Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Új vállalkozási övezetek, kedvezmények

2007. december 31-éig terjedő hatállyal a következő vállalkozási övezeteket jelölték az 51-58/1998. (III. 27.) Korm. rendeletekben: Ózd-Putnok-Észak-hevesi Vállalkozási Övezet, Zempléni Vállalkozási Övezet, Barcsi Vállalkozási Övezet, Bihari Vállalkozási Övezet, Mohácsi Vállalkozási Övezet, Salgótarján-Bátonyterenye Térsége Vállalkozási Övezet, Makó és Térsége Vállalkozási Övezet.

Az 51/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók is igénybe vehetik a vállalkozási övezetekhez kapcsolódó kedvezményeket, ha kedvezményre jogosító tevékenységet folytatnak a vállalkozási övezetben.

(Magyar Közlöny 1998/26. szám)

Járványügyi kártalanítás

A 9/1998. (III. 27.) FM rendelet szerint lónál 660000; szarvasmarhánál 296000; sertésnél 103000; juhnál 30 000; kecskénél 15000; baromfinál 2200; méhcsaládnál 8900; házinyúlnál pedig 1600 forint a maximálisan kifizethető kártalanítás a járványügyi intézkedés miatt elpusztított állat után.

(Magyar Közlöny 1998/26. szám)

Behozatali és kiviteli megfigyelési rendszer

A 17/1998. (III. 27.) IKIM-FM együttes rendelet szerint a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. árucsoportjába tartozó megfigyelt élelmiszer-gazdasági termékek kivitelét megelőzően a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Kereskedelmi Vámtarifa 1-94. árucsoportjába tartozó minden megfigyelt áru behozatalát és a 25-97. árucsoportba tartozó egyéb megfigyelt áruk kivitelét megelőzően pedig az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumhoz köteles benyújtani 2 példányban a rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti - géppel kitöltött és cégszerűen aláírt - import, illetve export adatlapot, a származási igazolás egy példányát, valamint az egyéb - jogszabályban esetleg előírt - okmányokat.

A minisztérium az adatlap alapján két példányban igazolást ad ki, amely a kiadástól számított 90. napig érvényes, az abban meghatározott árut ez alatt az idő alatt lehet behozni az országba, illetve külföldre kivinni. Az igazolás másolatát az érvényességi idő lejártát követő 10 napon belül az exportőr, illetve az importőr köteles megküldeni az igazolást kiállító minisztériumnak.

(Magyar Közlöny 1998/26. szám)

Újítási szerződés

Április 15-étől hatályos az újítási szerződésekről szóló 63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet. A gazdasági tevékenységet végző szervezetnél az az új műszaki, illetve szervezési megoldás minősül újításnak, amelyet a szervezet tevékenységi körében a vele munkaviszonyban álló személyek és szerzőtársaik dolgoztak ki. Újító az, aki kidolgozza a megoldást tartalmazó javaslatot. Ellenkező bizonyításig azt kell újítónak tekinteni, aki elsőként nyújtja be a javaslatot a szervezethez. A javaslatnak legalább a szerző nevét és a megoldás lényegét kell tartalmaznia. A javaslat benyújtásával a hasznosítás megkezdésétől vagy az újítás átadásától számított hat hónapig lehet érvényesíteni az újítói jogokat a szervezettel szemben. Az újítónak - a kidolgozást követően - haladéktalanul ismertetnie kell az újítást a szervezettel, amely pedig az átvételtől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, kíván-e élni az újítással kapcsolatos jogaival. Amennyiben nem nyilatkozik, vagy az újítóval így állapodik meg, a hasznosítási jogok a szerzőre szállnak át.

A szervezet hasznosíthatja, illetve másnak hasznosításra átadhatja azt az újítást, amelyet munkaköri kötelezettségként dolgoztak ki. A szervezet a munkaköri kötelezettségen kívül kidolgozott újítást is hasznosíthatja ugyan, másnak azonban nem adhatja át.

Az újítót újítási díj illeti meg, amelyet a szervezet köteles kifizetni. Amennyiben a szervezet másnak engedi át a hasznosítást, a jogszerző a polgári jog általános szabályai szerint átvállalhatja a díjfizetési kötelezettséget. A díjazás mértékét az újítási szerződésben kell meghatározni, amelyet írásba kell foglalni.

Az újítással összefüggő jogviták bírósági útra tartoznak, a bíróság azonban nem kötelezheti a szervezetet az újítás hasznosítására, illetőleg átadására.

(Magyar Közlöny 1998/27. szám)

Társadalombiztosítás

Néhány kivételtől eltekintve április 1-jétől hatályosak a társadalombiztosítási jogszabályokat pontosító 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet előírásai. A Tbj. végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet mostani módosítása szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett - járulékalapot képező - jövedelmet is számításba kell venni a járulékalap megállapításánál, mégpedig úgy, mintha a biztosítási jogviszony megszűnése napján fizették volna ki.

Az a saját jogú nyugdíjas, aki továbbdolgozik, nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a foglalkoztatása alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után.

A magánnyugdíjpénztáraknak küldendő bevallásra is érvényes a társadalombiztosítási szervnek a foglalkoztatók járulékbefizetésére adott halasztási engedélye. Ezért a magánnyugdíj-pénztári bevalláshoz mellékelni kell az engedély másolatát.

Ezentúl nem kell a foglalkoztatónak 3 napon belül bejelentenie alkalmazottai biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését és szünetelését, elegendő, ha az előzőekre tekintettel folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő hónap 10-éig teljesíti ezt a kötelezettségét. A foglalkoztató választhat, hogy nyomtatványon vagy floppyn teljesíti bejelentési kötelezettségét. A floppyhoz kísérőlevelet is kell mellékelnie, amelynek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett nevét, folyószámlaszámát, s nyilatkozatot arról, hogy a bejelentett adatok megegyeznek a nyilvántartásával.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása szerint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó a baleseti járulékra előírt rendelkezések szerint köteles bevallani és befizetni az egészségügyi hozzájárulást.

Az 1998. évi XXXIII. törvény szerint április 1-jétől a társadalombiztosítási bejelentkezéshez nem kell mellékelni a cégbejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját. Ezt a januártól alkalmazott előírást nem is lehetett betartani, hiszen a cégbejegyzés előfeltétele a társadalombiztosítási bejelentkezés. Megszűnt az a kötelezettség is, hogy a bejelentkezéskor meg kell adni a bankszámlaszámot is. Így ezentúl visszaáll a régi rend, azaz a számlanyitást követő 15 napon belül kell bejelenteni a számlavezető pénzintézet nevét és a bankszámlaszámot. Július elsejétől jóval egyszerűbb lesz a bejelentkezési rendszer, hiszen a gazdasági kamarák és a cégbíróságok (számítógépes rendszeren keresztül) fogják eljuttatni a szükséges adatokat a társadalombiztosítási szervekhez.

Idén már csak azok az egyéni vállalkozók kötelesek összesítő bevallást benyújtani, akiknek a járulékalapot képező jövedelme (vállalkozói kivét) meghaladja a minimálbért. Aki nem készít havi bevallást, annak a járulékfizetési kötelezettségét a minimálbér figyelembevételével határozzák meg.

Az összesítő bevallást sem kötelező már floppyn benyújtani, minden vállalkozás választhat, hogy formanyomtatványon vagy mágneses lemezen teljesíti ezt a kötelezettségét.

(Magyar Közlöny 1998/27.,
28. szám)

Kockázati tőketársaság, tőkealap

A jogalkotók szándéka szerint a középvállalkozások tőkehiányán fognak segíteni a kockázati tőketársaságok és tőkealapok. Az erről szóló 1998. évi XXXIV. törvény - az új társasági törvénnyel összhangban - június 16-án lép hatályba. A törvény szerint kockázati tőkebefektetésnek minősül a kockázati tőketársaságok, illetve a tőkealapok tulajdonszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban. Kockázati tőkealap a kockázati tőkejegy forgalomba hozatalával létrejött, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg. Kockázati tőketársaság, illetőleg kockázati tőkealap-kezelő csak részvénytársasági formában működhet, és kizárólag kockázati tőkebefektetési tevékenységet végezhet. Külföldi vállalkozás is létesíthet ilyen célra fióktelepet Magyarországon.

A tőketársaság és az alapkezelő csak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével kezdheti meg működését. A tőketársaság kizárólag névre szóló részvényeket bocsáthat ki, illetőleg külföldi vállalkozás fióktelepeként működhet, jegyzett tőkéjének pedig el kell érnie készpénzben az 500 millió forintot (fióktelepnél jegyzett tőke alatt a dotációs tőke értendő). Az alap tőkéje sem lehet kevesebb 500 millió forintnál, s tőkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók forgalomba.

A kockázati tőkebefektetésekről, e társaságok működéséről egyik későbbi lapszámunkban részletesen olvashatnak.

(Magyar Közlöny 1998/28. szám)

Számviteli változások

A június 16-án hatályba lépő új társasági törvény kapcsán módosult a számviteli törvény is. Az 1998. évi XXXIII. törvény meghatározza az előtársaságra vonatkozó számviteli előírásokat, a közbenső mérleg készítésének szabályait, a vagyonmérleg és vagyonleltár készítését, az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének, illetőleg a végleges vagyonmérlegnek szabályait. A módosítás kitér arra is, hogy mi a teendő, ha az átalakulás után egyszeresről kettős könyvvitelre, illetőleg kettősről egyszeres könyvvitelre tér át a cég.

Előtársaság

Az előtársaságot az alapítás időpontjától a cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - is terheli a számviteli törvény szerinti beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. Az előtársaság a cégbejegyzést (vagy a jogerős elutasítást, illetve eljárásmegszüntetést) követő 90 napon belül köteles eleget tenni beszámolási kötelezettségének. Ez az időszak akkor is egy beszámolási idősszaknak számít, ha nem csak egy naptári évet érint. Ebben az esetben az alapításkor érvényben lévő számviteli előírásokat kell alkalmazni. Amennyiben bejegyzik a társaságot, a cégbejegyzés napjával létrejött gazdasági társaság eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az előtársaság beszámolójában lévő eszközök és források záró adataival fognak megegyezni.

Vagyonmérleg, vagyonleltár

A gazdasági társaságok átalakulásakor mind a jogelőd, mind pedig a jogutód társaságnak vagyonmérleget kell készítenie, amelyet vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaságok eszközeit és forrásait.

Az átalakulás során kétszer kell mérleget és leltárt készíteni, először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására (vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet), majd pedig a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésének napjával (végleges vagyonmérleg és vagyonleltár). A jogszabály tételesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia a jogelőd és a jogutód társaság vagyonmérlegének és vagyonleltárának.

A változásokat későbbi lapszámunkban részletesen ismertetjük, s külön foglalkozunk az átalakulásra vonatkozó előírásokkal.

(Magyar Közlöny 1998/28. szám)

Adóváltozások

Az Országgyűlés utolsó ülésnapján nem mulasztotta el módosítani az adójogszabályokat. Az 1998. évi XXXIII. törvény szerint változtak a személyi jövedelemadóról, a társasági és az osztalékadóról, az általános forgalmi adóról, a fogyasztási adóról és a helyi adókról, valamint az adózás rendjéről szóló törvények egyes szakaszai. Rövidesen részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat a vállalkozásokat leginkább érintő módosításokról.

(Magyar Közlöny 1998/28. szám)

Nemzeti szabványok

A 18/1998. (IV. 3.) FM rendelet melléklete szerint módosultak bizonyos - a mezőgazdaságban érvényesülő - nemzeti szabványok. A 25/1998. (IV. 29.) IKIM rendelet melléklete azokat a nemzeti szabványokat sorolja fel, amelyeket május 7-i hatályal töröltek az ipari szabványok közül.

(Magyar Közlöny 1998/29.,
35. szám)

Devizaárfolyamok

Az április 3-i Magyar Közlönyben tették közzé a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny 1998/29. szám)

Alkotmányellenesség

Az Alkotmánybíróság 11/1998. (IV. 8.) AB határozata alkotmányellenesnek minősítette és a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének 1. b) pontját, amely szerint az adóalap meghatározásánál nem számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak a személygépkocsihoz kiegészítésként (külön számlával) beszerzett tartozék, kiegészítő (a gépkocsikba kötelezően beszerelendő mobiltelefon-kihangosítók, valamint a casco biztosításhoz megkívánt autóriasztó berendezések, illetve a téli időszakban kötelező hólánc) értéke és ezek beszerelési, javítási költsége kivéve, ha a tartozék, a kiegészítő a személygépkocsi eredeti beszerzési árában szereplő felszerelés cseréjét szolgálja. Ez a szabály indokolatlanul megkülönböztette az egyes gépkocsi-tulajdonosokat, mert az említett extrák nélkül vásárolt gépkocsi tulajdonosa nem számolhatta el ezeket a költségeket adóalap-csökkentő tételként.

(Magyar Közlöny 1998/30. szám)

Nyúlexport

Az április 1-jétől november 30-áig exportált vágott házinyulak (öszszesen 6000 tonna) kivitele a külpiacra jutás elősegítése érdekében támogatást élvez. Ilyen jogcímen összesen 120 millió forint fizethető ki. A támogatást az Agrárintervenciós Központtól (1860 Bp., Pf. 1.) pályázat útján lehet igényelni. A pályázati feltételeket a 23/1998. (IV. 17.) FM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1998/32. szám)

Takarmánybúza exporttámogatás

A Földművelésügyi Minisztérium 1998. június 15-ig tonnánként ezerötszáz forint exporttámogatást nyújt - legfeljebb ötszázezer tonna mennyiségig - a takarmánybúza exportjához. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 110/1997. (XII. 30.) FM-PM-
IKIM együttes rendelet és az Agrárrendtartási Hivatal 1998-ra vonatkozó 3. számú pályázati felhívása tartalmazza azzal, hogy igényléskor kötelező feltüntetni a 201. számú kódot az Egységes Vámárunyilatkozat 33. rovatának ötödik mezőjében. A 24/1998. (IV. 17.) FM rendelet szerint a támogatási kérelmek 1998. augusztus 15-éig nyújthatók be.

(Magyar Közlöny 1998/32. szám)

Gépek biztonsági követelményei

A gépet gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekre 1999. január elsejétől kell alkalmazni a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet előírásait. E szerint a gép vagy berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha rendeltetésszerű használata nem veszélyezteti személyek vagy állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, valamint megfelel a biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak. Az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket a rendelet 1. számú melléklete sorolja fel.

A gyártónak a gép vagy berendezés megfelelőségének tanúsítása érdekében műszaki dokumentáció alapján megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie (3. és 5. számú melléklet). A megfelelőségi nyilatkozat és tanúsítvány alapján a forgalomba hozatal előtt a 4. számú melléklet szerinti - jól látható, egyértelmű és maradandó - megfelelőségi jelöléssel kell ellátni a gépet.

(Magyar Közlöny 1998/32. szám)

A készpénzfizetés korlátozása

Kihirdették azt a kormányrendeletet, amely enyhíti a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. A 224/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosító 76/1998. (IV. 24.) Korm. rendelet egyik fontos rendelkezése, hogy május 9-étől kezdődően a vállalkozások egymás közötti kifizetéseiket 8 napon belül és 1 millió 200 ezer forintot meghaladóan nem teljesíthetik készpénzben. Mint ismeretes, a hatályos szabályozás 15 napos határidőt és 1 millió forintos összeghatárt határoz meg.

A változásokról bővebben olvashatnak e számunk "Mozgástér" című rovatában.

(Magyar Közlöny 1998/34. szám)

name="Jogegységi döntés a befektetési kedvezményekről">Jogegységi döntés a befektetési kedvezményekről

A Legfelsőbb Bíróság két jogegységi határozatot hozott az Szja- törvényben biztosított befektetési adókedvezmények igénybevételéről. A döntésre azért volt szükség, mert eltérő, egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek a befektetők által az APEH ellen indított perekben.

Alapítványi befizetések

Az alapítványi befizetésekkel kapcsolatos határozat leszögezi, az adóalap megállapításakor csak akkor vonható le az összjövedelemből a belföldi székhelyű alapítvány céljára átadott összeg, ha a befizetés a magánszemély vagyonának tényleges csökkenését eredményezi. Az adókedvezmény igénybevételét önmagában nem zárja ki az, ha az adományozás vagyoni előny érdekében történik. Nem csökkenthető viszont az összjövedelem, ha az összeget az alapítvány által - közvetlenül vagy közvetve - nyújtott vagyoni előny megszerzése vagy biztosítása érdekében fizetik be.

Szövetkezeti üzletrész

A megállapított személyi jövedelemadóból akkor is levonható a szövetkezeti tag által - 1995. december 31-éig - a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka, ha a tag kárpótlási jegy vagy más értékpapír ellenében szerzi meg a szövetkezeti üzletrészt. Ebből következően az üzletrész megszerzésére fordított összeget nemcsak készpénzben, hanem kárpótlási jegy vagy más értékpapír formájában is befizetheti, s az ilyen befizetés után is élhet az adólevonás jogával.

(Magyar Közlöny 1998/34. szám)

Piacfelügyelet

Európai integrációnk egyik sarkalatos pontja a fogyasztóvédelem EU-konformmá tétele. Ennek jegyében született meg az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, amelynek - a hatóságok egymás közti tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályokon kívüli - előírásai május 1-jén lépnek hatályba. Ennek értelmében nem hozható forgalomba olyan áru, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók egészségét, valamint biztonságát. Ez az előírás arra az árura vonatkozik, amely nem minősül élelmiszernek, de külső megjelenítése - formája, színe, mérete, illata -, valamint csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók (különösen a gyermekek) összetéveszthessék az élelmiszerekkel.

A biztonságossági követelmények betartásának ellenőrzésével kapcsolatos piacfelügyeleti ellenőrzés során a hatóságok jogosultak tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól, ingyenesen mintát és ellenmintát vehetnek, s - a biztonságossági vizsgálat elvégzéséhez szükséges időre - ideiglenes intézkedéssel megtilthatják az áru forgalmazását, a szolgáltatást vagy azok reklámozását, kiállításon való bemutatását. Jogosultak továbbá arra, hogy - akár rendőri segédlettel - belépjenek valamely helyiségbe, telephelyre, megtekintsék az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, illetve hogy hang- és képfelvételt készítsenek.

Az előírásokat megszegő gyártókkal és forgalmazókkal szemben a hatóságok a következő szankciókkal élhetnek:

  • előírhatják, hogy az áru használatából vagy a szolgáltatás igénybevételéből származó veszélyre figyelmeztető tájékoztatást kell elhelyezni;
  • széles körű tájékoztatást rendelhetnek el úgy, hogy a fogyasztók időben és megfelelő módon értesüljenek a veszélyről;
  • korlátozhatják, illetve megtilthatják az áru forgalomba hozatalát vagy a szolgáltatást, valamint ezek reklámját;
  • kivonhatják a forgalomból az árut;
  • elrendelhetik az áru megsemmisítését.

A gyártó és a forgalmazó köteles megadni a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges információkat. Együtt kell működniük a hatóságokkal és végre kell hajtaniuk az elrendelt intézkedéseket.

(Magyar Közlöny 1998/35. szám)

Vállalkozói igazolvány

Július 1-jétől hatályos a 80/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, amelyszabályozza az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos nyilvántartás és iratátadás rendjét, valamint a vállalkozói igazolvány formai követelményeit. Ennek értelmében a vállalkozói igazolvány egyedi sorszámmal ellátott, szigorú elszámolás alá eső közokirat, amely a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Az igazolvány kiadása, pótlása, módosítása iránti kérelmet a rendelet 3. számú melléklete szerinti törzsadatlapon kell benyújtani. Az igazolvány adattartalmát és formáját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1998/35. szám)

Foglalkoztatási támogatás

A 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet szerint július 1-jétől a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki - a foglalkoztatási létszáma szerint - nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy aki a támogatási kérelme benyújtását megelőző naptári évben teljesítette rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét, és ezt a kérelem benyújtásának évében is vállalja. A támogatás feltétele mindkét esetben, hogy a munkáltató legalább 12 hónapra vállalja olyan munkanélküli foglalkoztatását, akinek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és nem jogosult öregségi nyugdíjra, s nem részesül rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában. További feltétel, hogy a munkaadó a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban - a működésével összefüggő okból, rendes felmondással - nem szüntette meg a hasonló munkakörben dolgozó munkavállalója munkaviszonyát. A munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatás ideje alatt nem szünteti meg rendes felmondással a támogatott foglalkoztatásban részt vevő dolgozó munkaviszonyát.

A támogatás mértéke a folyósítási idő első harmadában a dolgozó munkabérének, az azt terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak és a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg. A második harmadban a munkabérrel azonos összegű a támogatás, míg a harmadik harmadban megfelel az előbb említett járulékok, illetve az egészségügyi hozzájárulás összegének.

A támogatási idő a vállalt foglalkoztatás ideje, de teljes munkaidős dolgozónál legfeljebb 18 hónap, részmunkaidősnél pedig ennek a munkaidő-csökkenéssel arányosan meghosszabbított ideje.

(Magyar Közlöny 1998/35. szám)
name="A jegybanki alapkamat változásai"> A jegybanki alapkamat változásai
  Mértéke % Hivatkozás
1993. V. 3.-1993. IX. 26. 19 1/1993. (MK. 51.) MNB közlemény
1993. IX. 27.-1994. VI. 14. 22 2/1993. (MK. 135.) MNB közlemény
1994. VI. 15.-1995. I. 31. 25 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31. 28 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30. 27 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15. 26 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. 25,5 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. 24,5 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15. 23 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28. 22,5 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30. 21,5 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. 21 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31. 20,5 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7. 20 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8-tól 19,5 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%.

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére