A felügyelőbizottság

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

A cég vezetői IV.

Megjelent a Cégvezetés (archív) 4. számában (1998. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A cég jogszerű működése szempontjából fontos kérdés, hogyan érvényesül a társaság belső életének, a vezető tisztségviselők tevékenységének az ellenőrzése. Az operatív vezető funkciók mellett éppen ezért van helye a cég "lelkiismeretét" jelentő felügyelőbizottságnak. A szabályok áttekintése után könnyű belátni, hogy nem csupán gittegyletről van szó.

 

A korábbi szabályozási koncepcióval egyezően, az 1998. június 16-án hatályba lépő új társasági törvény (Gt.) is elkülöníti a társaság működésének belső ellenőrzésére hivatott szervezetet a gazdasági társaságok operatív vezetést ellátó ügyvezető szerveitől. A felügyelőbizottság létrehozása általában a társaság tagjainak akaratától függ. A Gt. alapvetően a társaság alapítóira, tagjaira bízza, hogy amenynyiben szerintük a tagok száma, a cég tevékenységének jelentősége, jellege indokolja, vagy ha egyébként szükségesnek tartják, felügyelőbizottságot hozzanak létre a társasági szerződésben a társaság legfőbb szerve munkájának segítésére. Ennek értelmében a kisebb vagyonnal rendelkező gazdasági társaságoknál is működhet felügyelőbizottság, bár ez inkább a nagyobb vagyonnal rendelkezőkre jellemző.

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni a részvénytársaságoknál. A korlátolt felelősségű társaságok akkor kötelesek erre, ha törzstőkéjük nagyobb ötvenmillió forintnál. Cégformára tekintet nélkül felügyelőbizottságot kell létrehozni annál a társaságnál is, amely éves átlagban kétszáznál több munkavállalót foglalkoztat teljes munkaidőben. Ebben az esetben - a munkavállalói, dolgozói képviselet megvalósulása érdekében - a munkavállalók adják a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát.

Érdemes felhívni a figyelmet a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó változásra. A korábbi szabályozás alacsonyabb, húszmillió forintos törzstőkéhez, illetve huszonöt fős taglétszámhoz kötötte a felügyelőbizottság kötelező megalakítását. Az új társasági törvény ezt csak a törzstőke nagyságához köti, függetlenül a társaság tagjainak számától. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál ezzel szemben kizárólag az alkalmazotti létszám miatt kell felügyelőbizottságot működtetni, minden egyéb körülmény érdektelen ebből a szempontból.

Feladatkör

A felügyelőbizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének belső ellenőrzése a társaság legfőbb szerve - közkereseti és betéti társaságnál a tagok gyűlése, közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés - részére. Ebből következően a felügyelőbizottság tagjait - az alapítás kivételével - mindig a társaság legfőbb szerve választja meg.

A társaság ügyvezetésének ellenőrzése kapcsán a felügyelőbizottság felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől (üzletvezetésre jogosult tag, igazgató, ügyvezető, az igazgatóság tagjai), illetve a vezető állású munkavállalóktól, valamint megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait.

A felügyelőbizottságnak meg kell vizsgálnia a gazdasági társaság legfőbb szervének napirendjén szereplő, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, hogy véleményt adhasson a legfőbb szerv részére. A felügyelőbizottsági vélemény ugyan nem köti a legfőbb szervet a döntéshozatal során, a számviteli törvény szerinti éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról azonban csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének ismeretében hozhat határozatot.

Jogosultságok

A felügyelőbizottság - az ügyvezetést ellenőrző feladatai teljesítésével összefüggésben - jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, s javaslatot tehet annak napirendi pontjára. A rendkívüli ülés összehívásának feltétele, hogy az ügyvezetés döntése, tevékenysége a társasági törvénybe vagy egyéb jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a társaság legfőbb szervének határozatába ütközzön, vagy egyébként sértse a társaság, a társaság tagjainak, részvényeseinek érdekeit.

A felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a társaság legfőbb szervének ülésein, a gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket azonban üzleti titokként kötelesek megőrizni.

Átruházott jogkörök

A felügyelőbizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének belső ellenőrzése. Emiatt az ügyvezetés és az ellenőrzés személyileg, szervezetileg és funkcionálisan is elkülönül egymástól a gazdasági társaságokon belül. Mindkét szervezetet a társaság legfőbb szerve választja meg. A felügyelőbizottság és az ügyvezetés is a legfőbb szervnek tartozik felelősséggel. A részvénytársaságnál és a korlátolt felelősségű társaságnál az új törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy a részvényesek, a tagok az alapító okiratban (alapszabályban) vagy a társasági szerződésben a felügyelőbizottságra ruházzák a legfőbb szerv hatáskörének egy részét. E jogi lehetőség kihasználása bizonyos mértékig a felügyelőbizottságnak az ügyvezetés fölé rendelését eredményezi.

A hatáskör-átruházásra kizárólag a törvényben taxatív módon felsorolt esetekben van lehetőség. Erre tekintettel a felügyelőbizottság dönthet a következő személyi kérdésekben: az igazgatósági tagok, az ügyvezetők megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása. Ezen túlmenően a felügyelőbizottság hatáskörébe utalható az alapító okiratban (alapszabályban), illetve a társasági szerződésben konkrétan meghatározott - általában értékhatárhoz vagy speciális tárgyhoz kötött - jogügyletek előzetes jóváhagyása. Amennyiben a felügyelőbizottság a meghatározott jogügylet jóváhagyását megtagadja, az ügyvezetők, az igazgatósági tagok összehívhatják a társaság legfőbb szervének ülését, amelyen a legfőbb szerv háromnegyedes szótöbbséggel határozhat a jogügylet jóváhagyásáról a felügyelőbizottság döntése ellenében.

A felügyelőbizottságnak a legfőbb szerv ülésén be kell számolnia az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, intézkedéseiről.

A felügyelőbizottság létrejötte

A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb tizenöt természetes személyből álló testület. A felügyelőbizottság létrehozásáról, tagjainak számáról, valamint a tagok kijelöléséről a társaság alapításakor a társasági szerződésben, az alapító okiratban, az alapszabályban kell rendelkezni.

Az alapítást követően a tagok megválasztása - a munkavállalói részvétel kivételével - a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik.

Összeférhetetlenség A vezető tisztségviselőkhöz hasonlóan a felügyelőbizottsági tagokkal szemben is érvényesülnek összeférhetetlenségi előírások. Bármely összeférhetetlenségi ok bekövetkezése a felügyelőbizottsági tagság megszűnésével jár. A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséig nem lehet felügyelőbizottsági tag, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Az ítélet hatálya alatt - az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban - nem választható felügyelőbizottsági taggá, akit jogerős bírói ítélettel eltiltottak valamely foglalkozástól. A munkavállalói képviselet kivételével a társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelőbizottság tagjává. A felügyelőbizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, s nem vállalhat felügyelőbizottsági tagságot a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató másik gazdasági társaságban, kivéve ha ezt az érintett cég társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya lehetővé teszi, vagy ha ehhez a társaság legfőbb szerve hozzájárul. A felügyelőbizottsági tag és közeli hozzátartozója nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha ezt a társasági szerződés megengedi. A felügyelőbizottsági tag és közeli hozzátartozója nem választható meg ugyanannál a társaságnál vezető tisztségviselővé. E gazdasági jellegű összeférhetetlenségi szabályok megszegése kártérítési felelősséget von maga után. Az ezzel kapcsolatos igényt a kár bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. A felügyelőbizottsági taggá választott személy - az előbb tárgyalt gazdasági összeférhetetlenséget kivéve - korlátozás nélkül tagja lehet több gazdasági társaság felügyelőbizottságának is, az új tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül azonban írásban tájékoztatnia kell azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelőbizottsági tag.

Dolgozói részvétel

Ha a gazdasági társaságnál a társasági törvény előírása értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók létszáma miatt kötelező felügyelőbizottságot működtetni, a munkavállalók maguk közül választják meg a tagok egyharmadát. (Az egyharmadot tört szám esetén a munkavállalókra kedvezőbb módon kell kiszámítani.) A munkavállalói képviselőnek a gazdasági társasággal munkaviszonyban kell állnia.

A munkavállalók felügyelőbizottsági tagsága alapvetően az ügyvezetés ellenőrzésében biztosít dolgozói részvételt, ha azonban a felügyelőbizottság (hatáskör-átruházás folytán) ügydöntő hatáskört is kap, a munkavállaló a felügyelőbizottság útján részt vehet bizonyos döntések meghozatalában is.

A dolgozói részvétel csak az éves átlagban kétszáz főnél több, teljes munkaidős munkavállalót foglalkoztató cégek felügyelőbizottságaiban kötelező. Minthogy a foglalkoztatotti létszám éves átlaga az újonnan alapított társaságoknál természetesen csak egy év után állapítható meg, nincs akadálya annak, hogy - ha egyértelműen kétszáz főnél magasabb létszámmal indul a vállalkozás - a dolgozók már az első évben felügyelőbizottsági tagokat válasszanak.

Új szabály, hogy az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál - ha a jogelőd szervezet felügyelőbizottságában nem volt jelen a dolgozói képviselet, de annak feltételei fennálltak, az átalakulással létrejött gazdasági társaságban már a társasági szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban biztosítani kell a dolgozói részvételt.

A munkavállalói küldötteket a többi felügyelőbizottsági taggal azonos jogok illetik meg, s azonos kötelezettségek terhelik. Az egyhangúlag kialakított, ám a döntéshozatal során kisebbségben maradt munkavállalói véleményt ismertetni kell. Ennek másik oldala, hogy a felügyelőbizottságban részt vevő munkavállaló - az üzleti titkok kivételével - az üzemi tanácson keresztül tájékoztatja a munkavállalók közösségét a bizottság döntéseiről, tevékenységéről.

A munkavállalói képviselőket az üzemi tanács jelöli a társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után (a Munka Törvénykönyve értelmében a kétszáz főt meghaladó létszámú munkáltatóknál kötelező az üzemi tanács működtetése), ám ők csak a társaság legfőbb szervének döntése alapján válhatnak bizottsági tagokká. A legfőbb szerv persze köteles az üzemi tanács által jelölt személyeket a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve ha a jelölttel szemben a törvényben szabályozott kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben új jelölést kell kérni.

Mandátum

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony, a vezető tisztségviselők jogviszonyához hasonlóan, sajátos polgári jogi megbízási jogviszonynak tekinthető, amely a megbízási jogviszony kétoldalú jogügyleti jellegére tekintettel - az érintett személy általi elfogadással jön létre. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra - a Gt. által nem szabályozott kérdésekben - a Ptk. vonatkozó szabályai (474-483. §) az irányadók.

A felügyelőbizottsági tagokat mindig határozott időre, legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) nem rendelkezik a megbízás időtartamáról, a felügyelőbizottság tagjait öt évre kell megválasztottnak tekinteni, kivéve ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. A felügyelőbizottsági tagok megbízatása időtartamának nem kell feltétlenül igazodnia a vezető tisztségviselőkéhez.

A határozott idejű mandátum nem akadálya annak, hogy a legfőbb szerv a megbízatás lejártát megelőzően bármikor visszahívja, illetve hogy a megbízatás lejártát követően újraválassza a tagot.

Díjazás

A felügyelőbizottsági tagot - ha ezt törvény nem zárja ki - díjazásban lehet részesíteni. A díjazás kérdéséről a társaság legfőbb szerve dönt. A felszámolási eljárás tartama alatt azonban nem kaphat díjat egyetlen felügyelőbizottsági tag sem.

A tagság megszűnése

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésének esetei a következők: a megbízás időtartamának lejárta, a visszahívás, a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezése, a lemondás, az elhalálozás. A megszűnési okok közül a lemondáshoz kell néhány megjegyzést fűzni. Tekintettel arra, hogy a fent hivatkozottak értelmében a társaság legfőbb szerve bármikor visszahívhatja a felügyelőbizottsági tagot, a társasági törvény a tag számára is lehetőséget nyújt arra, hogy bármikor lemondjon a megbízatásáról. Ha a lemondás nem érinti a táraság működőképességét - például ha a nyolc-kilenc tagú bizottság egy tagja mond le -, a lemondás a közléssel hatályossá válik. Abban az esetben azonban, ha a társaság működőképessége megkívánja, a lemondás csak a bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, annak érdekében, hogy a társaság legfőbb szerve gondoskodni tudjon az új felügyelőbizottsági tag megválasztásáról. Amennyiben ennél korábban sikerül új tagot választani, a lemondás az új tag megválasztásával hatályossá válik. Addig azonban a lemondott tag köteles részt venni a halaszthatatlan döntések meghozatalában és intézkedések megítélésében.

A munkavállalói küldött felügyelőbizottsági tagsága a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A munkavállalói küldött visszahívására csak az üzemi tanács javaslata alapján kerülhet sor, kivéve ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget az új tagra vonatkozó javaslattételi kötelezettségének.

Működési szabályok

A felügyelőbizottság 3-15 tagból álló testület. Kizárólag természetes személyekből állhat, akik csak személyesen vehetnek részt a bizottság tevékenységében. A felügyelőbizottság tagjait e minőségükben sem a társaság tagjai, sem a munkáltatóik nem utasíthatják.

A felügyelőbizottság testületként jár el. A felügyelőbizottság a törvény keretein belül maga határozza meg az ügyrendjét, amelyet azonban a társaság legfőbb szerve hagy jóvá. A felügyelőbizottság saját tagjai közül elnököt, szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ. Az elnökhelyettesi tisztség létrehozását akár a társasági szerződés, akár a felügyelőbizottság ügyrendje előírhatja.

A testületi jelleg nem akadálya annak, hogy egy vagy több tag önállóan lásson el ellenőrzési feladatokat, illetve hogy a felügyelőbizottság állandó jelleggel megossza a tennivalókat a tagjai között. A megosztás csupán célszerűségi intézkedés, amely nem érinti a felügyelőbizottsági tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést kiterjessze más, a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre.

Felügyelőbizottsági tagok felelőssége

A felügyelőbizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének belső ellenőrzése. Ebből következően a felügyelőbizottsági tagok nem az ügyvezetés egyes konkrét döntéseiért, hanem az ellenőrzési tevékenységükért tartoznak felelősséggel a társasággal szemben.

A felügyelőbizottság a társasági és a polgári jog szabályai szerint az ilyen feladatot ellátó személyektől elvárható gondossággal köteles teljesíteni az ellenőrzési kötelezettségét. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettség felróható megszegésével okozott kárért.

Farkas Gabriella
FANTÁZIA Korlátolt Felelősségű Társaság Felügyelőbizottságának ügyrendje A FANTÁZIA Korlátolt Felelősségű Társaság Felügyelőbizottsága a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 34. §-ának (4) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján az ügyrendjét a következők szerint állapítja meg:

1. A Felügyelőbizottság szervezete

  • A FANTÁZIA Kft. Felügyelőbizottsága 9 tagból álló testület. A Felügyelőbizottság tagjait a társaság alapításakor a tagok a társasági szerződésben jelölték ki. Ezt követően a felügyelőbizottsági tagokat a társaság taggyűlése választja.
  • A Felügyelőbizottság 9 tagja közül 3 tag a munkavállalók képviselője, akiket a Kft.-nél működő szakszervezetek előzetes véleménye alapján az Üzemi Tanács jelöl ki a munkavállalók sorából.
  • A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök személyére bármely felügyelőbizottsági tag javaslatot tehet. Az elnöki megbízatás megszűnését követően a tagok kötelesek 15 napon belül új elnököt választani.

2. A felügyelőbizottsági tagok megbízatása

  • A felügyelőbizottsági tagok megbízatása határozott időre szól. A társaság alapításakor a társasági szerződésben kijelölt tagok megbízatása három évre, ezt követően a taggyűlés által megválasztott tagok megbízatása 5 évre szól.
  • A felügyelőbizottsági tag a megbízatása lejártát követően újraválasztható. Megbízatása lejártát megelőzően a taggyűlés által visszahívható, illetve tagságáról maga is lemondhat.
  • Megszűnik a felügyelőbizottsági tagság továbbá:
  • a tag elhalálozásával,
  • a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével,
  • dolgozói képviselő tag munkaviszonyának megszűnésével.
  • Amennyiben a lemondás nem érinti a társaság működőképességét, a lemondás a közléssel válik hatályossá. Abban az esetben, ha a társaság működőképessége megkívánja, a lemondás csak a bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, hogy a taggyűlés ez idő alatt új tagot választhasson. Ha a taggyűlés hatvan napon belül gondoskodik a felügyelőbizottsági tag megválasztásáról, a lemondás az új tag megválasztásával hatályossá válik. u A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelőbizottság tagja a halaszthatatlan döntések meghozatalában, a halaszthatatlan intézkedések meghozatalában köteles részt venni. u A lemondást a Felügyelőbizottság Elnökének írásban kell bejelenteni.

3. A Felügyelőbizottság működése

  • A Felügyelőbizottság testületként jár el. A Gt. 31. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a taggyűlést megelőzően, egyébként szükség szerint tartja üléseit. Határozatait a tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. A testület ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada, azaz legalább 6 tag jelen van.
  • Bármely tag kérésére az Elnök titkos szavazást rendelhet el.
  • A Felügyelőbizottság üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. A tagoknak szóló, az ülés napirendjét is tartalmazó írásos meghívót az esetleges előterjesztések anyagával együtt az Elnök az ülést megelőzően legalább 5 nappal köteles a tagok részére postán, telefaxon megküldeni. A következő ülések napirendjét a Felügyelőbizottság, ennek hiányában, vagy sürgős esetben az Elnök állapítja meg. Az ülés napirendjére bármely tag javaslatot tehet írásban, az ülés előtt 8 nappal.
  • Bármely tag rendkívüli ülés összehívását kérheti az Elnöktől írásban, az ok és a cél megjelölésével. Az Elnök a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az ülés harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök e kötelezettségét nem teljesíti, a kezdeményező tag maga jogosult az ülés összehívására.
  • Ha a bizottság tagjainak száma a társasági szerződésben meghatározott 9 fő alá csökken, illetve ha elnök hiányában nincs, aki az ülést összehívja, az ügyvezetés köteles összehívni a taggyűlést az új tagok megválasztása, a rendeltetésszerű működés helyreállítása érdekében.
  • A Felügyelőbizottság szakértőket hívhat meg az üléseire, illetve meghívhatja a társaság könyvvizsgálóját is.
  • A Felügyelőbizottság üléseiről 5 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők névsorát, a fontosabb hozzászólásokat, a döntéseket, a szavazati arányokat, a kisebbség ellenvéleményét.
  • Bármely tag kérheti a taggyűlésen elhangzott tény, vélemény jegyzőkönyvezését.
  • Az Elnök a hitelesítést követően köteles megküldeni a tagok részére a jegyzőkönyvet.
  • Ha a munkavállalói vélemény kisebbségben marad, a többségi véleménytől egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a taggyűlésen az Elnök ismerteti.

4. A Felügyelőbizottság feladata, hatásköre, a tagok jogosítványai

  • A Felügyelőbizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését (ügymenet, pénz- és hitelgazdálkodás, gazdasági kapcsolatok, eredményesség, ügyviteli kérdések) a taggyűlés számára a hatályos jogszabályok, a társasági szerződés, valamint a taggyűlés határozatai alapján.
  • Az ügyvezetés ellenőrzése kapcsán felvilágosítást kérhet az ügyvezetőktől, a társaság vezető állású munkavállalóitól, megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait, felügyelete alá vonhatja a társaság belső ellenőrzését, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet.
  • Köteles megvizsgálni a Kft. taggyűlésének napirendjén szereplő, a taggyűlés hatáskörébe tartozó lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, s arról véleményt nyilvánítani a taggyűlésnek. A Felügyelőbizottság véleménye a taggyűlést nem köti.
  • Az éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Felügyelőbizottság írásbeli jelentést köteles készíteni a taggyűlésnek.
  • Amennyiben a Felügyelőbizottság jogszabályba, társasági szerződésbe, taggyűlési határozatba ütköző magatartást, mulasztást észlel, haladéktalanul jelenteni köteles a taggyűlésnek.
  • Amennyiben a taggyűlés a Felügyelőbizottságra ruházza át a Gt. 33. §-a alapján meghatározott hatásköreit, ezekben a Felügyelőbizottság dönt. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, intézkedéseiről az Elnök köteles beszámolni a taggyűlésen.
  • A Bizottság döntése alapján egyes ellenőrzési feladatokat egy vagy több kijelölt tag láthat el eseti vagy állandó jelleggel.

5. Záró rendelkezések

Az Elnök jóváhagyás végett köteles a társaság taggyűlése elé terjeszteni a Felügyelőbizottság ügyrendjét.

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére