Versenyhivatali mérleg

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

A gazdaság szereplői jól alkalmazkodtak

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
 

A versenytörvény értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) minden évben elemzést készít a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról. Ez az összegzés sajátos tükre a szerkezeti átalakulás utolsó szakaszába érkezett gazdaságnak.

 

Az 1996-os esztendő tekinthető az első olyan évnek, amikor a piac állapotát befolyásoló állami akciók súlya csökkent, és markáns hatások tulajdoníthatók az államtól független tényezőknek. Ez a folyamat a múlt évben tovább erősödött. A Gazdasági Versenyhivatal 1996 végéig az 1990. évi LXXXVI. törvény, ezt követően pedig - 1997 január 1-jétől - a jogharmonizációs igény, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján módosított új versenytörvény, az 1996. évi LVII. törvény alapján látta el feladatát. Dr. Boytha Györgyné, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese az elmúlt évi tapasztalatok összegzése előtt azokat a lényeges pontokat ismertette, amelyben a versenytörvény megváltozott.

Külföldön is hatályban

Az egyik legfontosabb különbség, hogy az új versenytörvény hatálya - hasonlóan néhány fejlett ország versenyjogához - úgynevezett extraterritoriális hatályú. Az extraterritoriális jelleg a versenyjogban kiterjed azokra a jogsértésekre is, amelyeket a vállalkozások külföldön követnek el, de e magatartás hatása a Magyar Köztársaság területén, piacán is érezhető. Például: adott országban a gazdaság szereplői olyan exportkartellt alakítanak, amely kizárja Magyarországot valamilyen termék importjából. Ez a döntés sértené a magyar gazdálkodók érdekét, s az ilyen kartell ellen a magyar versenyhatóság a saját versenytörvénye alapján eljárhat. Ez a nemzetközi magánjogban egyébként szokatlan szabály csak a versenyt korlátozó magatartásra, vagyis a kartellre, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre és a fúzióra vonatkozik. A fogyasztó megtévesztése és a tisztességtelen versenycselekmények tekintetében hasonló szabály nem létezik.

A külföldi vállalkozással szemben az elmarasztaló határozatot a tapasztalatok szerint csak úgy lehet érvényesíteni, ha az ilyen jogszabályt bevezetett országok két- vagy többoldalú szerződéseket kötnek, és ebben rögzítik az említett versenyjogi határozatok kikényszerítési feltételeit. Magyarország ilyen együttműködési megállapodást egyelőre még nem kötött más országokkal, a magyar versenyhivatal még nem tárgyalt ilyen ügyeket.

A versenytörvény másik lényeges módosítása a kartelleket érinti. A korábbi jogszabály a versenyt horizontálisan korlátozó megállapodás létrehozását, valamint a szállító-továbbeladó kapcsolatában a versenyt ugyancsak korlátozó továbbeladási ár (vertikális kartell egy fajtája) megkötését tiltotta. Az új versenytörvény valamennyi kartellre tilalmat mond ki, mellé azonban - hasonlóan az EU-joghoz - kivételi rendszert állít, ami lehet egyedi vagy csoportos mentesség.

Kartellek - mentességgel

Amennyiben a szövetségre lépő gazdálkodóknak kétségük van arról, hogy kartellt hoztak-e létre, válaszért a törvény alapján a versenyhivatalhoz fordulhatnak. Kérésükre a versenytanács megvizsgálja, hogy a felek által kötött megállapodás ütközik-e kartelltilalmi szabályba. Ha igen, a megállapodás konkrét tartalmát kell elemezni. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan körbe tartozó szerződésről van szó, amelyben a kormány csoportmentességi rendeletet adott ki, vagyis a gazdasági érdekszövetség mentesülhet a kartell tilalma alól. A mentességi körön kívüli megállapodások esetében egyedi kérelem alapján egyedi mentesítés kérhető és adható. Ilyenkor a versenyhivatal szakértőinek azt kell megvizsgálni, hogy a tervezett megállapodás hozzájárul-e a termelés vagy az ésszerű forgalmazás megszervezéséhez, előmozdítja-e a műszaki-gazdasági fejlődést, növeli-e a versenyképességet, az előnyök meghaladják-e az abból származó hátrányokat, és a megállapodással járó előnyök legalább egy része eljut-e a fogyasztókhoz. Ha a kérdésekre pozitív válaszok adhatók, akkor a vállalkozás a versenyhivataltól megkapja az egyedi mentességet.

A csoportmentességi rendeleteket a kormány - ugyanezen elvek figyelembevételével - a kizárólagos beszerzés, a kizárólagos forgalmazás, a biztosítás, a gépkocsi-forgalmazás, a szervizszolgáltatás és a franchaise-megállapodások körében már kiadta. Előkészítés alatt áll a szakosítás, a technológia átvétele, valamint a kutatás-fejlesztés területére vonatkozó csoportmentesség, amelyről a rendeletek várhatóan még ebben a fél évben megjelennek.

Diktátum a piacon

A versenytörvény módosítása eltörölte a gazdasági erőfölény megállapításakor a 30 százalékos piaci részesedést mint küszöbfeltételt, és a gazdasági erőfölényt új fogalommal határozta meg. A törvény szövege szerint erőfölényben van az, aki úgy képes a piacon cselekedni, hogy nincs tekintettel sem versenytársaira, sem szállítóira, sem a fogyasztókra, tehát egymaga képes diktálni a feltételeket, azaz uralmi helyzete egyértelmű. A nyugati szakértők arra figyelmeztették a magyar versenyjogi szakértőket, hogy igen nehéz számításokkal bizonyítani a konkrét piaci arányokat, és a százalékos mértékek meghatározása helyett inkább események, fogalmi körök, kifejeződések, megjelenési formák segítségével érdemes megállapítani a gazdasági erőfölényt.

A versenytörvény módosítása során az összefonódás fogalmát is tisztázták, így egyértelműen definiálták a fúzió és az irányítás megszerzésésének tényét. A versenyjog egyértelműsítette, hogy a vagyon későbbi értékesítésre átvett kezelése, karbantartása nem minősül összefonódásnak, vagy például a felszámoló tevékenysége nem tekinthető az irányítás megszerzésének. A törvény azt is meghatározta, hogy az összefonódáshoz mikor nem lehet megtagadni az engedélyt.

Nincs eljárási kényszer

Alapvető változás következett be az eljárási jogban is. Míg 1997 januárja előtt a GVH-ra - kisebb eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoztak, ezek közül az új törvény már csak néhányat tart fenn és saját szabályokat állít fel. Korábban főleg kérelemre indított eljárások léteztek, vagyis a versenyhivatalnak az eljárást akkor is le kellett folytatnia, ha az ügy nem a hivatalra tartozott, mert a versenyjog nem sérült.

A versenyfelügyeleti eljárás 1997 januárjától kérelemre és hivatalból kezdődhet meg. A kérelemre induló ügyek körét azonban a törvény meghatározza, és csak a kartellt, valamint a fúziót sorolja ide. Az összes többi esetben az eljárásra - előzetes mérlegelés alapján - hivatalból kerül sor. Vagyis bárki, aki úgy ítéli meg, hogy valamely ügyben a gazdaság szereplői megsértették a versenytörvényt, díjtalan bejelentéssel élhet. A hivatalnak 30 nap alatt kell eldöntenie, hogy az üggyel foglalkozik-e vagy sem. Döntéséről értesíti a bejelentőt, ebben az 1 hónapban a versenyfelügyeleti eljárás még nem kezdődik meg.

A kiszabott bírság, a versenyfelügyeleti eljárás
és a befejezett eljárások számának alakulása 1991-től 1997-ig:
  1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
kiszabott bírság E Ft-ban 61 744 130 383 304 165 627 465 577 290 111 483 104 080
versenyfelügyeleti eljárás 176 255 284 291 305 345 260
(bejelentés:630)
befejezett eljárások 144 223 245 230 250 250 170

Amennyiben a hivatal munkatársa, a vizsgáló az előzetes mérlegelés alapján úgy véli, hogy a jogsértés megtörtént, az ügy a GVH hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme ezt indokolja, a versenyfelügyeleti eljárás megkezdődik. (Hivatalból lehetséges még eljárás más információk, jelzések, összegyűlt adatok, piaci mozgások alapján is.) Lényeges, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kezdetével a bejelentő szerepe megszűnik, vagyis nem válik ügyféllé. Joga van azonban ahhoz, hogy a versenytanács érdemi határozatáról értesüljön, ezt neki megküldik. A bejelentő, ha kívánja, az iratokba is betekinthet, kivéve azokat, amelyek titkosak. Arra is van mód, hogy a bejelentő - immár nem a versenytörvény, hanem a polgári perrendtartás szerint - mint érdekelt a versenytanács érdemi határozatát bíróság előtt megtámadja.

A versenyhivatal információja szerint az elmúlt évben hat esetben nem az eljárás alá vont szervezet támadta meg a versenytanács határozatát, és csak sejteni lehet, hogy az ügy mögött a döntéssel elégedetlen bejelentő áll. Ha a bejelentést a vizsgáló elutasítja, a bejelentő jogorvoslati kérelemmel a versenytanácshoz fordulhat. Ha panaszát itt sem találják alaposnak, bírósághoz lehet fordulni, ahol peren kívüli ügyként, soron kívüli ügyintézésben elbírálják a kérelmet.

Az eljárási jog módosítása azt szolgálja, hogy a versenyhivatal elé nem tartozó ügyeket azonnal ki lehessen szűrni. Korábban sok esetben akkor is le kellett folytatni az eljárást és határozatot kellett hozni, amikor gyanítható volt, hogy szerződéses vita, egyéni jogsérelem, kártérítési igény, hírnévrontás, üzleti titok megsértése, illetve más, nem a versenytörvény hatálya alá, hanem bírósági hatáskörbe tartozó ügyekkel fordultak a GVH-hoz. Az elmúlt év bejelentéseinek újbóli áttekintésekor kiderült, hogy az előszűrő jól működött, és a versenytanács elé érdemi kérdések kerülhettek, egyetlen komoly ügy sem sikkadt el az előzetes rosta miatt.

Az 1997. évben hozott versenytanácsi határozatok főbb adatai
Ügytípus Hozott határozatok száma Jogsértés megállapítása Bírság összege (E Ft)
generálklauzula 16 3 34 200
fogyasztó megtévesztése 76 27 51 560
erőfölénnyel való visszaélés 42 7 18 300
kartell 1 0 0
kartellmentesítés 4 0 -
összefonódási engedély 30 0 -
bírság kiszabása 2 2 20
összesen 170 39 104 080
Az összes szünetelést elrendelő határozat 13, ebből 1997-ben megszüntetve 3.

Élen a csomagküldők

Az elmúlt esztendőben két és félszer annyi, összesen 630 bejelentés és 47 kérelem érkezett a GHV-hoz. A bejelentések közül több mint 120 a Royal Ambassador csomagküldő szolgálat ellen tett panaszt. Az elutasított bejelentők közül 95 fordult a versenytanácshoz jogorvoslatért, amiből a versenytanács 76-ot elutasított, közülük 10 esetben a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A sértett felek a korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbször 1997-ben is a fogyasztók megtévesztése miatt fordultak a hivatalhoz. Ezen ügyek elbírálásában finomodtak a versenyszabályok, így a korábbinál nagyobb szerepet kapott a mérlegelés. A versenyjog szövegéből ugyanis törölték „az áru kelendőségének fokozása érdekében" kitételt. Fontos új változás, hogy a fogyasztók megtévesztése a gazdasági versenyben történik-e. A jogalkotók így kívánták kiszűrni azokat az ügyeket, amelyek a fogyasztóvédelem hatáskörébe tartoznak, pl. hamis mérés, rossz csomagolás stb. A törvény szerint a fogyasztó döntéseinek tisztességtelen befolyásolását, a fogyasztó választási lehetőségét korlátozó magatartást kell mérlegelni.

Boytha Györgyné szerint a fogyasztók megtévesztésének számából nem feltétlenül lehet az egész gazdaság állapotára, sokkal inkább a piac szereplőinek a magatartására következtetni. Mindig vannak olyan spekulánsok, akiknek a felelősségre vonás és a bírság is megéri a szélhámosságot, mert a jogsértéssel jelentős egyszeri haszonra tesznek szert. A versenyhivatal elé kerülő ügyek tipikusak, a szereplők többnyire azonosak. Évről évre visszatérő ügy a csomagküldő társaságoké, amelyek mit sem okulva a korábbiakból, újabb és újabb trükköket alkalmazva, más köntösben, új néven jelennek meg. Az 1997. évi 168 millió forintos kiszabott bírságból 40 millió forintot a csomagküldőkre róttak ki.

Szüneteltetés és korrekció

Dr. Boytha Györgyné emlékeztetett rá, hogy a GHV szünetelést elrendelő határozatot is hozhat. Olyan ügyekben lehet és érdemes ilyen döntést hozni, ahol elérhető, hogy a szünetelés ideje alatt a jogsértő cég korrigálja korábbi döntését. Ha ezt vállalja, erre a célra legfeljebb 6 hónapot kaphat. Ez a jogintézmény több, úgynevezett erőfölényes ügyben bevált. A jó hírükre valamit is adó vállalatoknál - Matáv, OTP - a fogyasztókat a szünetelés ideje alatt visszamenőleg kártalanították, így végül nem került sor versenytanácsi bírság kiszabására. A versenytörvény 1997 januárjától arra is lehetőséget ad, hogy a GHV a bírság tekintetében - ha az eset körülményei indokolják - előzetes végrehajtást rendeljen el. Ezt a bírságot az érintettnek azonnal be kell fizetnie.

A versenytörvény szerint eddig a versenyhivatali határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem a bírság befizetését tekintve halasztó hatályú. A jogsértők tehát a bírságot jóval később fizetik be, vagy be sem fizették. A versenytörvény módosításával a versenyhivatal lehetőséget kapott arra, ahol alapos a gyanú, hogy a megbírságolt társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy a pénz később nem hajtható be, a határozat meghozatalát követően előzetes végrehajtást rendeljen el. A GHV a csomagküldők esetében élt ezzel a jogával.

A fúziós ügyek száma 1996-hoz képest emelkedett, jelezve a piac koncentrálódását. A versenyhivatal az iparban 5, a kereskedelemben 10 esetben adott ki összefonódási engedélyt. Idetartozik a Skála és a Centrum fúziója, a regionális tejipari vállalatok egyesülése, illetve a pénzügyi ágazatban banki összefonódások. A fúziós ügyek számának emelkedése már jellegzetesen a piacgazdaság kísérőjelensége. Hasonló folyamat ment végbe a II. világháborút követően például Németországban is, ahol az állami tulajdon lebontását követően a gazdaság szerkezetének újrarendeződésével a fúziós ügyek alkották a versenyjogi eljárások zömét.

A kiszabott bírság, a versenyfelügyeleti eljárás
és a befejezett eljárások számának alakulása 1991-től 1997-ig:
  1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
kiszabott bírság E Ft-ban 61 744 130 383 304 165 627 465 577 290 111 483 104 080
versenyfelügyeleti eljárás 176 255 284 291 305 345 260
(bejelentés:630)
befejezett eljárások 144 223 245 230 250 250 170
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére