Megszűnnek a fantomcégek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Hamarosan tovatűnhetnek azok a daliás idők, amikor a cégbíróság előtti hosszú sorban barátságok szövődhettek, átmeneti érdekközösségek alakulhattak. A tavaly év végén elfogadott új gazdasági társasági törvénnyel párhuzamosan - az ígéretek szerint - megszűnik a sorban állás, a gyorsított eljárásra számító cégtulajdonosoknak vidéki cégbíróságokhoz sem kell fordulniuk.

 

A parlament az elmúlt év decemberében szinte csont nélkül fogadta el a gazdasági társasági törvényt. Az új rendelkezések ez év június 30-tól hatályosak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a cégeknek meg kellene rohamozniuk a cégbíróságokat, ugyanis az új követelmények érvényesítésére többnyire két év haladékot ad a törvény.

Éppen tíz évet élt a most alapos fazonigazításon átesett gazdasági társasági törvény, ami - bár számos hibát hordozott, és mostanra túl is haladta az idő - kellő törvényi hátteret adott az éledező piacgazdaságnak, egyik fontos pilléréül szolgált az üzleti életnek, a pénz- és tőkepiac kibontakozásának. A módosítás szükségszerű volt, hiszen így a hazai szabályozás végre harmonizálhat az Európai Unió normáival, határainkon belül pedig összhangba kerülhet a számviteli, az értékpapír- és a tőzsdetörvénnyel. A jogalkotók a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének emelkedését is várják az új, szigorúbb szabályozástól.

Fazonigazítás után

Az egyik legfontosabb és a vállalkozókat anyagilag leginkább érzékenyen érintő változás, hogy korlátolt felelősségű társaságot a jelenlegi egymillió forintos törzstőke helyett csak hárommilliós vagyonnal lehet alapítani. A részvénytársaságok esetében a tízmilliós alaptőkét minimum a kétszeresére kell kiegészíteni. A vagyonon belül megkövetelt készpénzhányadnak legalább a harminc százalékot el kell érnie: az rt.-knél viszont a legkisebb összeg nem lehet kevesebb tízmillió forintnál. A már működő társaságoknak a feltőkesítésre két év haladékot ad a törvény.

Az új szabályozásnak köszönhetően szegényebb lesz a magyar gazdasági élet egy cégformával, ugyanis a piacosodó gazdaság előfutárainak, a gazdasági munkaközösségeknek - melyekből jelenleg körülbelül tízezer lehet az országban - meg vannak számlálva a napjaik. Két éven belül el kell dönteniük, hogy közkereseti társaságként jelölik-e meg magukat (ehhez a társasági szerződést kell módosítani), vagy átalakulnak más céggé, elsősorban betéti társasággá.

A jövőben - ez is az új szabályozás része - a közhasznú társaságok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá. Ezzel kívánják a törvényalkotók megakadályozni, hogy az állami és önkormányzati pénzből létrehozott társaságok vagyona átcsússzon a magánszférába. A törvény két év kivárással kívánja megkövetelni ezt a kitételt.

A vezetői posztok halmozói a jövőben korlátozásra számíthatnak: azoknak, akik háromnál több ügyvezetői, igazgatósági tagsági pozíciót vállaltak, meg kell válniuk fölös megbízatásuktól. Mivel azonban az ilyen megbízás általában öt évre szól, csak a határidő lejártakor szükséges az önmegtartóztatást érvényesíteniük.

Korábban gyakori témája volt a gazdasági pereknek, hogy - főként a kft.-kben - a tagok kizárták egymást. Az új szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonosok kizárással rendezzék vitájukat, sem azt, hogy az egyik tag eltávolítsa a másikat, sem azt, hogy a törzstőke 75 százaléka feletti többséggel rendelkező társtulajdonost kizárják. A tagok csak kezdeményezhetik ezt, s a bíróság dönt erről - gyorsított eljárásban.

Az úgynevezett előtársaság új intézménye lesz a hazai társasági jognak. A német gyakorlatból átvett megoldás arra az időre szól, amíg a társaságot ténylegesen be nem jegyzik. A társasági szerződés cégbírósági benyújtását követően üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathatnak ezek az előcégek. Az előtársaságokra is vonatkoznak a számviteli törvény előírásai, tehát beszámolót kell készíteniük, s a gazdasági társaságokhoz hasonló adókötelezettség is terheli őket. A külföldi cégek magyarországi fióktelepei viszont csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha a bejegyzésük ténylegesen megtörtént a cégbíróságon. Így nyilvánvalóan az adókötelezettségük is csak ettől az időponttól áll fenn.

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával párhuzamosan érdemi változások születtek a cégbejegyzést, cégnyilvántartást érintően is. Az egyik legfontosabb, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező cégeket - betéti és közkereseti társaságokat - június közepétől a cégbíróságoknak harminc napon belül be kell jegyezniük a cégjegyzékbe. Ugyanez a határidő a jogi személyiségek - részvénytársaságok, kft.-k - esetében hatvan nap. A bíróság elnöke nyolc nappal megtoldhatja a határidőt, ám ennek lejártát követően, azaz a 39., illetve a 69. napon a társaságot bejegyzettnek kell tekinteni. Vagyis, ha a bíróságok késlekednek a bejegyzéssel, akkor automatikusan létrejönnek a cégek, s megkezdhetik az alapító okiratukban szereplő tevékenységi körök szerinti működésüket.

Szűkre szabott határidők

A viszonylag szűkre szabott határidő komoly feladat elé állítja a cégbíróságokat, amelyek korábban igen tekintélyes ügyhátralékot halmoztak fel. Még a közelmúltban sem számított ritkaságnak, hogy egy-egy bejegyzésre akár hónapokat is kellett várniuk a cégalapítóknak. A budapesti cégbíróságra hárulnak a legnagyobb feladatok, a hivatal még nem is olyan régen több mint 120 ezer elintézetlen ügyet görgetett maga előtt. Ezért is fordult elő olyan gyakran, hogy a fővárosi vállalkozók vidéki telephelyet jelöltek meg központjukként, így kívánták mentesíteni magukat a hosszas sorállás, az elhúzódó ügyintézés kellemetlenségétől. Tavaly a kormány műsoron kívüli segítségével - a költségvetési forrásokat további 90 millió forinttal toldották meg - a fővárosi cégbíróságnak sikerült ledolgoznia a hátralék felét, így tavaly év végére már „csak" valamivel több, mint 60 ezer elintézetlen ügy volt. Ez év júniusáig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által jóváhagyott 78 millió forint plusztámogatással próbálnak a még meglévő aktahátralékkal megbirkózni.

Nyilvánvalóan megkönnyíti majd a bejegyzést a jövőben az úgynevezett egyablakos rendszer, aminek lényege, hogy a társaságok alapítóinak nem kell egyik hatóságtól a másikig szaladgálniuk a szükséges igazolások, dokumentumok beszerzéséért, hanem mindent egy helyen, a cégbíróságon tudnak elintézni. A márciusban tartott főpróbán mindenesetre sikeresen mutatkozott be az új számítógépes rendszer, aminek fontos szerepe lesz az összehangolt adatszolgáltatás lebonyolításában. A leendő cégtulajdonosoknak csak a kamarai tagságról szóló igazolást kell maguknak beszerezniük, az adó-, KSH- és társadalombiztosítási számot az új informatikai rendszer segítségével szerzi be a cégbíróság. (Egyelőre a gazdasági kamarák kimaradnak a számítógépes kapcsolatból. Bár ők úgy gondolják, hogy hálózatuk alkalmas az együttműködésre, az Igazságügyi Minisztérium megítélése szerint most még nem mindegyik kamarai egység alkalmas arra, hogy kapcsolódjék a rendszerhez. A későbbiekben azonban nem lesz akadálya annak, hogy a kamarai igazolás is számítógépen jusson el a cégbíróságokhoz.)

A számítógépes adategyeztető rendszer bevezetésétől nem lebecsülendő eredményt is várnak a szakemberek, mégpedig azt, hogy visszaesik a fiktív cégek s egyúttal a feketegazdaság aránya. Egyes becslések szerint ma az összes bejegyzett cég egyötödének kitalált vagy nem élő személy a tulajdonosa.

Ugyanez az arány Nyugat-Európában alig egy-két százalék. Az új módszerrel könnyebben kiszűrhetik a halott személyek, csecsemők nevével vagy ötletszerűen választott névvel beadott kérelmeket, s hamarabb kiderül, ha valakinek nincs meg az összes szükséges irata. A fantomcégek alapítóinak várhatóan a szigorúbb szabályozás is elveszi a kedvét: például ha egy cég nem tart közgyűlést, nem adja be a mérlegét a cégbírósághoz, másodszori felszólítás után automatikusan törölhető a cégjegyzékből.

A cégbejegyzési kérelmezésben egy darabig még biztosan nélkülözhetetlen lesz a jól bevált űrlap, ám a későbbiekben számíthatunk arra, hogy a számítógép átveszi a főszerepet. Nincs is olyan távol az az idő, hogy elég lesz lenyomni néhány gombot az otthoni számítógépünkön, és máris mehet az ügyintézés.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére