Vegyesvállalatok évtizedei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Stabil befektetési kedv

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Külföldi gazdaság-elemzők és politikusok előszeretettel.beszéltek és beszélnek magyar csodáról, a magyar gazdaság nyitottságáról s a volt keleti blokk országai között elfoglalt különleges helyzetéről. A rendszer-változás óta némiképpen megkopott ez a nimbusz, s a sommásan Nyugatnak nevezett országok nem csak a mi gazdaságunk teljesítményét emlegetik, bár Magyarországnak a térséget meghaladó nyitottságát ma sem igen vonják kétségbe. Egy lakosra vagy teljesítmény-egységre számítva Magyarországra jött a legtöbb külföldi tőke, itt van a legtöbb vegyesvállalat.

 

Országunkba 1996 végéig mintegy 16 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott, amiből a zöldmezős ipari beruházásokra jutó összeg több mint 3 milliárd dollár. A befektetési rangsort - 28 százalékkal - Németország vezeti, a második az Egyesült Államok, a harmadik Ausztria. 1997 első kilenc hónapjában, az újonnan alakult, külföldi részvétellel létrejött vállalkozások 63 százalékkal több tőkét hoztak be, mint egy esztendővel korábban. Az ilyen vállalkozások megalakulása 1997. szeptember végéig nemcsak folyamatosnak, de arányosnak is mondható, mivel a július-szeptember között létrejött 1070 cég mintegy harmada a szeptemberig összesen megalakult 3154 társaságnak. Érdekesség, hogy az általuk behozott 42,5 milliárd forintnyi összegből 24,6 milliárdnyi a harmadik negyedévre jutott, ezáltal ebben az időszakban 23 millió forint jutott egy vállalkozásra - több mint kétszerese a korábbi hónapokban megszokottnak.

A számok tehát azt mutatják, hogy Magyarországon egyre több külföldi cég alapít vállalatokat. Az idáig létrehozott 3154 külföldi tulajdonú vállalkozást tekintve a KSH adataiból megállapítható, hogy egy társaságra átlagosan 13,5 millió forintnyi tőkeimport jut. A külföldi befektetők szemében továbbra is Közép-Magyarország a legkeresettebb célpont: az 1997 szeptemberéig megalakult új cégek 70 százaléka Budapesten és Pest megyében alakult. Közép-Dunántúlra 7,6 milliárd forint, Nyugat-Dunántúlra pedig 2,1 milliárd forint jutott. Észak-Magyarország 1 milliárd, a Dél-Dunántúl 742 millió, a Dél-Alföld 578, az Észak-Alföld 507 millió forintnyi tőkebeáramlással büszkélkedhet.

Ágazatok szerint a legnagyobb számban a kereskedelemben, valamint a közúti járművek, közszükségleti cikkek javításának területén alakultak külföldi részvételű társaságok. Az így létrejött 1774 új cég azonban igen szerény, mindössze 4119 millió forintnyi alaptőkével alakult meg. Az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás területén alakult 501 új vállalkozásba viszont 18 459 millió forint - az összes tőke 44 százaléka - érkezett. A gépipar 85 társasága 9272 millió forintnyi tőkével alakultak.

A befektetők rangsorát - a tavaly szeptember végéig tartó időszakot vizsgálva - Hollandia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. A legtöbb társaságot viszont a kínaiak alapították - igaz, a 784 újonnan létrejött vállalkozásuk mindössze 849 millió forintnyi tőkét hozott -, őket követik a németek és az osztrákok. A hazánkban megtelepedő vállalkozások zöme még ma is igen kevés alaptőkével születik meg. A legkisebb tőkével megjelenő vállalkozások sorát gyarapítják a görög - 14 társaságuk 8,5 millió forint alaptőkével alakult - és a török vállalkozások - 36 cég 31,1 millióval jött létre. A lengyel társaságok 11 céget 8,8 millióval, a szovjet utódállamokból érkezett befektetők 208 vállalkozást 246,9 millió forinttal indítottak útnak.

1997 második feléig mintegy 30 ezer vegyesvállalat megalakulását regisztrálták, az összes külföldi befektetés pedig megközelítette a 18 milliárd dollárt. Mindez annak az 1972-es pénzügyminisztériumi rendeletnek köszönhető, amely - igaz, évtizedekig tartó folyamat végén - alapvetően megváltoztatta a magyar gazdaságpolitikát. Azt a szisztémát, amely már a hetvenes években is több igen lényeges ponton különbözött a kelet-európai térség legtöbb országából. A magyar gazdaság viszonylag korán kezdett piacszimulációs kísérlethez. Ez volt az 1968-as nagyszabású reform, amely megpróbálta a nyereséget, a termelékenységet, a hatékonyságot, a bérpolitikát a vállalati gazdálkodásban némileg nagyobb szerephez juttatni.

Az 1968-as reform az eredeti elképzelésekhez képest meglehetősen felemás módon valósulhatott meg. A 70-es évek elején - nem csekély külső, politikai nyomásra - a gazdasági szabályozás visszalépett a korábbi módszerekhez. Ennek ellenére a magyar szakemberek makacsul keresték a nemzetközi nyitás lehetőségét, s 1972-ben újabb kiskaput nyitottak a merev gazdasági szabályozás falán. Pénzügyminisztériumi rendelet tette lehetővé Magyarországon a vegyes, külföldi-magyar tulajdonú vállalatok alapítását. Kevesen tudják, de Románia ezen a területen néhány hónappal megelőzte hazánkat. Igaz, keleti szomszédunk rendelkezései alapján csak néhány vegyesvállalat tudott megalakulni, s az adminisztratív fékek miatt ezek a cégek is rövid idő múlva megszűntek. Magyarországon viszont a mára legendássá vált pénzügyminisztériumi rendelet olyan folyamatot indított el, amelyet nemcsak a kormányzati, hanem a tudományos körökben, az egyetemeken s a vállalati szférában is a gazdasaság jelentős egyéniségei pártoltak.

A több mint negyed évszázaddal ezelőtti vegyesvállalati szabályozásnak az adott különös jelentőséget, hogy olyan szakemberek számára is megnyitotta a határt, akik - a monopolhelyzetű nagyvállalatok és a kivételes előjogoknak örvendő külkereskedelmi cégek mellett - másként nem kerülhettek volna szorosabb kapcsolatba a versenypiaccal. Mindez pedig új színt, fejlődési impulzust hozott a magyar gazdaság fejlődésébe.

A vegyesvállalatok sorát megnyitó Sicontact Kft., a Siemens München, a Volcom Hungary a svéd Volvo, a Radelcor pedig az amerikai Corning Medical Corp. közreműködésével jött létre. A Volcom ma is létezik, de csupán kereskedelmi tevékenységet folytat. Az első vegyesvállalat, a Sicontact viszont ma már Siemens Rt. néven működik és a német vállalatbirodalom tagjaként fogja össze a magyarországi Siemens-érdekeltségeket. Mindez nem csekélység, hiszen az első vegyesvállalati fecskeként megjelent Siemens az elmúlt hét esztendőben mintegy 600 millió márkát fektetett be Magyaroszágon.

Az áttörést követően a magyar piacon sorra jelentek meg a külföldi érdekeltségű vállalkozások: 1972 és 1987 között összesen 100 vegyesvállalat, 1988 után pedig évente 4-5 ezer alakult meg. 1997-ig összesen 30 ezer vegyes tulajdonú társaságot jegyeztek be a cégbíróságokon. A változásokra jellemző, hogy a vegyesvállalatoknak 1986-tól önálló, független érdekvédelmi testületük van. Ez a Joint Venture Szövetség.

Magyarok külföldön 1996. szeptember végéig Magyarországról - az árfolyamváltozás hatásait kiszűrve - majd' hatszor annyi tőke áramlott külföldre, mint egy évvel korábban. A devizahatóság 1996 első és kilencedik hónapja között 515 tőkeexport-tranzakciót regisztrált. Apporttal együtt ez 66 milliárd forintot, dollárban számolva 337 milliót tett ki. Az ügyleteken belül túlsúlyban voltak a bejelentésköteles tranzakciók. Az ilyen műveletekből 433-at regisztráltak, összesen 65,6 milliárd forint értékben. A számok folyamatos növekedést mutatnak, igaz, a beáramló tőkéhez képest ezek az összegek még elenyészők. A tőkeexport ágazati megoszlásáról nincsenek adatok - mivel a devizatörvény ennek nyilvántartásáról nem rendelkezik -, ám a szakértők szerint a magyar cégek elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorokban fektetnek be külföldön. A növekvő tőkekiviteli kedvet példázza az év vége felé 2,5 millió dolláros alaptőkével megalakult első kínai-magyar vegyesvállalat is, amely légfrissítők gyártására szakosodott. A 60 százalékos magyar tulajdonrész a szegedi Florin Rt. gépeiben, gyártástechnológiájában és készpénzben jelenik meg. A tőkekivitel célországainak rangsorát - a tranzakciók számát tekintve - Románia vezeti, ahová 98 tranzakció révén 21,8 millió dollárnyi magyar tőke áramlott. Ezt követi Nagy-Britannia, ahová 71 tranzakcióval 8,3 millió dollár került, míg az őt követő Egyesült Államokba 60 tranzakcióval 10 millió dollárt exportáltak. Németországba 53 tranzakcióval 5 millió dollárt, Szlovákiába 27 tranzakcióval 13 millió dollárt, Ukrajnába 25 tranzakcióval 4,8 millió dollárt, Oroszországba 23 tranzakcióval 2,7 millió dollárt, Ausztriába 24 tranzakcióval 41,6 millió dollárt, Cipusra 14 tranzakcióval 2,6 millió dollárt, Svájcba 14 tranzakcióval 0,75 millió dollárnyi tőkeexport jutott. Mindez azt is megmutatja, hogy a tőkeműveletek száma csak az egyik mérce, hiszen akadnak olyan országok - mint például a tőkekivitel tekintetében élen járó Ausztria -, ahová kevesebb alkalommal, ám lényegesen több magyar tőke áramlott.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére