A trükkök mind rafináltabbak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 4. számában (1998. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A gazdasági bűncselekmények számának növekedése és mind változatosabb formáinak terjedése szorosan összefügg a rendszerváltozás körüli jogi és társadalmi elbizonytalanodással. Vannak, akik úgy vélik, az átmenetnek ez az ára, természetes, hogy a piacgazdaságnak (kapitalizmusnak?) vadhajtásai is nőnek. A vélekedés nemcsak cinikus, roppant veszélyes is. Ahogy' náluk bocsánatos bűnnek számít az adócsalás, a hivatal, az állam becsapása, ugyanúgy fellazulhat az erkölcsi érzékünk az ügyeskedés és a bűncselekmény határát súroló ügyek megítélésében is. Az akasztói nagyvállalkozó viselt dolgainak helyi megítélése éppen ezt látszik bizonyítani. Jogerős elrettentő ítéletek alig születnek, viszont naponta szerzünk tudomást újabb és újabb ügyekről, amelyek hőseiről szintúgy kiderül, nem sértették meg a törvényt, csak tudták, hol a hézag, a kiskapu. Ilyenkor egyre többekben támadhat fel a gondolat: vajon miért nem nekik jutott eszükbe...

Pedig hol vannak már az egyszerű olajszőkítési ügyek, amelyekről mindenki tudta, a tüzelőolaj és a gázolaj közti árkülönbség a visszaélések gyökere. Az állam mégis évekig hagyta virágzani az üzletet, százmilliárdokat csorgatva így ki a költségvetésből. Majd a virágzásnak indult feketekereskedelem is megtette a magáét, a 90-es évek első felében az adómentes kávé, a cigaretta, az alkohol ugyancsak milliárdokat mentett ki a közösből a magánszférába. Márkahamisítás, paprikaólmozás, szeszcsempészet - mind tetemes jövedelmet hoz, amíg a tettes le nem bukik. S ha mégis, a főnökök közül alig kerül valaki is az igazságszolgáltatás elé.

Kiss Ernő dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője szerint a gazdasági bűncselekmények mai elkövetőinek szellemi képességei, felkészültsége messze meghaladja az e területen dolgozó rendőrökét. (Ebben - Kiss Ernő szerint - nagyban közrejátszik, hogy a rendszerváltozás idején felszámolták a rendőrség gazdaságvédelmi szolgálatát. Az elvesztett, jól képzett, tapasztalt nyomozókat azóta sem tudták pótolni.)

A trükkök egyre rafináltabbak. Nagyságrendben évek óta az áfa-csalás áll az élen, amelyet leginkább lopott vagy hamisított, esetleg vásárolt személyi igazolvánnyal követnek el. Az alapeset, amikor az igazolványban szereplő névre alapított fiktív vállalkozás nem létező tevékenysége után visszaigényli az áfát, esetleg igénybe vesz különböző támogatásokat. Ezt lehet kombinálni: immár két éve az exporttámogatás megszerzése a legkedveltebb csalási módszer. Egyes adatok szerint 1996-ban például több búzára adtak ki exportengedélyt, mint amennyi egyáltalán termett. Miközben a vagonok - papíron - jöttek-mentek a határon, a csaló cégek visszaigényelték a termelők támogatására szánt milliókat. Tavaly összesen mintegy hárommilliárd forintra rúgott az így okozott kár, 26 büntetőfeljelentést tettek a támogatás jogosulatlan igénybevétele, fiktív cégek fiktív számlái, a vámszabályok megsértése és hasonlók miatt.

Bűnözés és ellenőrzés Már vannak információk arról, hogy a szervezett bűnözés Magyarországon sem csak a szokványos területek iránt érdeklődik. Legújabban például a minőség-ellenőrző, tanúsító intézetek privatizációja keltette fel a kíváncsiságát. Ezek ugyanis szolgáltatásként végzik el a hatóságilag kötelező és nem előírt minőségvizsgálatokat, és tanúsítást is kiadnak róluk. A hírek szerint az illető csoport leginkább a jövedéki termékek kötelező vizsgálatát végző intézetre vetette a szemét.

Csigalassúsággal

Több mint két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az illetékesek megvizsgálják az agrártámogatások rendszerét és szigorúbb szabályozást, illetve ellenőrzést vezessenek be. Az idén várhatóan már az FM agrárintervenciós hivatala ellenőrzi az engedélyek kiadását. S mint a minisztériumban elmondták, a kormány az idén elrendelte az összes eddigi állami támogatás tételes megvizsgálását, s az év végére el kell készülnie az exporttámogatási rendszer teljes, EU-konform átalakítási koncepciójának.

A fiktív cégek prosperitására az idén valószínűleg hervasztóan hat a cégtörvény módosítása is: a cégbíróknak ugyanis joguk lesz a nem működő, mérleget nem készítő cégek bejegyzését akár meg is szüntetni.

Attól azonban nem kell tartani, hogy nem marad joghézag. A jövedéki törvény - bár az elmúlt nyolc évben vagy tízszer módosították, még mindig tartogat rejtett aknákat. Szakértők szerint nagy hiba volt a paprika kivonása a jövedéki törvény hatálya alól, a hamisítások esélye ugyanis ezáltal ismét megnő.

Ha per, úgymond... Győztek a kisbefektetők! A Legfelsőbb Bíróság jogegységi állásfoglalása pontot tett az APEH kontra kisbefektetők ügyére, legalábbis a szövetkezetiüzletrész-vásárlók esetében. ők a megítélt adókedvezmény alapján biztosan megkapják - kamatostól - jogos adó-visszatérítésüket, az APEH fizet. Pedig sokáig úgy tűnt, az APEH biztos nyerő. Az Agrobank ügyben váratlan fordulat következett be: a vádlottak éppenséggel nem ártatlanok, de bűncselekményükre a Legfelsőbb Bíróság fucsamód enyhének tűnő büntetést szabott ki. (Nota bene: az elsőfokú bíróság szerint Kunos Péter és Kovács Mihály teljesen ártatlanok, sőt, példásan okos üzletemberek.) Aztán jött a bűnbánó Lupis, aki maga is elismerte, hogy okiratot hamisított és egyéb könnyelműségeket követett el. Valószínűleg ez volt a veszte, mert így már nem lehetett nem elítélni. Igaz, nem estek túlzásba, kétévi felfüggesztettel és 250 ezer (!) forintos büntetéssel megúszta. A Kordax-VPOP per a másodfokig tudott ez idáig eljutni, mivel a Kordax megfellebbezte a VPOP 11 milliárd forintos követelésről szóló határozatát. Palotás Jánost viszont két nap alatt felmentették az adócsalás vádja alól. A Tocsik-ügy immár szabályos színjátékká szelídült, régen nem kerül az újságok címlapjára. Legutóbb Stadler József kapta meg a magáét, de csak első fokon. Ez ügyben még van egy-két menet. Itt tartunk. A rendőrség nyomoz, az ügyészség feljelentést tesz, a bíróság igazságos ítéletet hirdet. Mint a demokratikus jogállamokban szokás. Az alvilág pedig a maga módján szolgáltat igazságot - magának. Robbant és lő. Az állampolgárok pedig egyre kevésbé értik, mi folyik körülöttük.

Csaló ügynökök

A magas adótartalmú jövedéki termékek (elsősorban az alkohol) feketeforgalmazása mindmáig az egyik legnagyobb jövedelmi forrása a hamisítóknak, csempészeknek s egyéb rovott múltú vagy jelenű társaságoknak. Nyíregyházán például szeszalapanyagot előállító cég halasztott vámfizetésre kért és kapott kedvezményt, majd elmulasztotta befizetni a milliárdos közterhet, miután rövid időn belül hatalmas forgalmat bonyolított le vodkából. Tudni kell, hogy halasztott vámfizetésre csak a legmegbízhatóbb vámfizetők kaphatnak a VPOP-tól engedélyt. Feltétel például a kérelmező cégvezető büntetlen előélete, valamint az, hogy a cégnek ne legyen semmilyen köztartozása, sőt, előtte egy évig rendszeres vámfizetőnek kell lennie. A nyíregyházi szeszipari vállalkozás megfelelt ezeknek a feltételeknek, csak azután tűnt el, hogy irányítóinak egy alkalommal sikerült nagy öszszegű csalást elkövetni. A vodka viszont márkás termékként Győrben tűnt fel - mindenekelőtt a pénzügyőröknek. A győri feldolgozó ellen is eljárás indult, áru hamis megjelölése miatt, bár e cégnél sincs kizárva, hogy az adócsalásban is elmarasztalható.

Milliárdos károk után pitiánernek tűnnek azok a biztosítási ügynökök, akiknek mindössze néhány tízmilliót sikerült összeharácsolni. Az AB-Aegon, a Hungária, a Garancia Biztosító Rt.-nél egyaránt akadtak olyan üzletkötők, akik észrevették a szabályozás réseit. Az üzletszabályzat szerint ugyanis a biztosítási ügynök a megkötött szerződések után azonnal, de legfeljebb egy hónapon belül, megkapja a jutalékot, ami általában az egész évben várható bruttó biztosítási díj összegének 10-20 százaléka. Életbiztosítás esetén 90 százalék is lehet. Nem kellett mást tenni, csak az ismerősök, barátok, szomszédok és a telefonkönyvből kinézettek nevére megkötni a szerződést, a jutalékot felmarkolni, majd bejelenteni: az ügyfél meggondolta magát, és elállt a szerződéstől. A biztosítótársaságok levonták a tanulságot, az újonnan felvett ügynököknek nem fizetnek, csak a befolyt díj arányában, és alaposan megnézik, kit alkalmaznak.

Bizonyára sokan emlékeznek még az adó-ellenőrzési hivatal nevében írt levélre: azt ígérte a pihent agyú csaló, hogy aki befizet 76 ezer forintot a megadott számlaszámra, azt az APEH békén hagyja, és egyéb közterheket sem kell fizetnie. A mézesmadzag ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az viszont azóta sem derült ki, hogy az illető vajon hogyan tett szert a vállalkozók listájára.

Valakitől, valamilyen módon bizonyára megszerezte. A korrupció a gazdasági bűnözés sajátos formája. Jellegzetessége, hogy csak nagyon ritkán derül ki, ugyanis mindkét félnek érdeke, hogy a dolog titokban maradjon. Hogy néha mégis nyilvánosságra kerül egy-egy korrupciós botrány, az általában annak tulajdonítható, hogy létezik egy-egy ellenérdekelt fél, aki információkat szerez és azokat nyilvánosságra hozza. Információink szerint a fővárosban a városházi korrupciós botrányon kívül több önkormányzati vesztegetési és hűtlen kezelési ügyben nyomoz a KBI. Egyes vélemények szerint az önkormányzatok gazdálkodása, illetve általában a közbeszerzés a korrupció melegágya. (Világszerte.) A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a közbeszerzés, a jelentős állami pénzek felhasználása lép majd a véget érő privatizáció helyébe, mint a leginkább korrupcióveszélyes terület.

Vámbűntettek A vám- és pénzügyőrség hatáskörében tavaly 14 ezer 704 bűncselekmény, illetve szabálysértés vált ismertté, 14 ezer 630 személy ellen indítottak eljárást. Az elkövetési érték az 1996-os 33,5 milliárd forintról 1997-ben 47 milliárdra emelkedett. A jogsértésekkel okozott kár 30 százaléka térült meg az eljárások során. A kábítószer-elfogás rekordot ért el a múlt évben, 85 alkalommal összesen 2236 kilogramm tiltott szert találtak és zároltak a vámosok.

A legfelső szférákban

Korrumpálni viszont csak azt lehet, illetve azt szokás, aki döntési helyzetben van. A gazdasági bűnözés ezáltal már átcsúszik a társadalmi-gazdasági elit szférájába, ahol - mint Sárközy Tamás jogászprofesszor állítja - a szereplők nem engedhetik meg maguknak, hogy fiktív céget, hamis papírokat használjanak. A fehérgalléros bűnözők a legjobb ügyvédekkel veszik körül magukat, előre mindent kiszámítva teszik meg lépéseiket. Az ilyen típusú ügyek leggyakrabban a pénzintézeteknél, a pénzügyi ellenőrzési szerveknél, a privatizációban, a biztosítások területén, a környezetvédelemben, illetve a költségvetési és közigazgatási szervezeteknél fordulnak elő. Az elkövető hivatali állásából következően rendelkezik olyan információkkal, amelyeket - döntően mások - bűncselekmény elkövetésénél hasznosíthatnak. Jellemző, hogy a fehérgalléros bűnöző előre kivédi a bizonyíthatóság és a támadhatóság veszélyét, sztárügyvédeket foglalkoztat, szakértőket bíz meg, hogy adott esetben ne induljon ellene eljárás, vagy le legyenek, ne lehessenek bizonyítékok ellene. A fehérgalléros bűnözőkre világszerte, alkalmasint nálunk is jellemző, hogy a politikai elittel általában jó kapcsolatokat ápolnak. Ez viszont szinte intézményesíti a korrupciót. Jó okkal szorgalmazza Magyarországon is a Transparency International - amelynek immár magyar tagozata is van -, hogy szülessen lobbytörvény. Úgy vélik, ezáltal vissza lehetne szorítani a korrupciót, amelynek mértéke nálunk - a közvéleménynél megítélésénél jobb -, az európai átlaghoz képest közepes.

A bűnüldöző szervek úgy vélik, a fehérgalléros bűnözés - mivel működése a gazdasági vállalkozásokhoz hasonló szervezettséget igényel - már nálunk sem válik el a legális tevékenységtől, sőt esetenként szorosan összefonódik azzal. A szervezett bűnözés - a gépkocsilopástól a szexiparig, a kábítószer-csempészettől a pénzmosásig - egyre több helyen ver gyökeret, szerez pozíciókat. Állítólag a legjobb úton haladunk, hogy ez utóbbi kelet-európai központjává váljunk. A legújabban leleplezett 500 millió forintos osztrák pénzmosási ügy ezt éppenséggel nem cáfolja. Az európai országok - bár elismerik, hogy náluk is létezik a szervezett bűnözés és kísérőjelensége, a pénzmosás is - nagyon ritkán lepleznek le egy-egy ilyen ügyet.

A szervezett bűnözés ma már nemzetközi, nem ismer határokat. Kiss Ernő egy tanulmányában írja: "A keleti tömb szétesése és a déli határainknál nemrég véget ért polgárháború miatt nagyszámú külföldi bűnöző érkezett hosszabb-rövidebb időre hazánkba, akik a cégalapítással egy időben tartózkodási engedélyt szereztek vagy névházasságot kötöttek. Ez lehetőséget teremtett a külföldön elkövetett bűncselekményekkel szerzett vagyonok tisztára mosására is, illetve a hazánkban szerzett jövedelmek külföldre juttatására. Kelet-európai szervezett bűnözői csoportok egyes elemei megjelentek Magyarországon, akiket aktív üzleti és bűnöző kapcsolatok fűznek ma is az anyaországhoz." Egy másik rendőrségi vezető nyilatkozatából viszont az derül ki, hogy - bár sokat emlegetjük - Magyarországon még nem alakultak ki a tipikus maffia-szervezetek, amelyek családszerűen működnek, élükön a keresztapával, akinek pozíciója apáról fiúra száll.

Az 1996-97-ben ismertté vált gazdasági jogsértések megoszlása (zárójelben az 1996-os adatok)
Bűncselekménytípus Esetek száma db Elkövetési érték Mrd Ft
csempészet és vámorgazdaság (1581) 2428 (8,0) 21,0
adócsalás (224) 472 (18,1) 17,2
deviza-bűncselekmény (1027) 696 (2,0) 6,7
Forrás: VPOP
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére