközlési cég próbál minél nagyobb teret megnyerni. A legismertebbek mellett jelen van az ICO, az Inmarsat, a Globalstar és az Odüsseia is. Közülük az Inmarsat már Magyarországon is forgalmazza készülékeit, amelyek kisebb táskára hasonlítanak. A társaságnak 10-12 Meo, vagyis magasan repülő műholdja van, csakúgy mint a Globalsatnak. (A nagy magasságban levő műholdakból kevesebb is elég a közvetítéshez, ám ezek – a földhöz közelebb lévő kisebb berendezésekkel ellentétben – nem a földdel együtt mozognak. Pályájukhoz viszont nagyobb területre van szükségük, ami azt eredményezheti, hogy egy idő után helyhiány léphet fel az égen.)

Az Iridium egyik nagy előnye, hogy vetélytársaival ellentétben olyan készülékeket forgalmaz, amelyek már sokkal inkább hasonlítanak a földi frekvenciákat használó rádiótelefonokra. Ráadásul a készülékekkel egyaránt lehet földi és égi csatornákat használni, sőt kiegészítő táska vagy nagyobb berendezés sem terheli az előfizetőt. A cég, a tervek szerint, a nagyfogyasztókat megcélzó konkurensekkel szemben szűkebb szolgáltatási skálát és a mai rádiótelefonokhoz hasonló tarifákat kínál.

Drózdy Győző, a Pannon GSM szakértője úgy látja, hogy az új műholdas távközlési társaságokkal még akkor is érdemes roaming (barangolási) szerződést kötni, ha ezeknek a vállalatoknak nem Magyarország a fő célpontjuk. A roaming szerződés azért is előnyös, mert a saját műholdas rendszer nemcsak drága, hanem – a bizonytalan üzleti kilátások miatt – kockázatos is lenne. Meggyőződése az, hogy a világ 5-6 legnagyobb űrtávközlési cége közül csak egy-kettő tud fennmaradni, bár az sem kizárt, hogy mindet kiszorítják a piacról a földi hálózattal rendelkező társaságok.

A rendszer távlatai

Vannak, akik azt mondják, hogy az űrtávközlés – a telekommunikáció valamilyen formájában – hamarosan minden háztartásban megjelenik. Már most is szatellitről jön a televízióműsor, az új autóriasztó rendszerek égi csatornákra csatlakoznak, tehát a műholdas hírközlés nem új keletű. Ha megkezdődik a diadalmenet, a földi szolgáltatóknak akkor is lesz helyük a nap alatt. Az viszont biztos: az űrtávközlés hosszú távú befektetés. Aki az első körben száll be az üzletbe, annak nagyobb esélye van a talpon maradásra, ám a rendszerek megtérülése még jó néhány évig várat magára. Főként azért, mert a földi mobiltelefon-szolgáltatók erős piaci pozíciókat alakítottak ki, szükség esetén tarifacsökkentésre is futja az erejükből. Ez a műholdas társaságoknak még kemény dió lenne.

Ráadásul a GSM-szolgáltatás is egyre több országot ölel át, vagyis tovább bővült a hazai szolgáltatók roamingpartnereinek köre. A Westel 900 és a Pannon GSM egyaránt 77 külföldi szolgáltatóval kötött már szerződést: az előfizetők így a világ legtávolabbi pontjain is használhatják készüléküket. Ennek ellenére továbbra sem lehet azt mondani, hogy a GSM-készülékek az egész világon vételre állíthatók. A roaming – magyarul barangolás – azt jelenti, hogy az előfizető egy másik ország szolgáltatórendszerét igénybe véve – anélkül, hogy a telefon lelkét jelentő SIM-kártyát kicserélné – a saját számlájára telefonálhat. A rendszerek közötti átjárást az tette lehetővé, hogy a GSM-rendszert az egész világon szabványosították, tehát a roamingpartnereknek nem kell jelentős műszaki átalakítást végezniük. Az együttműködési megállapodások eredményeként ma már Ausztriától Hongkongig, Oroszországtól az Egyesült Államokig használhatók a rádiótelefon-készülékek.

A különböző hálózatokon való barangolás mindenkinek előnyös, de legfőképpen a szolgáltatóknak éri meg, hiszen ez nagyon sokba kerül az előfizetőnek. Nyugat-Európában – és másutt is – a mobilszolgáltatók általában sokkal drágábban dolgoznak, mint a magyar cégek. Előfordul, hogy a vezeték nélküli készülék használata háromszor költségesebb, mint a hagyományos telefon. A külföldön fogadott hívások egyik hátránya, hogy nemcsak a hívás kezdeményezéséért, hanem fogadásáért is a rádiótelefonos előfizetőnek számláznak. A világ összes szolgáltatójánál bevett szokás annak köszönhető, hogy a cégek szerint a roaming költségeit nem lenne etikus a hívó félre terhelni, hiszen a gyanútlan telefonáló nem mindig tudja, hogy beszélgetőpartnere külföldön van.

A költségek megtakarítása érdekében a magyar szolgáltatók ügyfélszolgálatától már elindulás előtt érdemes megtudni, hogy a célország melyik szolgáltatójának olcsóbb a hálózata. A határ átlépésekor a telefonkészülékek zöme automatikusan átvált ugyan a legerősebb térerővel rendelkező telefontársaságra, az olcsóbb tarifával – de esetleg az adott helyen kisebb térerővel dolgozó – szolgáltatót magunk is megkereshetjük. Ez néha nagyon kifizetődő, mert például Angliából egy hívás a drágábbik szolgáltató rendszerén több mint 300 forintba kerül percenként, míg az olcsóbbikon 20-30 forinttal is alacsonyabb a tarifa. Hogy a rövidebb távolság nem mindig jelentkezik az árban, arra példa, hogy Jugoszláviából akár 500 forintba is belekerülhet egy roaming beszélgetés.

Költségeket természetesen nem csak kézi hálózatváltással lehet csökkenteni. Amíg a Pannon GSM a környező országok szolgáltatóival szövetkezve alakította ki a Magyarországot körbefonó barangolási lehetőséget, a Westel 900 egy amerikai 450-es telefontársasággal kötött szerződése elsőként változtatta meg a hálózatok közötti barangolás fogalmát. A plasztikus roaming keretében a magyar előfizetők úgy tudnak saját számlára telefonálni, hogy SIM-kártyájukat amerikai piacra készült – más frekvencián működő – telefonba rakhatják át. A 900-as SIM-kártyák az Európában gyakori 1800 megahertzes készülékekbe is beilleszthetők – ezen a területen a Pannon GSM volt az úttörő. Európában az 1800-as cégek esetenként 100 forinttal is olcsóbbak, mint a GSM, viszont a plasztikus roaminghoz speciális telefonkészülékre van szükség, amely sokkal drágább, mint a 900-as rendszerűek. A távközlés gyors fejlődésének köszönhetően azonban már olyan készülékek is léteznek, amelyek egy gombnyomással állíthatók át a kívánt frekvenciára. Roaming szempontjából az európai szolgáltatóknak az amerikai piac okoz igazi fejtörést. A plasztikus barangolás ugyanis nem olyan kényelmes, mint a hagyományos, és így – a készülékbérlés helyett – az európai előfizetők az USA-ban gyakran inkább a vezetékes telefonokat használják. A GSM-szolgáltatók közül ott a 450-esek hódítanak, a GSM-rendszerű társaságok csak az északi területeken tudtak kivágni egy-egy szeletet a piaci tortából.