Az infokorszak küszöbén

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Kutatási jelentés az élelmiszeriparból

Megjelent a Cégvezetés (archív) 4. számában (1998. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az információtechnológia fejlődése korunkban - mondhatni - kész csoda. Nap nap után új és új ketyerék, programok, alkalmazások bukkannak fel a piacon, s a már-már képtelenül gyors fejlődésnek nincs belátható távlata. Legalábbis ez derül ki a külföldi és a honi szaksajtóból, nemkülönben az Internet oldalainak böngészéséből. Eddigi tapasztalataink azonban arra intenek, hogy csodák nincsenek. Ezért vizsgálat tárgyává tettük, milyen az információs forradalom csodája nálunk, 1997-ben egyik legjelentősebb ágaztatunkban, az élelmiszeriparban.

 

A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézete 1997 májusában kérdőíves felmérést végzett a magyar élelmiszeriparban, elsősorban az édesiparban összesen negyven vállalatnál. Azért választottuk az élelmiszeripart, mert jelentős exportot bonyolít le. Termelése és piacai stabilak, termelési értéke az utóbbi időben is nő, annak ellenére, hogy sok új külföldi cég jelent meg a piacon. Ez utóbbi motívum is arra ösztönzött bennünket, hogy megvizsgáljuk a szektort, különösen a külföldi cégeket. Mindez együttesen megengedte azt a hipotézist, hogy ezek a vállalatok fejlett információs technológiát használnak, és rendszeresen részt vesznek az adatkereskedelemben, azaz innoválják a hazai vállalati környezetet a versenykényszeren keresztül. A vizsgálat segítségével képet próbáltunk alkotni a külfölditőke-beáramlás információs technológiai - ennek következtében innovációhordozó - eredményeiről.

A kutatás jelenlegi fázisában a releváns kérdéseket keressük. A jelenségek annyira újak, a probléma olyan rosszul strukturált, hogy jelenlegi célunk a jó kérdések megtalálása, amelyekre aztán már könnyű lesz válaszolni.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy a vizsgált vállalatok milyen tevékenységi körben működnek:

cukorgyár 10
csokoládé és édesség 12
egyéb élelmiszeripar 9
alapanyaggyártás és csomagolás 9
összesen 40

A módszer

A magyar élelmiszeripar számítógépes adatbázisának felkutatása után, ezen adatbázisból rétegezett mintavétellel választottunk ki 40 vállalatot, figyelemmel arra, hogy lehetőleg vezető, reprezentatív cégek éppúgy bekerüljenek a mintába, mint kisebb vállalkozások. Mivel nagy - több száz fős - élelmiszer-ipari vállalat kevés van, a mintát folyamatosan bővítettük a kisebb vállalatokból. Így kerültek a mintába 50 fő körüli vállalkozások is. Körülbelül azonos arányban kerültek a mintába független cégek és leányvállalatok, részlegek.

A megkérdezés telefoninterjú formájában történt. Az alanyok aránylag ritkán tagadták meg az adatközlést, csak mintegy 10 alkalommal utasították vissza a kérdezőt. Jóval nehezebb volt a helyzet az interjúkkal. A vállalatok vezetői - állításuk szerint - nagyon nehezen tudtak időt szakítani az interjúra. A hét magnós interjút nehezebben tudtuk elkészíteni, mint a negyven kérdőívet kitöltetni.

Az interjúk megtagadásának sok oka volt: a kisebb cégeknél nincs számítástechnikai szakember; a válaszoló vezető legtöbbször nincs tisztában a saját cégével kapcsolatos, publikus adatokkal sem. Egy alkalommal a vezetőnő, amikor a cég főbb gazdasági adatait kérdeztem (létszám, termelési érték és ezek változása) felháborodottan közölte, hogy „ilyen adatokat aztán nem adok ki akárkinek". Holott cégének alapvető adatai nyilvánosak, és mint ilyen az adatbázisban is megtalálhatók.

Bizonytalan az adatközlési hatáskör a szervezeteknél. Ha volt is számítástechnikai vezető, nem mindig volt biztos benne, hogy kiadhatja-e az adatokat. Ilyenkor az első számú vezetőtől kellett engedélyt kérni. Az egyik nevezetes multinál például tilos az adatközlés, s a cég első számú vezetője nem elérhető egy kérdőíves interjúhoz. Az pedig nem várható el a válaszadótól, hogy még engedélyt is kérjen miattunk.

Felmérésünkben a független cégek és a nagyobb vállalatok részei hasonló arányban vannak állami, vegyes és magántulajdonban. A felmérés egészére vonatkozó megállapítás, hogy a kis mintaelemszám miatt a százalékszámítás csak körülbelüli arányokat jelez.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy megkérdezett vállalatainknak vannak-e részlegei. Megkérdezett vállalataink fele-fele arányban függetlenek, illetve leányvállalatok, körülbelül ugyanilyen arányban vannak vagy nincsenek az országban részlegeik.

(db) %
igen nem
(17) 42 (23) 58

Az alapítás és újjáalakulás

A minta vállalatai az 50 és 1000 fő közötti középvállalati körből kerültek ki. A cégek több mint fele magántulajdonban, körülbelül egyharmada vegyes tulajdonban van, csak egy cég van tisztán állami tulajdonban. Az alapításra és újraalapításra vonatkozó adatok szerint a cégek kevesebb mint egyharmadát kellett - a válaszadó ismeretei szerint - a rendszerváltás, csőd vagy tulajdonforma-váltás miatt újraalapítani.

Milyen tulajdonban van a vállalat: % (db)
fő és állami vegyes magán
51-100   6 (2) 19 (8)
101-250   3 (1) 14 (6)
251-500   19 (8) 22 (9)
501-1000 8 (3)* 6 (2) 3 (1)
összesen 100% 8 (3) 34 (14) 58 (23)

A cégek nagy többsége az eredeti alapítás óta létezik. Ha változott is a tulajdonforma (például állami vállalatból részvénytársaság lett), akkor sem alapították újra, hanem „tőzsdére vitték".

Az alapítási adatokkal egybecseng, hogy a cégek tevékenységének profilja alig változott. Az alapítási és profilváltási adatok annak az érzésünknek mondanak ellent, miszerint az utóbbi időben sok minden változott. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalkozások elenyésző hányada változtatott tevékenységének profilján. Még az újraalapított cégek nagy része is eredeti tevékenységét folytatta tovább. A cégek nyolc százaléka vallotta, hogy jelentősen változott a tevékenysége. Nem fedezhető fel összefüggés a cég tulajdonformája és a tevékenység változása között.

A termelési volumenekre vonatkozó adatok a tervgazdasági múltra emlékeztetnek. A cégek háromnegyede évről évre többet termel. Alig tíz százalékuk vallja azt, hogy rövidebbb vagy hosszabb összehasonlításban termelése csökkent. Mind a tevékenységi kör változására, mind a termelési érték növekedésére vonatkozó adatok nagy stabilitást és szinte monoton növekedést jeleznek. Ez persze természetes az 1990 után alapított vállalatoknál. Ugyanakkor a '90 előtt létező, újraalapított vagy privatizált vállalatok ugyan jelentős létszámlecsökkenésről számolnak be, de az ő termelési értékük is legtöbbször nő.

A termelési érték 1996-ban, összehasonlítva 1991-gyel és 1995-tel: (db) %
  magasabb alacsonyabb azonos nincs adat
1995-1996 72 (28) 11 (5) 8 (3) 9 (4)
1991-1996 79 (30) 9 (4)   12 (6)

A vállalatok vizsgálatának gyakran alkalmazott mutatója a létszám. A létszámadatok szerint a megkérdezett élelmiszer-ipari vállalatok a középvállalati kört reprezentálják. A 250-500 fős vállalat a leggyakoribb, az 50 és 100 fő között viszont jóval gyakoribb, mint az 1000 fő fölötti, azaz nagyvállalat. Az élelmiszeripar tipikusan középvállalatokból áll, a nagyvállalat ritka.

(db) %
létszám társaságok száma
0-10 0
10-50 0
50-100 (8) 20
100-250 (9) 22
250-500 (15) 38
500-100 (7) 17
1000-2500 (1) 3
2500-5000 0
5000-10 000 0

Az alkalmazottak létszámának változásával kapcsolatban két megjegyzést tehetünk. Mint országosan, mintánkra is jellemző, hogy az elbocsátottak száma jóval magasabb, mint a felvettek száma, azaz az élelmiszeriparból is jó néhány ezren kerültek az utcára. A szektor emellett jelentős munkaerő-felszívó is. Szemben a nehézipari, bányászati szektorokkal, melyek csak elbocsátottak és senkit nem vettek fel, az élelmiszeripar - durva becslés szerint - körülbelül a felét vette fel az általa elbocsátott létszámnak.

Az alkalmazottak létszámának változása 1991-1996 között (db) %
  állami vegyes magán
több mint 50% csökkenés   8 (3) 6 (2)
50-25% csökkenés 3 (1) 14 (6) 11 (5)
25-10% csökkenés   3 (1) 3 (1)
10-0% csökkenés      
0-10% növekedés 3 (1) 2 (1) 6 (2)
10-25% növekedés 2 (1)   22 (9)
Összesen 100%

Piaci kapcsolatok

Vizsgált vállalataink termelésük túlnyomó részét, körülbelül 85 százalékát (súlyozott átlag) hazai piacon adják el. Közép- és Kelet-Európába, az EU- és más országokba irányul a termelés fennmaradó 12-17 százaléka. Az exportszerkezet tehát alig különbözik (érdemes lenne megnézni az idevonatkozó régebbi adatokat) a korábbi időszakban ismerttől.

Értékesítési irányok, piacok (db) %
Nincs válasz 17
Hazai piac 85 (34)
Külföldi piac:
ebből
Közép- és Kelet-Európa 15 (6)
EU-országok 17 (7)
más országok 12 (5)
17 (7)

A magyar élelmiszeripar már évtizedek óta sikeres Európában. A 15 százalékos export aránya nem lehet lényegesen eltérő az ezelőtt 10-15 éves állapottól, azaz az iparág megőrizte piacait. Emellett jelentős belső átrendeződés is végbement. Rengeteg új cég jelent meg, és bizonyára rengetegen mentek csődbe a '90-es évek elején.

Az ágazat vevőit és szállítóit vizsgálva érdekes képet találunk. Az összes megkérdezett vállalatnak sok vevője és sok szállítója van. A cukorgyárak például több száz egyéni termelőtől vásárolják a cukorrépát, és sok-sok kereskedőnek adják el terméküket. De ugyanígy működik a többi vállalat is.

Vevői és szállítói kapcsolatok (db) %
  néhány szállító sok szállító
sok vevő 14 (6) 86 (34)

Az ICT bevezetése

Az ICT (Információs és Kommunikációs Technológia) bevezetésének legfontosabb okai (1-es osztályzat: a legkevésbé fontos; 5-ös osztályzat: a legfontosabb) - kérdésre adott válaszokból néhány lényeges momentum hámozható ki.

  1. 2. 3. 4. 5.
Bérmegtakarítás 5 6 11 7 10
A munkafolyamat jobb ellenőrzésére 0 1 4 15 17
Segít a vállalat átszervezésében 7 7 7 10 8
Segít a vevőkkel folytatott kommunikációban 5 2 9 11 11
Segít a szállítókkal való jobb kommunikációban 3 4 11 9 11
Lehetővé teszi az adatbázis jobb felhasználását 0 0 0 0 0
Nincs válasz 1

A minta kis mérete miatt úgy kell fogalmaznunk, hogy az adatok azt az érzést keltik, hogy:

  • A munkabér-megtakarítás létező szándék a vállalatoknál. Valószínűleg van alapja annak a reményüknek, hogy az ICT bevezetése révén munkabér takarítható meg.
  • A munkafolyamat jobb ellenőrzésében is reménykednek. Úgy gondolják, hogy az ICT-technológia jobban ellenőrizhetővé teszi a beosztottak munkáját.
  • Ezzel szemben nem tulajdonítanak jelentőséget az ICT és a vállalati szervezet átalakulása közötti összefüggésnek.
  • Annál egyértelműbb viszont a cégek reménye a vevőkkel és a szállítókkal való jobb kommunikációban.
  • Semmi jelentőséget nem tulajdonítanak viszont az adatbázisok elérésének.

A kutatás egyik legfontosabb kérdésének tűnik, hogy milyen akadályai vannak az ICT bevezetésének (1 - nincs akadálya; 5 - nagy és súlyos akadályai vannak).

Tekintettel arra, hogy a válaszok túlnyomó többsége minden lehetséges esetben azt ígérte: nincs vagy alig van akadálya, könnyű lenne válaszolni, hogy az ICT bevezetése előtt nincsenek akadályok. Hisz' ezt még olyan adatok is alátámasztják, hogy az Internetbe bekapcsolt számítógépek száma évente megkétszereződik. Mégis kell néhány szót szentelnünk a lehetséges akadályoknak, amelyek között első helyen az emberi tényezőt kell megemlítenünk. Az interjúkban és kérdőívekben visszatérő motívum a vezetők és alkalmazottak tartózkodása, sőt tiltakozása és félelme az ICT-től. Ezt persze nem szeretjük bevallani, és ezért gyorsan és könynyedén azt válaszoljuk, hogy az akadály a pénzhiány. Ezt mindenki megérti és elfogadja. Holott havi néhány ezer forintért bárki tízórás Internet-hozzáférést, saját e-mail postafiókot és korlátlan levelezési lehetőséget kaphat. És ha ezt kifizeti, nincs kitéve annak, hogy a vállalati informatikusok az ő levelein csámcsognak.

  1. 2. 3. 4. 5.
Forráshiány 17 4 13 2 3
Szakértői csapat hiánya 11 6 9 7 5
A csapat felkészületlensége, motivációjának hiánya 11 8 14 2 4
A menedzserek csekély új iránti hajlandósága 19 9 9 2 0
Az alkalmazottak csekély új iránti hajlandósága 12 6 11 8 2
Hiányzik a telekommunikációs infrastruktúra 18 5 6 7 3
Kevés ICT-rendszerszállító és -karbantartó van a piacon 24 3 6 2 3
Magas a távközlési tarifa 20 3 6 5 3
A vállalat szervezeti struktúrája 19 10 8 2 0
Összesen 151 54 82 37 23
Nincs válasz 1

A táblázatból érzékelhető adatok is ezt a képet erősítik meg. Legkevésbé az emberi tényezőkre vonatkozó állítások súlypontja helyeződik a „nem jelent akadályt" oszlopba. Tehát a kvalifikált személyzetre, a vezetők és alkalmazottak hozzállására vonatkozó állítások sokkal inkább súlyozódnak a „jelentős akadály" oszlopokba. Az összesen sor számai mindennél egyértelműbben jelzik, hogy a válaszadó szakemberek szerint se nagyon van akadálya az ICT bevezetésének. Ha mégis mondani kell valamilyen akadályt, akkor legtöbbször a vezetők és az alkalmazottak hozzáállását említik.

A megkérdezett cégek szerint a helyi, körzeti és országos hatóságok semlegesek az ICT bevezetésével kapcsolatban:

  1. 2. 3. 4. 5.
Helyi hatóságok 1 0 34 3 2
Körzeti hatóságok 1 1 36 0 2
Országos hatóságok 2 1 35 0 2

A semlegestől eltérő válaszok elhanyagolhatók, ezeket minden bizonnyal a személyes kapcsolatok eredményének (eredménytelenségének) tekinthetjük. Persze kérdéses lehet, hogy ez az adat a hatóság érdektelenségéből vagy közömbösségéből adódik? Nem érdekük az ICT bevezetése a cégeknél, és ezért nem segítik, vagy teljesen közömbös, és ezért nem is gátolják?

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen partnerek játszanak szerepet az ICT bevezetésében, a következő eredményt kapjuk: a kormányzati szervek nem játszanak szerepet sem az információszerzésben, sem az ICT bevezetésében. A nem kormányzati szervek esetében ugyanez a helyzet, a különbség elhanyagolható. Más a helyzet a társvállalatokkal, illetve az információs technológiát szolgáltató vállalatokkal való együttműködés tekintetében. Úgy tűnik, hogy szívesebben kooperálnak a társvállalatok szakértőivel, és az információs technológiát szolgáltató cégekkel. Ennek valószínű oka a személyes, kölcsönös szívességeken alapuló kapcsolat. Akiktől beszerzik az információt, azokkal is szereltetik be, az egész eljárás a szolgáltató, ill. társvállalatokra korlátozódik.

A következő kérdésre adott válaszok megerősítik a fentieket:

Mely forrásból szerzett tudomást az ICT üzleti alkalmazásáról? (1 - fontos; 5 - a legkevésbé fontos forrás)

  1. 2. 3. 4. 5.
A helyi és országos sajtó 6 4 11 7 11
Országos szakfolyóirat 9 11 8 4 7
Külföldi szakfolyóirat 4 5 7 7 17
Internet www 4 2 7 6 11
Más vállalati kollégáktól 15 5 10 4 5
Más ágazatban dolgozó ICT-alkalmazóktól 15 5 6 5 7

Az ICT alkalmazásairól való információkat elsősorban kollégáktól szerzik. De előfordul a helyi, az országos nemzetközi folyóirat, illetve a www is.

A cégek majd' fele külön számítástechnikai osztályt tart fenn. Ez legtöbbször csak egy vagy két főből áll, esetleg külső megbízott rendszergazdát alkalmaznak.

A kérdésben szereplő vállalati részlegek nagyon hasonló arányban vannak kapcsolatban a nemzetközi hálózattal. A vezetésben ugyan kissé magasabb a világhálózati kapcsolatok aránya, de nem tekinthető túlzottnak.

Számítástechnika a vállalatoknál

A cégen belüli számítástechnikai alkalmazások, hálózatok és egyéb szoftverek használatára jellemző, hogy a cégek kisebb hányada használ kifejezetten az ő számára kifejlesztett szoftvert, vagyis termelékeny célszerszámot. Azok a cégek, amelyek már megismerkedtek a számítástechnikával, általában többfajta szoftvert is használnak.

Belső hálózati szoftver használata (db) %
Belső hálózat felhasználók %-ban cégre szabott hálózatok
nincs belső hálózat   12 (5)
e-mail   36 (14)
elektronikus adatcsere 56 (22) 8 (3)
rendszer a menedzsment támogatására 31 (12) 6 (2)
üzleti adatbázis 42 (17) 14 (6)
adatbázis a menedzsment kiszolgálására 47 (19) 17 (7)

A belső hálózati szoftver fogalma alatt kizárólag a cégen belül alkalmazott, sokszor a cég számára speciálisan kifejlesztett vagy legalábbis adaptált szoftvert értettünk. A külföldi anyavállalatok magyarországi leányvállalatai legtöbbször ilyen szoftverrel kommunikálnak. Létezik még a faxmodemes kapcsolat, és már feltűntek az internetes kapcsolattartás első jelei. Ilyen körülmények között eléggé meglepő, hogy két, közelebbről is megismert cégünknél a vezetőség tiltja az Internetet.

A cégek 53 százaléka azt válaszolta, hogy nincs összeköttetése a nemzetközi (cégen kívüli) hálózathoz. A alábbi táblázatok adatai a fennmaradó 47 százalék válaszaiból származnak. Akinél van nemzetközi kapcsolat, annál általában többféle szoftvert alkalmaznak. (A 19 alkalmazó összesen negyven alkalmazást említett.) Ezenkívül van a kifejezetten számukra kifejlesztett szoftver, bár csak egy-két cégnél.

Külső hálózati szoftver használata (db) %
Külső kapcsolat, Internet Felhasználók (%) Cégre szabott hálózat
nincs külső összeköttetés 53 (21)  
e-mail 33 (14) 3 (1)
elektronikus adatcsere 25 (10) 3 (1)
a menedzsmentet támogató rendszer 14 (6) 3 (1)
üzleti adatbázis 25 (10) 6 (2)
adtbázis a menezsment kiszolgálására 14 (6) 6 (2)

A cégek csaknem fele már használ külső hálózatokat is (www, e-mail). Mint tudjuk, az e-mail-en elküldött dokumentum másodpercekre veszi igénybe a telefonvonalat, ennek megfelelő költséggel. A faxüzenet, netán telefonbeszélgetés, különösen a tengerentúlra, akár több ezer forintba is kerülhet. Az Internet-szolgáltatók által kínált havi néhány ezer forintos előfizetés tehát nagyon hamar megtérül. Ennek fényében érdekes a kérdés, miért nem használ a cégek fele külső hálózatot. Talán mert nincs mit mondania? Az egyik esettanulmányban szereplő vállalat például kifejezetten elzárkózó információpolitikát folytat. Termékei reklámjait naponta többször látjuk a tv-ben, de a cégről alig tudunk valamit. A cég informatikai főnöke szerint ez tudatos politika. „A cég tulajdonosáról tíz évvel ezelőtt jelent meg fénykép utoljára" - mondta.

Amennyiben az elektronikus világhálózatba, illetve a magyar vagy (ha van) helyi, regionális hálózatba való bekapcsoltságot külön vizsgáljuk, kiderül, hogy az Internet használata ma még legtöbbször vezetői pozícióhoz kötött. A helyi hálózatba bekötött marketing- és adminisztratívosztályokra vonatkozó válaszok mögött belső Novell-hálózat sejthető. Nem teljesen világos, hogy milyen céllal. Valószínű, hogy a válaszadók helyi hálózat alatt a cég részlegeit összekötő hálózatot értik. Tipikusan ilyenek a magyarországi leányvállalatokat külföldi anyacégükhöz kötő speciális hálózatok.

Az elektronikus hálózatba bekapcsolt részlegek egyes cégtípusoknál db (%)
  globális európai országos regionális
nincs bekapcsolt részleg 42 (17)      
beszerzés 8 (3) 8 (3) 19 (8) 22 (9)
értékesítés és marketing 8 (3) 8 (3) 22 (9) 33 (13)
adminisztráció 11 (5) 8 (3) 19 (8) 33 (13)
menedzsment 17 (7) 11(5) 12 (6) 28 (11)
számítástechnika   3 (1)    

Értelemszerűen nem akarhatja kiterjeszteni a hálózati alkalmazások területét az, akinek még semmi információja nincs a hálózati alkalmazásokról. A kapcsolatok kiterjesztésének szándéka pontosan a jelenleg fennálló helyzetet tükrözi. Vagyis a terjeszkedési szándékok megoszlása nagyon hasonló a létező kapcsolatok megoszlásához, a vállalati rétegek között. Vagyis a hálózatalkalmazások iránti igényt az ismeret kelti föl. Aki megismerte, az használni is szeretné, terjesztené, alkalmazná.

Ki akarják-e terjeszteni a hálózati alkalmazások területét?
Ha igen, akkor hová? db (%)
nem áll szándékában 44 (17)
kínálat 31 (12)
értékesítés és marketing 31 (12)
adminisztráció 36 (14)
menedzsment 39 (16)
egyéb 11 (5)
nincs válasz 3 (1)

A külső és belső elektronikus levél használata az alkalmazottak körében azt mutatja, hogy egy kisebbség, a vezetők és környezetük használja ki ezeket a lehetőségeket. A cégek 10-15 százalékánál az alkalmazottak 50-100 százaléka használja az elektronikus levelet. De nagyon kevés még az olyan cég, ahol ezeknek az eszközöknek a használata az alkalmazottak többségének körében hétköznapi rutinná vált.

Az alkalmazottak hány százaléka használ belső elektronikus levelet? (db) %
Cégek Alkalmazottak
50 (20) 0
19 (8) 1-10
11 (5) 11-25
8 (3) 26-50
3 (1) 51-75
6 (2) 76-100
nincs információ 3 (1)
Külső e-mail? (db) %
Cégek Alkalmazottak
67 (27) 0
22 (9) 1-10
3 (1) 11-25
6 (2) 26-50
nincs információ 3 (1)

A www-kapcsolat ismerete, illetve használata az alkalmazottak körében arra utal, hogy a nemzetközi hálózathoz való csatlakozás jelenleg még egyes vállalati vezetők privilégiuma, és az alkalmazottak túlnyomó többsége egyáltalán nem használ Internetet, vagyis a vállalaton kívülre, netán az országon kívülre vezető elektronikus kapcsolatot.

A cégek 83 százalékánál az alkalmazottaknak legfeljebb 5 százaléka fér hozzá a www-kapcsolathoz. Megkockáztatható a kérdés: jó, de mire használja? Sem a kérdőívből, sem az interjúkból nem alkothatunk határozott képet arról, hogy a vállalatoknál jelenleg mire használják az Internetet. Van két külföldi tulajdonban levő vállalat, ahol tiltják az Internetet. Ezt az informatikai vezető szerint azért teszik, mert akkor a dolgozók csak azon játszadoznak, és nem dolgoznak, illetve titkos adatokat szivárogtatnak ki.

Az alkalmazottak hány százaléka használja a www-kapcsolatot saját PC-jén? (db) %
Cégek Alkalmazottak
83 (33) 0-5
14 (6) 6-20
3 (1) 21-50
- 51-90
- 91-100

Tekintettel arra, hogy a cégek 8 százaléka mutatja be magát honlap segítségével az Interneten, nem állítható, hogy hatékony reklámnak, fontos goodwill-formáló tényezőnek tekintenék a hálózaton való megjelenést. Bár az egyik közelebbről megismert cégünk számítástechnikai és marketingosztálya érdekes programot dolgozott ki arra, hogyan lehet a cég iránti érdeklődést a honlappal kombinált nyerési lehetőségek, játékok segítségével növelni.

Van-e cégének honlapja az Interneten? (db) %
igen nem nincs válasz
(3) 8 (36) 90 (1) 2
ha van, akkor csupán jelenléti: 2
információt ad a cég múltjáról: 1
információt ad a termelésről, szállításról stb.: 1

A honlapok ritkasága némileg ellentmond a 13/e kérdésre adott válaszoknak. Ott ugyanis a válaszolók 47 százaléka állította, hogy a vállalat kínál önmagáról információt elektronikus úton. Ezek szerint elektronikus úton kínált információ alatt többet értenek, mint valamilyen külső vagy belső hálózaton elhelyezett reklámot. Ideértik a tv- és rádióreklámot, fényújságot is.

Az ICT és a szervezet

A szervezeti struktúra változását firtató kérdésre körülbelül ugyanannyian válaszolták, hogy jelentősen, mint ahányan nemet mondtak. A cégek kicsivel több, mint kétharmadánál történt valamilyen mértékű szervezetistruktúra-változás. Vizsgáljuk meg ennek hátterét.

Volt-e befolyása az ICT-nek a szervezeti változásokra? (db) %
Igen, erőteljes igen, gyenge nem nincs válasz
(4) 10 (8) 20 (27) 67 (1) 3

Változás ezek szerint javarészt nem az ICT bevezetése miatt történt. Az információs technológia bevezetése azoknál a cégeknél sem befolyásolta a szervezeti felépítést, ahol egyébként szervezetistruktúra-változás volt. A kis mértékű, illetve a jelentős változáson átment cégeknél valószínűsíthetjük az informatikai osztályok létrejöttét, a számítógépes hálózat kezeléséhez szükséges személyzet osztályokká szerveződését.

Általános a stabilitás, nem nagyon változott a struktúra, ahol mégis, ott a felsővezetők számában és az iskolázottságban történt változás. Nem tudható, hogy a vezetők száma azért változott-e, mert új osztályokat, mint például számítógépes osztályt hoztak létre vagy egyéb okokból, például tulajdonosváltás miatt. A vizsgált cégek túlnyomó többségénél nem változott a szervezeti struktúra. Kiemelkedik a felsőfokú végzettségűek és a felsővezetők számának gyarapodása. Nagyarányú csökkenés látható a hierarchikus szintek, a fehérgallérosok, illetve az osztályok számában.

Hogyan változott a cég szervezeti struktúrája?
  nőtt nem változott csökkent
döntési szintek száma 4 23 10
ügyosztályok száma 3 28 5
részlegek száma 6 22 8
vezetők száma 9 21 4
felsőfokú végzettségű dolgozók száma 11 21 4
fehérgallérosok száma 4 23 8
nincs válasz 3

Az idevonatkozó szakirodalom régi állítása (Theodore Roszak, Alvin Toffler), hogy a hierarchikus szintek száma csökken, a piramis lelapul. Ebben van szerepe az információs technikának, mivel a hierarchia alja és teteje közötti információszállítókat lehet számítógéppel helyettesíteni.

Az összefüggések

Az élelmiszeripar és az alkalmazott ICT leírása után néhány fontosnak látszó esetben megkíséreljük a kérdőívben feltett kérdések közötti összefüggések feltárását.

A vállalat függetlenségének és az ICT-részleg létezésének összefüggését a következő kereszttáblával vizsgáltuk:

A vállalat függetlensége és a hálózati alkalmazás összefüggése (db) %
A vállalat független vagy nagyobb csoport része?
Használ-e hálózatot? Független Csoport része
igen nem igen nem
belső 19 3 16 2
külső 7 15 10 8

 

(db) %
A vállalat független vagy nagyobb csoport része? független 55% nagyobb cég része 45%
8. Van-e speciális ICT részlege?
van (6) 15 (12) 30
nincs (16) 40 (6) 15

 

(db) %
A vállalat független vagy nagyobb csoport része? független 55% nagyobb cég része 45%
Az ICT bevezetése befolyásolta a szervezeti változásokat?
jelentősen (3) 7 (1) 3
némileg (4) 10 (4) 10
nem (14) 35 (13) 32
  (1) 3  

A független vállalatok nagyobb részénél, a megkérdezettek csaknem felénél, nincs külön számítógépes részleg, ami nem meglepő, hiszen ezek a cégek általában kicsik. A két-három fős cégeknek egy-egy számítógépe van, s így nincs módjuk számítástechnikai részleget üzemeltetni. A nagyobb vállalatoknak, amelyek többnyire nagyobb cégek részei, rendelkezniük kell számítástechnikai osztállyal vagy részleggel. Az anyavállalat (sokszor külföldi) így döntött, hiszen a kapcsolattartás a fiókok, kirendeltségek között kizárólag hálózaton, s így számítógépes módszerrel történik. Ha telefonos és postai kapcsolatban állnak, az drágább és lassúbb. Ha nem is megengedett mindenhol az Internet, már rájöttek, hogy a nyilvántartást, könyvelést csak számítógép segítségével lehet követni.

Mind a független vállalatokra, mind azokra a vállalatokra, amelyek nagyobb csoport részei, jellemzőbb a belső hálózat használata, mint a külsőé. Az a néhány cég, amely nemmel válaszolt a belső hálózat használatával kapcsolatban, azok két-három fős cégek egy irodában. Itt nyilván több munka belső hálózaton elküldeni egy levelet az iroda egyik sarkából a másikba, mint tíz lépést megtenni. Ezeknél a cégeknél nincs értelme a kérdésnek. A külső és belső hálózatot egyaránt használó cégek esetében meg kell említenünk, hogy a független vállalatok körében a külső hálózat elterjedése nem olyan nagy arányú, mint a nagyobb csoporthoz tartozóknál. Azoknak a független vállalatoknak, amelyek rendelkeznek belső hálózattal, még a fele sem rendelkezik külső hálózattal.

A nagyobb csoporthoz tartozó cégek esetében a belső hálózatot használók kétharmada csatlakozott külső hálózathoz is. A külföldi anyacég kapcsolattartása a magyarországi egységekkel a hálózat segítségével történik. A külföldi cégek ugyanazt az infrastruktúrát telepítik Magyarországra, amelyet ők használnak. Tudják, hogy külső hálózatnak lennie kell, mert náluk jóval elterjedtebb az Internet használata, mint Magyarországon. A több gyárral, kirendeltséggel működő cégek az egymástól nagyobb távolságra levő egységeik közötti információcseréhez ezt a módszert találták jónak.

A szervezeti változások a független cégeknél az ICT bevezetésének következményeként kissé jelentősebbek, mint a leányvállalatoknál. De a jellemző válasz minden vállalatnál, hogy az ICT bevezetése nem függ össze a szervezeti változásokkal. Ha a cégnek van leányvállalata, akkor sokszor van ICT-részlege is. Az összefüggés fordítva is valószínű: akinek nincs ez, annak az sincs. Azoknak a társaságoknak a száma szintén magas, amelyeknek leányvállalata és ICT-részlege sincs. Úgy tűnik, hogy a leányvállalattal való kapcsolattartásban a cégek többségének érdeke speciális részleget létrehozni. Ha nincs leányvállalatuk, akkor a részleg létrehozását nem tartják szükségesnek.

A tulajdonforma, az ICT és a szervezeti változások

A vizsgált vállalatok több mint felénél nincs ICT-részleg. A vegyes vállalatoknál közel ugyanannyi a részleggel rendelkezők, mint a részleggel nem rendelkezők száma. A magáncégeknél észlelhető a legnagyobb lemaradás. ők a legkevésbé felszereltek, körükben a speciális információs technológiával nem rendelkezők száma majdnem kétszerese az azzal rendelkezőknek.

Ha nincs ICT

A vegyes tulajdonú és magánvállalatoknál található a legtöbb jelentős változás. Összesen több mint kétharmaduknál változott valamilyen mértékben a szervezeti struktúra. A magánvállalatok kissé flexibilisebbnek látszanak. A megkérdezett magántulajdonú cégek közül a szervezeti struktúra változatlansága magyarázható azzal, hogy ezeknél a cégeknél kisebb létszámmal dolgoznak. Az állami cégeknél nem volt változás. Hiszen azok az állami cégek, ahol volt változás, már nem államiak.

Ennél a kérdésnél is érdemes megvizsgálni, milyen választ adtak azok a cégek, ahol nincs ICT. A magántulajdonú cégek esetében (9-nél van ICT) egyharmaduknál befolyásolta jelentősen, háromnál kismértékben, kettőnél pedig egyáltalán nem befolyásolta az ICT bevezetése a szervezeti változásokat.

(db) %
A vállalat tulajdonformája állami vegyes magán
Az utóbbi néhány évben változott-e a cég szervezeti struktúrája?
igen, erőteljesen - (8) 20 (9) 23
igen, gyengén - (3) 7 (7) 17
nem (2) 5 (2) 5 (9) 23
Van-e speciális ICT-részleg?
van (2) 5 (7) 18 (9) 22
nincs 0 (6) 15 (16) 40

Az ICT bevezetése a szervezeti változásokat jelentősen befolyásolta 5 cégnél. Ebben az összefüggésben nem derül ki, hogy a cégek struktúráját nem egyéb körülmények változtatták-e meg, mint például az elmúlt időszakban a privatizáció. Látható, hogy a vegyes vállalatok körében a jelentős szervezeti változásokat nem az ICT bevezetése okozta.

(db) %
A vállalat tulajdonformája állami vegyes magán
Az ICT bevezetése befolyásolta a szervezeti változásokat?
igen, erőteljesen - (2) 5 (3) 7
igen, gyengén (1) 3 (4) 10 (3) 7
nem (1) 3 (7) 17 (18) 45
nincs válasz (1) 3    

A termelés és az ICT

Nem látható összefüggés az ICT-részleg léte vagy nem léte és a termelési érték növekedése, illetve csökkenése között, hiszen azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nőtt a termelési érték, pontosan fele-fele arányban van, illetve nincs speciális információs technológiai részleg. Igen csekély azoknak a cégeknek a száma, akiknél csökkent a termelési érték. A válaszolók többsége úgy érzi, mindenképpen fejlődni kell. Még akkor is növekedést válaszoltak, amikor az minimális volt.

A termelési érték növekedését jelző vállalatok többségénél (kétharmaduknál) változott a szervezeti struktúra.

Ismét indokolt a kérdés, mit válaszoltak azok a cégek, ahol még nincs ICT-részleg. Ahol nőtt a termelési érték, nem az ICT bevezetése befolyásolta a termelési érték változását. Ahol pedig nem válaszoltak a kérdésre, úgy gondolták, ilyen titkos adatokat, mint értékek, mutatószámok, pláne termelési értékek, kiadni nem szabad.

(db) %
Termelési értéke 1996-ban magasabb
vagy alacsonyabb volt, mint 1995-ben?
magasabb alacsonyabb azonos nincs válasz
Az ITC bevezetése befolyásolta a szervezeti változásokat?
igen, erőteljesen (4) 10      
igen, gyengén (7) 17     (1) 3
nem (19) 48 (3) 7   (5) 12
nincs válasz       (1) 3

A cégek többségének tevékenysége és csaknem harmaduknak szervezeti struktúrája sem változott. A megkérdezettek több mint fele tevékenységi köre, termékprofilja megtartása mellett szervezeti struktúrát váltott. A tevékenységi kört, termékprofilt váltók, bár számuk igen kicsi, szervezeti struktúrát is váltottak.

(db) %
Termelési értéke 1996-ban magasabb
vagy alacsonyabb volt, mint 1995-ben?
magasabb alacsonyabb azonos
8. Van-e speciális ICT-részleg?
igen (15) 38   (3) 7
nem (15) 38 (3) 7 (4) 10

Azoknál a cégeknél, ahol jelentősen változott a szervezeti struktúra, nem a termékprofil-változás befolyásolta. Ahol nem változott a termékprofil sem, s a szervezeti struktúra sem, nem egyértelmű, hogy az egyik állandósága nem segítette elő a másik változását. Emellett az ICT bevezetése jelentősen csak keveseknél befolyásolta a szervezeti változásokat, akár változott a tevékenységi kör, akár nem. Kismértékben történtek az ICT bevezetése által okozott szervezeti változások. A nemmel válaszolók között valószínűleg ott találjuk az előzőekben már többször említett ICT-vel nem rendelkező 18 céget is. Vagyis nem mondható, hogy az ICT bevezetése és a termékprofil változása között bármiféle összefüggés lenne.

A piaci kapcsolatok és az ICT

A sok beszállítóval dolgozó cégek közül ugyanolyan arányban rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek ICT-részleggel, és ugyanez mondható el a néhány beszállítóval kapcsolatban álló cégekről is. A beszállításokat számítógépen adminisztrálják ugyan, de a megrendelések még papíron történnek. A megrendelésekben nem játszik szerepet a hálózat, azt inkább információszerzésre használják. Nincs elterjedve a hálón keresztüli rendelés, az árajánlatkérés hagyományos módon telefonon vagy postán, illetve faxon történik, a megrendelés pedig levélben.

Vállalatának szállítói egyetlen néhány sok nincs válasz
Használ-e hálózatot? igen nem igen nem igen nem igen nem
belső 1 0 10 1 24 3 0 1
külső 1 0 4 7 10 17 0 1

A cégek túlnyomó többségénél sok beszállító van. Elhanyagolható azoknak a cégeknek a száma, amelyek egy beszállítóval vannak kapcsolatban, ugyanígy a nem válaszolók száma is. E cégek rendelkeznek belső hálózattal. A hálózati alkalmazások és a szállítók száma között nem fedezhető fel összefüggés. A válaszadók döntő többsége használ számítógépet, bár ICT-részlegük nincs. Ha van ICT-részleg, lennie kell számítógépnek is. Azoknál a vállalatoknál, ahol speciális ICT-részleg nincs ugyan, számítógépet a mindennapi munka során azért használnak. A számítógéppark nem nagy, alkalmazása levélírásra, adatok nyilvántartására korlátozódik. Bár van rá példa az egyik esettanulmány szerint, hogy a két géphez a cég külső rendszergazdát alkalmaz.

(db) %
Van-e speciális ICT-részleg? igen nem
Ki akarja-e terjeszteni a hálózati alkalmazások területét?
igen (11) 27 (10) 25
nem (6) 15 (12) 30
  (1) 3  

Azoknál a cégeknél, ahol van ICT, ott nagyobb arányban van hálózat (inkább belső, mint külső). Ahol nincs ICT, ott meglehetősen nagy számban van belső és csak kismértékben külső hálózat. Ha már egy cégnek van ICT-részlege jól fizetett szakemberekkel, azok könnyebben elfogadtatják a külső hálózatot, hiszen megfelelő szakemberekkel könynyebben megoldható a hálózat bevezetése, mint ahol ICT-részleg sincs. A belső hálózat alkalmazása könnyebben sikerülhetett, külső hálózat bevezetésére azonban már nehezebben kerül sor. Az okok között elképzelhető a döntéshozók nem megfelelő informáltsága is a lehetőségekről (például az Internetről).

Az ICT-részlegekkel nem rendelkező cégeknél is van igény a hálózati alkalmazások kifejlesztésére. Ahol sikerült ICT-részleget létrehozni, ott valószínű, hogy a hálózat kiterjesztését is sikerül elérni, vagyis meg tudják értetni a vezetőkkel, hogy szükség van az Internetre. Ahol nem kívánják kiterjeszteni, ott elképzelhető, hogy a lehetséges és szükséges területekre már kiterjed az alkalmazás. Az adminisztráció területén szinte mindenhol számítógépet használnak írógép helyett, a kézi könyvelést is felváltja a gépi. Kevésbé akarják a vezetők alkalmazni, ami részint magyarázható azzal, hogy a számítógéphez nem szokott, azt esetleg alapfokon ismerő és használó vezetők idegenkednek a számítógép további használati lehetőségeinek megismerésétől, másrészt talán egyes cégek még nem látják a jelentőségét a hálózati alkalmazásoknak. Adatfeldolgozásra korlátozódik a felhasználás, a nehézkes kartonrendszer helyett.

Összefoglaló következtetések

A magyar élelmiszeripar stabil. A profil alig változik, a termelt mennyiség nő. Jelentős a termelékenység emelkedése. Az általánosan használt szoftverek mellett megtalálhatók az elektronikus adatbázisok és vezetéstámogató rendszerek is. A nemzetközi elektronikus kapcsolathálózat (Internet, www, p-mail, e-mail) használata vezetői privilégium, és nem a napi munka eszköze a végrehajtók kezében. A minta vállalatai a középvállalati körből kerültek ki. Nem fedezhető fel összefüggés a cég tulajdonformája és tevékenységváltozása között. Összes megkérdezett vállalatunknak sok vevője és sok szállítója van. Valószínű, hogy az ICT bevezetése révén költséget takarítanak meg.

A kutatás egyik legfontosabb kérdésének tűnik, hogy milyen akadályai vannak az ICT bevezetésének. Első helyen az emberi tényezőt kell megemlítenünk. Az interjúkban és kérdőívekben visszatérő motívum a vezetők és az alkalmazottak tartózkodása, sőt tiltakozása és félelme az ICT-tól.

A hatóságok semlegesek az ICT bevezetésével kapcsolatban. A kormányzati szervek nem játszanak szerepet sem az információ megszerzésében, sem az ICT bevezetésében. A cégek mintegy fele külön számítástechnikai osztályt tart fenn. Két közelebbről is megismert cégünknél a vezetőség tiltja az Internet bevezetését.

Az Internet-szolgáltatók által kínált havi néhány ezer forintos előfizetés nagyon hamar megtérül. Akkor miért nem használ a cégek fele külső hálózatot? Nem akarhatja kiterjeszteni a hálózati alkalmazások területét az, akinek még semmi információja nincs a hálózati alkalmazásokról. Aki megismerte, az használni is szeretné, tehát alkalmazná.

A cégek 83 százalékánál az alkalmazottaknak legfeljebb 5 százaléka fér hozzá a www-kapcsolathoz. A vezetők és környezetük használja ezeket a lehetőségeket. Nem állítható, hogy hatékony reklámnak, fontos goodwill-formáló tényezőknek tekintenék a hálózaton való megjelenést.

A cégek kétharmadánál történt valamilyen szervezeti változás. A változás nem az ICT bevezetése miatt történt. Nagyarányú csökkenés látható a hierarchikus szintek, a fehérgallérosok, illetve az osztályok számában. Az idevonatkozó szakirodalom régi állítása (Theodore Roszak: Az információ kultusza; Alvin Toffler: Hatalomváltás [Tudás, gazdaság és erőszak a XXI. század küszöbén], hogy a hierarchikus szintek száma csökken, a piramis lelapul, mert az információszállítókat lehet számítógéppel helyettesíteni.

A külföldi anyacég kapcsolattartása a magyarországi egységekkel a hálózat segítségével történik. A külföldi cégek ugyanazt az infrastruktúrát telepítik Magyarországra, amelyet ők használnak. A több gyárral, kirendeltséggel működő cégek az egymástól nagyobb távolságra levő egységeik közötti információcseréhez ezt a módszert találták jónak. Ha a cégnek van leányvállalata, ak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére