Pénzhez lehet jutni

 

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) a gazdaságfejlesztési, iparpolitikai és kereskedelemfejlesztési célok megvalósításához egyetlen támogatási eszközzel, a költségvetési törvényben meghatározott Gazdaságfej-lesztési Célelőirányzattal (GFC) rendelkezik. Az idén a tavalyival megegyező összeg, 12 milliárd forint vár felosztásra.

 

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásaiból 1997-ben a beruházásokhoz adott minden egyforintnyi támogatás további 7 forint invesztíciót eredményezett, illetve a kereskedelemfejlesztésre nyújtott minden egy forint támogatásból több mint 7 forint exporttöbblet származott. Ez a legfőbb eredménye annak a 12 milliárd forintnak, amelyet a költségvetés 1997-ben a tárca számára elkülönített. Az idén hasonló célokra ugyancsak 12 milliárd forint – reálértéken számolva tehát a megelőző évinél kevesebb – áll rendelkezésre.

Bár az ipari tárca ennél nagyobb összeget tartott indokoltnak, az 1998. évi költségvetési törvényt megszavazó parlament 12 milliárd forintról rendelkezett. Pongorné Csákvári Mariann, az IKIM szakértője szerint az igényekhez képest kevés ez a pénz, de a szűkösség egyben annak is garanciája, hogy a sok jelentkező közül az elbírálók a legalkalmasabb vállalkozásokat választhatják ki. A minisztérium képviselője szerint a szűkösség azt is indokolja, hogy támogatások odaítélésénél szigorúan ragaszkodjanak az eljárási szabályokhoz.

Várhatóan csak az év második felében derül ki, hogy a keret valójában mennyire szűk. Ekkor ugyanis már jobban körvonalazódik, hogy az előirányzott támogatás az IKIM által kitűzött célok megvalósításához mennyire volt képes hozzájárulni. A vállalkozók idei pályázataikat egyébként március 2-tól nyújthatják be az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumhoz. Nyomtatványokat, részletes útmutatót és felvilágosítást Budapesten a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH Rt.) Dorottya utcai irodájában és a társaság megyei képviseletein lehet kapni.

Tavalyi mérleg

A GFC és jogelődjei számára a költségvetések által elkülönített keret már az elmúlt években is többnyire kevésnek bizonyult. Tavaly a privatizációs bevételek előző évi áthozatala miatt több pénz állt rendelkezésre, így tehát a GFC őrizte reálértékét. Nem mondható el ugyanez 1998-ról, bár az IKIM képviselője ennek ellenére úgy látja: a támogatási rendszer így is megfelelhet a céloknak. A következő hónapokban megkezdődik az 1999. évi költségvetési terv előkészítése, és ebben az IKIM a források, elsősorban a beruházási támogatások növelését fogja javasolni.

A GFC 1997. évi felhasználásának fő céljai közé a beruházások, azon belül a működőtőke-bevonás ösztönzése, a korszerű termelő és idegenforgalmi szolgáltató kapacitások létrehozása, bővítése tartozott. Második preferált cél a kereskedelemfejlesztés, a vállalkozások piacra jutásának javítása. Ehhez szorosan kötődik az EU-konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása. A harmadik helyen állt a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez felvett hitelek kamattámogatása, ami a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak nyújtott PHARE-támogatáshoz is kapcsolódik. A kis- és középvállalkozások sikeres működését segíti elő az ipari parkok létrehozásának támogatása is. Az IKIM közelmúltban publikált jelentése szerint a tavalyi keretből kiutalt támogatások az említett célokat nagyjából egyharmad – egyharmados – arányban szolgálták.

A gazdaságfejlesztési pályázat intézménye révén a beruházások és a működőtőke bevonása, az új kapacitások létrehozása, a versenyképes termékek gyártásának bővítése élvezett támogatást. Így 1997-ben a gazdaságfejlesztési pályázati rendszer keretében 74 projekt jutott összesen 5,1 milliárd forinthoz. E juttatások hatékonyságát jellemzi, hogy a gazdaságfejlesztési pályázatok keretében odaítélt támogatási forrás több mint hat és félszeresének megfelelő értékű beruházást, illetve éves átlagban csaknem nyolcszorosának megfelelő értékű nemzetközileg is versenyképes termék előállítását tette lehetővé. Hatására 33 milliárd forint értékű beruházás valósul meg és 3150 új munkahely jön létre. A támogatás megítélésekor a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására is ügyelnek, így a juttatás 39 százalékát kelet-magyarországi, 30,8 százalékát dunántúli, 30,2 százalékát pedig budapesti projektek kapták.

Kereskedelempolitikai célok

A GFC kereskedelempolitikai célok megvalósítását is szolgálja, így a vállalkozások külpiaci megjelenésére, belföldi és nemzetközi kiállításokon való részvételre, üzletember-találkozók szervezésére is nyújt támogatást. Minderre tavaly csaknem 3 milliárd forint jutott. Külföldi kiállításon való részvételre, termékismertetők elkészítésére a kereskedelemfejlesztési pályázat keretében tavaly 413 szerződés kapcsán 290 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a pályázók. Ebben a körben kiemelt cél volt az EU-konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének előmozdítása. A GFC-támogatásnak nagyban köszönhető, hogy Magyarországon ma már több mint 700 gazdálkodó cégnek van ilyen tanúsítványa. A támogatás iránti érdeklődés élénkül: 1996-ban 306 pályázatra 445 millió forintot ítéltek oda, tavaly már 811 pályázatra 1,1 milliárd forint támogatást osztottak ki.

A GFC a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását is szolgálja. A pályázat a versenyképesség javulását és a beszállítói kapcsolatok erősödését kívánja segíteni: a termelőberuházásokhoz felvett hitelekhez kamattámogatást ad. A múlt évben az IKIM csaknem 250 ilyen pályázatot fogadott el, amelyek összes támogatási igénye – 2001. évig – 2,4 milliárd forint. Az IKIM összesítése szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásaiból a kis- és közepes vállalkozások előkelő helyen részesedtek: a gazdaságfejlesztési pályázatban a teljes támogatás 30 százalékát, az EU-konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére a keret 84 százalékát, a marketingpályázatok esetében pedig 72 százalékát merítették ki a lehetséges összegnek. Az IKIM a kis- és középvállalkozások támogatására összesen 6 milliárd forintot, a teljes összeg felét fordította

Az idén az ipar versenyképességének további javítása, az export bővítése, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása érdekében az IKIM komplex beruházásösztönzési programot tervez. Az ez évre meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok szerkezete már megfelel az Európai Unióban szokásos, elfogadott formáknak, sőt az EU-csatlakozás folyamatában alkalmassá tehetők EU-források befogadására is. A kiadott útmutató szerint a gazdaságfejlesztési pályázat elsődleges célja, hogy támogassa azokat a beruházásokat, amelyek versenyképes, magas feldolgozottságú termékek gyártását szolgálják. Preferenciát élveznek azok a beruházások is, amelyek a beszállítói háttér kiépítéséhez, illetve a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséhez veszik igénybe a támogatást.

A pályázat ösztönzi a legalább 50 ágyas szállodák építését, országos jelentőségű kongresszusi központ(ok) létesítését, továbbá a nemzetközi logisztikai központokba betelepülő, saját kibocsátásához nagy arányban hazai szolgáltatást és terméket használó vállalkozásokat. Ezekre a célokra a GFC egyrészt vissza nem térítendő támogatást és/vagy kamatmentes kölcsönt ad. A minisztérium az MNB-vel, a VPOP-val együttműködve a pályázóknak további kedvezményeket is nyújthat. A pályázati feltételek összetettek, köztük az egyik legfontosabb, hogy a beruházáshoz kapott állami támogatások együttes mértéke – a GFC-vel együtt – nem érheti el a beruházási költség 50 százalékát.

Az áruforgalom bővítése

A GFC-nek idén is szerves része a kereskedelem fejlesztése, a magyar termékek külpiaci sikerének előmozdítása. Így kérhető anyagi hozzájárulás a külföldi kiállításon – ha hazai előállítású, saját termékről van szó – például a helydíj, a víz, az áram- és telefonbekötés költségterheihez, a meghívókhoz és a postaköltséghez. Igényelhető pénz termékismertető, műszaki leírás, referenciafilm, hirdetések elkészítéséhez is, illetve külföldön működtetett vállalati képviselet vagy kiállító-, illetve bemutatóterem bérleti díjához. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az indokolt költségek 50 százalékáig kérhető, és utólag, bizonylatok alapján történik az elszámolás, előleg nem adható. Lényeges, hogy utólag, vagyis a már lezajlott akciókhoz nem igényelhető pénz.

A kis- és középvállalkozások beruházásainak kamattámogatása a továbbiakban is fennmarad, bár összevonják a PM által az elmúlt évben nyújtott, hasonló célú támogatással. Újdonság, hogy a kis- és középvállalkozások közül csak azok pályázhatnak, amelyek 50 és 250 fő között foglalkoztatnak dolgozót, korábban az 500 fős társaságok is pályázhattak e támogatásra.

Minőségbiztosítási rendszer bevezetésére az idén először önálló, külön pályázatot hirdetnek. A vissza nem térítendő támogatás a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásával és tanúsíttatásával kapcsolatos költségek maximum 50 százalékáig terjedhet. A támogatást az IKIM utólag fizeti ki, a költségeket bizonylatokkal kell igazolni. Nem kérhető támogatás a minőségbiztosítás helyzetének felmérésére, utóauditra és felügyeleti auditra. Eljárási díjként az igényelt támogatás 0,5 százalékát, de legalább 5 ezer forintot kell az IKIM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat számlájára (10032000-01220139-51000008) átutalni. Az elbírálás szempontjai közé tartozik, hogy mekkora a nemzetközi tanúsíttatás révén elérhető többlettermelés és export, hány új munkahely teremthető, és a termelés megfelel-e a környezetvédelmi követelményeknek. A GFC-ből elnyerhető támogatások esetében – így ebben az esetben is – a felek szerződésben állapodnak meg a pénz felhasználásának feltételeiről, a szerződésszegés esetére vonatkozó szankciókról stb.

Az ipari parkok támogatása címszó alatt jegyzett pénzekért az Ipari Park címmel rendelkezők pályázhatnak. A kis- és középvállalkozások támogatása döntően indirekt módon, a kedvező működési feltételek, a hiányzó infrastruktúra megteremtése révén valósul meg. E célra az IKIM, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közösen hirdeti meg a pályázatot. Jelenleg még a pályázati feltételek és a követelmények szakmai egyeztetése zajlik.