Jogok és kötelességek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Tavaly több jelentős, a lízingszakma egészét érintő jogszabályváltozás lépett életbe. Az erre az üzletágra vonatkozó adózási és számviteli előírásokon kívül a lízing feltételei is alaposan módosultak. Arra, hogy a régebbinél jóval szigorúbb szabályoknak megfeleljenek, a már a piacon levő társaságok türelmi időt kaptak: ez az idén, az év végén jár le.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1997. január 1-jétől hatályos törvény (Hpt.) szerint lízingcéget a régebbi négyszeresével, vagyis 20 millió forint jegyzett tőkével - kizárólag részvénytársasági formában, névre szóló részvényekkel - lehet alapítani. A társaságok létrehozását már tavaly is engedélyeznie kellett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek. Felügyeleti engedély szükséges az alapításon kívül a tevékenységi kör módosításához, az átalakuláshoz, egyesüléshez vagy szétváláshoz, de az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének megválasztásához is. Ráadásul köteles az ÁPTF jóváhagyását kérni az is, aki pénzügyi tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést akar szerezni vagy annak arányát kívánja megváltoztatni (például tulajdonrészét 15 százalékról 33, 50 vagy 75 százalékos határértékre módosítaná). A már létező vállalkozások az ÁPTF-től tavaly automatikusan megkapták a szükséges működési engedélyt, de amennyiben a társaságok továbbra is lízinggel kívánnak foglalkozni, 1998. december 31-éig a törvény minden követelményének eleget kell tenniük.

Az ÁPTF már tavaly megkezdte a piacon levő pénzügyi vállalkozások felmérését. A felügyelők egyelőre csak ismertetik a felkeresett cégekkel, hogy a törvény szerint milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük, ha tevékenységüket a türelmi idő lejárta után, 1999. január 1-jén is folytatni akarják.

Szakértők szerint a csak lízinggel foglalkozó társaságok számának növekedése nem elsősorban az új cégek megalakulásával, hanem egy meglehetősen szerencsétlenül sikerült előírással magyarázható. Az illetéktörvény - szintén tavaly életbe lépett - módosítása szerint ugyanis az autó- és ingatlanlízinget végző társaságok csak akkor mentesülnek az illetékfizetés alól, ha az egyik tevékenységet főtevékenységként végzik. Az elsősorban a külföldi tulajdonban levő lízingcégek által értetlenül fogadott kikötés főként az amúgy sem túl elterjedt (tehát főtevékenységként cseppet sem gazdaságos) ingatlanlízinget vetheti vissza. A cégek persze erre is találtak megoldást. A lízingcégek többsége ugyanis külön ingatlanforgalmazó társaságot alapított, amelynek továbbra is jár az illetékkedvezmény. A továbbértékesítési céllal vett ingatlan után pedig csupán két százalékot (az ingatlanvásárlás illetéke egyébként tíz százalék) kell a társaságnak lerónia. A költségek azonban nyilvánvalóan ebben az esetben is nőnek.

Engedélyek Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tavaly két pénzügyi vállalkozás átalakulását engedélyezte. 14-től vonta meg az engedélyt, 83-nál pedig hozzájárult az engedély visszaadásához. 29 esetben alapítási és működési, 5 esetben pedig tevékenységbővítési engedélyt adott. Így most 474 társaságnak van pénzügyi lízing gyakorlására szóló jogosítványa. Ezek mintegy háromnegyed része ma még kft. A többség budapesti székhelyű, de szinte kivétel nélkül az egész országra kiterjedő működési jogosultsága és több telephelye van. Érdekesség, hogy a pénzügyi lízinggel foglalkozó cégek - a legtöbb megyéhez képest - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében különösen nagy számban képviseltetik magukat. 1999. január elseje után azonban már csak azok a lízingcégek működhetnek, amelyek minimum 20 millió forintos alaptőkével, valamint névre szóló részvénnyel rendelkeznek, és részvénytársaságként vannak bejegyezve. Az alakuló cégek már most is csak ezeket a szabályokat betartva jöhetnek létre, de a korábban bejegyzett társaságok ez év december 31-ig türelmi időt kaptak. Az átmeneti időszak jellemzőjeként az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez folyamatosan érkeznek az átalakulásokkal kapcsolatos engedélykérelmek. Szakemberek szerint a kötelező alaptőke-emelés mellett az is hozzájárulhat a piac tisztulásához, hogy a cégeknek jövőre több tevékenységfajtát - például operatív lízinget, tartós bérletet, kereskedelmet, szállítást, javítást-szerelést - fel kell adniuk.

Hitel, bérlet

A lízinggel foglalkozó pénzügyi vállalkozások alaptevékenységéből ráadásul hivatalosan csupán a pénzügyi lízing maradhat meg. A szabályozás ugyanis a többi lízingfajtát - köztük a szakmában világszerte operatív lízingnek nevezett konstrukciót - nem hitelviszonyként, hanem bérletként kezeli. Ennek megfelelően az utóbbi szerződéstípusokat előnyben részesítő társaságok felhagyhatnak majd a pénzügyi lízinggel. Így ugyanannak a tulajdonosnak - ha a finanszírozási paletta teljes kínálatát szeretné megtartani - ezentúl nem egy, hanem két lízingcége lehet majd.

A Hpt. egyébként nemcsak tőke- és szervezeti követelményeket fogalmazott meg. Nyilvánvalóan a hitelezők védelmét szolgálja az az új előírás, amely szerint egy vállalat - így egy lízingcég is - a saját vagyonánál nagyobb értékben nem bocsáthat ki kötvényt. A pénzügyi vállalkozás (tehát például a lízingcég) azonban a szigorítások fejében nyújthat pénzkölcsönt, bocsáthat ki - a jegybank engedélyével - bankkártyát és még értékpapírral is kereskedhet. Ám hogy mindezt milyen személyi és technikai feltételekkel teheti majd, egyelőre nem tudható. A hitelintézeti törvény ugyanis ilyetén szabályokra nem tér ki, a részletes szabályokat vagy egy külön jogszabálynak, vagy jegybanki rendelkezésnek kell meghatároznia. A hiányzó - a törvény végrehajtásához nélkülözhetetlen - megkötések viszont eddig még nem készültek el.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére