Külföldi vállalkozások Magyarországon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Külföldi befektetési formák

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) több lényeges változást hozott a társasági jogban. A külföldiek magyarországi befektetéseit azonban e változások kevéssé érintik, megmaradt az az alapelv, hogy mind a kizárólagosan külföldiek által alapított, mind pedig a külföldi részvétellel létrejött társaságok azonos elbírálás alá esnek a csak belföldiek által létrehozott cégekkel. Inkább csak formai, jogtechnikai változásnak tekinthető, hogy a június 15-éig hatályos régi Gt., az 1988. évi VI. törvény és a külföldiek befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény átfedései, párhuzamosságai megszűnnek, és a továbbiakban a külföldi részvétellel működő társaságokra vonatkozó speciális szabályok kizárólag a külföldiek befektetéseiről szóló törvényben találhatók meg.

Fogalmak

Ki a külföldi?

Mielőtt a külföldiek befektetéseinek szabályait részletekbe menően vizsgálnánk, szükséges a legfontosabb fogalmakat meghatároznunk. Külföldinek minősülnek azok, akiket a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak. A devizáról szóló 1995. évi XCV. tv. 3. § 2. pontja értelmében devizakülföldi:

  • a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni;
  • a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van;
  • a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét;
  • a devizakülföldi belföldön lévő képviselete, továbbá képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi;
  • a vámszabad területi társaság, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá azok a társaságok, amelyeknek a pénzügyminiszter a vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket biztosított.

Befektetési formák

Külföldiek magyarországi befektetése alatt értendő a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a külföldi által alapított gazdasági társaság és gazdasági társaságban részesedésnek külföldi által történő megszerzése.

A külföldiek Magyarországon a Gt. szerinti valamennyi társasági formát létrehozhatják, alapításukban részt vehetnek és azok bármelyikében részesedést szerezhetnek. Ezeken kívül azonban csak külföldi székhelyű vállalkozásuk magyarországi fióktelepeként indíthatnak vállalkozást.

Alapelvi jelentőségű tétel, hogy e befektetések teljes védelmet és biztonságot élveznek, ami megnyilvánul abban, hogy a külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell, méghozzá a befektetés pénznemében.

Külföldi részvétellel működő társaság törvény kizáró vagy korlátozó rendelkezése hiányában bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható. Ha jogszabály valamely tevékenységhez hatósági engedélyt ír elő a magyar gazdálkodó szervezetek számára, az engedélyt a külföldi társaságnak is meg kell szereznie. Az alapításhoz devizahatósági engedélyre nincsen szükség. Az apport, továbbá a mellékszolgáltatás behozatalára külkereskedelmi áruforgalmi szabályok az irányadók.

Működési feltételek

A külföldi részvétellel működő társaságok a működési feltételeket illetően a kizárólag belföldiek tulajdonában lévő társaságokkal mindenben egy tekintet alá esnek. Megmutatkozik ez abban, hogy kötelesek társasági adót fizetni, s mindazon kedvezmények igénybevételére jogosultak, amelyekre más belföldi társaságok. Beruházásaik után az általános forgalmi adó száz százalékát visszaigényelhetik. Társasági szerződésben meghatározott gazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlanra vonatkozóan - a termőföld és védett természeti terület kivételével - tulajdonjogot, továbbá más jogot szerezhetnek, s vagyontárgyaikkal a magyar jogszabályok adta keretek között szabadon rendelkezhetnek.

Piaci magatartásukra és árképzésükre a magyar versenytörvény és az árak megállapításáról szóló törvény szabályai az irányadók. Külkereskedelmi, nagy- és kiskereskedelmi tevékenységükre, valamint termékeik, szolgáltatásaik minőségére vonatkozóan is a magyar jogszabályokat kell követniük és alkalmazniuk, csakúgy mint számvitelükben, mérlegkészítésükben, statisztikai adatszolgáltatásukban. Munkavállalóik esetében a magyar társadalombiztosítási és munkajogi szabályokat kell alkalmazniuk, tartós fizetésképtelenségükkor pedig a magyar szabályok szerint van helye velük szemben felszámolásnak.

A társaságok vagyonát forintban kell kifejezni és üzleti könyveit forintban kell vezetni. A külföldi befektető által szolgáltatott apport értékét pedig a külföldi székhelye szerinti pénznem alapján kell forintban nyilvántartani.

A társaságoknak a külföldi taggal szemben a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeikért a bankok a szokásos bankügyleti feltételek mellett vállalhatnak garanciát. A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitáiban mind belföldi, mind külföldi rendes vagy választottbíróság eljárhat, az alapítók ilyen irányú kikötése esetén.

Nem alkalmazhatók viszont ezekre a társaságokra a gazdasági tevékenységükkel összefüggő azok a nem polgári jogi tartalmú rendelkezések, amelyek kizárólag az állami gazdálkodó szervezetekre és szövetkezetekre vonatkoznak.

Vámszabad területi társaságok

Külföldi által vagy külföldi részvétellel gazdasági társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi az általános szabályok szerint részesedést szerezhet. A vámszabad terület a vám- és devizajogszabályok, valamint - az alább ismertetett megszorításokkal - a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabad területi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ezért a vámszabad területi társaságra nem vonatkoznak az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó szabályok.

Külkereskedelmi vonatkozású megszorítás, hogy a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságokra is kiterjednek. A vámszabad területi társaság az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amelyekre a Magyar Köztársaságnak - a kivitt vagy behozott áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó - nemzetközi szerződése van.

A vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez be kell csatolnia a vámszervezet központi szervének határozatát arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították. A társaság a vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról nyolc napon belül köteles értesíteni a cégbíróságot és a devizahatóságot az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével.

A vámszabad területi társaság a könyveit - hacsak a pénzügyminiszter el nem rendelte egyes számlák forintban vezetését és a mérleg forintban készítését - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.

Gazdasági társaságok

A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok alapítására a Gt. általános szabályai vonatkoznak, ezért ezekre részletesen nem térünk ki, felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra, hogy 1998/3. számunkban ismertettük a júniusban hatályba lépő új Gt. legfontosabb előírásait.

Részesedés szerzése már működő társaságban

Közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás nem forgalomképes, ezért átruházás tárgya nem lehet. Ilyen, már működő társaságokba ezért csak belépni lehet, mégpedig úgy, hogy a belépni kívánó külföldi tag is teljesít valamilyen vagyoni hozzájárulást.

Hasonló a helyzet a közös vállalatnál, ahol a belépés módja a csatlakozás. A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács határoz, megállapítva egyúttal a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét. A csatlakozó tag felel a vállalatnak a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért, hacsak felelősségét a csatlakozáskor az igazgatótanácshoz intézett nyilatkozatával nem korlátozta; ennek elfogadása esetén csak vagyoni hozzájárulásával felel a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért.

Korlátolt felelősségű társaságnál a részesedés szerzésének két útja kínálkozik: valamelyik tag üzletrészének megvásárlása vagy részvétel a társaság törzstőkéjének emelésében. Ugyanezek az alternatívái vannak a részvénytársaságban tulajdoni részesedést szerezni szándékozó külföldinek, azzal a különbséggel, hogy üzletrész helyett a részvényt kell megvásárolnia. Fontos újdonság, hogy a Gt. eltörölte a korábbi törvényben meglévő diszkriminációt, s ezentúl külföldi is szerezhet bemutatóra szóló részvényt.

Konszernjogi szabályok

A korábbi törvény kizárólag a részvénytársaságokban való befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozóan tartalmazott előírásokat. A Gt. ezt kiterjeszti a korlátolt felelősségű társaságra is, és pontosabb útmutatást ad arra nézve is, hogy ki kerülhet uralkodói pozícióba. A korábbi szövegből ugyanis többnyire azt a következtetést vonták le, hogy mind uralkodó, mind ellenőrzött társaság csak belföldi részvénytársaság lehetett. E vélemény korántsem volt egységes, hiszen sokan osztották azt az álláspontot is, hogy a hazai jog szerint szintén részvénytársasági formában működő külföldi társaságokra is alkalmazni lehetett e szabályokat, mindenekelőtt a nemzetközi magánjogi szabályok megfelelő rendelkezéseinek felhívásával.

Az új Gt. tiszta vizet önt a pohárba, kimondva, hogy gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek.

Füsthy Zsolt
Cégbejegyzés A Gt.-vel párhuzamosan megalkotott 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a cégbírósági eljárásról (Ctv.) hasznosította az elmúlt évtized tapasztalatait és igyekezett egyszerűsíteni, s egyszersmind felgyorsítani a cégbírósági eljárást, megtartva a bevált szabályokat és bevezetve olyan újakat, amelyek az átláthatóság, a nyilvánosság megvalósulását szolgálják. A cégbejegyzési eljárás továbbra is nem peres eljárás, amely kérelemre indul, s kötelező a jogi képviselet. A cégbejegyzési kérelem benyújtásával kapcsolatban nincsenek új szabályok; a becsatolandó okiratok felsorolását a Ctv. melléklete kimerítően tartalmazza. Új elem, hogy ha a bejegyzési kérelemben külföldi személy is szerepel, és magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) és a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. E körben érdemes megemlíteni, hogy a cégbíróságok többsége már eddig is alaposan vizsgálta például a korlátolt felelősségű társaságban történt üzletrész-átruházásoknál az új külföldi üzletrész-tulajdonos személyét. Gyakorta fordult elő, hogy a cégbíróság nemcsak a külföldi cégkivonatát követelte meg, hanem - ha abból számára nem volt minden egyértelmű - annak igazolását is, hogy az üzletrész-átruházási szerződést ki, milyen minőségben írta alá, s hogy az aláíró erre jogosult volt-e. Vélhetően e téren a cégbírósági gyakorlat tovább fog szigorodni. Hasonlóan új vonás, hogy jogi személyiség nélküli társaságoknál kizárólag azokat az okiratokat kell beadni, amelyeket a Ctv. melléklete felsorol, több dokumentumot nem kérhet a cégbíróság. Jelentős könnyítés az úgynevezett egyablakos rendszer bevezetése, ami annyit tesz, hogy a cégbejegyzési kérelem személyes benyújtása esetén az alapítandó cég legfontosabb hatósági nyilvántartási számait (adószám, társadalombiztosítási törzsszám, statisztikai szám, kamarai azonosító) a cégbíróság hivatalból, azonnal beszerzi. Tovább él az a szabály, hogy a kötelező mellékletek csatolásának elmaradása esetén a cégbíróság a bejegyzési kérelmet 8 napon belül hiánypótlásra felhívás nélkül elutasítja. Amennyiben azonban a cég az elutasító végzés közlését követő 8 napon belül ismételten kéri a cégbejegyzést, az elutasításhoz fűződő, illetve a cégbejegyeztetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatti hátrányos jogkövetkezmények nem alkalmazandók, és mód van a cég által már becsatolt okiratok újbóli felhasználására is. A cégbíróság jogi személyiség nélküli társaságoknál legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30, jogi személyiségű társaságoknál pedig 60 napon belül köteles dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról azzal, hogy az esetleges hiánypótlásra előírt maximum 45 napos határidő ebbe nem számít be. Ha a törvényes határidőn belül a cégbíróság nem hoz határozatot, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 8 napon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Hiánypótlásra csak akkor kerülhet sor, ha a cég mulasztása nem olyan súlyú, amely az azonnali elutasításra teremtene alkalmat. A hiánypótlásra felhívó végzést jogi személyiség nélküli társaságoknál a bejegyzési kérelmet beadásától számított 25, jogi személyeknél 45 napon belül kell postára adni. Amennyiben a bejegyzési kérelmet ekkor sem bírálják el, a céget a 30, illetve 90 nap leteltét követő kilencedik napon bejegyzettnek kell tekinteni. Fontos módosítás, hogy a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre - megszűnt tehát a társasági szerződés megkötésének napjára visszaható hatályú cégbejegyzés. A bejegyzési kérelmet elutasító vagy annak csak részben helyt adó végzés ellen fellebbezésnek van helye, a kérelemnek helyt adó végzéssel szemben viszont csak peres úton lehet jogorvoslattal élni. A keresetet a bejegyző végzés jogszabálysértő tartalma miatt az ügyész, továbbá az indíthatja meg, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére