Új távlatok a távközlés előtt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Távközlés Érdekegyeztető Fórum (TÉF) - társadalmi szervezetként - a távközlésben érintett magyarországi szervezeteket tömöríti. Tagjaik között megtalálhatók a híradástechnikai gyártóktól kezdve az adatátvitel minőségi paramétereit ellenőrző vállalkozásokon át a kábeltévés szervezetek képviselői, de aktív jelenlétükkel a terület közép- és felsőfokú képzési intézményei, valamint a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek is fontos szerepet játszanak. A TÉF vezetői távközlési és informatikai vállalatok vezető beosztású munkatársai. A TÉF elnökét a szervezet évente újraválasztja. Ezt a pozíciót immár harmadik alkalommal dr. Balassy Zsolt, a Nemzetközi Technológiai Intézet informatikai igazgatója tölti be.

Mit lát 1998-ban Magyarországon a távközlés területén a legsürgősebben megoldandó feladatnak?

- A magam részéről két területet említenék: a szakterületi középfokú oktatást és a jogi szabályozást.

Mi a baj a középfokú képzéssel?

- Az információs társadalmat az információs és távközlési technológiák tömeges alkalmazása jellemzi. Az állampolgárnak a ma csak kevesek által értett csúcstechnikai eszközöket kell kezelnie mindennapi tevékenysége során. Könnyen kialakulhat az a téves nézet, hogy a megjelenő modern eszközökhöz, azok továbbfejlesztéséhez és szakszerű alkalmazásához már csak a szakirányú egyetemet végzett mérnökök érthetnek. Ez a megközelítés azonban hibás. A vezető ipari országok oktatási rendszere a piaci hatásokra egészen másként reagált. Kiderült, hogy egyes, korábban kizárólag egyetemi végzettséggel betölthetőnek ítélt állásokra - (számítógépközpont-vezető, szoftverprogramozó) - olyan nagy a kereslet, hogy az erre alkalmas munkaerőt nem lehet, de nem is érdemes csak az elmélyült kutatói munkára kiképzett mérnökök között keresni. Az Egyesült Államok középfokú képzési rendszerébe hirtelen beiktatott és hamar elfogadottá vált különböző távközlési és informatikai specializációk olyan szakirányú ismereteket nyújtanak, amelyek birtokában a munkavállalók további felsőfokú tanulmányok nélkül is biztos állásra számíthatnak.

Mint tudjuk a magyarországi középfokú oktatás igen jó, tradicionális alapokon nyugszik. Bármiféle átalakítása igen nagy körültekintést igényel. A világban bekövetkező váratlan és igen gyors változások azonban lehetővé és egyben szükségessé is teszik, hogy a középfokú oktatás az élet legtöbb területén újra alkotómunkára és vezetésre egyaránt alkalmas munkavállalókat tudjon kibocsátani. Ez nem egyszerű és különösen nem gyorsan kivitelezhető folyamat. Ezért is van különös jelentősége, hogy a problémával minél előbb szembenézzünk, és megtaláljuk rá a választ. Talán elég az 1997-ben beindított Sulinet programra és az általa kiváltott számtalan kérdésre utalnom, hogy érzékeltessem, 1998 nem lehet semleges év ezen a területen.

És a másik aktualitás?

- A távközlési és informatikai piacon működő vállalatok, vállalkozások mozgásterét kijelölő jogi szabályozási környezet kialakításának eljárási rendje. A távközlésben - mint klasszikusnak tekinthető iparágban - minden szereplő számára egyértelmű ennek a fogalomnak a jelentősége, hiszen a szolgáltató vállalatok évtizedek alatt kialakuló szabályozórendszer mellett nőttek fel. A sokszereplős piaci környezetben egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak ki azok az állam által jogszabályokban rögzített eljárások, amelyek a piacon levők és a megjelenő új szereplők mozgásterét egyértelműen meghatározzák. Ez a jogalkotási, szabályozási folyamat ma már nem képzelhető el úgy, hogy egy szűk, jól felkészült jogi és műszaki szakértőkből álló csoport a szakminisztérium felkérésére kidolgozza a szabályozási környezetre vonatkozó elképzeléseit, majd ezek alkalmazását jogszabályok formájában kötelező érvényességgel be is vezeti.

A távközlési és informatikai piac ennél sokkal bonyolultabb képződmény. Az első, szakértők által javasolt szabályozási változatokat minden esetben a piac szereplőivel kell véleményeztetni, mielőtt a végleges változatok jogi megfogalmazására és bevezetésére sor kerülhetne. Arra sincs sok esélyünk, hogy a nálunk fejlettebb országok vonatkozó szabályozását változtatás nélkül átvegyük, bár a nemzetközi gyakorlat kialakulásának időtávlatokban való ismerete feltétlenül szükséges.

A TÉF egyik stratégiai célja, hogy a szabályozók és a szabályozottak közti információcsere folyamatos legyen. A jogszabálytervezetek véleményezésével elérhető, hogy a végleges változat kidolgozásában ne csak egy-két meghatározó szolgáltató véleményét vegyék figyelembe, hanem a kisebbekét is. 1998 a magyar távközlés középtávú feladatait meghatározó hírközléspolitika elfogadásának éve lesz. De döntés születhet a kormányzati hírközlő rendszer bevezetésének terveiről és a szintén előkészített, kormányzati informatikai stratégiáról is.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére