A fióktelepek és a kereskedelmi képviseletek számvitele

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A külföldi vállalkozás a fióktelepein keresztül folytathat vállalkozási tevékenységet; ennek során a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szembeni jogviszonyokban, és a vállalkozás többi fióktelepével fennálló kapcsolatokban is. A kereskedelmi képviseletek azonban nem vállalkozhatnak. A számviteli szabályozás ehhez kapcsolódik azzal, hogy a számviteli törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére, a kereskedelmi képviseletére azonban nem.

A külföldi székhelyű vállalkozás és a jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége (magyarországi fióktelepe) közötti kapcsolat speciális számviteli szabályozást tesz szükségessé.

A külföldi székhelyű vállalkozás belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett magyarországi fióktelepének sajátos helyzete (jogilag nem önálló ugyan, de vállalkozási tevékenységének eredményét elkülönítetten kell kimutatnia), továbbá a működésére vonatkozó törvényi előírások kapcsolata a magyar gazdaság piaci szereplőivel stb. indokolják, hogy a könyvvitel zárt rendszerében, kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót készítsen, az általános előírások szerint helyezze azt letétbe a cégbíróságon és tegye közzé.

Mérleg, eredménykimutatás

A vállalkozási tevékenységet folytató fióktelep, ha a számviteli törvény másként nem rendelkezik, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni. Ebből következik, hogy mérlegének tartalmaznia kell a saját tőkét (amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás tartósan a rendelkezésére bocsátott) és mindazokat a külföldi vállalkozástól származó eszközöket, amelyek a működéséhez, tevékenységéhez szükségesek, továbbá azokat a kötelezettségeket, eszközállományt érintő változásokat, amelyek a működése során a gazdasági események hatására bekövetkeztek.

A fióktelep eredménykimutatásának a számviteli törvényben előírt részletezésben kell tartalmaznia a működés és tevékenység eredményét, valamint az eredményre ható tényezőket, azaz a fióktelep bevételeit, költségeit, ráfordításait.

Az éves beszámoló mérlege az eszközöket és a forrásokat, választott eredménykimutatása pedig az eredmény alakulását, az eredményre ható tényezőket, az eredménykategóriák szerinti eredményt a számviteli törvényben előírtak szerint kell, hogy tartalmazza, néhány sajátossággal.

Jegyzett tőke

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél nem alkalmazhatók a jegyzett tőkére vonatkozó általános szabályok, mivel nincs társasági szerződés és nincs - általános ismérvekkel rendelkező - tulajdonos. Ezért a számviteli törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. §-ának (3) bekezdését kiegészítő rendelkezés jegyzett tőkének minősíti a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által, tartósan rendelkezésre bocsátott vagyont. A törvény nem határozza meg, hogy mikor kell számba venni a jegyzett tőkét, így annak összege rendszeresen növekedhet. A jegyzett tőke csökkentéséről ugyan nem intézkedik a jogszabály, de előírja, hogy mindaddig jegyzett tőkeként kell az e célból átvett vagyont kimutatni, amíg a fióktelep meg nem szűnik.

Beszerzési ár

Az Szt. 35. §-ának (16)-(17) bekezdése a fióktelepen használt eszközök beszerzési árának sajátos értelmezését adja. A külföldi székhelyű vállalkozás köteles biztosítani a fióktelep működéséhez és a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A hitelezői érdekek védelme, a valós vagyoni érték kimutatása érdekében indokolt szabályozni a külföldi székhelyű vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás értékét és felső határát, mivel a fióktelep nem rendelkezik jogi személyiséggel, és része a külföldi székhelyű vállalkozásnak. A törvény alapján ilyen esetben legfeljebb a vámérték és az Szt. szerinti egyéb beszerzési érték összege a beszerzési ár.

A külföldi székhelyű vállalkozás (vagy annak másik fióktelepe) gyakran ad át eszközöket a fióktelepnek. Ezt a kapcsolatot úgy kell tekinteni, mintha a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre. Ebből az következik, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás (annak más fióktelepe) a magyarországi fióktelepe részére köteles számlát kiállítani, a fióktelep pedig a beszerzésre vonatkozó előírások szerint köteles eljárni és a kapott eszközök számla szerinti értékét elszámolni. Ezek a beszerzések általában importbeszerzésnek minősülnek, kivéve ha a kapcsolat a külföldi székhelyű vállalkozás kettő vagy több magyarországi fióktelepe között közvetlenül jön létre. A külföldi székhelyű vállalkozástól (vagy annak másik fióktelepétől) így átvett eszközök beszerzési értéke - az előbbieken túlmenően - magában foglalja mindazokat a tételeket, amelyek az Szt. szerint a beszerzési értékbe tartoznak, és amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.

Követelések, kötelezettségek

A fióktelep és a külföldi székhelyű vállalkozás (vagy annak másik fióktelepe) egymás közötti üzleti kapcsolatából eredő pénzügyi kötelezettségek rendezésétől - ha ezt a devizajogszabályok lehetővé teszik - eltekinthet. Ezért ilyenkor a devizában fennálló és a pénzügyileg nem rendezendő azonos devizaösszegű követeléseket és kötelezettségeket év végén össze kell vezetni, s a forintban mutatkozó különbözettel - mint árfolyamnyereséggel, árfolyamveszteséggel - módosítani kell az eredményt.

Beszámolókészítés

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének is december 31-i fordulónappal kell elkészítenie az éves beszámolóját. A fióktelep is köteles - a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolóját a cégbíróságon letétbe helyezni, és közzétételéről a vállalkozókra vonatkozó általános előírások szerint gondoskodni. Eltérés csupán annyi, hogy a beszámolót a külföldi székhelyű vállalkozás fogadja el.

Árbevétel, költség Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdését, illetve 46. §-át kiegészítő rendelkezések a fióktelep sajátos helyzetéből adódó árbevétel, illetve költség tartalmát határozzák meg. A fióktelep által a külföldi székhelyű vállalkozás (vagy annak másik fióktelepe) részére teljesített áruszállítás, szolgáltatás számlázott értékét árbevételként kell elszámolni (annak ellenére, hogy nem harmadik személy részére történik az értékesítés!). Az árbevételkénti elszámolás feltétele az egymás közötti megállapodásban, szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésének elismerése. (Az árbevétel belföldi, illetve exportárbevételkénti minősítésénél az Szt. általános előírásait kell figyelembe venni.) Amennyiben a fióktelep igénybe veszi a külföldi székhelyű vállalkozás (vagy annak másik fióktelepe) szolgáltatását (ideértve az irányítás átterhelt költségeit és ráfordításait is), illetve terméket vásárol tőle, általában csak a számlázott összegben számolhatja el azt importbeszerzésként. Ez a szabályozás a fióktelep sajátos helyzetéből következik. A külföldi székhelyű vállalkozás két magyarországi fióktelepe közötti kapcsolat devizabelföldiek közötti kapcsolatnak minősül, ennek megfelelően kell elszámolni az igénybe vett szolgáltatásokat. Az egymás közötti kapcsolat elszámolásának a bizonylata itt is a számla.
Nagy Gábor 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére