Házi feladat

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Távmunka Magyarországon

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Alig jelentek meg az első híradások a távmunka elterjedését támogató központi programról, máris érdeklődők ezrei vették ostrom alá a koordinációt végző közalapítvány üzenetrögzítőjét. Kiss Péter munkaügyi miniszter még tavaly év végén azt nyilatkozta, hogy finishez érkezett a modern munkarend megszervezését segítő szervezet létrehozása. A távmunka az Egyesült Államokban már több mint tízmillió dolgozónak ad állást, de az Európai Unió országaiban is terjedőben van a rendszer. Előnyei kétségtelenül jelentősek, bár a távmunka kockázati tényezőit sem szabad elhanyagolni.

 

Távmunka a leginkább használt meghatározás szerint az az információs technológiákkal támogatott szellemi tevékenység, ahol az otthon vagy távoli telecentrumban tartózkodó dolgozónak adják ki a munkát. A feladatokat a munkavállaló önállóan oldja meg. A tevékenység eredményét távközlési csatornán továbbítja és - természetesen - erről a feladat kiadójának számol el. Az ilyen módon gyakorolható szakmák a teljesség igénye nélkül: leíró, adatrögzítő, fordító, sajtó- és publikációfigyelő, elemző, adatfeldolgozó, könyvelő, kutató, távoktató, korrepetáló, távfelügyelő.

A munkavégzés új formája a fejlett országokban a számítástechnika és a távközlés forradalmának hatására terjedt el. (Angol nyelvterületen Teleworking, a németen pedig die Telearbeit a neve.) Gyökerei az otthon végzett munkára (homeworking, die Heimarbeit) mint sajátos foglalkoztatási és munkavállalási módszerre vezethetők vissza. A technológia fejlődésével az otthon végzett munka általános intézményéből vált ki a távmunka.

Az otthon végezhető távmunkán kívül a szakértők felhívják a figyelmet a szatellit típusú tevékenységre is. Ebben az esetben az amúgy is drága városközpontokból vidékre telepített telecentrumok létesülnek, támogatva az elmaradott régiók felzárkózását, az ottani munkanélküliség csökkentésére irányuló törekvéseket.

Los Angelesben kezdődött

Elsődleges alkalmazója a távmunkának az Egyesült Államok volt. A technológia olcsóságán és elterjedtségén kívül a termelőegységek méretei és a nagy földrajzi távolságok miatt is vonzóvá vált az újfajta munkavégzés. Los Angelesben 1989-ben az elsők között kezdődött meg annak a telekommunikációs programnak a végrehajtása, amelynek kezdeményezői 15 ezer otthon vagy a lakóhelyhez közeli szatellit állomáson végezhető munkakörrel számoltak. A projektről 1993-ban készült beszámoló szerint a Teleworking bevezetése 5-20 százalékos költségmegtakarítást eredményezett.

Amerikában háromszáz körül van a távmunkavégzésre alkalmas szakmák száma. Az évtized közepén az Egyesült Államokban távmunkát végzők seregét 10-13 millióra becsülték és a Teleworking-tábor azóta tovább növekedett. Az amerikai munkahelyek számának 1997-es többmilliós szaporodása nagymértékben a Teleworking elterjedésével magyarázható. Informatikával vagy kereskedelemmel foglalkozó cégek, biztosítók és tervezők egyrészt tömegesen küldik haza dolgozóikat, másrészt - a költségmegtakarítás következtében - bátrabban alkalmazhatnak új dolgozókat is.

Az Európai Unió Fehér Könyve nyolc, stratégiailag fontos, fejlesztésre méltó területet jelöl meg. Ezek egyike a távmunka, amely - a dokumentum értékelése szerint - javíthat az élet- és munkakörülményeken, hozzájárulhat a lakóhely szabad megválasztásához, és enyhítheti a jövőbeni szakemberhiányt. Az EU négy országában felmérés is készült a munkavállalói érdeklődésről. Mindenütt a negyven évnél fiatalabbak körében népszerűbb a távmunka - közülük Angliában minden negyedik személy vállalna Teleworking-tevékenységet. Az EU egészében a távmunkába bekapcsolódni vágyó munkavállalók arányát 18-20 százalékra teszik. Nagy-Britanniában egyébként a valamilyen formában otthon dolgozó alkalmazottak száma megközelíti az 5 milliót. A folyamat gyorsulását a belvárosi irodák növekvő bérleti díjával, a romló közlekedéssel és általában az éles költségcsökkentési harccal indokolják.

Ötszörös túljelentkezés A végső döntés a százmillió forintos támogatás elosztásáról májusra várható. A közhasznú társasághoz április végéig hatvannál több pályázat érkezett be 353,6 millió forint támogatási igénnyel. A 100 millió forint mintegy 460 megváltozott munkaképességű állampolgár részére teremthetne új munkahelyet. A Munkaerőpiaci Alap 100 milliója viszont alig 200 rehabilitációs távmunkahely létrehozására elegendő. Ráadásul hazánkban az utolsó, 1990-es adatok szerint mintegy 400 ezerre tehető a fogyatékosok száma. A mostani pályázaton főként a fővárosi központú munkaadók vettek részt, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kiugró érdeklődést regisztráltak. A megyék nagyrésze 2-3 pályázattal jelentkezett. Ezek már egy szűrőn keresztülmentek: a főváros és a megyék munkaügyi tanácsainak ajánlása nyomán alakult ki a mezőny. A túljelentkezés tükrözi a távmunka iránt ébresztett nagy érdeklődést: ha mindenki megkapná a támogatást, nem száz-, hanem ötszázmillió forintra volna szükség. Májusban a munkaügyi tárcánál létrehozott bizottság szakértői véleményezik a támogatási igényeket, majd a munkaügyi és a népjóléti miniszter közösen határozza meg a munkaadóknak címzett pályázati kiírás nyerteseinek a névsorát. Érdeklődésünkre a távmunka-programot irányító közhasznú társaság ügyvezető igazgatója, Bartkó Gyula elmondta: „első nekifutásra" 200-250 munkahely megteremtésére számítanak. Ez csak töredéke a társaságnál regisztrált munkavállalói igényeknek. Több mint 15 ezren jelentkeztek ugyanis eddig náluk azzal, hogy szívesen dolgoznának távmunkásként. Ha föláll a rendszer - vélekedik Bratkó Gyula -, más cégek bekapcsolódásával az 1998-as év magyar távfoglalkoztatottjainak a létszáma elérheti az előre tervezett 3 ezres munkavállalói létszámot.

Jászkiséren folytatódhat

Bár a távmunka intézményes támogatása igazán csak idén kezdődött meg Magyarországon, az első lépéseken már jó pár esztendeje túl vagyunk. Az évtized közepe táján főleg az elmaradottabb régiókban, sorozatosan jöttek létre - inkább civil szervezeti vagy részben, egészben önkormányzati keretek között - a teleházak. Ezek elsődlegesen az információk egyirányú áramlását szolgálták vagy tanfolyamokat indítottak bennük a számítógépes ismeretek terjesztése céljából. A szervezők azonban tudták, hogy a teleházak a távmunka művelésére is alkalmassá válhatnak. Jelenleg több mint húsz ilyen létesítményt tartanak számon az országban Jászkisértől Zalalövőig.

Kiss Péter munkaügyi miniszter tavaly decemberben részletezte a távmunkához kapcsolódó kormányzati elképzeléseket. Elmondta, hogy a Munkaügyi Minisztérium a Miniszterelnöki Hivatalnál működő modernizációs irodával közösen hozza létre azt a közalapítványt, amely a távmunkaprogramot irányítja majd. A miniszter bejelentette, hogy a Munkaerőpiaci Alapból 100 millió forintot szánnak a programra. Ezt azonban csak kezdetnek tekintik, és az érdeklődő cégek hozzájárulásával - Kiss Péter reményei szerint - milliárdos nagyságrendűvé fejlődik a támogatás, amelynek alapján még 1998 folyamán két-háromezer távmunkahely létesül. A miniszter aláhúzta, hogy bár a dolgozók köre eredendően olyan informatikai ismeretekkel rendelkező munkavállalókból alakulhat ki, akiknek otthon is van számítógépük, ám az utóbbi hiánya nem lesz kizáró ok. Úgy véli: például egy dunántúli cég számára - a későbbi megtakarításokat és a közalapítványi támogatást is figyelembe véve - nem okozhat különösebb gondot, hogy az Alföldön interaktív központot működtessen a közelben lakó távmunkásai számára.

Előnyben a hátrányos helyzetűek

A miniszter ezzel már utalt arra a munkavállalói közegre, amelyen a távmunkaprogram segíthet: ezen a területen elsősorban az infrastruktúrában és a foglalkoztatásban elmaradottabb régiók lakosai kerülhetnek szóba. Támogatással állások létesülhetnek az egyéb szempontból hátrányos helyzetűeknek. A megváltozott munkaképességű vagy születéstől sérült emberek számára is egyedi lehetőség teremtődik. Távmunkát végezhetnek továbbá a kisgyermekükkel otthon maradó anyák, akiknek a szüléssel járó kieséssel nem csak régebbi munkahelyük kerül veszélybe, de az állásoktól távol töltött idő a szaktudásukat is megkérdőjelezi. Kiss Péter úgy látja: a hátrányos helyzetűek között a távmunka rövid időn belül több tucat százaléknyi foglalkoztatásbővítést eredményezhet. Nagy változásokat hozhat az új típusú foglalkoztatás elterjedése a fővárosban is, ahol egyes felmérések szerint a háztartások több mint 40 százalékában van számítógép.

A miniszter nem rejtette véka alá a távmunkával kapcsolatos fenntartásokat sem. Az egyik szociálpszichológiai természetű: nem biztos, hogy a kollektívától elkülönített, saját lakásába zárt munkavállalók mindegyike jól viseli a magányt, jóllehet a dolgozó sokkal szabadabban gazdálkodik idejével és szabadon választott programjai ellensúlyozhatják a munkavégzés közben tapasztalt elszigeteltséget. Az otthon maradó szakember továbbá könnyen vállalhat egyéb munkát. A gondok másik része a munkajog jelenlegi korlátaira vonatkozik. Nem világos még, hogyan adható a távmunkás számára pihenő- és betegszabadság, miként szerezhető meg a nyugdíjjogosultság. Maga a munkaszerződés is új kritériumok alkalmazását igényli. Nem véletlen, hogy a német szakszervezetek már hosszabb ideje tárgyalásokat folytatnak a „die Telearbeit"-tal kapcsolatos törvényi keret megteremtéséről. Az EU-n belül ugyanis a távmunkások munkajogi helyzete a hátrányosabb, mint a munkahelyen és munkaidőben dolgozóké.

Kiss Péter szerint a távmunka közeljövőben szerzett tapasztalatai megmutatják majd azt az utat, amelyen az új jogi szabályozásnak el kell indulnia, hogy biztonsággal „lefedje" ezt a foglalkoztatási területet.

A távmunka magyarországi története a miniszteri bejelentés után máris elég eseménydúsnak bizonyult. Idén januárban ténylegesen létrejött a programot irányító közalapítvány. Amint erről a hír napvilágot látott, ezerszámra jelentkeztek az érdeklődők a 302-8555-ös telefonszámon, főként olyanok, akik távmunkásként kívánnak elhelyezkedni. Ôk tehát a potenciális munkavállalók, de az alapítvány illetékese rámutatott, hogy az első százmillió forint a munkáltatók megnyerésére szolgál. Elsődlegesen olyan munkaadók számára osztják ki a pénzt, akik a hátrányos helyzetűek valamelyik csoportját célozzák meg távmunkaprogramjaikkal.

Távmunka-csomagok A Munkaügyi Minisztérium, még az idén további 130 millió forinttal kívánja támogatni a távmunka-programot, emellett a megyei munkaügyi központokban még 1 milliárd forint áll rendelkezésre az aktív foglalkoztatási eszközök alkalmazására. Az ezredfordulóra azt szeretnék elérni, hogy 50-100 távmunkaadó, legalább 10 ezer távmunkást foglalkoztasson. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését szolgáló első pályázat már februárban megjelent, s rövidesen pályázni lehet a következő projektre is, amely a gyermeküket egyedül nevelő szülőket segíti a munkavállalásban. Erre a célra, a decentralizált megyei források mellett, mintegy 130 millió forintnyi központi forrás is rendelkezésre áll. A minisztérium az újabb programcsomag segítségével elsősorban a munkaerőpiac perifériájára szorult munkavállalókat kívánja támogatni. A világ fejlett részén, ahol hosszú évek óta alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, bebizonyosodott, hogy a távmunka 30 százalékkal hatékonyabb, mint egy adott cégnél történő foglalkoztatás. Rendkívül pozitív hatással van a családi életre is, ráadásul jelentős mértékben csökkenti a munkaadó költségeit, hiszen egy-egy távmunkahely megteremtése jóval kevesebbe kerül, mint egy iroda fenntartása. Májusban kedvezményes árú, „kulcsrakész" - különböző foglalkozású felhasználóknak szóló - távmunka-csomagokkal jelenik meg a piacon a Matáv Rt. Magyarország egész területén már jelenleg is rendelkezésre állnak azok a nemzetközi szabványoknak is megfelelő kommunikációs eszközök, amelyek lehetőséget teremtenek a távmunka-program széles körű bevezetésére.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére