Fortuna hálójában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

A szerencsejáték-szervezés feltételei

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
 

Az emberek játékszenvedélyére évezredek óta bátran lehet vállalkozást alapozni, a tisztes haszon általában nem marad el. Talán ezért van, hogy az állam is megkülönböztetett figyelmet szentel a szerencsejátékok szervezőinek, s szigorú előírásokkal igyekszik gátat vetni a visszaéléseknek.

 

Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, illetve más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerést vagy a vesztést kizárólag - vagy túlnyomórészt - a véletlentől kell függővé tenni. A szerencsejátékok négy fő válfaja a sorsolásos játék, a nem sorsolásos játék, a pénznyerő automata és a fogadás.

Kérelem

Szerencsejáték-szervezői tevékenységet - néhány kivétellel - a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével lehet folytatni. Az engedély iránti kérelmet a Szerencsejáték Felügyelet Budapest, Sas utca 23. szám alatt található szervéhez lehet benyújtani (Levélcím: 1372 Bp., Pf. 431).

Az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell beadni. Játékkaszinó engedélyezése érdekében egységenként kell kérelmet előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett szerencsejáték megjelölését, lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, a játék szervezésének időtartamát, a játéktervet, a részvételi szabályzatot, a költségvetést (gazdaságossági számításokat). A Szerencsejáték Felügyelet előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését.

Feltételek

A Szerencsejáték Felügyelet annak a kérelmezőnek adja meg az engedélyt, aki rendelkezik a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel.

Személyi feltételek

Nem adható meg az engedély, ha a kérelmező (cég esetében annak vezetője) büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni, illetve pénzügyi szabálysértést, valamint a szerencsejátékkal összefüggésben egyéb szabálysértést követett el. A kérelmező személyével kapcsolatos kizáró okok hiányát 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal, illetve a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Az a kérelmező sem kaphat engedélyt, aki a szerencsejáték-szervezői tevékenységével összefüggő adókötelezettségének 5 éven belül nem tett maradéktalanul eleget (ezzel kapcsolatosan állami és önkormányzati adóhatósági igazolás szükséges). Amennyiben 1 éven belül ismét kérelmet nyújt be, a kérelmezőnek csak a Szerencsejáték Felügyelet külön felhívására kell becsatolni a személyi feltételek meglétét igazoló okiratokat. Amennyiben cég a kérelmező, úgy az engedély kiadásához szükséges személyi feltételeknek mind a kérelmező cégnek, mind a cég vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie.

Tárgyi feltételek

A szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) által szerencsejáték céljára hitelesített és azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a játék nyerési esélyét befolyásoló eszköz használható. Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték szervezőjének biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló nyilvánosságát. A játékosok a játékterv alapján ismerhetik meg a nyerési esélyeket, a játék mikéntjét, a nyeremény felosztásának módját és feltételeit. Az engedélyezési eljárásban a tárgyi feltételek vizsgálata során igazolni kell a játékeszközök tulajdonjogát, illetve a játékhelyiségek alkalmasságát is. Az igazolási kötelezettség kiterjed arra is, hogy a kérelmező rendelkezik a kérelmezett szerencsejáték-tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételekkel is.

Egyéb feltételek

Nem adható ki az engedély akkor sem, ha a kérelmező 5 éven belül engedély nélküli szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatott, ha a kérelem ugyanabban a játékkaszinóban forintban és devizában történő játék engedélyezésére irányul, továbbá ha a kérelmezett tevékenység nem felel meg egyéb jogszabályi feltételeknek, vagy a kérelmező nem vállalja azok teljesítését. Nem kaphat engedélyt a kérelmező olyan tevékenységre, amely sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, a gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdekeket.

Szolgáltatási díj

Az engedély kiadásának feltétele a szolgáltatási díj befizetése is. A díjak összege: sorsolásos játéknál a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, legfeljebb 10 millió forint; fogadásnál - fogadási fajtánként - a gazdasági társaság alap- (törzs-) tőkéjének 1 ezreléke, legfeljebb 10 millió forint; pénznyerő automatánként 2000 forint, játéktermenként legfeljebb 200 000 forint, játékkaszinóban játékasztalonként 20 000 forint és pénznyerő automatánként 2000, játékkaszinónként maximum 1 millió forint.

Törvényességi felügyelet és ellenőrzés A szerencsejáték folytatásának ellenőrzését, törvényességi felügyeletét a Szerencsejáték Felügyelet látja el. Ennek keretében jogosult helyszíni ellenőrzésekre, intézkedésekre, bírságolásokra, iratok megtekintésére és átvizsgálására. Gyakori az olyan átfogó, széles körű ellenőrzés, amikor a felügyelet munkatársai APEH-, TB-, rendőrségi, OMH-, vám- és pénzügyőrségi alkalmazottakkal együttesen végeznek vizsgálatokat. A felügyelet munkatársai igazolvánnyal rendelkeznek, az ellenőrzést legalább kettő ellenőr végzi. Az ellenőrzött játékszervező az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvre hivatkozással, az aláírást követő 8 napon belül írásban észrevételt tehet a Szerencsejáték Felügyeletnél. Az ellenőrzéshez kapcsolódik, hogy a szerencsejáték-szervező 30 napon belül értesíteni köteles a Felügyeletet a tevékenységi körébe tartozó tény vagy körülmény változásáról. Szankciók Az ellenőrzés során feltárt jogellenességek miatt a hatóság bírságot szabhat ki, amelynek legalacsonyabb összege 20 ezer forint, maximuma 4 millió forint. Súlyos mulasztás esetén a bírságolás mellett visszavonhatja, illetve felfüggesztheti a szerencsejáték-szervező engedélyét. Az ellenőrzés alapján született határozat ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - nincs helye fellebbezésnek, jogorvoslati lehetőségként a határozat bírósági megtámadása jöhet szóba. Ellenőrzési díj A felügyeleti ellenőrzésért a következő díjakat kell fizetni: folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 1 ezrelékét, maximum negyedévente 2,5 millió forintot, bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta bevétel 2 ezrelékét, maximum negyedévente 250 000 forintot, a pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezrelékét, maximum játéktermenként negyedévente 500 000 forintot, a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 2,5 százalékát, maximum negyedévente 2,5 millió forintot, nem folyamatos sorsolásos játék esetén a nyereményalap 1 ezrelékét, maximum 500 000 forintot, nem folyamatos fogadás esetén a tiszta játékbevétel 1 ezrelékét, maximum 500 000 forintot.

Bizonyítvány

Az engedélyezési eljárás során a hatóság az engedély kiadása előtt bizonyítványt állíthat ki a kérelmező részére. A bizonyítvány felhasználható más hatósági eljárásokban annak igazolására, hogy a kérelmező megfelel az engedélyezési feltételeknek. A bizonyítvány nem jogosít szerencsejáték-szervező tevékenységre, nem pótolja az engedélyt, kizárólag az előkészítő eljárásokban (önkormányzati hozzájárulásoknál) használható. A bizonyítvány a kiállításától számított 6 hónapig, az engedély megadása esetén pedig annak lejártáig érvényes.

Engedély

A Szerencsejáték Felügyelet köteles kiadni az engedélyt, ha a kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Az engedély kizárólag az abban meghatározott szerencsejáték-szervezőre, időtartamra, feltételekre, játéktervre vonatkozik. A játékkaszinóra, játékteremre és bingójátékra kiadott engedély meghatározza azt is, melyik épületben, helyiségben folytatható az engedélyezett tevékenység. Az engedély nem ruházható át másra, nem forgalomképes.

Amennyiben a játékszervező az engedély megadásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg a működését, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

Biztosíték

A Szerencsejáték Felügyelet az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából pénzintézetnél pénz vagy értékpapír formájában elhelyezett biztosítékot, illetve bankgaranciát írhat elő. A biztosíték letételének elmulasztása az engedély visszavonásával jár. A biztosíték elvonása esetén a szerencsejáték-szervező köteles azt 8 napon belül pótolni. A biztosíték nagyságát a Felügyelet állapítja meg a játék jellegétől függően.
A biztosíték felett csak a Felügyelet külön engedélyével lehet rendelkezni. A biztosíték hozadéka a játékszervezőt illeti. A biztosíték az engedély lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén visszajár a szervezőnek.

Játékadó A szerencsejáték szervezőjének az önadózás szabályai szerint adót kell fizetnie a tevékenységből befolyó bevételek után. A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok adója a havi nyereményalap 16 százaléka. Az egyéb sorsolásos játékoknál az adó mértéke a nyereményalap 16 százaléka. A bingójáték adója a havi nyereményalap 7 százaléka. A nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 16 százaléka, míg a bukmékeri rendszerű fogadásnál ez a havi tiszta játékbevétel 60 százaléka. Játékkaszinó üzemeltetése után - ideértve a kaszinóban üzemelő pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 40 százalékát kell befizetni adóként. A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként: I. kategóriájú pénznyerő automata esetén havi 28 ezer forint, II. kategóriájú pénznyerő automata esetén havi 13 ezer forint. A pénznyerő automata utáni játékadót minden megkezdett hónap után kell megfizetni. A játékautomata éves adója gépenként 60 ezer forint. A játékautomata üzemeltetője a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően köteles gépenként egyévi adóösszeget bevallani és egyidejűleg megfizetni. Ezt a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A Szerencsejáték Felügyelet engedélye nélkül szervezhető sorsolásos játék, az ajándéksorsolás és a lóversenyfogadás mentes a játékadó-fizetési kötelezettség alól.

Sorsolások

A sorsolásos játék olyan szerencsejáték, amelyben a játékszervező pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást (nyereményt) helyez kilátásba a játékosnak. Folyamatosan rendezett sorsolásos játékra legfeljebb 5 évre adható engedély. Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a játék szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy nyereményhez juttatja a sorsoláson vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben véletlenszerűen kihúzott számot, illetve nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát.

A sorsolásos játék sorsjegyein jól látható módon fel kell tüntetni a szervező nevét, székhelyét, a sorsjegy árát, a nyereményre jogosultság megállapításának módját, a nyeremények kifizetésének helyét és idejét, valamint utalást arra, hogy a nyereményből levonják az szja-t.

A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és az ajándéksorsolás esetén időszakonként elszámolást, a játék megszűnésekor pedig végelszámolást kell készíteni, amelyet jóváhagyás céljából meg kell küldeni a Szerencsejáték Felügyeletnek.

Számsorsjáték

Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében nyerés esetén a játékszervező a sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt köteles adni. Az árukat, szolgáltatásokat rendszeresen értékesítésítő kereskedő engedély nélkül rendezhet ajándéksorsolásos akciót, ahol azonban a nyeremény kizárólag valamilyen árucikk lehet, pénzösszeg nem.

A bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a nyereményhez a játékosnak a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációkat vagy számsorokat kell eltalálnia a játék helyszínén. A bingóteremben a játékon és vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszes italt forgalmazni nem lehet, a termet 18 éven aluliak nem látogathatják. A bingójáték-engedélyezési eljárásban a kérelemhez a kötelezően előírt mellékleteken kívül csatolni kell a bingóterem látogatási szabályzatát is. [A bingójáték részletes szabályait a 20/1991. (XII. 30.) MKM-PM együttes rendelet állapítja meg.]

A KENO olyan számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

A JOKER olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén jogosult lesz a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre. A joker totóval és lottóval együtt is játszható. Ilyen esetben a jokerban való részvétel a kapcsolt játékban való részvételtől tehető függővé.

Black Jack és társai

Nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik, és a tét 2 forintnál magasabb. Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas, mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá.

A Szerencsejáték Felügyelet a pénznyerő automatákat I. vagy II. kategóriába sorolja. I. kategóriájú pénznyerő automata az a berendezés, amely jogszabály alapján hitelesíthető, 100 000 játékonként az összes tét legalább 80 százalékát kiadja nyereményként, és biztosítja, hogy a nyeremény egy tét megtételével, egy játék alkalmával - a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automata kivételével - ne haladja meg a tét kétszázszorosát. II. kategóriájú pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 100 forint, az elérhető nyeremény nem haladja meg a tét huszonötszörösét, és amely jogszabály alapján hitelesíthető.

A kötelező típusvizsgálatot követően az OMH-val hitelesíttetni kell az üzembe helyezendő pénznyerő automatákat. Az OMH hitelesítési bizonyítványt ad ki, ezzel egyidejűleg tanúsító jellel látja el a gépeket. A pénznyerő automata belső alkatrészeinek (fekete doboz, számláló, EPROM) meghibásodása esetén az OMH képviselőjének jelenlétében kell elvégezni a szerelést, s erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az automatákon bármilyen változtatás csak a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével lehetséges.

Játéktermek

A pénznyerő automata igazi otthona a játékterem. I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy az olyan - külön bejárattal rendelkező - építészetileg zárt helyiség, amely gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével, legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriájú játékteremben kizárólag 2 db, II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető. II. kategóriájú játékterem a következő vendéglátó-ipari üzletekben üzemeltethető: melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletek közül a III., IV. osztályba sorolt egységek, amennyiben az üzletben szeszesital-kimérés is történik (étterem, csárda, vendéglő, étkezde, kifőzde, söröző, bisztró), italüzletek (italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma), valamint az egyéb vendéglátó-ipari üzletek közül az eszpresszó. Az üzemeltetés további feltétele, hogy az üzlet legalább 15 négyzetméteres, a vendégek kiszolgálására alkalmas eladótérrel rendelkezzen.

A játékterem létesítéséhez a helyileg illetékes jegyző hozzájáruló nyilatkozata szükséges, aki a hozzájárulás előtt helyszíni szemlén vizsgálja meg, hogy teljesülnek-e a jogszabályban előírt feltételek. A hozzájárulás iránti kérelemre 1000 forint eljárási illetéket kell leróni. A kérelemben célszerű - a hozzájárulás megadásának esetére - előre lemondani a fellebbezési jogról, így a határozat a kézbesítés napjával jogerős lesz.

Az I. kategóriájú játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig nem játszhatnak pénznyerő automatán. I. kategóriájú játékterem nem működhet ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében. E védőtávolság betartását a jegyző az előzetes hozzájáruló nyilatkozatában igazolja. A jegyző visszavonhatja az üzlet működési engedélyét, ha az üzletben engedély nélküli pénznyerő automatát működtetnek, vagy a játékszervező nem teljesítette a játékadó-fizetési kötelezettségét. A pénznyerő automaták pénzérmén kívül csak a Szerencsejáték Felügyelet által engedélyezett eszköz használatával (zseton) működtethetők. Elektronikai berendezéssel működő pénznyerő automata kizárólag fekete doboz felszerelésével működtethető.

Az engedély feltételei

A Szerencsejáték Felügyelet a hitelesített gépekre legfeljebb egy évre adja ki az engedélyt, amely azonban nem szólhat a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időre.

A pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetése iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A játékterem engedélyezése iránti kérelemhez a kötelezően előírt mellékleteken kívül csatolni kell a működés helye szerint illetékes jegyző nyilatkozatát arról, hogy a játékterem megfelel az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályoknak. A játékterem-működtetés iránti engedély kiadása érdekében benyújtott kérelemhez a jegyzői hozzájáruló nyilatkozat mellé csatolni kell a játékterem látogatási szabályzatát, a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását is (tulajdoni lap vagy a tulajdonossal kötött bérleti szerződés.)

A pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelemhez a kötelezően előírt mellékleteken kívül csatolni kell az automaták jogszerű birtoklásának igazolását, valamint automatánként az OMH által kiadott hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát. Amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a Szerencsejáték Felügyelet köteles megadni az engedélyt. Az engedély meghatározza a játékterem helyét, üzemeltetési és ellenőrzési előírásait, a működési feltételeket, az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát, a kiürítéssel és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat, az automatánkénti legmagasabb tét- és nyeremény-összegeket, valamint az egyéb jogszabályi feltételeket.

Nem kaphat működési engedélyt az a pénznyerő automata, amely nem rendelkezik hitelesített ellenőrző készülékkel, illetve amelyet a gyártástól számított 3 éven belül nem állítottak üzembe. Pénznyerő automata üzemeltetésére kizárólag olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatos követelményeket, a játékterem állandó ellenőrzését, és külön felhívásra megfizeti az engedélyezési díjat. Az I. kategóriájú pénznyerő automata díja játékhelyenként 100 000 forint, a II. kategóriájú pénznyerő automatáé játékhelyenként 50 000 forint, a játékteremé 10 000 forint, a hitelesítési bizonyítvány engedélyt érintő adatainak módosításáért pedig játékhelyenként 2000 forintot kell fizetni. (A játékkaszinóknak ezt a díjat nem kell megfizetniük.) Egy gazdasági társaságnak legfeljebb 200 pénznyerő automata üzemeltetésére adható engedély.

Nyilvántartás, elszámolás

A szerencsejáték-szervező köteles automatánként nyilvántartást vezetni a gépek kiürítéséről. A pénzt pénzintézeti számlára vagy a házipénztárba kell befizetni. A játékszervezőnek negyedévenként elszámolást kell készítenie, amely tartalmazza: a játékszervező nevét, címét, a pénznyerő automaták engedélyét és gyári számát, az automaták BE-KI számlálóinak állását a hónap első és utolsó napján, automatánként havonként és negyedévente a tiszta játékbevételt. Az elszámoláshoz mellékelni kell a játékadó és az ellenőrzési díj befizetését igazoló csekket. A Felügyelet által kötelezően előírt szigorú számadású nyomtatványok kizárólag az üzemeltetés helye szerinti játékteremben tarthatók, és gondoskodni kell ezek szabályszerű vezetéséről is.

Játékkaszinó

Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 50 millió forint alap- (törzs-) tőkével rendelkező gazdasági társaság működtethet, kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra elkülönített zárt egységet alkotó épületrészben, ahol folyamatosan biztosítható a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése. A játékkaszinóban a látogatók vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják. A kaszinóban a pénznyerő automaták száma legfeljebb ötszöröse lehet az ugyanott elhelyezett játékasztalok számának.

Fogadás

Fogadásnak minősül az olyan szerencsejáték, amelyben jövőbeli esemény bekövetkezését kell eltalálni. Fogadást kizárólag olyan gazdasági társaság szervezhet, amelyet kizárólag erre a célra hoztak létre és alap- (törzs-) tőkéje legalább 50 millió forint. A fogadás szervezésére létrejött koncessziós társaság, illetve totó és lóversenyfogadás szervezésére jogosult kérelmező legfeljebb 5 évre jogosító engedélyt szerezhet. A fogadások legmagasabb tétértéke 10 000 forint lehet.

Szórakoztató játékok

Nem minősül szerencsejátéknak a teke, a biliárd, a kártya, illetve a játékautomata. E játékokat bármely vendéglátóhelyen, külön engedély nélkül lehet űzni. Megkötés azonban, hogy kártyajátékban a 18, a játékautomata használatában a 16, az egyéb szórakoztató játékban a 14 éven felüli személy vehet csupán részt. Erről megfelelő módon (például az üzletben elhelyezett figyelmeztető táblával) tájékoztatni kell a vendégeket.

Az üzemeltető köteles bejelenteni az üzlet fekvése szerint illetékes jegyzőnek és rendőrkapitányságnak, hogy az üzletben szórakoztató játékot szervez, illetve hogy játékautomatát üzemeltet. A jegyző megtiltja a szórakoztató játékot, a játékautomata üzemeltetését, ha az jogszabálysértő módon történik vagy sérti a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát.

Játékautomaták

Játékautomatának minősül az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas berendezés. Játékautomatát egyéni vállalkozó is üzemeltethet. Az üzemeltető évente köteles nyilvántartás céljából a Szerencsejáték Felügyelethez bejelenteni az általa működtetni kívánt automatát. A bejelentőlaphoz mellékelni kell a játékadó befizetését igazoló bizonylatot, a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát, illetve a játékadó bevallásának egy példányát. A Felügyelet igazolást ad ki a nyilvántartásba vételről, amelyet az üzemeltető köteles a játékgép előlapjára, jól látható helyre felragasztani. A játékadót a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző hónap 20-áig kell bevallani és befizetni az APEH-hez.

Tiltott szerencsejáték

Hatályos jogszabályaink szerint a tiltott szerencsejáték szervezője vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. A tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértés, szankciója 20 000 forintig terjedő pénzbírság. A pénzbírság kiszabása mellett a szabálysértési hatóság elkobozhatja azt a dolgot, amelyre nézve elkövették a szabálysértést.

Barát Andrea
Fogalmak Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete, bukmékeri rendszerű fogadásnál pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak, és ennek az összegnek a játéktervben meghatározott hányadát az ugyanott meghatározottak szerint nyereményként osztják szét. Közérdekű cél: a szerencsejáték-szervező tevékenységi körét meghaladó, saját vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenylótenyésztés is. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett. Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott az az eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak. Lottójáték: azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben 90 számból legfeljebb 5, vagy 45 számból legfeljebb 6 szám eltalálása jogosít nyereményre. Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgócsapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték-szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték-szervezést tesz lehetővé. Tiltott szerencsejáték: az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, illetve a jelen törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség, avagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték. Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére