Alkotmányunk szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Az alkotmányos kinyilatkoztatáson túl törvényeink biztosítják a fegyvertartás jogát is azok részére, akik tevékenységük miatt fokozott védelmet igényelnek. Mindez persze nem mindenkit megillető alanyi jog, hanem hatósági engedélyhez kötött lehetőség.
Mihez kell engedély?
A lőfegyvernek nem minősülő fegyverek megszerzéséhez és tartásához nincs szükség engedélyre. Lőfegyvernek tekintendő minden olyan eszköz, amelynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő stb.) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. Ennél kisebb energiájú (lő)fegyverek megszerzése és tartása nincs engedélyhez kötve, ezek a kereskedelmi forgalomban szabadon megvásárolhatók. Nem kell engedély az egyéb fegyverekhez (például kardok, jatagánok, buzogányok stb.) sem.
Hatósági engedély szükséges a lőfegyver, a lőszer, a gáz-, a riasztó- és a légfegyver gyártásához, kereskedelméhez, megszerzéséhez, tartásához, az országba való behozatalához, onnan történő kiviteléhez, átszállításához, valamint javításához. Az engedélyek kiadására, visszavonására a rendőrség jogosult. Első fokon a kérelmező állandó lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, másodfokon a megyei rendőr-főkapitányság jár el. Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fegyver- és Engedélyügyi Osztálya jár el első fokon, másodfokon pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya hoz döntést. A főszabálytól eltérően a megyei rendőr-főkapitányság jár el első fokon a szolgálati és az önvédelmi célú maroklőfegyver, valamint a hozzá tartozó lőszer megszerzésével, tartásával kapcsolatos ügyekben, illetve a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint a légfegyver gyártásával, kereskedelmével, továbbá a fegyver és a hatástalanított lőfegyver kereskedelmi célú behozatalával, kivitelével és az országon történő átszállításával kapcsolatos ügyekben. Ilyenkor az Országos Rendőr-főkapitányság jár el másodfokon.
Akinek engedély nélkül a birtokába kerül olyan lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, amelynek megszerzése, tartása engedélyhez kötött, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul leadni.
Kereskedelmi forgalmazás
Lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt – a biztonságos működés ellenőrzése céljából – egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálatnak vetették alá, s alkalmasságát beütött próbajellel igazolják, továbbá ha szakvélemény megfelelőnek minősíti. A használt lőfegyver kereskedelmi forgalmazására jogosult akkor köteles megvizsgáltatni a fegyvertartási engedély jogosítottjától vagy más arra jogosulttól megvásárolt vagy értékesítésre átvett lőfegyvert, ha azon a biztonságos működést hátrányosan befolyásoló elváltozást észlel. Lőszer csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azon, illetőleg annak csomagolásán feltüntették a külön jogszabályban előírt jelzéseket, illetőleg a típusjóváhagyó vizsgálat próbajeleit.
Kizárólag az e célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet erre megfelelően elkülönített helyiségében lehet árusítani lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, hatástalanított lőfegyvert, valamint légfegyvert. A rendőrség engedélyezheti a fegyverkiállításon való árusítást is. A fegyver és lőszer csak az üzlet nyitvatartási ideje alatt tárolható, állítható ki az üzlet közterületre néző kirakatába, zárás után ezeket el kell távolítani onnan.
Tilos polgári használatra gyártani, belföldi kereskedelmi forgalomba hozni és tartani sorozatlövésre alkalmas, valamit olyan lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amely formája szerint alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, vagy amelyet egyéb használati tárgyba rejtettek, illetve olyan lőfegyvert, amely a vadászati és a sportcél mértékén túlmenően alkalmas az összehajtásra, öszszetolásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszedésre.
Bevizsgáltatás
A forgalomba hozatal előtt a gyártónak, illetve a forgalmazónak be kell vizsgáltatnia a belföldi gyártású vagy külföldről belföldi forgalmazás céljára behozott polgári kézilőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, lőszerrel működő – 7,5 joule-nál kisebb torkolati energiájú – fegyvert, légfegyvert és a polgári felhasználású – kereskedelmi forgalomba kerülő – lőszereket. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a lőfegyver, illetve a lőszer szilárdsága és biztonságos működése megfelel-e a vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak. A fegyveren, illetve a lőszer legkisebb csomagolási egységén próbajel igazolja a vizsgálat eredményét.
| Engedélyezési díjak A hatósági engedélyekkel kapcsolatos eljárásokért igazgatási szolgáltatási, tárolási, illetve vizsgadíjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat illetékbélyeggel kell leróni az eljárást kezdeményező iraton vagy az engedélynek (igazolásnak) a hatóságnál maradó példányán. A fegyver hatósági tárolásáért, letétbe helyezéséért és a szükséges karbantartás elvégzéséért, valamint az előírt elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgáért járó díjat átutalási postautalványon az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bevételi számlájára kell befizetni. A visszavonásig érvényes engedélyek kiadásának díja lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártási, kereskedelmi engedélyezésénél 100 000 forint, lőfegyver-javítási engedélyezésnél 50 000 forint, lőfegyver- és lőszertárolóhely engedélyezésénél 30 000 forint. A vagyonvédelem céljából kért engedélyezésért és az engedélyezett lőfegyverek, lőszerek tárolóhelyéért 25 db lőfegyverig 10 000, 25-50 db lőfegyverig 15 000, 50 db lőfegyver felett pedig 30 000 forintot kell fizetni. Az engedélyek cseréje, pótlása, érvényességének meghosszabbítása, a betelt engedély cseréje 1000 forintba, az elveszett, ellopott, megsemmisült, olvashatatlanná vált engedély pótlása, illetve cseréje bejegyzett tartási engedélyenként 2000 forintba, az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása 1500 forintba, az egyéb hatósági bejegyzés pedig 1000 forintba kerül. A fegyverismereti vizsga díja 3000 forint. A rendőrségen tárolt, letétként kezelt lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver tárolási, illetve letéti díja napi 80 forint. (Nem kell a díjat megfizetni a fegyver beszolgáltatása miatti tárolásért a jogutód megállapításáig.) A hatástalanított lőfegyverrel kapcsolatos eljárásért a díjak felét kell megfizetni. A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartására kiadott engedély meghosszabbításának díja 10 db fegyverig 1500 forint, 11-25 db fegyverig 3000 forint, 25 db fegyver felett 5000 forint. |
A fegyver megszerzése
A lőfegyver megszerzésének minősül a fegyver megvásárlása, ajándékozása, bérlete, cseréje, öröklése. A megszerzéshez szükséges kérelmet természetes személynek az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. A megszerzési engedély három hónapig érvényes, érvényessége egy alkalommal három hónapra meghosszabbítható, s meghatározza az engedélyezett lőfegyver fajtáját és darabszámát.
A megszerzési engedéllyel rendelkező személy nyolc napon belül köteles a lőfegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni a rendőrségnek a birtokba vett lőfegyvert. Az érvényességi idején belül fel nem használt megszerzési engedélyt nyolc napon belül vissza kell adni a rendőrségnek.
A lőfegyver-megszerzési engedéllyel rendelkező személy külön engedély nélkül szerezheti meg a fegyverhez szükséges lőszert.
Fegyvertartás
Önvédelmi célból maroklőfegyver (olyan pisztoly, illetve revolver, amelynek csőhossza nem haladja meg a 30 centimétert) tartására a fegyveres szerv hivatásos állományú tagján, a bírón, az ügyészen, az ügyészségi nyomozón, az országgyűlési képviselőn, a kormány tagján, az államtitkáron, a helyettes államtitkáron, a minisztériumi főosztályvezetőn, illetve a polgármesteren kívül az a személy kaphat engedélyt, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt fokozott védelmet igényel az élete, a testi épsége. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékot írásban kell a fegyvertartási kérelem mellé csatolni (bizonyíték lehet adott esetben a társasági tagságot igazoló cégbírósági okirat vagy a jövedelemigazolás is). Természetes személy mindezek mellett is csak akkor kaphat lőfegyver-megszerzési, illetve -tartási engedélyt, ha egészségileg alkalmas, és eredményesen leteszi a fegyverhasználattal kapcsolatos elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát.
Az önvédelmen kívül sportvadászat, sportlövészet végett, illetve szolgálati célból lehet kérni a fegyvertartás engedélyezését. Az igénylés jogcímét minden esetben igazolni kell. Szolgálati célú fegyvernél igazolni kell azt is, hogy a kérelmező munkáltatója szükségesnek tartja a lőfegyvert a munkakör betöltéséhez. Szolgálati, valamint önvédelmi célból egy darab, sportcélból legfeljebb két darab maroklőfegyvert lehet tartani. E korlátozás alól azonban – a fegyvertartáshoz fűződő érdekre figyelemmel – a rendőrhatóság eltérést engedélyezhet.
A rendőrség igazolvány formájában adja ki a fegyvertartási engedélyt. A fegyvertartási engedély öt évig érvényes, az érvényességi idő kérelemre, alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha továbbra is fennállnak az engedély kiadásának feltételei. A hosszabbításhoz nincs szükség azonban ismételt elméleti és gyakorlati vizsgára. A tartási engedélyt a rendőrhatóság kicseréli, ha a bejegyzett adatok olvashatatlanná váltak, az engedéllyel rendelkező adatai megváltoztak, vagy a tartási engedélye betelt.
Az engedély feljogosítja a fegyvertartót lőszervásárlásra és -tárolásra. Engedéllyel rendelkező értékesítés céljából átadhatja lőfegyverét és lőszerét az ezzel foglalkozó kereskedőnek, vagy átruházhatja más – szerzési engedéllyel rendelkező – személyre.
Jogi személyek fegyvertartása
Jogi személyek is kaphatnak megszerzési, illetve tartási engedélyt. Az erre irányuló kérelemben meg kell nevezni azokat az alkalmazottakat, tagokat, akiknek szükségük van a fegyverre. A jogi személy részére kiadott fegyvertartási engedély meghatározza, kik jogosultak a fegyver tényleges birtoklására, kezelésére, használatára, őrzésére. A szolgálati célú vadászlőfegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély kiadását személyre szólóan kell kérni. A munkáltató szerv vezetője igazolja a munkaviszony fennállását, továbbá az előírt vizsga letételét.
A jogi személy vezetője felelős a fegyver biztonságos tárolásáért és nyilvántartásáért, továbbá azért, hogy a fegyvert csak rendeltetése céljából és csak az engedélyben megnevezett alkalmazottak részére adják ki. Köteles gondoskodni továbbá a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak legalább kétévenkénti lőkiképzéséről.
| Fegyverismereti vizsga A fegyvertartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati vizsgát a megyei rendőr-főkapitányságon, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kell letenni. A vizsgára jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen lőfegyver-, gáz- és riasztófegyver-fajtával kapcsolatban kéri a jártasság megállapítását. Egyidejűleg több lőfegyver-, gáz- és riasztófegyver-fajtára is lehet vizsgát tenni. A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti kérdések a fegyver szerkezetével, működésével, hatásmódjával, hatótávolságával és kezelésével; a fegyver megszerzésének, tartásának és használatának szabályaival kapcsolatosak. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. A vizsgázó csak eredményes tesztvizsga után bocsátható szóbeli vizsgára, majd annak abszolválása után gyakorlati vizsgára. A gyakorlati vizsga a fegyver kezelését és használatát, valamint a megfelelő lőkészséget ellenőrzi. A jártasságot csak arra a lőfegyverfajtára kell igazolni, amelyre a kérelmet benyújtották. Nem kell vizsgát tenni a kereskedelmi tevékenység engedélyezéséhez. A vadászlőfegyver megszerzéséhez és tartásához szükséges jártassági vizsga alól felmentést kapnak, akik állami vadászvizsgával rendelkeznek. Nem kell ellenőrizni a lőkészséget a gáz- és riasztófegyverrel kapcsolatos vizsgánál. Az önvédelmi célú maroklőfegyverre vonatkozóan igazoltnak kell tekinteni az elméleti és a gyakorlati jártasságot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább két évig folyamatosan jogosult volt ilyen szolgálati lőfegyver viselésére. Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette. A vizsgabizottság elnökből és 2 tagból áll. A vizsga eredményéről a – háromtagú – vizsgabizottság szótöbbséggel határoz. A sikeres vizsgáról a rendőrkapitányság bizonyítványt ad ki. A sikertelen vizsgát – a vizsga napjától számított egy éven belül – abban a részében kell megismételni (elméleti, gyakorlati), amelyben eredménytelen volt. Ennek elmulasztása esetén teljes vizsgát kell tenni. |
Engedélyezési tilalmak, visszavonás
Nem kaphat engedélyt, aki még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, vagy akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésig nem juthat engedélyhez az sem, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek. Megtagadja a rendőrség az engedélyt akkor is, ha megítélése szerint nem biztosítottak a lőfegyver, a lőszer vagy a gáz- és riasztófegyver biztonságos tartási feltételei.
Az előbbiekkel ellentétben a rendőrség mérlegelésétől függ, hogy megkapja-e az engedélyt az, akit gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, illetve akit pénzbírsággal sújtottak lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés, garázdaság, verekedés, veszélyes fenyegetés, rendzavarás, légfegyver, gáz- és riasztófegyver tiltott tartása és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése vagy jogosulatlan vadászat szabálysértésének elkövetése miatt. E szabálysértések elkövetése a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig lehet akadálya az engedélynek.
A rendőrség megtagadhatja az engedély kiadását akkor is, ha bizonyítékok vannak arra, hogy a kérelmező nem tartja be a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver használatára, elővigyázatos és szakszerű kezelésére, tárolására, továbbá átadására vonatkozó előírásokat.
Ha a kérelem elbírálásakor büntetőeljárás folyik a kérelmezővel szemben, a rendőrség annak jogerős befejezéséig felfüggeszti az engedélyezési eljárást.
Az engedélyt vissza kell vonni, ha az engedély kiadásának valamelyik feltétele megszűnik, vagy ha az engedélyezést kizáró ok merül fel. Visszavonható az engedély, ha a jogosult megszegi a fegyvertartással kapcsolatos kötelezettségeit. Az engedéllyel együtt be kell szolgáltatni az illetékes rendőri szervnek a lőfegyvert, a lőszert, a gáz- és riasztófegyvert az engedély visszavonásakor, illetve ha az engedélyes meghal vagy megszűnik.
A tulajdonos az engedély viszszavonásától számított két éven belül arra jogosult személynek elidegenítheti a hatóságilag tárolt lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, vagy kérheti a fegyver hatástalanítását. Ez utóbbit a tartási engedélyt kiadó rendőrség engedélyezheti. A hatástalanítást csak gyártási, javítási engedéllyel rendelkező végezheti el. A hatástalanított lőfegyver a tárolási helyen kívül csak zárt dobozban, tokban tartható és szállítható.
| Lég-, gáz- és riasztófegyver Légfegyver az olyan sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett puska vagy pisztoly, amelyből 7,5 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki a lövedék. Légfegyver használható lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, magánterületen a biztonsági előírások betartása mellett, illetve vadászterületen a vadászatra jogosult, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye alapján. A légfegyver használata nem veszélyeztetheti mások testi épségét, dolgait és a természeti értékeket. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat légfegyvert. Tömegközlekedési eszközön – kivéve a légi járművet – és nyilvános helyen légfegyver csak tokban szállítható. A gáz- és riasztófegyver olyan eszköz, amely csak riasztótöltény és gáztöltény elsütésére alkalmas. A bevizsgált, számozott gáz- és riasztófegyver megszerzése és tartása ön- és vagyonvédelmi célból engedélyezhető. Tilos olyan gáz- és riasztótöltényt tartani, használni, amelyből az izgató anyag nemcsak gáz halmazállapotban juthat ki, illetve amelynél a töltény a lövésnél mechanikus sérülést okozhat, továbbá amely izgató anyagként arzénvegyületet tartalmaz. A légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert a hozzá tartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. A légfegyveren, gáz- és riasztófegyveren nem végezhető olyan változtatás, amely azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át. |
A fegyvertartás korlátozása
Ha büntetőeljárás vagy a fentiekben már említett szabálysértések valamelyike miatt szabálysértési eljárás indult az engedéllyel rendelkező ellen, de nem szükséges az engedély visszavonása, a rendőrség – meghatározott időre – elrendelheti a kiadott engedély szüneteltetését, a lőfegyver, lőszer rendőrségi tárolását, korlátozhatja, illetve megtilthatja a fegyvertartást, a fegyverhasználatot.
A fegyvertartók kötelezettségei
Lakott területen, nyilvános helyen, közhasználatú járművön csak ürítve, betárazás nélkül, tokban, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönítésével, a tárat és a lőszert becsomagolva lehet szállítani a vadász- és sportcélú lőfegyvert, maroklőfegyvert, továbbá a légfegyvert. Az önvédelmi és a szolgálati maroklőfegyvert betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve kell viselni. A jogi személy vagyonvédelmet ellátó formaruhás alkalmazottai, tagjai nyíltan is viselhetik munkájuk során a lőfegyverüket. A lőfegyver viselésekor és használatakor mindenkinek magánál kell tartania a lőfegyvertartási engedélyt is.
Természetes személy csak olyan személynek engedheti át a lőfegyverét, aki azonos fajtájú lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik. Szeszes italtól, kábítószertől, illetve kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban nem lehet viselni, használni a lőfegyvert.
A tartásra jogosult köteles 8 napon belül bejelenteni a rendőrségnek az engedélyben szereplő adat megváltozását. A fegyver vagy a lőszer átruházásakor – a fegyvertartási engedéllyel együtt – be kell mutatnia a fegyver átvételéről kiállított elismervényt is. A fegyvertartáshoz szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő három napon belül a rendőrhatóságnak be kell szolgáltatni a szolgálati fegyvert.
A lőfegyver és a lőszer csak állandóan lakott lakásban vagy őrzött épületben, biztonsági zárral ellátott, fa- vagy lemezszekrényben, ürített állapotban tartható. A jogi személy részére kiadott lőfegyver tárolására szolgáló épület vagy helyiség nyílászáróit acélráccsal kell ellátni. A rendőrség előírhatja azt is, hogy a lőfegyver és a lőszer tárolására szolgáló épületben biztonsági riasztó- és egyéb berendezéseket szereljenek fel, megfelelő őrszemélyzetet alkalmazzanak. A lőfegyvert ürített állapotban, kizárólag olyan helyen lehet tisztítani, ahol az nem veszélyezteti mások életét és testi épségét.
Tilos maroklőfegyverhez szolgáló olyan lőszert tartani, amelynek lövedéke a lövés után vagy a becsapódáskor az eredeti méretéhez képest aránytalanul deformálódik, szétszakad (ólommagvas vagy félköpenyes ólomlövedék, sörétes lőszer), kivéve a vadászat vagy a sportlövészet célját szolgáló fegyvert. Tilos továbbá a leváló köpenyes, valamint a fényjelző (nyomjelző) lövedékkel ellátott lőszer használata.
A vadász- és sportcélú lőfegyvereken kívül más lőfegyverre nem szabad felszerelni elektronikus optikai eszközt, fényszórót.
Ha a fegyvertartó – akadályoztatása miatt – nem képes teljesíteni a tartásra, tárolásra vonatkozó kötelezettségeit, ezt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a rendőrhatóságnak. A fegyver, illetőleg a fegyverre vonatkozó engedélyek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését 24 órán belül kell jelenteni.
A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek megtartását a rendőrség ellenőrzi. Az engedéllyel rendelkező köteles beengedni az ellenőrzést végzőt a tárolásra szolgáló helyiségbe, megadni neki a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást, s felhívásra átadni a lőfegyvert és a lőszert, a légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert.
| Kék hírek A statisztikai adatok tükrében megállapítható, hogy hazánkban jelenleg kb. 210 ezer lőfegyver van magánszemélyek, sportegyesületek, vállalkozások birtokában, melybe beleértendők a gáz-riasztó fegyverek is. Mielőtt megrémülnénk e nagy számtól, ki kell emelnem, hogy sportvadászat céljából kb. 130 ezer fegyver van magánszemélyeknél, illetve a hivatásukat gyakorló vadőröknél, erdészeti szakembereknél. Önvédelmi célból kb. 43 ezer maroklőfegyver található magánszemélyeknél, ebből kb. 20 ezret tesz ki a gáz-riasztó fegyverek száma. Nem elhanyagolható szempont, hogy a törvényadta lehetőségek alapján az önvédelmi fegyverek egy jelentős része a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainál találhatóak meg. A törvény szigorúan meghatározza azon személyi kört, amelyek a feltételek megléte esetén jogosultak lehetnek maroklőfegyver tartására, így bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető vagy polgármester (főpolgármester), valamint az, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. A fenti feltételek teljesülése esetén is egyéb részletes, törvényi előírásoknak kell megfelelni. Nem elhanyagolható azok köre sem, akik a napi megélhetésükhöz szükséges munkavégzés céljából alakítanak, illetve vesznek részt olyan vállalkozásokban, amelyek őrző-védő vagy egyéb biztonsági tevékenységet folytatnak. E tekintetben más dolgainak őrzése miatt kb. 2300 db, saját dolog őrzése érdekében (pl. bankbiztonsági terület) kb. 2500 db lőfegyver e célú tartását engedélyezte a rendőrhatóság. Fontos kritérium, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározott időszakokban a személyi és egyéb feltételek meglétét – pl. egészségügyi alkalmasság – ellenőrzik. Kizáró körülmény felmerülése esetén, vagy ha nem állnak fenn a lőfegyvertartás meghosszabbításához szükséges törvényi feltételek, az illetékes hatóság az engedély visszavonására intézkedik, illetve azt nem hosszabbítja meg. Kérdésként merült fel, hogy egy-egy kiemelt bűncselekmény elkövetését követően növekszik-e az igény önvédelmi maroklőfegyver megszerzésére. E vonatkozásban érdemi következtetések nem vonhatóak le a statisztikai adatszolgáltatás adatai alapján. A magánkézben lévő lőfegyvereket súlyos bűncselekmények elkövetéséhez nagyon ritkán használják fel – és többségében akkor sem a jogos tulajdonosaik, hanem azok akik jogszabály ellenesen, egyéb bűncselekmények elkövetése útján jutottak annak birtokába pl. betöréses lopás útján, illetve nem a szabályoknak megfelelően tárolt lőfegyvert tulajdonítanak el. Saját tulajdonosa legritkább esetben használja fel bűncselekmény elkövetéséhez a lőfegyvert, mivel a későbbi nyomozás során az ilyen fegyvereket szakértői vizsgálatra berendelhetik, és annak alapján személyi összefüggések és tárgyi bizonyítékok tárhatók fel. Meg kell említeni viszont, hogy erős felindulásból elkövetett cselekményeknél jelenhet meg az indokolatlan és bűncselekményt jelentő fegyverhasználat, továbbá öngyilkosságok eszközéül is felhasználják. A legtragikusabb események azok, amikor a nem megfelelő tárolás miatt arra illetéktelenek kezébe kerül a lőfegyver, és okoznak azzal súlyos vagy halálos balesetet "játék közben". |
Fegyverhasználat
Csak az engedélyezett célra szabad használni a lőfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert. A 0,22 kaliberű és negyven milliméternél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyver – a hivatásos vadászok kivételével – csak lőtéren, sportcélra használható. Szállítására a sportfegyverekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Számszeríjat kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen lehet használni a terület kezelőjének hozzájárulásával, a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások értelemszerű alkalmazása mellett. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, vadászterületen pedig a vadászatra jogosult hozzájárulását is be kell szerezni. Szigonypuska csak tudományos vagy állat-egészségügyi célból használható.
Szankciók
Szabálysértést követ el, s emiatt harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki megszegi a hatástalanított lőfegyver, légfegyver, gáz- és riasztófegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat. Ugyancsak szabálysértés miatt húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki jogellenesen használ számszeríjat, szigonypuskát.
Bűncselekményt követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz lőfegyvert vagy lőszert, aki túllépi a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit, illetve aki engedéllyel nem rendelkezőnek átadja az engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét. Bűncselekményt követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket.