Multik születhetnek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

A vegyipar terjeszkedése

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
 

A vegyipar termelése - belföldi értékesítése és exportja - az utóbbi években kismértékben csökkent. Ennek elsődleges oka 1995-ben a hazai, a következő esztendőben pedig az exportpiacok beszűkülése volt. Tavaly azonban ebben az ágazatban is áttörést regisztrálhattak. Szakértők szerint az iparágban a következő években is átlagosan 5-6 százalékos növekedés várható.

 

A feldolgozóipari ágazatok közül a növekedésben az elmúlt három évben mindig a gépipar állt az élen, amely ez idő alatt teljesítményét 2,3-szorosra tudta növelni. Ezt követte az építőanyagok, a kohászati, valamint a fa-, papír- és nyomdaipari termékek gyártása (7-10 százalékos növekedés). A vegyipar ötszázalékos bővülése csupán arra volt elegendő, hogy az ágazat elérje a három évvel korábbi szintet.

Eltérő pályák

A nyilvántartásokban a vegyiparhoz tartozik a kőolaj-feldolgozás, bár ezt a (meglehetősen sikeres) területet a szakmai szövetségek elkülönülten kezelik. Az egyik legnagyobb vegyipari ágazat, a gyógyszeripar termelése 1997-ben valamelyest továbbra is mérséklődött. Bővült azonban a szerves és szervetlen vegyi alapanyagok, valamint a gumitermékek hazai és külföldi értékesítése is. A műanyag termékek gyártásában a már korábban megkezdődött élénkülés folytatódott. A műanyagalapanyag-gyártás az 1996. évi nagyarányú visszaesés után ismét növekedett. Élénkült a hazai és a külföldi kereslet a különféle festékek és bevonószerek iránt is.

Műtrágyákból, növényvédő szerekből, tisztítószerekből és testápolókból ugyanakkor a hazai piacokra az egy évvel korábbinál kevesebb, exportra viszont több jutott. A műtrágya- és a növényvédőszer-gyártás évek óta a kevésbé sikeres szakágazatok közé tartozik. Átmeneti javulás után meg-megtorpant ezeknek a termékeknek az értékesítése. Szakértők szerint elsősorban azért, mert ez a terület hagyományosan csak belső piacra termelhet, hazánkban pedig az agrárszférában mérsékelt a fizetőképes kereslet. A kapacitások ennek megfelelően csak részben kihasználtak, ami rontja a cégek jövedelmezőségét.

A profitráta egyébként a vegyipari ágazat egészében évek óta az ipari átlag fölött van. Az árbevételhez viszonyított (adózás előtti) nyereség rendre hét százalék körül alakul, miközben ez az érték például a feldolgozóiparban alig haladja meg a négy százalékot. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy a vegyipar privatizációja viszonylag gyorsan befejeződött.

Az ágazat legnagyobb eseménye tavaly talán az Unilever és a Caola frigye volt. A multinacionális cég megvásárolta a magyar Caola márkatermékeit, bár a Caola márkanév és a cég továbbra is magyar tulajdonban maradt. A megállapodás értelmében a Caola Rt. tizenkilenc hagyományos márkáját - köztük a Bip, a Gabi, a Caomilla családot - adta el. A Caola termékeit így jelenleg már az Unilever forgalmazza többek között Romániában és az egykori Jugoszlávia területén is. A Caola egyébként nyereséges volt és bevétele is nőtt az elmúlt években. Tulajdonosai azért látták mégis szükségesnek tőkeerős partner bevonását, mert véleményük szerint hosszú távon másképp nem tudták volna megőrizni a cég versenyképességét.

Az Unileverrel kialakult korábbi együttműködés révén már az 1996. évi exportjukból is jelentős rész - mintegy 700 millió forint bevétel - a közös üzletekből származott. A jövőben a Caola - állítják a cég tulajdonosai - az Unilever egyik legjelentősebb kelet-közép-európai gyártó-, kutató- és fejlesztőbázisa lesz. Ugyanakkor bizonyos termékeket, például az alapanyaggyártást és a díszítő kozmetikai termékek márkáit a Caola megtartotta.

Privatizációs viták

Az Unilever magyarországi terjeszkedése persze nem ezzel az üzlettel kezdődött. Neve az egyik legnagyobb vihart kavart vegyipari privatizációban is szerepelt. A magyar növényolajipar a nyolcvanas évtizedben megnövelte kapacitását, s a keleti blokkon belül az egyik legnagyobb exportőrré vált. A kapacitások többsége (elsősorban a martfűi finomító és palackozó) korszerű volt. A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (Nömov) privatizációja talán ezért is került a támadások kereszttüzébe. A céget az akkoriban olasz-francia érdekeltségű Cereol-csoport és az angol Unilever közösen vásárolta meg. A két társaság az adásvételt követően osztozott a megszerzett vagyonon: a Cereolé lett az olajos magvak feldolgozása, míg az Unileveré a másodlagos termékgyártás - margarin, mosószerek stb. Az osztozkodás során a Cereol Rt. húsz százalékban részese maradt az utóbbi tevékenységre alakult vállalkozásnak is.

A legfontosabb vegyipari cégek egyébként az elmúlt két-három évben gyors terjeszkedési politikába kezdtek. A tőzsdén is jegyzett Graboplast arra törekszik, hogy - a hidegburkolatokat nem számítva - valamennyi, a belsőépítészetben használatos alapanyag gyártására kapacitásokat építsen ki. Ezt részben saját fejlesztéssel igyekszik elérni. Az egyik legfontosabb beruházása, amit az 1997 őszi 10 milliárd forintos alaptőke-emelésből származó összegből finanszíroznak, a 4 méter széles műanyag padlót gyártó gépsor beállítása. Ezenkívül pedig mintegy egymilliárd forintot fordítottak beruházásokra. A terjeszkedés másik módja a társaságok felvásárlása, illetve tulajdonrészek szerzése. Az utóbbi stratégia részeként vásároltak a kecskeméti parkettagyárban például 88 százalékos részesedést, illetve vettek részt egy szlovéniai üzem megvásárlásában. Az egyre aktívabb felvásárlási politika egyik fontos lépése volt az is, hogy új kockázatitőke-társaságot hoztak létre, amely a Rábában szerzett jelentős részesedést az év végi privatizációkor.

A cégcsoport termelésének egyébként 1996-ban 20 százalékát adták a műbőrök, 14 százalékát a tapéták, 10 százalékát a szőnyegek, 22 százalékát a lakberendezési textíliák. A társaság elsősorban Közép- és Kelet-Európában erősítette meg piaci jelenlétét, de termékei megtalálhatók Hollandiában, Olaszországban és Skandináviában is. Az elmúlt évben jelentősen növekedett az export. Különösen Kelet-Európában sikerült növelni az eladásokat. Az itt elért 4,7 milliárd forintos bevétel 46 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A cég adózás előtti eredménye az első háromnegyed évben az előző évinek két és félszerese. (Ennek egy része egyébként árfolyamnyereségből és kamatarbitrázs ügyletekből származik.) A Graboplast azon cégek között található, amelyek - az említett szlovéniai akvizícióval - megtették az első lépéseket arra, hogy - egyelőre térségi - multinacionális vállalatokká váljanak.

Külföldön terjeszkedve

Sok tekintetben hasonló utat jár a csaknem húsz társaságból álló Pannonplast-csoport, amely a romániai Marosvásárhelyen épít termelőüzemet. A cég 1997-ben mintegy 3 milliárd forintot szánt a kapacitások gyarapítására. Ennek az összegnek egy részét új beruházásokra, más részét pedig szintén vállalatfelvásárlásra, illetve már meglevő részesedések növelésére fordították. A cég bevétele 1997-ben másfélszeresére nőtt, adózás előtti eredménye pedig várhatóan eléri a kétmilliárd forintot

A magyar vegyipar egyik legfontosabb cége a Borsodchem, amelynek részvényeit a budapesti tőzsde mellett Londonban, New Yorkban és Münchenben is forgalmazzák. A 10 milliárd forint jegyzett tőkéjű vállalat Közép-Európa legnagyobb PVC-gyártója. Két évvel ezelőtt a londoni Nomura elemzői - a társaság fő termékének, a PVC-nek a várható áresése és az alapanyagok árának emelkedése miatt - borús jövőt jósoltak a cégnek. 1997-ben a Borsodchem eredményei ugyan elmaradtak az előzetes várakozásoktól, a Nomura borús jóslata azonban összességében indokolatlannak bizonyult.

Az alapanyagok ára valóban jelentősen megemelkedett ugyan, de a PVC ára nem csökkent, a cég pedig sikerrel bővítette értékesítési hálózatát, részben vegyes kereskedelmi társaságokat hozva létre legjelentősebb piacain. Emellett jelentős beruházásokat hajtott végre, és növelte legfontosabb termékeinek eladását. Fő piaca Nyugat-Európa, ahonnan 1997 első háromnegyedében a bevétel hatvan százaléka származott. De a cég termékei eljutnak Amerikába és a Távol-Kelet országaiba is. A társaság 1994 óta működik az ISO-9000 minőségbiztosítási rendszer szabványai szerint: bevétele a végrehajtott beruházásoknak köszönhetően mintegy 50 százalékkal magasabb az 1996. évinél.

A másik nagy hazai vegyipari cég, a TVK hasonlóképpen bővítette a termelését 1997-ben. Az alapanyagok áremelkedését ennek a társaságnak az értékesítési árak emelésével sikerült ellensúlyoznia, így ismét kiemelkedő eredményre számíthat. Az első háromnegyed éves adatok alapján nettó eredménye az előző évinek csaknem a kétszerese lesz (az első háromnegyed évben 12 milliárd forint). A TVK termékei több mint negyven országba jutnak el. A legfontosabb helyeken - hasonlóan a Borsodchemhez - saját kereskedelmi vállalatokon keresztül igyekeznek bővíteni a piacot.

Tőzsdei helyzetkép

A vegyipari cégek a Budapesti Értéktőzsdén a vezető papírok közé tartoznak. A tőzsdei fellendülésből ennek megfelelően alaposan kivették a részüket. A részvényárak egyetlen év alatt megkétszereződtek, a Borsodchem 1997 utolsó tőzsdenapján 83 százalékkal (7360 Ft), a Graboplast 97 százalékkal (10 800 Ft), a Pannonplast 90 százalékkal (10 751 Ft), a TVK pedig 87 százalékkal (3450 Ft) ért többet, mint 1996 decemberében. A részvények egy része egyébként az év során ennél magasabb régiókat is megjárt. A Borsodchemért 8525 forintot, a Graboplastért 13 500 forintot, a Pannonplastért 12 000 forintot is megadtak befektetők. Az őszi tőzsdei összeomlás egyik legnagyobb vesztese egyébként a TVK volt, papírja azon kevés részvények közé tartozott, amely az év hátralevő részében nem tudta visszanyerni az elszenvedett mintegy 20 százalékos veszteséget.

A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása 1994-hez képest
  Termelés Belföldi értékesítés Export- értékesítés
Gépipar 330 95 480
Kohászati és fémfeldolgozás 110 101 127
Vegyipar 100 97 103
Élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 95 83 142
Többi ágazat 101 98 109
Feldolgozóipar összesen 124 92 191
Forrás: KSH az 1997. évi I-X. hó adatai alapján

 

Az ipar és a vegyipar főbb adatai
(az előző év azonos időszakának százalékában)
  1996. 1997.
  év szept. okt. jan.-okt.
    % % %
Ipari termelés 103,4 119,5 114,2 110,2
Vegyipar 97,3 111,3 102,1 104,7

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére