A vállalati szféra

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A csatlakozásra készülő országokkal összehasonlítva a magyar mikroszféra integrációs felkészültsége és alkalmazkodóképessége viszonylag jó. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kutatóinak az elmúlt hónapokban végzett, egymást követő és rendkívül eltérő vállalkozói körökre (négyszáz kis- és közepes nagyságú vállalkozásra, illetve a Top 200 körébe tartozó 176 nagyvállalatra) kiterjedő felmérései szerint a vállalatok 1/6-1/7-e általában érettnek érzi magát a csatlakozásra, és támogatja annak gyors, viszonylag egyenletes és kivételezésektől mentes megvalósítását.

A hivatalos tárgyalások megkezdésével a magyar vállalkozói szféra is elfogadta, hogy a csatlakozás elkerülhetetlen közeledtével a korábbi kivárás, elhárítás, halogatás helyett a felkészülés, az alkalmazkodás a legfontosabb teendő. Ám a vállalatok ez irányú tevékenysége változatlanul egyedi, mivel nincs átfogó, specifikus integrációs stratégia, ennek szolgálatában álló, tömeges információszolgáltató és szervező intézmény, még kevésbé pénzügyi-finanszírozási eszközök és források. A hazai mikroszféra tehát kénytelen érvényesíteni a "learning by doing" erényét (szabad értelmezésben: azt tudjuk, amire a gyakorlatban rájövünk) - annak minden jellemzőjével.

Az integrációs folyamatban eddig szerzett vállalkozói tapasztalatok és a jövővel kapcsolatos elvárások rendkívül ellentmondásosak. Törésvonalak mutatkoznak elsősorban a tulajdoni helyzet (magyar állami, magántulajdoni, vegyes és/vagy kizárólag külföldi tulajdoni), a vállalatok nagysága és különösen külkereskedelmi érdekeltség alapján (avagy a belföldi piacra való ráutaltság szerint). Differenciál az ágazati-szakmai helyzet, az előbbieknél kisebb mértékben a földrajzi helyzet és a tőkeellátottság.

A kis- és közepes (KKV), illetve a nagyvállalati kör alapvetően (60, illetve 73 százalék) egyetért abban, hogy az integráció kedvező és kedvezőtlen hatásai lényegében kiegyenlítődnek. A KKV-szektor képviselői viszont saját alkalmazkodásukat sokkal kevésbé értékelik kedvezően, mint a nagyvállalatok (49, illetve 77 százalék), a siker-kudarc mérlegük pedig jóval pesszimistább, mint a nagyoké. A KKV-szektorban a várakozások az integrációs hatásokkal kapcsolatban kedvezőbbek, mint a nagyvállalatoknál (30, illetve 22 százalék). Mindkét körön belül a magánvállalkozók kevésbé tartják magukat sikeresnek, és sokkal nagyobb hányadban jelzik a kudarcokat, mint akár az állami, akár a vegyesvállalati szektorbeliek.

A vállalkozások felkészültségéhez szükséges külső feltételek tekintetében a vállalkozások három tényező alapvető javulását igénylik: az integrációs folyamat és a magyar EU-csatlakozás feltételeinek pontosítását, szakmai információkat a kétoldalú kapcsolatokról, és kedvezőbb hazai hitel- és tőkeellátási lehetőségeket. (A legkevésbé a közvetlen állami segítséget tartják fontosnak...)

A versenyképesség megítélése

Lényegesebb problémákat tükröz a vállalatok versenyképességének értékelése: hazai versenyképességüket közel kétszer annyian tekintik kiválónak és kielégítőnek, mint nemzetközi összehasonlításban. (A KKV-szektorban a megfelelő mutatók 52, illetve 29 százalék, a nagyvállalatok körében pedig 83, illetve 49 százalék.) Csakhogy a csatlakozással a hazai és a jelenlegi legfontosabb külpiac (az EU) közti különbség megszűnik! Ugyanezek a számok tükrözik a két vállalkozói szféra alapvető különbségét is, sőt ez utóbbi az egyes tulajdonformák, és más-más méretű vállalatok esetében már egészen szélsőséges különbségeket is takar. A versenyképesség eddigi alakulásáról és a várható kilátásokról adott válaszok szerint folytatódik a polarizálódás a "nagyok" és "kicsik" között, és mindkét kategórián belül az eddig is előnyösebb helyzetben lévők javára.

A tendenciát szemléletesen igazolják az egyedi alkalmazkodást kifejező egyes konkrét tényezők. A KKV-szektorban csak a választ adók 14 százalékánál foglalkozik külön megbízott az integráció kérdéseivel (míg 70 százalékuknál nincs ilyen), 17 százalékuk szerint a megbízott megfelelően fel is készült erre a feladatra (54 százalék szerint nem), csupán a cégek 7 százaléka rendelkezik stratégiai tervvel az integrációra (72 százalék nem), és csak 3 százalékuk költségvetésében van bármilyen előirányzat az integrációra. A nagyvállalati szektorban e tekintetben a helyzet még ellentmondásosabb: a vegyesvállalatoknál jelentősen előrehaladottabb, az állami szektorban pedig látszólag jóval szervezettebb a helyzet, míg az idetartozó magánvállalatok csaknem ugyanolyan helyzetet mutatnak, mint a KKV-szektor. A szervezettség és a tényleges teljesítmények között sincs feltétlen összhang: sok összetevő tekintetében az állami nagyvállalatok éppúgy mérhető hátrányban vannak, mint a tipikus kis- és középvállalkozók, ami jelzi az integrációra összpontosító stratégiai gondolkodás és cselekvés rendkívül alacsony szintjét.

Állami cégek kérelmei

A vállalati szintű EU-alkalmazkodás ellentmondásosságát az is jelzi, hogy a legnagyobb arányban az állami nagyvállalatok kértek és jelentettek be derogációs igényeket, illetve foglalkoznak ezek kidolgozásával. Ugyanez a kör tart igényt a leghosszabb alkalmazkodási időtartamra: a csatlakozás után is több mint ötödük 3 évnél hosszabb pótlólagos alkalmazkodást tart szükségesnek, szemben az átlagos 6-7 százalékkal.

A hazai magánvállalkozói szféra tipikus kategóriája a 20-100 foglalkoztatottal, és máris erős külgazdasági kötődésekkel működő kör, amely a versenyszektorokban a legaktívabban, ugyanakkor a legérzékenyebben "éli meg" az integráció kihívásait. Ebben a körben komoly feszültség van az alkalmazkodóképességbe vetett hit, az optimizmus és a pozitív elvárások, illetve az eddigi, kevésbé pozitív integrációs tapasztalatok között.

A konszolidálódás jeleit mutató hazai mikroszférában az integrációs folyamat gyorsulása újabb, egyelőre nem egyértelműen feltárható átrendeződéseket vált ki. Kulcskérdés, mikor, milyen mértékben, milyen eszközökkel valósul meg valamelyes szervezettség e folyamatban. Azaz mérséklődik-e a jelenleg halmozottan előnyös és hátrányos helyzetűek közötti differenciálódás és polarizálódás, megszűnik-e e téren a KKV-szektor egészének teljes "gazdátlansága", és fel tudnak-e zárkózni a lemaradó, de alkalmazkodásra képes vállalkozók a húzó szerepet betöltő vállalatokhoz?

Kérdés:
Lényegesen és közvetlenül érinti-e vállalkozását az integrációs folyamat,
és megítélése szerint hogyan változik ez a hatás a közeljövőben?
(A válaszadók százalékában)
  Összesen Állami Magán Vegyes
Kis- és középvállalkozói körben
eddig lényeges és erősödik a hatás 35 - 44 38 - 38 28 - 42 52 - 52
eddig nem volt, illetve gyengül a hatás 30 - 7 23 - 0 36 - 7 13 - 7
közvetett, mérsékelt volt a hatás, és nem várható változás 35 - 49 38 - 63 36 - 50 35 - 42
Nagyvállalati körben
eddig lényeges és erősödik a hatás 43 - 63 61 - 68 21 - 73 46 - 59
eddig nem volt, illetve gyengül a hatás 5,5 - 0 0 - 0 12 - 0 5 - 0
közvetett, mérsékelt hatás, és nem várható változás 51,5 - 37 39 - 32 67 - 23 49 - 41
Forrás: ISM-felmérések, 1997-98.

 

Kérdés:
Osztályozza vállalkozása jelenlegi felkészültségét, illetve annak változását,
feltéve, hogy a külső feltételek nem változnak!
(A megfelelő osztályzatok a válaszadók százalékában az eddigi helyzetről, illetve a cégek várakozásáról)
  Összesen Állami Magán Vegyes
Kis- és középvállalkozói körben
5 minden rendben 13 - 16 8 - 4 8 - 12 27 - 27
4 kielégítő, ill. javul, de a külső feltételek
változatlanságát nem tudják pótolni
34 - 23 33 - 17 28 - 20 51 - 34
3 problematikus, és a fennálló
bizonytalanságok miatt nem is javul
30 - 39 38 - 63 37 - 39 13 - 33
2 esetleges, hiányos, és saját erőforrásokból
nem is képesek ezen változtatni
15 - 16 21 - 17 17 - 20 9 - 5
1 a cég nem tud és/vagy nem akar
alkalmazkodni, és erre nincs is remény
7 - 6 0 - 0 10 - 8 1 - 0
  Nagyvállalati körben      
5 minden rendben 18 - 17 14 - 9 3 - 9 22 - 22
4 kielégítő, ill. javul, de a külső feltételek
változatlanságát nem tudják pótolni
57 - 50 52 - 64 54 - 30 59 - 52
3 problematikus, és a fennálló
bizonytalanságok miatt nem is javul
22 - 27 29 - 18 33 - 42 16 - 25
2 esetleges, hiányos, és saját erőforrásokból
nem is képesek ezen változtatni
4 - 5 5 - 9 9 - 18 2 - 0
1 a cég nem tud és/vagy nem akar
alkalmazkodni, és erre nincs is remény
0 - 1 0 - 0 0 - 0 0 - 1
Forrás: ISM-felmérések, 1997-98.

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére