A stratégia finomítása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az előző részben leírtuk, hogyan választottuk ki azokat a részvényeket, amelyek a béták alapján a legjobb profitkilátásokkal kecsegtettek 1997-98-ban (az idevonatkozó elmélet alapján a magas bétájú részvényekbe történő befektetés jelentős nyerési és vesztési lehetőséget hordoz magában, a kockázat szintje tehát magas). Kérdés, vajon optimálisnak tekinthető-e az a stratégia, ha a béták alapján kiválasztott részvényeket megvásárolva, és azokat egy páncélszekrénybe (jó mélyen) elzárva a világ elől egy év (vagy esetleg még hosszabb idő) után nézzük csak meg, hogy mennyire volt eredményes a vásárlás. Vajon aktívabb kereskedéssel lehet-e, és ha igen, mennyit lehet javítani a béták alapján történt kiválasztás eredményein. Azt vizsgáltuk, hogy a részvényelemzésben szokásos technikai analízis eljárásaival növelhető-e a béták alapján számított hozam. A W & T Consulting Befektetési Tanácsadó Kft. számításait felhasználva a következő eredményeket kaptuk.

  1. A részvények kiválasztásához alapul vettük a béták alapján legígéretesebbeket. Ezek az előzőek szerint a Richter, az OTP és a MOL voltak.
  2. Kiválasztottunk olyan - a technikai analízis nemzetközi elemzési, prognosztizálási gyakorlatában - elfogadott és egyszerű módszereket, amelyekről azt feltételeztük, hogy a magyar viszonyok között eredményesek lehetnek az eladási és vételi jelek generálásában. E cikk keretei között főként két, könnyen érthető statisztikai megközelítésen alapuló, ún. trendkövető módszert használtunk, amelyek eredményessége a kereskedési gyakorlatban már bizonyított.

Mozgó átlagok

Kiemelt jelentőségük van az ilyen típusú statisztikai elemzésekben az úgynevezett mozgó átlagoknak. Idősoronként (részvényenként) változó, hogy milyen hosszúságú mozgó átlagokat célszerű használni. Általában egy rövidebb (3-14 napos) és egy hosszabb (12-40 napos) mozgó átlagot szoktak képezni. Van olyan előrejelzés-rendszer, amely három mozgó átlaggal dolgozik. (Például 10, 20, 40 napos mozgó átlagok.) A gyakorlatban felhasználnak egyszerű mozgó átlagokat is, de gyakran fordulnak az exponenciálisan kisimított átlagokhoz. (A mozgó átlagokat lehet számolni a záró árfolyamokból, a napi legmagasabb árakból és a legalacsonyabb árakból egyaránt.)

A mozgó átlagok keresztezése mint előrejelzési technika eléggé elfogadott az elemzők körében. Két mozgó átlag keresztezése (Moving Average Crossover) alkalmas arra, hogy az eladási és vételi jelzések indikátora legyen: amikor a rövidebb mozgó átlag görbéje felülről keresztezi a hosszabb mozgó átlag görbéjét, az várható, hogy a hosszú távú trendben egy a korábbitól eltérő, lefelé mutató változás jelenik meg. Ezt a technikai analízisben általában - különösen, ha a más jelzések is ezt megerősítik - eladási jelként fogják fel. Fordítva pedig, amikor a rövid átlag alulról keresztezi a hosszú mozgó átlagot, azt vásárlási jelként interpretálják.

Három különböző hosszúságú mozgó átlag keresztezése úgy használható előrejelzésre - Moving Average (3) Crossover -, hogy a két rövidebb átlagot az elemzők többsége előjelzésként értelmezi, ha a két mozgó átlag keresztezi egymást, de valós eladási jelként csak akkor fogadják el, ha a leghosszabb mozgó átlag görbéjét azonos jelleggel, és jelzési értékkel keresztezi a közepes hoszszúságú mozgó átlag görbéje.

Néhány szó a mozgó átlagokról Az ember régi vágya, hogy a múltbeli adatokból megbecsülje a jövőben várhatóakat. Ezt tudományosan trendszámításnak nevezik. A trendszámítás két fajtája, az analitikus és a mozgóátlagolású közül a másodikat akkor használjuk, amikor kevés kiinduló feltételezés áll rendelkezésünkre az adott (általában hosszú távú) folyamatot leíró függvényről. A mozgóátlagolású trendszámítás alkalmazásának egyik legfontosabb oka egy adatsor hullámzása, ez grafikusan egy cikcakkvonalú ábrát jelent. A mozgóátlagolású trendszámítás ezt a cikcakkvonalat simítja ki, és ezzel értelmezhetővé és előrevetíthetővé teszi a folyamatot. Definíciószerűen a mozgóátlagolású trendszámítás lényege az, hogy egy idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk trendértéket, hogy átlagoljuk az idősor t-edik eleme környezetében lévő bizonyos elemeket. Ezzel a módszerrel a folyamatot megtisztíthatjuk a hullámzásától, és így a már egyenesebb folyamatot előrevetíthetjük. Tehát a mozgóátlagolású trendszámítás képes kisimítani a megfigyelt folyamat ciklusait, hullámzását. Ehhez azonban helyesen kell megválasztani a t-edik elem körül átlagolandó elemek számát, mivel ennek helytelen meghatározása képes a ciklusokat pont a szándékunkkal ellentételesen felnagyítani. Ennek megfelelően a mozgóátlagolás tagszámának (átlagolás alá eső elemszámnak) mindig a ciklus hullámhosszát jelentő elemek számának egész számú többszöröse kell hogy legyen. Például egy negyedéves ciklikusság megfigyelésénél érdemes egy négyes tagszámú mozgóátlagolást alkalmazni.

Parabolarendszer

A Wilder parabolarendszer a nevét az árgörbe alatt, illetve felett húzódó parabolára emlékeztető alakzatokról kapta. A rendszer mindig információt ad arról, hogy miként érdemes a piacra lépni, s minden kereskedési napra parabolaszerű SAR- (Stop And Reverse) értékeket számol. (Az érték limitárnak fogható fel: megadja, hogy az adott áron vásárolni vagy eladni célszerű.) Amennyiben az így számolt értékek a legmagasabb napi ár felett helyezkednek el, akkor az adott rendszer a short (rövid) pozíció fenntartását javasolja (esetleg az adott árszinten való belépést is célszerűnek ítéli). Amennyiben pedig a számított értékek a napi legalacsonyabb árfolyam alatt helyezkednek el, a rendszer a long (hosszú) pozíciók kialakítását javasolja (esetleg az adott árszinten való belépést is célszerűnek ítéli), a váltás pillanatában pedig a meglevő pozíció likvidálását javasolja.

Beállítottuk az optimalizálás szempontját (kritériumát). A tesztelés során gyakorlati és elméleti meggondolások alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az egyes módszerek tekintetében azt tekintjük a paraméterek optimális beállításának, ahol a befektető a long pozícióiban maximálisan eredményes, azaz ahol az úgynevezett Long Net Profit (a részvények birtoklása alatt elért, veszteségekkel csökkentett bruttó profit) a legnagyobb. (Ma még az egyes részvények esetében a short pozíciók kihasználása szabványosított részvényopciós kötések hiányában lényegében nem lehetséges.)

Ezután meghatároztuk az optimalizálás időszakát. Ezt úgy tettük, hogy a becslések időtartamát lezártuk 1997. október 13-án, a becslések kialakításakor nem számoltunk az azt követő októberi tőzsdei esésekkel (az alkalmazott módszer tehát hasonlóan a befektetőkhöz vagy belefutott a tőzsdekrachba, vagy elkerülte azt).

A következő lépésben optimalizáltuk a kiválasztott módszereket, azaz meghatároztuk az adott papír sajátosságaihoz legjobban illeszkedő paramétereket a kiválasztott módszerek tekintetében. Azaz meghatároztuk: milyen hosszú mozgó átlagok keresztezése, illetve milyen SAR értéke adja a legmagasabb profitot.) A befektetések értéke mindig egy részvény. (Természetesen ennél több részvény vásárlása esetén az eredmények a vásárlás mennyiségének megfelelően többszöröződnek.)

A tesztelés során az alkalmazott módszer tehát eladási vagy vételi jelzéseket generál. Kérdés, hogy a jelzést követően a befektető milyen áron kísérli meg a részvényeit értékesíteni. Ennek meghatározásakor - az élettől nem idegen, bár a gyakorlatban nem minden esetben teljesíthető - feltételezéssel éltünk. Azt vettük alapul, hogy a megbízott bróker képes lesz a következő napon piaci (azaz nyitó) áron eladni vagy vásárolni. (Természetesen lehetne másfajta áralakulást is alapul venni, de - különösen a kisebb befektetők számára - egy ilyen megoldás elég biztonságosnak tűnik.)

Az elvégzett műveletek esetében nem számoltunk brókeri költséggel, valamint azzal sem, hogy a befektető pénze - amikor nincs részvényben - kamatozik, a gyakorlatban nyugodtan tud DKJ-t vásárolni. Eredményeink tehát ilyen feltételezések mellett értelmezhetők.

Az eredmények

A MOL-részvények esetében az optimalizálás révén az eredményesség a következő volt. Mozgó átlagok keresztezése mellett a jobb eredményt a 3 mozgó átlaggal végzett számítás adta. (Két mozgó átlag esetén legjobb eredményt a 11, 13 napos mozgó átlag szolgáltatta, de ennek eredményessége kissé elmaradt attól, mint amit a kezdeti befektetés és az azt követő kivárás jelentett volna.) A három mozgó átlag által meghatározott kereskedési stratégia (11, 13, 12) esetében 11-szer lett volna ésszerű belépni, ebből a sikeres belépések száma 10 volt. A legnagyobb veszteség is minimális (95 forint). A már realizált nyereség 4175 forint, és a jelenleg nyitott pozíció értéke 845 forint.

Mol-részvények
  Alapesetben Mozgó átlag (3) keresztezés esetén Parabola rendszer esetén
Nyitó belépés árfolyama: 1520    
Záró árfolyam (1998. 03. 02.): 5665    
Béta alapján várt árfolyam: 5770    
Nyereség/veszteség: 4145 5450 2833
HOZAM: 273% 359% 186%
Éves hozam: 140% 185% 96%

A Richter-részvények esetében az optimalizálás révén a kereskedelem eredményessége a következő volt: Mozgó átlagok keresztezése mellett a jobb eredményt itt is a 3 mozgó átlaggal (9, 11, 12) végzett számítás adta. A kereskedések száma: 1995. január elejétől 28 eladás és vétel volt, amelyből 22 volt sikeres (79 százalék). A parabolákkal vett eredmény ez esetben is elmaradt attól, mint amit a kezdeti befektetés és az azt követő kivárás jelentett volna. Összességében a Richter esetében jobb kereskedési taktika az lett volna, ha a kezdet kezdetén megvásároltuk volna a részvényeket, és azokkal műveletek nélkül kivártuk volna az időszak végét.

Richter-részvények
  Alapesetben Mozgó átlag (3) keresztezés esetén Parabolarendszer esetén
Nyitó belépés árfolyama: 1750    
Záró árfolyam (1998. 03. 02.): 22 900    
Béta alapján várt árfolyam: 28 617    
Nyereség/veszteség: 21 150 21 905 18 510
HOZAM: 1 209% 1 252% 1 058%
Éves hozam: 373% 386% 327%

Az OTP-részvények esetében a jobb eredményt a 2 mozgó átlaggal végzett számítás adta. (Azonban a 11, 26 napos mozgó átlag eredményessége is kissé elmaradt attól, mint amit a kezdeti befektetés és az azt követő kivárás hozott volna.) Némileg rosszabb eredményt ad a parabolarendszer, amely (meglehetősen gyakori kereskedés mellett) nem volt igazán eredményes. Az OTP esetében is az látható, hogy a béták által kiválasztott részvényekbe történő befektetés igen jó eredményeket szolgáltatott volna.

OTP-részvények
  Alapesetben Mozgó átlag (3) keresztezés esetén Parabolarendszer esetén
Nyitó belépés árfolyama: 1000    
Záró árfolyam (1998. 03. 02.): 9790    
Béta alapján várt árfolyam: 8539    
Nyereség/veszteség: 8790 8396 8008
HOZAM: 879% 839,6% 800,8%
Éves hozam: 333% 318% 304%

Vizsgálataink kiterjedtek más részvényekre és más módszerekre is. A magas bétájú papírok esetében láthatóan nincs (nem volt) értelme kereskedni, hiszen a kezdeti befektetés és a kivárás így is igen magas profitot eredményezett. Olyan részvények esetében viszont, ahol a béta alacsony volt, a fentebb bemutatott technikai analízis módszerek a kivárásos taktikánál sokkal jobb eredményeket szolgáltattak volna.

Eredményeinkhez még egy megjegyzést kell tenni: mindezen következtetések természetesen csak a múltra igazak. A jövőbe - sajnos vagy szerencsére - nem lehet látni. A részvénybefektetések mindig is kockázatosabbak az állampapírban tartott befektetéseknél. (Természetesen a kockázatot jó időben vállalók, és megfelelően kiválasztott részvények esetében az eredmények igen impresszívek.) Másrészt az is igaz, hogy minél erősebb a trendhatás (és minél kisebb az ingadozás), annál jobb eredményt ad a béta-alapú megközelítés. Ugyanakkor minél inkább ingadozó egy részvény árfolyama (s ezekben az ingadozásokban felismerhető trendszakaszok is vannak), annál jobbak a kereskedési technikák révén elérhető hozamok. Egy ilyen példát mutatunk be végül.

A TVK esetében a kereskedés jó eredményeket hozott. A mozgó átlagok keresztézésénél a 6, 12 napos mozgó átlagokat használtuk fel. Ehhez hasonló tőkenövekedést eredményezett a parabolarendszer.

TVK-részvények
  Alapesetben Mozgó átlag (3) keresztezés esetén Parabolarendszer esetén
Nyitó belépés árfolyama: 1360    
Záró árfolyam (1998. 03. 02.): 3700    
Béta alapján várt árfolyam:      
Nyereség/veszteség: 2340 2600 8008
HOZAM: 154% 171% 173%
Éves hozam: 79% 88% 89%
Werner Gábor (W & T Consulting Kft.)
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére